Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-10 / 83. szám

1859. április 10.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

S

A pártkongresszus tiszteletére:

Több mint másfélmillió forint értékű termény és állati termék előállítását vállalták terven felül a Kajmádi Állami Gazdaság dolgozói

A Kajmádi Állami Gazdaság cégtáblája alá még nem is értek rá kitenni az április 4-én átvett élüzem- jelvény kitüntetést. De az ünnepet követő napon a pártszervezet taggyűlésén már arról tanácskoztak a kommunisták, hogy milyen lehetőségei vannak a termések további emelésének, a költségek csökkentésének. Ezt előbb üzemáganként a szakvezetők segítségével alaposan felmérték, a taggyűlésen pedig formába öntötték, majd határozatba foglalták, hogy a növénytermesztésben kilenc, az állattenyésztésben pedig négy százalékkal kell emelni a termelést. Ezt a kommunisták magukra nézve immár törvénynek tekintik. De csak a kommunisták akarata egyedül nem elegendő ahhoz, hogy a határozatból valóság legyen. Megszervezték már szerdára az üzemi tanácsülést, ahol több munkással képviseltették magukat a növénytermesztők, az állattenyésztők, a szőlészek, a kertészek és a gépészek. Itt már Kovács János, a gazdaság igazgatója ismertette az évi termelési tervet, s minden tételhez hozzátette, hogy itt ennyi mázsával, ott eny- nyi literrel, vagy kilóval lehetne jobb szervezéssel és a rendelkezésre álló technikai felkészüléssel túlteljesíteni az előírást.

— Száz holdon termelünk cukorrépát, a terv 125 mázsa hol- dankénti termésátlagot ír elő, de megvan a lehetősége annak, hogy ezt legalább 15 százalékkal túlteljesítsük.

A répamagot kapcsolt géppel, nitrogén tartalmú műtrágyával raktuk a földbe. A mai állapotában jó termést ígér. A szakvezetés részéről a későbbiekben is megteszünk mindent, hogy a répa megkapja, ami szükséges a 15 százalék termésemeléshez. A többi már a dolgozókon múlik — mondotta Kovács János.

Az illetékesek, Fonyó Károly és Szászi József, a két növénytermesztő brigádvezető azonnal elkezdtek számolni és úgy nyilatkoztak, hogy a 15 százalékot, bár nem könnyűszerrel, de a növénytermelők tudják teljesíteni.

A gazdaságban megyei viszonylatban legmagasabb az állatsűrűség, 3,5 holdra jut egy számosállat. Érthető, hogy az állatok takarmányának a biztosítása jelenti az egyik legnagyobb gondot. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a növény- termelők vállalták: a 160 mázsa silótakarmány helyett (fővetésű silónál) 200 mázsát termelnek egy holdon. Ha közepes minőségű silót készítenek a gazdaságban, a terven felüli 101 vagon ilyen takarmány keményítőértéke kereken 13 vagon májusi morzsolt kukoricának felel meg. A silótakarmány termése növelésének is megvan minden reális feltétele. Kitűnően elmunkált talajban szintén műtrágyaszóróval kombinált vetőgéppel vetették el.

— Mi megtermeljük, de az már a gépeseken múlik, hogy idejében, jó minőségben sikerül-e betakarítani — mondotta Szászi József, a növénytermesztési brigád képviselője. A választ azonnal megkapta Horváth Jánostól, a szállítási brigád vezetőjétől.

— Mi tavaly is elvégeztük becsülettel a szállításokat. Beszéltem a fiúkkal, azt mondták, a szállítók azzal járulnak hozzá a gazdaság vállalásának a teljesítéséhez: ha kell, éjjel-nappal dolgoznak, de idejekorán a magtárakba, a raktárakba, vagy ahova éppen kell, oda szállítanak mindent — tolmácsolta a szállítók ígéretét.

Dohány és paprikát tekintélyes területen, összesen 45 holdon termesztenek a gazdaságban. A kertészetnek eme üzemágát Ivanicz József képviselte, ö is felszólalt:

— Az emberekkel már megbeszéltük, hogy

paprikából a tervezett 60 mázsa helyett 72 mázsát termelünk. A dohánynál pedig annyival teljesítjük túl a tervet, hogy a 15 200 forint helyett 20 000 forintot jövedelmezzen egy hold.

De kérjük a gépek segítségét is. Elsősorban ahhoz, hogy idejében bocsássák rendelkezésünkre a palántaültető gépet, mert enélkül nem tudjuk vállalásunkat teljesíteni.

— Engem a gépműhely dolgozói azzal bíztak meg, hogy mondjam itt el: mi minden gépet két nappal az idénymunka kezdete előtt garantáltan, üzemképes állapotban átadunk a növénytermelőknek. Abban is megállapodtunk: ha délután lesz üzemképtelen egy gép, azt munkaidő után is minden alkalommal kijavítjuk, hogy másnap dolgozhassanak vele a növénytermesztésben. Ezenkívül az alkatrészek felhasználásánál 10 százalékot akarunk megtakarítani. Az elhasználódott csapágyakat nem dobjuk el, hanem felújítjuk, ami összesen 100 forintba kerül. Ezzel szemben egy új csapágyért 700 forintot kellene kiadni. Megtakarítást akarunk elérni az üzemanyag-fogyasztásnál is. Mindenki itt tankol a központban, vigyázunk arra, hogy egy csepp se menjen veszendőbe — mondja Gyulai István.

A növénytermelők, a kertészek, a szállítók és a gépészek után kértek szót az állattenyésztés képviselői azzal a jeligével: »Mi csak akkor adhatunk terven felül tejet és húst, ha a növénytermelők terven felül adnak takarmányt.« Ezt tükrözte a tehenészek képviselőjének, Varga ImA nagy találkozó

Március 4-én a pásztói járás MSZMP járási bizottsága arról értesített, hogy szívesen úenné, ha a március 20-án rendezendő veterán találkozón résztvennék, mint a szi- ráki járás, most pásztói járás egykori biztosa. Március 16-i levelében már a pásztói és sziráki ünnepélyeken való részvételre is felkért. Ennél nagyobb öröm és megtiszteltetés nem érhetett. Március 20-án hajnalban boldogan keltem útra. Felejthetetlen az a kedvesség és szíves barátság, amellyel megérkezésemkor fogadtak. Este 6 órakor az új moziban több mint félezemyi közönség előtt megható, nívós ünnepség kezdődött. Jól sikerült szavalatok, ének számok, ünnepi beszéd váltották egy mást. A díszemelvényen, a járási pártbizottság titkára mellett foglaltam helyet. Meghatottan vettem át azt a 3 csokor piros szegfűt, amelyet 2 leány és egy fiú nyújtott át a veteránok tiszteletére. Megtisztelték vele a múlt harcait, dicsőségét, sten védéséit, amelyről a történelmi köny veikben tanulták.

Majd felkértek, hogy idézzem fel az átélt múlt emlékeit, lebbentsem fel a történelem fátyolát. Röviden vázoltam, hogy mit jelentett az 1919-es Tanácsköztársaság a fasizmus a Horthyék alatt és mit a népi

demokrácia. Szívemből jött minden szó, amit mondtam és a szívekhez talált.

Másnap Szirákon a járás volt székhelyén látogattuk meg a veterán elvtársakat. Felújultak o sikerek emlékei, majd a rabság keserves napjai. Este a kultúrházban ünnepély volt, amelyen a földművesszövetkezet dalárdája szerepelt szép sikerrel. Utána a veteránok az emlékéremmel mellükön az emelvényre léptek és felkértek, mint a járás egykori biztosát, az ünnepi beszéd megtartására.

Rövid visszapillantást vetettem a múlt eseményeire, megállapítottam, hogy a veteránok áldozatos harca nem volt hiábavaló, szebb és jobb élet fakadt a sziráki halmokon. A még élő veteránok ma is harcosok és dolgozók, mert védik a marxizmus eszmei tisztaságát, dolgoznak a termelőszövetkezetek kiépítésén, mert jól tudják, hogy ezek a szocializmus gyümölcsfájának gyökerei. Ha majd a fa nagy és terebélyes lesz, gyümölcsével megtölti a bőség kosarát, örültem, hogy kedves veterán társaimat viszontláthattam és keblemre ölelhettem.

DR. NEMES ANDOR volt járási biztos

rének a felszólalása is, aki vala- mennyiök nevében azt mondotta: »Nyugodt lelkiismerettel ajánljuk fel az öt százalék többtermelést, mert látjuk, hogy a növénytermelés biztosítja ehhez a takarmányt.«

Ez az öt százalék nem tűnik soknak, de mégis évi 25 000 liter tejet jelent, ami mégegyszer ennyi gyerek napi tejadagja. A sertésgondozók pedig azt vállalták, hogy nem 1200, hanem 1350 malacot nevelnek fel, amit átadnak társgazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek hizlalásra, továbbtenyésztésre. Hasonló vállalást tettek az üszőnevelők, a mesterséges borjúnevelők és a szarvasmarhanevelők.

A tanácskozás végén kértek szót a szőlészek, akik nevében az üzemi tanács elnöke, Szakálos Gyula arra tett ígéretet, hogy a holdankénti szőlőtermést 4 mázsával emelik.

Az üzemágakat képviselő dolgozók felajánlásait a szakvezetők ösz- szesítették. Végeredményként kijött, hogy

a Kajmádi Állami Gazdaság kollektívája a pártkongresszus tiszteletére 1 669 000 forintot kitevő áruval ad többet terven felül.

Teszik ezt azért is, mert — mint e héten már annyiszor elmondták a gazdaságban — az élüzem-cím nagyobb eredmények elérésére kötelez. Végül, de nem utolsó sorban pedig azért, mert egy esztendő múlva, április 4-én a élüzem-cím mellé el akarják nyerni a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját is.

Dorogi Erzsébet

HÍREK

— A MEGYEI LEVÉLTÁR munkatársai 21 000 »-aktát-« gyűjtöttek össze az 1919-es proletárdiktatúra Tolna megyei eseményeiről. Az adatok közül a legérdekesebbeket, mintegy háromszázat a »Partizánok a sza badságért és Tolna megye 1919-ben« kiállításon eddig már sokezer látogató tekintette meg a Szekszárdi Mű zeumban.

— A SZOVJETUNIÓBAN nem öl nek többé tigrist, sőt, meg sem sebzik, hanem a Popov-féle különleges golyók segítségével ejtik fogságba. A golyók valóságos kis injekcióstűk, amelyek egy perc alatt az izomzat teljes elernyedését okozó, diplocint tartalmaznak. A diplocinnal »kezelt« tigrist a vadász nyugodtan megkötözheti és ketrecbe zárhatja.

— MINTEGY EGYMILLIÓ FORINTOS KÖLTSÉGGEL kultúrhá- zat építenek Regszemcsén. Az építési költségek egyrészét körülbelül 600 000 forintot községi erőből teremtik elő: községfejlesztési hozzájárulásból és társadalmi munkából. A művelődési házra már feltették a tetőt is, és az épületet augusztusban adják át rendeltetésének.

— A BONYHÁDI JÁRÁSI MŰVELŐDÉSI HÁZ színjátszói április 11-én Várdombon mutatják be Dcbozy Imre: Szélvihar című drámáját.

— AZ USA-BAN az egyik New York-i bíróság több havi börtönbün tetésre ítélte a 70 éves Ellen Rüssel asszonyt, vagy ahogy az USA-ban mondják, a »repülő nagymamát«. Rüssel asszony 65 éves korában szerezte meg pilóta jogosítványát és

már több ízben állt a bíróság előtt, különböző közlekedési kihágások, majd később a polgári repülés szabályainak megsértése miatt. Most azért ítélték el, mert a harcias nagy mama megsörétezett egy férfit, aki birtokán járkált.

— THOMAS STOWE, ausztráliai i orvostanhallgató súlyos nehézségek- i be ütközött, amikor a vámőrök Nápolyban gondosan becsomagolt csont vázat fedeztek fel csomagjában. A vámosok hosszú ideig kutatgattak a tarifák között, de sehogysem találtak megfelelőt a »tanulmányi célokra behozott csontváz« megvámolásé- ra. Végül is a vámcédulára egy találékony vámtiszt jóvoltából a következő megjegyzés került: »Vámmen- 1 tes, használt holmi«.

! — A DOMBÓVÁRI RÁKÓCZI

TSZ-BEN öt hónap alatt 7,8 literről 12,2 literre emelkedett a fejési átlag.

I — ÁPRILIS 15-ÉN a Déryné Színház művészei vendégszerepeinek Bonyhádon: Az aranyember című színművet mutatják be.

1 — A. N. WING JONES, a birt

légierők ezredese leszerelése után visszatért régi szenvedélyéhez, a lovagláshoz. Angliából most lóháton szándékszik hazatérni szülőföldjére, Uj-Zélandba... A nyugalmazott ezredes már keresztül lovagolt Franciaországon, most Olaszországon át folytatja útját. Az út további szakaszai: Jugoszlávia, Bulgária, Törökország, Perzsia, Afganisztán, Pakisztán, India, Ceylon, Ausztrália és végül Uj-Zéland, ahová két év múlva akar megérkezni.

A bort ön társ hamis tanúvallomása —

A szabadulás után betört a bátaszéki áruházba — Most ismét a börtönben elmélkedik

A szekszárdi járásbíróság ítéletet hirdetett két veszélyes bűnöző ügyében. Az egyik Schlégli Ferenc szekszárdi, a másik Katrinka József harci lakos. Schlégli Ferenc hamis tanúzásra való rábírás bűntette miatt 6 hónapi, Katrinka József pedig tár sadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett lopás miatt 7 évi bőr tönbüntetést és 6 évi jogvesztést kapott.

Mindketten büntetett előéletűek. Schlégli jelenleg egy 9 évi börtön- büntetését tölti, amelyet szándékos emberölés miatt szabott ki rá a megyei bíróság. Katrinkát 1955-ben ítélte el a bíróság 4 évi börtönbüntetésre, mert Harc községben betört egy boltba. Előzőleg 4 alkalommal volt büntetve. Legutóbbi büntetését 1958 november 29-én letöltötte.

Schlégli Ferenc ellen még 1955- ben büntető eljárás folyt szándékos emberölés miatt. Előzetes letartóztatásban volt a szekszárdi megyei börtönben .Közös szobában volt egy Kozma János nevű személlyel és Katrinka Józseffel. Beszélgetés során mindhárman elmesélték, hogy mivel vádolják őket, majd Schlégli megkérte Kozmát, hogy tegyen javára hamis tanúvallomást a bíróság előtt. Kozma erre nem vállalkozott, mert amikor Schlégli a bűncselekményt elkövette, ő már letartóztatásban volt, így szemtanú sem lehetett. Schlégli ezután Katrinkát kérte a hamis tanúvallomásra és ezért 1000 forintot ajánlott neki. Át is adott neki egy bőrkabátot, amíg felesége át nem adja Katrinkának az ígért pénzt. Katrinka vállalta a hamis tanúvallomást és az 1955. március 17-én tartott tárgyaláson azt meg is tette. Vallomásában Katrinka elmondotta, hogy ő jelen volt az emberölés elkövetésénél és látta annak az előzményeit is. Elmondotta, hogy nem Schlégli támadta meg a sértettet, hanem az támadt Schlégli- re egy deszkával.

A bűntársak azonban összevesztek. Ugyanis néhány nappal a vallomás elhangzása után Schlégli visz szakérte Katrinkától az ideiglenesen átadott bőrkabátot, amelyet Katrinka nem volt hajlandó visszaadni. Schlégli ezért jelentést tett az őröknek, Katrinka pedig beismerte a hamis tanúvallomást.

Katrinka József a múlt év november 29-én szabadult a börtönből. Néhány nap múlva, december 4-én Szekszárdról Bátaszékre utazott. Az utcán sétálgatott és ekkor elhatározta, hogy betör a földművesszövetkezet áruházába. Nappal jól megfigyel te a környezetet és sötétedés után bement a szomszéd ház udvarába, majd a kerítésen átmászva az áruház udvarába jutott. Az épület tűzfalához épített féltetős fáskamra tetőcserepeit leszedve a kamra padlására mászott és innen megkezdte a bolt falának a kibontását. Ehhez a zsebkését használta fel. Csütörtök estétől pénteken délután 4 óráig meg szakítás nélkül dolgozott annak ellenére, hogy napközben a fáskamrába többször is bementek. Végre sikerült a mintegy 45 centis falon egy körülbelül hatvanszor harminc centiméteres rést vágnia. Amikor azonban áttörte a falat, észrevette, hogy a fal melett közvetlenül olyan polcok állják útját, amelyek a behatolást lehetetlenné teszik.

Ezután más módon próbálkozott behatolni az áruházba. A kamra tetejéről az áruház tetejére mászott. Néhány cserép levétele után sikerült feljutnia a padlásra. A padláson talált egy lejárót, de nem volt létra. A sálj át hosszában kettéhasította, összekötötte és annak segítségével ereszkedett le — a folyosóra. Innen egy nem használt raktárba ju tott, majd két bezárt ajtóról leverte a lakatot és legnagyobb meglepetésére ugyanabba az udvarba ért ahon nan elindult.

A hiába való fáradozás azonban nem törte meg szándékát. Megkísérelt egy harmadik módot is. A folyosón talált egy létrát, amelyet oda támasztott a 4—5 méter magasan lévő ablakhoz. Közben kibontotta a fáskamra mennyezetét, leereszkedett, onnan kihozott egy baltát és ezzel felfeszítette az ablakot elzáró vasrácsot. Betörte az ablakot és behatolt az üzletbe.

Az üzletben először a pénzt kereste: a pénztárból és a fiókokból mintegy 700 forintot magához vett, majd a ruhákat kezdte összeszedni. Becsomagolt két sötétkék férfiöltönyt, egy drapp öltönyt, egy zöld női ballonkabátot, egy barna női lódenkabátot, két pár férfi félcipőt, egy bundás sapkát, 5 férfi inget, 8

zsebkendőt, 2 törölközőt, 1 asztalterítőt, 3 kardigánt, 1 pulóvert, 1 lemberdzseket, 1 férfinadrágot és egyéb apróságot. Az ellopott holmik értéke meghaladta a 8400 forintot. A zsákmánnyal Szekszárdra ment, a csomagot az állomáson letette és bement a városba, ahol a lopott pénzen egy bőröndöt vásárolt. Kibérelt egy albérleti szobát és abba beköltözött. A következő napokat Szekszárdon és Harcon töltötte — fő ként szórakozással. A pénze időközben elfogyott és hozzákezdett a lopott holmik értékesítéséhez. A betörést azonban felfedezték és a rend őrség rövid idő alatt elfogta a tettest, Katrinka Józsefet is.

Schlégli Ferenc tagadta bűnösségét a tárgyaláson. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azonban bűnösnek mondotta ki a bíróság. Katrinka József beismerte a bűncselekmény elkövetését. Nála súlyosbító körülményként többek között azt értékelte a bíróság, hogy előző bűncselekménye, a bolti betörés is hasonló volt és alig szabadult a börtönből, folytatta bűnös életét.

BODA FERENC