Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-09 / 82. szám
Á&VARyS2creU&t$tA MÜNkÁSPÁRT ɧ , A TANÁCSOK LAPJA WMMA MEGYES VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IV. évfolyam, 82. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök. 1959. április 9. Befejeződön az őszi kalászosok tavaszi ápolása ás fejtrágyázása, a szőlők metszése és még a héten végeznek a koratavasziak vetésével A Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának tájékoztatása a tavaszi munkákról A Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának íöagronómusa, Reményi ^ Rezső az alábbiakban tájékoztatta lapunk munkatársát a termelőszövetkezetekben és egyéni parasztgazdaságokban folyó tavaszi mezőgazda- sági munkákról. Az idei tavasz igen kedvező a mezőgazdasági munkálatokhoz. Az őszi kalászosok tavaszi ápolását és fejtrágyázását például még március első napjaiban elkezdték a termelőszövetkezetekben is, meg az egyéni gazdaságokban is. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy a termelőszövetkezetek gabonavetés területüknek mintegy 95 százalékán végeztek fejtrágyázást, összesen 120 vagon nitrogén műtrágyát szórtak ki az ősziekre. Ezzel szemben az elmúlt évben az őszi kalászosoknak mindössze hatvan százalékán végezték el a fejtrágyázást. A termelőszövetkezetekhez hasonlóan az egyéni parasztok is idejekorán hozzáfogtak a tavaszi munkákhoz. Az őszi kalászosok fejtrágyázását nyolcszor akkora területen végezték el, mint az elmúlt esztendőben. Az őszi kalászosok tavaszi hengerezése és tavaszi fogasoiása mind a termelőszövetkezetekben, mind az egyéni gazdaságokban befejeződött. Az őszi kalászosok soronlévő munkája az acatolás. Ezt a jövő héten kezdik el. A kézimunkaerők mellett részt- vesz itt a Növényvédő Állomás is, amely mintegy 5000 hold őszi gabonán végez vegyszeres gyomirtást a tsz-ekben, 2000 holdon pedig az egyéni gazdaságokban. A kora tavaszi növények vetésével ebben az évben jóval előrébb vannak a termelőszövetkezetekben is, meg az egyéni gazdaságokban is, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A tsz-ek például 5 és félezer holdon vetettek pillangósokat, ami kiváló eredménynek mondható. Ezen túlmenően még az elmúlt héten befejeződött szerte a megyében a tavaszi árpa, a zab és a borsó vetése. Most teljes ütemben folyik a napraforgó, a cukorrépa, a takarmányrépa és burgonya vetőmagok fpldbe rakása. A megyei főagronó- mns szerint ezzel a munkával még a héten végeznek szerte a megyében. Úgyszintén befejeződött a szőlők nyitása és metszése is. A zárt területű gyümölcsösökben is elvégezték a télvégi permetezéseket, a gyümölcsfák tavaszi permetezése pedig most van folyamatban. Szerte a megyében teljes erővel folyik ezekben a napokban a kuko- ricavetés előkészítése. A talajelőkészítő munkálatokkal a termelőszövetkezetekben már nagyjából végeztek, s előreláthatólag két héten belül végeznek az egyéni gazdaságokban is. A kormány az idén gondoskodott arról, hogy magas termést biztosító hibridkukorica-vetőmagot kapjanak a termelőszövetkezetek és az egyéni parasztok. Ennek érdekében 65 vagon hibridkukorica-vetőmag érkezett a megyébe. Ebből 43 vagonnal már a termelők tárolnak, a többi pedig még a Terményforgalmi Vállalatok telepén van. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya ezúton is kéri a termelőket, hogy az igényelt hibridkukoricavetőmagot minél előbb szállítsák el a raktárakból. A kukorica vetése ez idő szerint még csak szórványosan kezdődött meg. Zömmel április 10-e és 20-a között vetik a kukoricát a megyében, mert ez a legmegfelelőbb időpont. TIZENHÉT MILLIMÉTER DÉK HULLOTT CSAPAÚj óvodák, napközik a í§z-vát‘osokban, községekben Tizenhárom megye „művelődési autót* kap Mint ismeretes, kedden éjszaka szerte a megyében volt eső. A csapadék mennyisége 17 milliméter volt szerte a megyében. A szakemberek szerint az eső „aranyat” ért. Jól jött az ősziekre is, de különösen az elvetett tavaszi növényekre. A hároméves terv művelődésügyi beruházásainak megvalósításáról és a formálódó ötéves terv kulturális részének irányelveiről Orosz Zoltán, a Művelődésügyi Minisztérium tervfőosztályának vezetője nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — A hároméves terv eddigi időszakának egyik nagyon érdekes és figyelemre méltó tanulsága számunkra: a városok, a falvak lakossága akkor, amikor új iskolát, művelődési otthont kér az államtól, majdnem mindig kész arra, hogy hozzájáruljon a költségekhez. A művelődés- ügyi hálózat fejlesztésének is kiválóan járható útja a helyi erőforrások és az állami támogatás, beruházás párosítása, együttes felhasználása. Ismeretes, hogy a kulturális költség- vetésből a hároméves tervben 2800 új tanterem építését irányozták elő. Amikor összegezték a helyi erőforrásokat és a társadalom országszerte megnyilvánult segítőkészségét, kiderült, hogy ez az állami támogatással együtt 3500 új tanterem építésére elegendő. Az eddigi eredményekből azonban — mi szakemberek — arra következtetünk, hogy a hároméves tervben elkészülő tantermek száma meghaladja a 3500-at is. Vas megyében például eredetileg 24 tanterem építésére készültek a maguk erejéből, a közelmúltban arról kaptunk hírt, hogy jobban gazdálkodva a helyi eszközökkel, többet építenek. — A múlt évben, amikor népgazdaságunk a vártnál jobb termelési eredményeket ért el, felemelték a beruházási kereteket. A művelődés- ügy ebből 74 millió forinttal részesedett: most ezt az összeget teljes egéMegkezdődfek a szekszárdi járásban a „Szabó Erzsébet" kulturális seregszemle járási bemutatói Április 5-én Tolnán megkezdődtek a »Szabó Erzsébet« kulturális seregszemle szekszárdi járási bemutatói. A szekszárdi járás szavalói közül azok találkoztak itt, akik a helyi bemutatókon a legjobban szerepeltek. Harmincötén mérték össze tudásukat, s köztük a következő eredmény alakult ki: Az általános iskolások közül Fülöp Sára őcsényi kisdiák bizonyult a legjobbnak. A középiskolások versenyében Asz- mann Anna, a tolnai gimnázium tanulója lett az első, az iskolánkívüli fiatalok közül pedig Bajza Anna tolnai selyemgyári dolgozó érte el a legjobb eredményt. Az elsők mellett Ganczer Anna és Kovalcsik Györgyi szép versmondását (mindketten tolnai gimnazisták) és a ten- gelici tsz KISZ-szervezetének szereplését kell dicsérni. Tengelicről négy fiatal vett részt a szavalok versengésében, s közülük Cseh Rozália második, Klein Katalin pedig a harmadik helyen végzett az iskolánkívüli fiatalok versenyében. Az énekszólisták közül Elter Gábor (az általános iskolások között) és Vörös Júlia (az iskolánkívüliek között) bizonyult legjobbnak. A zeneszólisták között a harmonikaszámokban Ignácz György (Bátaszék) lett az első, a második helyen pedig Vadócz Szilvia (Öcsény) végzett. Méhn Imre, a tolnai gimnázium tanulója hegedű-, Méhn Gyula ugyancsak tolnai gimnazista pedig zongoraszámával aratott megérdemelt sikert. A járási kulturális seregszemle első napja is azt bizonyította, hogy a megelőző évekhez képest mind mennyiségileg, mind a művészi színvonal tekintetében óriási fejlődés tapasztalható. Nemcsak a régi, komoly kulturális múlttal rendelkező községek és szervezetek küldték el szavalóikat, hanem sokan jöttek olyan helyekről is, ahol most van fellendülőben a szervezeti élet. Az ifjúsági seregszemle egyszersmind ifjúsági találkozó is volt. A részvevők nemcsak művészeti kérdésekről beszélgettek, hanem a szervezeti életre vonatkozó tapasztalataikat is kicserélték és végül a bemutató utáni bálon szórakoztak és szereztek maguknak egy felejthetetlen estét. A szekszárdi járás legjobb tánc- esoportjainak és népi együtteseinek bemutatójára, a táncfesztiválra, április 12-én kerül sor Decsen, a művelődési otthonban. Húsz együttes nevezett a versenyre, az ismert hátai, várdombi, sióagárdi, bogyiszlói és sárpilisi együttes mellett részt vesz a mözsi, a tengelici, a furkó- pusztai és a bátaszéki tsz KISZ- szervezeteinek együttese is. Közel kétszáz szereplő lép fel a decsi művelődési otthon színpadán ezen a napon. A szekszárdi járás ének- és zenekarainak találkozóját Bátaszéken rendezik, augusztus 19-én. Tizennégy énekkar és négy zenekar vesz részt a találkozón több mint ötszáz taggal. A szekszárdi járásban, és ezzel Tolna megyében, szép sikerekkel kezdődtek a »Szabó Erzsébet« kulturális seregszemle járási bemutatói. A seregszemle sikerei biztosítják a továbbiakban az ifjúsági munka művészeti színvonalának növekedését is. szében kulturális fejlesztésre fordítjuk. — A falu művelődésügye az idén olyan juttatásokkal is gazdagodik, amelyek nem szerepeltek a tervekben. Az újonnan alakult termelőszövetkezeti városokban, községekben — hozzájárulva a tsz-ek megerősítéséhez — soron kívül, még a nyári munkák megkezdése előtt, idényjellegű és állandó óvodákat, napközi otthonokat nyitunk. Ezekhez a helyi tanács, a tsz gondoskodik megfelelő helyiségről, mi pedig biztosítjuk a fenntartás költségeit. Ezenkívül tizenhárom megye „művelődési-autót” kap, vetítővel, könyvtárral felszerelve. — Befejeztük a művelődésügy második ötéves terve beruházási ptoliti» kájának kialakítását és már részletes tervjavaslatokat is készítettünk. Számításaink szerint 1960 és 1965 között mintegy 3500-al emelkedik az általános iskolai tanulócsoportok száma és mintegy 80 ezer gyerekkel több kerül a felső tagozatokba. Az ötéves tervben úgy akarjuk csoportosítani beruházásainkat, hogy csökkenjen a naponta több váltásban tanuló gyermekek száma és még jobban segítsük a 14—16 éves gyermekek továbbtanulását. Az általános iskolák felső tagozatára is ki akarjuk terjeszteni a politechnikai oktatást és a 14—16 éves fiatalok mezőgazda- sági, valamint ipari jellegű képzésének megvalósítását tervezzük. Vidéken a bányásztelepülések, a fejlődő ipari városok mellett új bázisokat akarunk létrehozni a környék fiataljainak továbbtanulásához. A gyermekvédelmet szolgálja majd, hogy az ötéves tervben — terveink szerint — állami erőből 2500, egyéb forrásból pedig ezer hellyel bővülnek majd az otthonok. Jelentősen kívánjuk fejleszteni az óvodahálózatot is. — A második ötéves tervben befejezzük a színházak felújítását. Nagyobb számban épülnek majd állami beruházásból művelődési házak, főleg az ipari munkásság számára — például Debrecenben, Miskolcon és vidéken más helyeken is. Huszonötharminc új filmszínház megnyitását tervezzük — fejezte be nyilatkozatát Orosz Zoltán. MSZBT aktivistákat tüntettek ki A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos központja a barátsági hónap rendezvényeinek szervezése során és a magyar—szovjet barátság elmélyítésében kifejtett lelkes és odaadó munkájáért több Tolna megyei dolgozót tüntetett ki. Aranykoszorús MSZBT jelvényt kapott: Kövecses Vilmos, Végh Gyula és Husek Rezső. Ezüstkoszorús MSZBT jelvényt kapott: Szirmai Endre, Győri Lajos, dr. Bryson Jánosné, Wolf Pálné, Végh Jőzsefné és Szal.ai Tibor. Ezenkívül negyven MSZBT aktivistát jutalmaztak emléklappal. A városi művelődési házban rendezett díszünnepségen dr. Tuska Pál elvtars, a megyei tanács einöke mondott ünnepi beszédet Koszorúzási ünnepség a szovjet hősi emicívmunei ÁPRILIS 4-E SZEKSZARDON
