Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-12 / 85. szám
/yIsmerjük meg megyénk Kiváló Szövetkezeti Vállalatát Több műtrágya — jobb terméskilátások A Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központja — az 1958. II. félévi eredménye alapján — másodszor nyerte el a SZÖVOSZ Igazgatósága és a KPDSZ által meghirdetett versenyben a „Kiváló Szövetkezeti Vállalat” oklevelet. A szövetkezeti összefogás méltó elismerése, a központ munkájának erkölcsi megbecsülése ez az oklevél. Amikor a végzett munka ilyen elismeréséről szólunk, vessünk egy pillantást a múltba. Az Értékesítő Központ tevékenységi körében jogutódja a korábbi „Mezőker” Vállalatnak. Alapvető feladata tehát a zöldség-gyümölcs felvásárlási és értékesítési forgalom lebonyolítása, szervezése és irányítása. Amíg elődje ezt a feladatot évente milliós veszteséggel oldotta meg, addig a MÉK évről évre eredményesebb gazdálkodást folytatva jövedelmezően gazdálkodik. Alapvető változást jelent az áruforgalom bonyolításában, hogy nem centralizáltan, a Mezőker nosztró felvásárlásához hasonlóan folyik ma ez a munka, hanem a megye földművesszövetkezetei helyileg a saját működési területükön végzik a felvásárlást. Az értékesítés tekintetében pedig a központi készletgazdálkodásba vont néhány cikktől eltekintve önállóan gazdálkodott. A szövetkezeti felvásárlás nemcsak MÉK szinten, de megyei szinten is egyre inkább jövedelmező, és el kell érni, hogy a felvásárlási üzemág eredményes munkája szilárd alapot teremtsen a szövetkezet összjövedelmezősé- gének is. A cukorrépa tavaszi kártevői az enyhe tél után nagy mennyiségben jelentkeznek. Az első a répabolha kártétele a répa kicsi levelén tűszúráshoz hasonló fehér pontként észlelhető. Nem szabad megvárni, amíg a fehér pontok elszaporodnak, mert köny- nyen elkéshetünk a védekezéssel, — hanem a kártétel kezdetekor azon nal porozzuk le répánkat katasztrá- lis holdanként 10 kg H. C. H.-val vagy Nikerollal. 1958. március 31-ig a MÉK vállalati jelleggel dolgozott. A SZÖVOSZ Igazgatósága határozata értelmében ettől az időtől azonban szövetkezeti központtá alakult át. Ma már a megye valamennyi földművesszövetkezete és 32 termelő- szövetkezet is tagszövetkezete a MÉK Központnak. Az áruforgalmi feladatok mellett egyre inkább előtérbe kerül a termeltetés szervezése. Az 1958—59. gazdasági évben több mint 3000 kh területen termeltet szerződéses zöldséget. Ez a terület a korábbi évek szerződéses területének többszöröse. Különösen emelkedik a termelőszövetkezetek aránya az összterületen belül. Ked vező termelési és értékesítési feltételek biztosítása mellett egyre jövedelmezőbb a tsz-eknél a zöld- ségteremlés. A mezőgazdaság szocialista átszervezése során különösen nagy szerep jut ezen a téren az Értékesítő Központnak. Az elmúlt év során 3975 súlyvagon áru került felvásárlásra, ami ugyancsak lényegesen több a korábbi években felvásárolt áru- mennyiségeknél. A felvásárolt áru értékesítése három csatornán keresztül történik. A lakosság fogyasztására, az iparnak nyersanyag céljára és külföldre exportra. A múlt évben 112 súly vagon zöldség-gyümölcs árut exportált a központ. Elsősorban újburgonyát, paprikát, zöldborsót, zöldbabot, üveg- és cigánymeggyet. Ezen felül 41,5 súlyvagon étkezési fehérbabot készített elő exportálásra. A központ áruforgalmi tervének teljesítése mellett nagy gondot fordít a takarékos költséggazdálkodásra. Külön ki kell hangsúrépa nagy érték, minden körülmények között meg kell menteni az első vetést különösen most, amikor sikerült elvetni és biztosítottuk a jó termés alapjait. A másodvetés nem csak drága, hanem lerövidül a te- nyészidő is, ezzel pedig csökken a terméskilátás. lyozni, hogy elért terven felüli jövedelmét, nem az árrés növekedésével, hanem elsősorban forgalmi költségek csökkentésével érte el. így pl. 1958-ban 1 q értékesített áru összköltsége 17,5 Ft volt. 1957-ben pedig 21,6 Ft. Ez a költség-mutató évről évre a szervezett értékesítés mellett, valamint a tervszerű szállítások következtében csökkentő irányzatú. Megyei szinten — MÉK és földművesszövetkezetekkel együtt — 1957-ben 56,9 Ft jutott 1 q felvásárolt árura, 1958-ban viszont 37,28 Ft. Ked vező irányú a költséggazdálkodás a földművesszövetkezeteknél is. Most a Szövetkezeti Központ a la kulása első évén túl, április 23-án összeül a MÉK első évi rendes küldött-közgyűlése és megvitatja a felvásárlási munka további megjavítás! kérdéseit. A tagszövetke zetek küldöttei — köztük több mint 30 tsz képviselője — újra választják a központ igazgatóságát és felügyelő bizottságát. Megszabja a felvásárlás bonyolításának új rendjét és határoz az elmúlt évi tiszta nyereség felosztása felett. A tagszövetkezetek részjegyeik, vala mint értékeshési forgalmuk arányában nyereség visszatérítést kap nak. Már az első év igazolja, hogy szövetkezeti összefogással eredményesebben . lehet gazdálkodni, amelynek gyümölcse rövid időn belül megérik. Tegnap ünnepélyes termelési ér tekezleten a SZÖVOSZ, SZÖVÉRT és MÉSZÖV vezetői átadták a »■Kiváló Szövetkezeti Vállalat« oklevelet és a velejáró pénzjutalmat. A termelési értekezletet követően a dolgozók vezetőik társaságában közös vacsorán vettek részt, majd utána vidám zene mel lett töltötték estjüket. Ez alkalomból melegen üdvözöljük a MÉK tagszövetkezeteit, hivatali apparátusát és a szövetkeze ti felvásárlás valamennyi derék harcosát, és kívánjuk, hogy további eredményes munkájukkal újabb megbecsülést és elismerést szerezzenek a szövetkezeti mozgalomnak. A Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat az idei évben munkáját megduplázta. Az idei év terméseredményeinek, illetőleg azok kilátásainak növelése ér dekében a földművesszövetkezetekkel együttesen mondhatnánk 60—80 százalékkal több nitrogén tartalmú műtrágyát bocsátottak a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók rendelkezésére, mint az előző év első félévében. Eddig mintegy 420 vagon nitrogén, 120 vagon foszfor és 71 vagon káli műtrágyát juttattak el megyénk mezőgazdasága részére. A benyújtott igények szerint május második feléig ez a mennyiség nitrogén műtrágyából mintegy 35—40, foszforból 20, káliból pedig A párosverseny értékelésére a bá- taszéki és tolnai földművesszövetkezet között — az 1958-as év munkájára vonatkozólag — az elmúlt napokban került sor. A két szövetkezet képviselői Tolnán jöttek össze és megvitatták a le zárult verseny-időszak munkáját, eredményét és hiányosságát. Az értékelésre kerülő szövetkezeti munkát 16 csoportra bontották és az elért eredményt, vagy lemaradást pori lozással értékelték. A versenyből győztesként a bátaszéki szövetkezet Erre talán két szempontból is válaszolhatnánk. Az egyik legfontosabb ipari és élelmiszer célokat biztosító szántóföldi növényünk, amelyet hosszú éveken keresztül szinte feszített munkával kellett előállítani és rá a szerződéseket megkötni, a cukorrépa. Most, hogy megyénkben vagy félszáz termelőszövetkezeti köz ség hasított barázdát a hatalmas tér melőszövetkezeti táblákon, vessünk egy pillantást, milyen vetésterületre számíthatunk cukorrépából? A termelőszövetkezetekbe tömörült parasztság a még ősszel leszerződött cukorrépa területét együttesen a tér melőszövetkezetben megtermeli. így megyénkben mintegy 3200 hold cukorrépa kerül elvetésre, amelynek már nagyrészét a termelőszövetke25—30 százalékkal emelkedik. Meg kell említenünk itt mindjárt azt is, hogy a vegyszeres gyomirtásnak elérkezett a legfőbb ideje. A talaj elér te a megfelelő hőfokot és a kalászosok is abban a nagyságban vannak nagyrészt, amikor minden kár nélkül a vegyszeres gyomirtást végre lehet hajtani a legjobb eredmények mellett. Ezt minden termelőszövetke zet, földművesszövetkezet vegye figyelembe és azonnal intézkedjék, hogy a MÜNÖSZER Vállalat megfelelő időben, megfelelő mennyiségű Dikonirt vegyszeres gyomirtószert bocsáthasson az igénylők rendelkező sére. Ez nem felesleges munkatöbbletet jelent és költséget, ezt a bő termés sokszorosan kárpótolja. került ki 525 ponttal a tolnaiak 370 pontjával szemben. Az értékelés végeztével azonnal megbeszélték a következő év versenyének feladatait és megkötötték mindkét részről a versenyszerződést, amely a feltételek pontjait és az értékelés módját tartalmazza. A jelenleg folyó versenynek az a célja, hogy a szövetkezetek munkaversenyét jobban kiszélesítsék, a versenyen keresztül a dolgozókat jobb munkára ösztönözzék a dolgozók életszínvonalának növelése érdekében. zetek művelik meg. Ugyanez áll a rostkenderre is, amely megyénkben számottevő ipari növényként szerepel. Az összes vetésterület ebből 3700 hold körül van a március 31-i állapotnak megfelelően. Azt hiszem, a kalászosokról nem is kell különösebb felvilágosítást ad ni, hisz tudvalevő, hogy mind a termelőszövetkezetek, mind az egyéni gazdák nagy területeken termesztenek az idén is őszi és tavaszi gabonaféléket. Ez a néhány adat lesújtó válasz ugyan a kétkedőknek, de örömmel könyvelik el mindazok, akik a mezőgazdaság nagyüzemi termelésének híveiként minden erejükkel a boldogabb jövő megteremtését kívánják előmozdítani. Ezzel is védjük export-lehetőségeinket Porozzuk, permetezzük a cukorrépát Tolnán értékelték a párosversenyt Hogyan állunk a termeléssel? A porozás előzetes védekezésként is hasznos, mert a répa kikelése előtt is pusztítja a különféle kártevőket. Amikor a répa sora már látható és répabarkót találunk, Darsinnal ner- metezzünk. Darsinból 100 liter vízre 1—1,5 kg-ot számítsunk úgy, hogy egy katasztrális holdra 300 liter per metlét szórjunk ki. Ügyeljünk arra, hogy a permetlét állandó mozgásban tartsuk a gépben, az Arzén ugyanis nem oldódik, hanem csak lebeg a vízben. Keverés, mozgatás nélkül az Arzén az edény aljára ülepszik és tiszta vizet permetezünk ki. Ha a permetezőgép nincs keverőkészülékkel ellátva, 10—15 lépésenként rázzuk meg. Nagyobb táblánál jó, ha a szegélyt több méter mélységben kétszeresen permetezzük. Jó tapasztalataink vannak a répabarkó elleni védekezésnél a Nikerollal való porozással is. Jó, ha a holdanként kiszórandó mennyiséget 10 kg fölé emeljük. Ajánlatos a múlt évi répaterületek leporozása is, mert a földben ót- telelő rovarok innen indulnak az új répavetések felkeresésére. A cukor(Folytatás.) Ezek a munkálatok pedig mélyrehatóan befolyásolják az alma árának alakulását is, miután pedig az alma a legnagyobb számmal piacra kerülő téli gyümölcsünk, befolyással van az almamoly közvetlenül és közvetve arra is, hogy mennyi az alma, és hányszor tud a dolgozók asztalára jutni a tél folyamán. Az almamoly tehát a gyümölcsvédelemnek egy olyan kérdése, amely- lyel jobban, mint bármi mással, szüntelenül foglalkozni kell és szünet nélkül keresni nemcsak azokat az eljárásokat, amelyekkel az almamoly az eddigieknél biztosabb eredménnyel irtható, hanem azokat a védekezési rendszereket is, amelyekkel ez az eredmény olcsóbban, nagyobb munka- és anyagmegtakarítással érhető el. Ehhez viszont feltétlenül szükséges, hogy az almamolyt mind küllemileg, mind biológiailag megismerjük. Az almamoly barnás, kéreg színű, elülső szárnyain egy-egy feltűnő bronzos fényű folttal díszített pilléje tavasszal almavirágzás után rajzik, és tojásait, amelyek laposak, kerek- dedek és világossárgák, majd hamarosan sötétszürkévé alakulók, egyenként tojja ritkábban a gyümölcsre, gyakrabban a hajtásra, vagy levélre. Elsősorban az almát keresi fel, de megtámadja kisebb mértékben a körtét, szilvát, őszibarackot és diót is, Esti állat, és nappal rejtett helyre húzódik vissza a kéreg leváló lemezei alá, vagy a korona sűrűjébe a levelek közé. Egy-egy nőstény mintegy 160 tojást rak, amelyekből kb. egy hét múlva kel ki a hernyó. Nagyjában abban az időben, amikor a kis alma a mogyoró nagyságot már elhagyta. A nősténylepke éppen ezért bizonyos határig válogat és korán érő, illetve korábban fejlődő fajtákat előnyben részesít olyanok mellett, amelyek fejlődésben a rajzás idején hátrább vannak. A hernyók, szovjet vizsgálatok szerint sok esetben egyideig a levél szöveteiből táplálkoznak és csak azután keresik fel a kis almát. A gyümölcsbe különböző helyeken furakodnak be, azonban előszeretettel a csészelevelek között, vagy a ko- csánynál. A befurakodás helye vidékenként is változhat, de általában csak kivételesen olyan része a gyümölcsnek, amely teljesen szabadon fekszik, mert a kis hernyó legtöbbször főleg a gyümölcsre rásímuló levelet, vagy két egymással érintkező gyümölcsfelület nyújtotta védelmet vesz igénybe. A gyümölcs húsába befurakodott hernyó egyenesen a magház felé tart és ott az első időben a magvakat rágja ki. Első vedlését még előtte elvégzi, mégpedig közvetlenül a gyümölcs bőre alatt. A magházban vedlik másodszor és harmadszor, utóbbit rendszerint magában az egyik magban, amelyet félig kirág, aztán újat kezd ki. Később elhagyja a magházat és a gyümölcs felszínéig tör előre, ahol kivezető nyí lást is készít, amelyen át időközben a nagyra növekedett hernyó terhessé vált ürülékét távolítja el. Teljes fejlettségét elérve, vagy ezen a nyíláson át, vagy egy másikat készítve, ha történetesen járatában más irányban váj öblöt, hagyja el az almát. A hernyó fejlődési ideje kb. I hónap. Diónál nagyobb almában befejezheti fejlődését anélkül, hogy másik almába menne át, ez utóbbi azonban rendszerint szükségessé válik számára, ha valami oknál fogva idő előtt elhagyja az első almát, vagy az lehull a fa alá és a hernyó kénytelen másik almát keresni. Ezért nem okvetlenül mászik fel a fára, mert ha lent a közelben talál egy megfelelőt, azt is elfogadja. Különös tulajdonsága az almamoly hernyójának, hogy látszólag minden megmagyarázható ok nélkül a megkezdett aknát még mielőtt elérte volna, a magház környékét abbahagyja és az almát is elhagyja, hogy utána másikat keressen fel. Ilyenkor előszeretettel használja fel a két gyümölcs összeérintkezési pontját a befurakodás helyéül. Ha azonban ez a megkezdett akna nem túlságosan mély, és az időjárás inkább aszályra hajlamos, esetleg beforr és az alma megmarad, de mindenképpen csúf, heg szövettel és többé-kevésbé torzult állapotban. Legtöbb esetben a megsérült és később elhagyott alma lehull, de az is lehet, hogy még ezt megelőzőleg egy másik hernyó veszi birtokába. Egymást a hernyó, úgy látszik, nem tűri, mert soha sincsen ugyanazon almában két hernyó. (Folytatása következik.)
