Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-08 / 81. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. április 8. TUDOMÁNY ÉS 'Kozépiéköláéök ★ Rovatunk mai számát az eddigi gyakorlattól eltérően nem egy iskola tanulói szerkesztették, hanem több iskola tanulóinak írásaiból állítottuk össze Gazdag élmények • •. A bonyhádi általános iskola nevelő könyvtárában kerestem fel Lőrinc Vitus festőművészt, aki az elmúlt napokban érkezett haza kéthetes szovjetunióbeli utazásáról. Ép pen akkor végezte az utolsó ecsetvonásokat a legújabb tájképén. Miután megtudta, hogy írni szeretnék róla, gondosan megtörölgette az ecseteket és elment a jegyzetfüzetéért, amelybe röviden papírra vetette élményeit. — Hogy sikerült kijutnod a Szovjetunióba a szocialista országok kép zőművészeti kiállítására és ki szervezte az utazást? — kérdeztem tőle. — A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége küldött meghívót a megyéhez, ahonnan hoz zám továbbították. Március 9-én indultunk Budapestről a Szovjetunióba. Az utazás nagyon kényelmes volt. A vonat ablakából szép szovjet tájak tárultak elénk. Hosszabb ideig állt a vonatunk Kijevben, majd tovább indultunk Moszkva felé, ahol még hó borította a tájat. Moszkvában a Leningradszkaja szállodában helyeztek el, ahol az ellátásunk első rendű volt... Első utunk a Lovardába vezetett, ahol a szocialista országok képzőművészeti kiállítását néztük meg. Ezen a kiállításon a szó cialista országok ma élő nagy művészeinek alkotásait láttuk. Habár, zsúfolt volt a kiállítás elrendezése, mégis gazdag élményt nyújtott mind nyájunknak. A magyar kiállítás az élvonalban foglalt helyet. Magyar Látogatás a cipőgyárban Még az ősszel elhatároztuk, hogy ebben a tanévben meglátogatjuk a Bonyhádi Cipőgyárat. Nemrég került sor erre a látogatásra osztály- főnökünk Oláh Mária és kémia tanárunk, Faludi Béla vezetésével. Első utunk a felsőbőrraktárba vezetett. A raktár vezetője, Sásdi elvtárs különböző bőröket és béléseket mutatott. Színbőröket: bar na, szürke, bordó, fekete, drapp és csau színekben. Bélésbőröket, szín bélést, hasításokat, sertésbélést, bundabélést. A bundabélésről elmondta, hogy abból a II. negyedben szovjet exportra gyártanak. Ezután elmagyarázta, hogyan veszi át és adja ki a bőröket. Amint mondta, ezek bizonylatok alapján történnek. Bőröket csak a bevételezés! bizonylat alapján szabad átvennie, s ugyanúgy csak a kivételezési bizonylat alapján szabad kiadni. A felsőbőrraktár után a szabá- szati osztályra mentünk. Megtudtuk, hogy itt napi terv szerint dolgoznak. Minden napra egy-egy napi tervanyagot kapnak, ami körülbelül 1500—2000 pár cipő anyagának felel meg. Két műszakban dolgoznak és így egy-egy műszakra 900—1000 pár cipő jut. Az egész gyár munkásainak 80 százaléka betanított munkás. A szabás, géppel történik. Megnéztük, hogyan működnek a gépek és mi is megpróbáltunk szabni. Útközben a tüződe felé egy új épületrészen mentünk át. Itt helyezik majd el a tanműhelyt. Az új épület teljesen korszerű: központi fűtés, neon-világítás biztosítja a jobb munkafeltételeket. A sza bászatot is ide fogják áthelyezni. A tüződében szalagrendszer van. Első munkaművelet a szélezés, itt a felsőrész szélét leszélezik, hogy a következő munkaművelet köny- nyebben menjen. A következő munkaművelet a ragasztás, utána a tűzés következik. A tűzést több tűzőnő végzi. Megkülönböztetünk: dísztűzőt, fej tűzőt, babatűzőt. Az egyik kör gojzer cipőt készít, a másik mafestőművészek közül kiemelkedtek Bernáth Aurél, Pór Bertalan, Szőnyi István, Miskolci László és nem utolsó sorban a fiatal Sarkantyú Simon, aki a Tanácsköztársaságról festett képeivel aratott tetszést, köztük A szekszárdi direktórium tagjainak kivégzése című alkotásával. Ezenkívül a lengyel kiállítás ragadta meg a figyelmemet. A lengyelek túlnyomó részben absztrakt képekkel szerepeltek. Az utazás legnagyobb élménye a Puskin múzeum meglátogatása volt, ahol a modern festők képeit láttuk. A franciák voltak rám a legnagyobb hatással. Köztük Van Gogh, Matisse és Renoir képei. Voltunk a Kremlben is. Itt szép freskók és ikonok vannak. A Kreml mel lett megtekintettük a csodálatosan szép Vaszilij Blazsemüj templomot. Moszkvában járva a Lenin-mauzo- leumot sem kerültük el. A mauzóleum annyira látogatott, hogy reggeltől estik állandó sorbaállás van előtte, A következő nap a Tretyakov kép tárba látogattunk el. Itt a nagy orosz festők: Repin, Szurikov stb. alkotásaiban gyönyörködhettünk. Moszkvából Leningrádba utaztunk. Leningrad nagyon szép város, a csillogó Néva partján terül el. Itt az Ermi- tázs múzeumban voltunk, ahol csak nem minden világhírű festőnek külön képtára van. Rembrandtnak 24 képét élvezhettük... Még sokat mesélhetnék, azt higasszárút, a harmadik pedig bundacipőt. Innen a csákozóba vezetett az útunk. A csákozóban a cipők talpát készítik. Itt is hatalmas gépeket láttunk, amelyek megköny- nyítik a dolgozók munkáját. Ezután az aljaüzembe jutottunk el, ahol nagy zaj fogadott bennünket. Itt nagyon sok gép van és mindegyik más munkát végez. Mi a gojzer kört néztük meg. Az »aljában« láttuk, hogyan varrják a gojzert, hogy ragasztják rá a po- rotalpat. Vezetőnk elmondta, hogy kézierővel a gojzervarrás egy egész napig tartana, míg géppel másodpercek alatt elkészül. A porotalpat először ráragasztják, majd három atmoszféra nyomással rásajtolják a cipőre. Ezt nagyon érdekesnek találtuk. A kész felsőrészeket fára húzzák és öt szeggel rögzítik. Ezután dróttal lefogják, majd acetonba mártják. Ilyenkor a celluloid réteg megkeményedik. Most leszedik a drótot. Következik a ráma bevar- rása. Megnéztük a Szovjetunióba exportra készülő cipőket. A kész cipőket szalag továbbítja. Végül lemossák, vasalják, fényesítik, ősz tályózzák, fűzik és dobozolják a cipőket. Innét a tanműhelybe mentünk. Itt sok, volt iskolatársunkkal találkoztunk. Elbeszélgettünk velük. Elmondták, hogy beléptek a KISZ-szervezetbe és a szakszervezetbe. Azt is megtudtuk, hogy eddig 50 filléres órabérük volt, s ez most 70 fillérre emelkedett. Kétszer járnak egy héten iskolába. Két tanfolyamot végezhetnek, az egyik hathónapos, a másik hároméves. Végül megtekintettük még a kazánházat, itt a szenet egy szerkezet rakja a kemencékbe. Ezeken manométer mutatja a víz állását, öt kazán van, és ez biztosítja az egész gyár gőzfűtését. Havasi Lujza Kratzl Éva Bonyhádi Közgazdasági Technikum II. o. t. szem, csak a legfontosabbakat mond tam el. Ilyen élményekkel gazdag útról sok-sok órán át lehetne beszélni. — Milyen hatással van most művészi fejlődésedre ez az utazás? — tettem fel az újabb kérdést. Láttam, hogy kérdésem kissé elgondolkoztatja.. . — Nagyon örülök, hogy olyan képeket láthattam eredetiben, amelyek alátámasztották a festészetről való elképzeléseimet és egyben útirányt is mutattak, amelyen haladnom kell. Elsősorban megtanultam, hogy mindig a szín és a lényeg ábrázolására kell törekedni. A mai festészet szinte elképzelhetetlen korszerűség nélkül... — Milyen véleménnyel vagy a szov jet emberekről? — szóltam közbe. — A szovjet emberek nagyon barátságosak és magas a kultúrigé- nyük. Ami feltűnő volt nekem, hogy hétköznapokon is nagyszámú volt a múzeumok és kiállítások látogatottsága. Vasárnap pedig annyi a látogató, hogy szinte lehetetlen be jutni bármely múzeumba. Még valami feltűnt nekem, s mint pedagógusnak tanulságos is, hogy a Szovjetunióban intenzív a művészetre való nevelés. A szovjet tanítók csoportosan látogatják a kiállításokat a gyerekeikkel — mondta befejezésül, utolsó kérdésemre válaszolva. Tamás Menyhért Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium Védnökséget vállalnak a Vak Bottyán sánc fölött a paksi gimnazisták A Paksi Vak Bottyán Gimnázium tanulói az önképzőköri hagyományoknak megfelelően szervezték meg az elmúlt évben az iskolai önképzőkör munkáját. Az önképzőköri mun kába bevonták azokat a diákokat, akik hajlamot éreztek magukban az írás, festészet, vagy egyéb művészeti ágak iránt. A gyerekek érdeklődési köre azonban sokkal tágabbnak. sokoldalúbbnak bizonyult, mint ahogy azt a tanárok és az önképzőkör szervezői gondolták. A diákok egyrésze történelmi, más részük néprajzi, földrajzi kutatásokat végzett s érdeklődési körének megfelelően kívánt munkálkodni az önképzőkörben. A tapasztalatok figyelembevételével már az elmúlt tanévben is, de különösen ebben a tan évben átszervezték az önképzőköri munkát, hogy ott minden önképzőköri tag kedvének, hajlamának meg felelő témával foglalkozhasson... A művészeti munka mellett történelmi, földrajzi kutatásokat is végeznek az önképzőkör tagjai. A történészek az önképzőkör keretén belül kutatásokat végeznek, átjárnak az Alföldre is, hogy a község történelmi múltjának feltárásához fellelhető anyagot ott is felkutassák. A földrajzzal foglalkozó diákok csoportja a mezőföld gazdasági földrajzát dolgozza föl. A történész szakkör a Vak Bottyán sánc körül is végez kutatásokat. Nagy gondot fordítanak erre, annál is inkább, mivel Vak Bottyánt az iskola névadójául választotta. Már az elmúlt évben gondoltak arra, hogy a Vak Bottyán sáncot állandóan gondozza az iskola. Ezzel is megbecsülésüket akarják kifejezni a kuruc generális iránt. Tárgyalásokat is folytattak a múzeummal ebben az ügyben, de támogatás hiányában tér vüket az elmúlt évben nem tudták megvalósítani. A tanulók azonban nem mondtak le tervükről, s azon gondolkoznak, hogy védnökséget vál lalnak a sánc fölött, gondozzák, rendbehozzák annak környékét... Harc a láva ellen Az állandó földrengésektől sújtott Japánban évezredeken át tehetetlenek voltak a tűzhányók pusztításával szemben, s elkerülhetetlen csapásként tűrték el. Újabban a tudomány felvette a harcot a láva ellen, s a tudósok bíznak benne, hogy a jövőben sikerül a japán lakosságot megelőző intézkedésekkel a vulkánikus eredetű katasztrófáktól megvédeni; Takesi Minakami dr., a tokiói egyetem munkatársa, a vulkánikus kitörések előzetes felismerését már 80 százalékra tökéletesítette. A Közép- Japánban fekvő Mont Asana kitörése 1958. november 10-én például viszonylag ártalmatlan volt már, mert Minakami dr. jóval előbb jelezte a veszélyt, s így a kormány intézkedhetett, hogy megtegyék a szükséges előkészületeket a lakosság ideiglenes kitelepítésére. Minakami dr. hónapokig mérte az Asana-hegy lejtőin a földfeszültséget és földmozgást. Megállapította, hogy a forró láva mind nagyobb erővel ostromolja az útját álló kőtömeget. Kiszámította, meddig tarthat még a kőréteg ellenállása, illetőleg mikor tör magának utat a láva. Miután a iává szétrobbantotta a kőréteget s a magasba tört, a nyomás megszűnt. Ennek ellenére állandóan folynak a mérések, hogy a földjeikre visszatért parasztok nyugodtan dolgozhassanak. Minden vulkánikus kitörés napokkal, sőt hetekkel előbb jelzi, közeledtét — néha a tűzhányó közvetlen közelében, máskor több száz kilométer távolságban is tapasztalható változásokkal. Csuji Cuboj tokiói egyetemi professzor elkészítette a japán szigeteken mért földenergiák és földmozgások térképét, amely megkönnyíti a földmozgások tanulmányozását. Min den japán egyetemen működik egy csoport, amely folyamatos vizsgálatok alapján előre jelzi a vulkánikus kitöréseket és lehetővé teszi a katasztrófa elhárítását vagy legalább is csökkentését. A kiotói egyetem 300 millió dollár költséggel 25 földrengésjelző állomást hozott létre az ország különböző részein. Ezeket az állomásokat a legkorszerűbb mérőberendezésekkel, így például clinométerekkel és gravitométerekkel szerelték fel. Szemjonov akadémikus új elmélete Nyikolaj Szemjonov szovjet akadémikus kidolgozta a szabad gyökök reakcióképességének új elméletét. Ezzel lehetővé tette a kémia egyik legfontosabb problémájának megoldását, a vegyi anyagok reakcióképességének és szerkezeti kölcsönhatásának megállapítását. A szabad gyökök és molekulák kölcsönhatásának törvényszerűségei gyakorlati lehetőségeket nyújtanak az iparban a vegyi folyamatok tökéletesebb irányítására. Szemjonov akadémikus elméletét 70 különböző típusú reakció alapján dolgozta ki. Nyikolaj Szemjonov a láncreakciókkal kapcsolatos elméletéért Nobel- díjat is kapott. Mikrofon a szívüregben Szovjet szakemberek a szívhangok tanulmányozására kisméretű ultramikrofont szerkesztettek. A műszert közvetlenül a szívüregben helyezik el és vénán keresztül, vagy operáció útján juttatják oda. A szívhangok rögzítésére a mikrofont erősítő berendezéssel, dinamikus hangszóróval és magnetofonnal kapcsolják össze. A magnetofon segítségével az oszcillográf görbék alakjában is kimutatja a szívhangokat. Uj mesterséges balzsam A balzsamok szerves anyagok bonyolult keverékeiből készülnek. A természetes balzsamokat az orvos- tudomány, az illaszergyártás és a technika használja fel. Az •rvestudemány elsősorban az úgynevezett Peru-balzsamot használja, amelyet egy természetben ritkán előforduló növény nedvéből vonnak ki. Felmerült tehát a kérdés, nem lehetne-e mesterséges úton előállítani ezt a fon tos anyagot. M. Sosztakovszkij, a vegyi tudományok doktora munkatársaival együtt hosszasan kísérletezett e balzsam szintetitkus előállításával, s munkáját siker koronázta. Olyan balzsam-vegyületet állítottak elő, amely összetételében megegyezik a Peru-balzsammal, gyógyhatása azonban nagyobb. Az új gyógyszer nemcsak sérülések, égések és fagyások gyógyítására, hanem szervi megbetegedések — gyomor és nyombél- fekély stb. kezelésére is kiválóan alkalmas. Fűtő és hűtő falak Az egyik amerikai villamosipari cég a hővillamossági hatás újabb alkalmazásaként olyan falakat gyárt, amelyek szükség szerint fűtenek vagy hűtenek", ugyanakkor világítanak is. A nevetés egészséges Az orvosok megállapították, hogy vidám emberekenek jobb a vérkeringése, ereik lassabban meszesednek el, kevesebbet szenvednek szívbajtól, gyomorbántalmaktól és más szervek működési zavaraitól, mint olyanok, akik legfeljebb „fennsőbbségesen mosolyognak”, vagy „harapós hangulatban” járják az élet útjait. Dr. Alois Hetzelein svájci orvos szerint a felnőttek 70 százaléka, különösen 30 éven felül keveset mozgatják rekeszizmaikat. Állítólag az is bebizonyosodott, hogy az emberek napjainkban elégedetlenkedőbbek, mint régen. Az asszonyoknak közel 30 százaléka, a férfiaknak pedig több mint 20 százaléka a „hirtelen- haragúak”, „gáncsoskodók” és „ok- vetetlenkedők” közé tartozik. Dr. Hetzelein megállapítása szerint, aki így él, az megteremti a betegség előfeltételeit. A kedélybetegségből pedig könnyen kialakulhat fizikai ártalom is. Dr. Hetzelein napi öt perc vidám nevetést kér tőlünk. Próbáljuk meg! TUDJA-E, HOGY... ... a legrégibb, mai napig használatos hangszerek a hárfa és a furulya — hatezer évesek és a régi Egyiptomból származnak; ... felnőtt ember testében 100— 160 milliárd parányi véredény, úgynevezett hajszálér van. Ezek össz- hossza 60 000—80 000 kilométer; ... a földfelület minden hektárára másodpercenként olyan meny- nyiségű napenergia jut, amennyivel mozgásba lehetne hozni egy tízezer kilowatt teljesítőképességű motort; ... a párizsi televíziós tudományos kutatólaboratóriumban különleges műszer segítségével televíziós ernyőre vetítették az ember hangszálainak tízszeresen nagyított képét. A felfedezés az orvostudomány számára jelentős; ... az első fényképet Oroszországban 1840-ben készítették. A férfinek, akit lefényképeztek, húsz percig kellett mozdulatlanul ülnie; ... a XVI. században kedvelt ital volt a csokoládé, amelyet borssal ízesítettek. ... a moszkvai Kreml tornyait díszítő öt rubin-csillagnak egyenként körülbelül egy tonna a súlya. Az ágak végei közötti távolság három méter; ... egy leningrádi lakásépítő telepen az egyik tömbháznak először a fedele került a helyére. A vasbetonból készült fedelet a helyszínen készítették el és hidraulikus emelőkkel húzták fel az előre felállított masszív vasbeton oszlopok tetejére. A falakat, lépcsőket stb. ezután szerelték fel szintén előregyártott elemekből. Ez a módszer csökkenti az építkezés »»kéltségét.
