Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-07 / 80. szám

1959. április 7.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

„Legfőbb feladatunknak a termelőszövetkezetek terméseretiméüveinek fekezását tartjuk“

Eiüzemavaió a szedresi és a várdombi gépállomáson

HÍMEK

Kerékpár sárhányó

Mint azt már lapunk április 4-i számában hírül adtuk, a Szedresi Gépállomás elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Ebből az alkalomból hazánk felszabadulása 14. évfordulójának előestéjén kettős ünnepet ültek a szed- resiek. Ünnepelték az évfordulót és elért sikereiket.

A gépállomások főigazgatója, a MEDOSZ főtitkára, a Megyei Párt- bizottság és a Megyei Tanács képviselőinek gratulációi után Kovács Ferenc, a Szedresi Gépállomás igazgatója vette át a szót.

— Elvtársak, gépállomásunk kollektívájának feladata a szövetkezeti mozgalom fejlődése következtében a tavalyihoz képest megkétszereződött. Hiszen, mint ismeretes, körzetünkben még egyszer annyi szövetkezeti paraszt és még egyszer annyi földterület van, mint tavaly ilyenkor. Gépállomásunk gépparkja ezzel szemben nem növekedett. A szövetkezetek mégis jogosan várják el tőlünk, hogy gépi munkában a tavalyihoz hasonló mennyiségben és éppen olyan jó minőségben járuljunk hozzá termelésükhöz. Bízom abban, ha összefogunk, a munkákat jól megszervezzük, az idén sem csalódnak bennünk a termelőszövetkezetek — mondotta bevezetőül.

A széksorokban ülő traktorosok, brigádvezetők és gépszerelők fokozott figyelemmel hallgatták az igazgató szavait, amit a feladatokkal kapcsolatban mondott. Alig hangzott el a beszéd, a traktoros brigádok képviselői egymás után emelkedtek szólásra.

— A mi brigádunk 16 főből állt tavaly is, ennyien vagyunk most is. Szövetkezetünk, a tengelici Petőfi viszont kétszeresére növekedett taglétszámban is, meg földterületben is. A brigád nevében itt teszek ígéretet arra, hogy a gépi munkálatok elvégzéséhez maximális segítséget nyújtunk. Ez nekünk épp annyira érdekünk, mint a szövetkezet bármelyik tagjának, mert brigádunk minden traktorosa egyben termelőszövetkezeti tag is. Ezt úgy kívánjuk elérni, hogy a gépeket két műszakban üzemeltetjük, igazolatlanul egyetlen traktoros sem mulaszt az év folyamán. A brigádon belül minden traktoros párosversenyben áll egymással.

A pártkongresszus tiszteletére pedig versenyre hívjuk ki Rémh György traktoros brigádját.

A versenyszempontokat már ismertettük Rémh elvtárssal — mondotta.

Rémh György brigádja nevében elfogadta a versenykihívást és szűkszavúan csak ennyit mondott:

— Kezdődjék hát a verseny, majd aztán meglátjuk, ki győz.

Az ünnepségen Kardos László traktoros volt a szomszédom. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy noszogatja brigádvezetőjét, Al- mach Lászlót, imigyen;.

— Mi meg a faddi brigádot hívjuk versenyre, szóljon már! De siessen, mert még megelőznek bennünket.

Mindezt nem hallotta, nem is hallhatta Varga József, a faddi traktoros brigád vezetője, hiszen jó távol ült tőlünk. De mintha megsejtetté volna, hogy miben fondorkodik az Al- mach-brigád, hirtelen szót kért.

— A mi brigádunk Almach elvtárs brigádját hívja versenyre — rukkolt elő.

Mint ilyenkor már lenni szokott, azonnal meg is kapta a választ. Elfogadták a versenykihívást. De minek folytassam? A felsorolás helyett inkább hírül adom: a Szedresi Gépállomáson nincs olyan traktoros, aki ne versenyezne a jobb eredmények eléréséért. Ami ebben a versenyben új és legmegkapóbb, az, hogy nem százalékokat ajánlottak fel a traktorosok, hanem azt mondták:

»Azért folyik a verseny, hogy minél többet teremjenek a termelőszövetkezetek földjei, magasabb legyen az állattenyésztés hozama.«

Hogy eredményeket érjenek el az üzemanyag-takarékosságban és a többi költségek csökkentése területén.

A várdombiak mindenképpen meg akarják előzni a szedresieket

A szekszárdi járás másik nagy gépállomásán, Várdombon, termelési értekezlettel kezdődött az élüzem- avató. Az eddigiektől eltérően nem az állt a termelési tanácskozás középpontjában, hogy hány százalékkal

lehetne túlteljesíteni a normálholdakban megszabott tervet, hanem az, hogy miképpen lehetne a munkákat úgy megszervezni, hogy egyetlen tsz-nek se legyen a gépállomásra panasza. Nagyon helyesen,

Ünnep volt szombaton szerte megyében. Az üzemekben emlékeztek a múltra, a 14 év előtti felszabadító hősök harcaira, az azóta eltelt másfél évtizedre.

TOLNANEMEDI KENDERGYÁR

Ezen a délelőttön nemcsak a munkások jöttek el a kultúrterembe az ünnepi termelési tanácskozásra, hanem hozták családtagjaikat is. És amikor Budapesten, a Hősök terén megkezdődött a néphadsereg alakulatainak katonai díszpompája, mindenki a televíziós készüléket nézte. Először fordult elő, hogy távol a fővárostól, e kis üzem apraja-nagyja gyönyörködhetett hadseregünk dí- szelgésén.

A televízióközvetítés után került sor az ünnepi termelési tanácskozásra. Több mint kétszázezer forint nyereségrészesedést fizettek ki a munkásoknak. Szilágyi Aladár tilos például 2300 forint nyereségréjfeese- dést kapott és kitüntették a »Kiváló dolgozó« jelvénnyel a múlt év második felében végzett kiemelkedő munkájáért, a kitüntetés mellé kétheti fizetést is kapott.

MEZŐGAZDASÁGI

gépjavító vállalat

A szombat esti ünnepségre eljöt- j tek a munkások, feleségeikkel, családtagjaikkal. Kint a gyár 'udvarában pedig bográcsok sorakoztak, ro- ! tyogó halászlével... A konyhában a vacsora második fogását készítették: rántotthúst.

Szabópál Antal elvtárs, a Városi Pártbizottság titkára szólt az ünneplő munkásokhoz. A párt márciusi határozatáról beszélt, arról, hogy milyen feladatok megoldása vár a

munkásokra. Az ünnepi beszéd után azután fehér asztal mellett beszélgettek a munkások a további feladatokról: az önköltség csökkentéséről, a termelékenység növelésétől.

SZEKSZÁRDI KENDERGYÁR

Magyar Sándor elvtárs, a Dunántúli Rostkikészítő Vállalat igazgatója jött el a Szekszárdi Kendergyár munkásaihoz, hogy átadja a 103 000 forint nyereségrészesedést a nyolcvankét dolgozónak. Itt is vacsora követte az ünnepséget.

A vacsora és az ünnepség közötti szünetben beszélgettünk a gyár vezetőjével, Kiss Lajos elvtárssal a további feladatokról.

— A múlt évben nem dolgoztunk rosszul — mondja Kiss elvtárs —, de az idén a feladatok még nagyobbak. Olcsóbban kell termelnünk, ez a legfontosabb. A műanyag mindinkább kiszorítja a hagyományos textilipari alapanyagokat, a lent, kendert. S mi csak úgy tudunk versenyezni, hogy a termék előállítási költségét állandóan csökkentjük. Az idén nagyobb gondot fordítunk az anyag osztályozására és több elsőosztályú árut termelünk, mint a múlt évben.

Hagymási Pál munkást is megkérdeztük, ő hogyan, s miben látja a további feladatokat:

— A múlt évben és azelőtt is mindig a munkaverseny volt a termelés legjobb segítője. Az idén — tekintettel arra, hogy feladataink nagyobbak, mint a múlt évben voltak — a munkaversenyt kiszélesítjük. Tavaly például csak a tilósok versenyeztek, az idén már minden brigád versenyben fog dolgozni. A napokban beszélgettünk munkatársaimmal

99

ünneplő munkások között

a

abból indultak ki a várdombiak, hogy a termelőszövetkezetek területe 7000-ről 21 000 holdra növekedett, s ennek nagyobbik részét a gépállomási traktorosoknak kell felszántani, bevetni, megkapálni, majd a termést betakarítani.

Ennek érdekében összpontosítanak most minden erőt. Az élüzem-cím átvétele előtt abban állapodtak meg a termelési értekezleten, hogy a 72 traktort két műszakban éjjel-nappal üzemeltetik. Ezzel kapcsolatban Szabó István ifjú traktoros — aki országosan harmadik helyezést ért el a traktorosok versenyében — azt mondotta:

— A százalék akármennyi lesz, mi csak akkor tekintjük terveinket teljesítettnek, ha minden tsz-ben idejében elvégeztük azt a gépi munkát, amit szerződésileg vállaltunk.

Különben érdemes megemlíteni, hogy ez tűnik ki a gépállomás kongresszusi versenyéből is, melynek a fő pontja azt mondja: »A gépállomás kollektívája hozzásegíti a tsz-eket ahhoz, hogy a növénytermesztés hozamát nyolc, az állattenyésztés hozamát pedig egy százalékkal növeljék 1959-ben.«

— Meg akarjuk mutatni mindenkinek, hogy a várdombi traktorosoknak a környéken nincs párja — jegyezte meg Albert Károly, a gépállomás igazgatója, akit egy tucatra való traktoros fogott körül és helyesléssel bólogattak a kijelentésbe.

— Meg ám, hogy megmutatjuk. Akár a harmadik sebességgel jöhetnek utánunk a szedresiek, akkor sem érnek utol bennünket, mert most mi vagyunk ám elől a tavaszi munká bán.. Egy esztendő múlva nálunk lesz az a vörös vándorzászló, amivel most a szedresiek büszkélkednek — mondotta Szabó István traktoros.

Az ünnepek elmúltak, a szedresiek is, meg a várdombiak is nagyon örülnek a kitüntetésnek, a nyereség- részesedés és jutalom címén kapott forintoknak. De a nagy örömben egy pillanatra sem felejtik el, hogy milyen felelősség nyugszik vállukon. Ezt tűnt ki az ünnepség hangulatából, a traktorosok nyilatkozataiból. Ennek jegyében fogtak tegnap munkához a sárközi termelőszövetkezetek földjein és a faddi, a tengelici, a harci és a többi közös gazdaságban a traktorosok.

Molnár Lászlóné

a kongresszusi versenyről. Az a tervünk, hogy a munkaverseny segítségével még több elsőosztályú, szálkendert termelünk. Csak így várhatjuk azt, hogy jövőre is kaphassunk ismét nyereségrészesedést.

TOLNA MEGYEI HÚSIPARI VÄLLALAT

Kevés olyan vállalat van a megye területén, amelyik azzal dicsekedhetne, hogy az elmúlt év eredményei alapján 22 napi nyereségrészesedést fizetett. A Tolna megyei Húsipari Vállalat vezetősége az elmúlt évi kiváló munkáért a dolgozók között 20—25 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést osztott ki. A vállalat dolgozói április 4-én ünnepi termelési tanácskozáson vitatták meg a párt március 6-i határozatát, akik jó munkájukkal segítik valóra- váltani a határozatban megjelölt célkitűzéseket. Az értekezleten számos felajánlás hangzott el, amiket a brigádok mintegy két hétig tartó megbeszélés, számolgatás alapján vál laltak.

A felajánlások összesített eredménye azt mutatja, hogy a vállalat dolgozói az 1959-es tervelőíráson túlmenően az idén az önköltséget további két százalékkal csökkentik, ami több mint 80 ezer forint, a termelékenységet pedig 3 százalékkal j emelik. A többi között az anyagkihozatali normánál 231 000 forint megtakarítást, a sertéshizlalásnál pedig 108 000 forint eredményjavulást eredményez a dolgozók felajánlása.

A termelési értekezlet után a Városi Művelődési Házban a vállalat dolgozói reggelig tartó mulatságot rendeztek.

A szekszárdi szaküzletben egy ke- rékpársárhányót akartam penni, méghozzá úgynevezett »hátsót«.

— Kérem van, de csak párban, vagyis elsővel együtt.

— De nekem csak »hátsó« kell, azt nem kaphatok?

—i Sajnálom, de így nem tudunk adni.

Őszintén szólva én is sajnálta^, hogy ilyen választ kaptam. Ha nekem csak egy kell, miért nem vehetek egyet és miért akarnak »rákényszeríteni« arra, hogy vegyek meg egy olyan darabot is, amiPe az égvilágon semmi szükségem nincs? Először is nincs felesleges, kidobni- való pénzem, másodszor pedig még teljesen jó az első kerékpár sárhá— SEGÉLYKÉRŐ TELEFONÁLLOMÁS SZEKSZÁRDON. A rendőr ség közli, hogy a város területén bekapcsolásra került a 007-es számú rendőrségi segélykérő telefonállomás. Ezt a számot keli tárcsázni, ha sürgős rendőri segítségre van szükség (pl. baleset, elemi csapás, botrányokozás, vagy egyéb sürgős intézkedést követelő közérdekű ügy). Utcai hívás esetén a beszélgetés meg történte után az automata a bedobott pénzt, illetve telefonérmét visz- szaszolgáltatja.

— PAKSON 70 000 FORINTOS KÖLTSÉGGEL útkövezést végeznek az idén. A költségeket a községfejlesztési alapból fedezik.

— A KAJMÁDI ÁLLAMI GAZDASÁG szekszárdi szőlészetének KISZ-szervezetében pénteken este

nyom és így sehogyan sem tudnám meggyőzni magam arról, hogy újat kellett helyette venni.

Nem tudom milyen »üzleti«, vagy mit tudom én milyen elvből kiindulva akarnak eladni olyan dolgot is a vevőnek, amiúe nincs szüksége. Azt sem tudom, hogy ezt mikor szüntetik meg, vagy megszüntetik-e egyáltalában. De tiszta szívből kívánom e furaság értelmi szerzőinek, hogy amikor bemennek a ruhásbolt- ba, mondjuk tavaszi kabátot vásárolni, ezt válaszolják nekik:

— Tudunk adni kérem tavaszi ka bátot, de csak akkor, ha egy télikabátot is vásárol hozzá. Különben sajnáljuk...

B. F.

*

nagy ünnepséget rendeztek. A fiatalok ez alkalommal tették le a fogadalmat. A műsoron tűzijáték is szerepelt a felszabadulás tiszteletére. Az ünnepséget halvacsorával és tánc mulatsággal kötötték össze.

— DOMBÓVÁRON 1957-ben mind össze csak 7 százalékos volt a községfejlesztési hozzájárulás. A múlt évre azonban már 12 százalékot, az ideire pedig 18 százalékot szavazott meg a tanácsülés. A községfejlesztési hozzájárulás címén befolyó pénzből sok közérdekű feladat megoldására lesz lehetősig.

— A DÉRYNÉ ÁLLAMI FALU- SZINHÁZ április 29-én Szirmay Mágnás Miska című operettjét mutatja be Szekszárd város közönségének.

Példamutató kezdeményezés

A szekszárdi gimnázium Geisler Eta KISZ-szervezete, amely az Irodalmi Színpad megszervezésével hív ta fel magára a figyelmet, most újabb példamutató kezdeményezést tett, ezúttal zenei vonatkozásban. Tíz hangversenyből álló lemezhangversenysorozatot indított be vasárnap délután a gimnázium dísztermében a »Legyen a muzsika mindenkié« mozgalom keretében.

A sorozatban felváltva szerepelnek operák és zenekari művek. így sorra csendülnek majd fel mikrobarázdás lemezekről világviszonylat bán is élvonalbeli művészek, énekesek, karmesterek, zenekarok tolmácsolásában Verdi: Rigoletto,

Mascagni: Parasztbecsület, Verdi:

Traviata, heoncavallo: Bajazzók és Puccini: Pillangókisasszony c. operái és a sorozat egy-egy estet szentel majd a prűklasszikusoknak, Bachnak és Hűndelnek, Haydnnak és Mozartnak, a romantikusoknak és Beet hovennek.

A kezdeményezés rendkívüli figyelmet és dicséretet is érdemel, mert igen nagy szerepe van a zenei ízlés kialakítása, a zenei nevelés hatalmas munkájában. A lemlezhang- versenyek látogatóiból kell majd kikerülnie a jövő hangversenylátogató nemzedék nagy részének is. A kezde ményezés emellett az iskola munkáját is segíteni kívánja, mert hathatós segítséget kíván nyújtani az ifjúság esztétikai nevelésében.

A kezdeményezés felsorolt pozitívumai mellett éppen ezért igen örvendetes az a körülmény, hogy a sorozat bérletei és az április 5-én sor- rakerült Rigoletto előadás jegyei iránt nemvárt nagy érdeklődés nyit vánult meg. Az érdeklődők majdnem teljesen megtöltötték a gimnázium 200 főt befogadó dísztermet. Létay Menyhért gimnáziumi tanár szakavatott bevezető szavai után olasz énekesek előadásában csendültek fel a Rigoletto örökszép dallamai. A hallgatóság az előadás után azzal a felemelő érzéssel távozhatott, hogy vasárnap délutánját aligha tölt hette volna el nemesebb szórakozással. A következő lemezhangverseny időpontját annak idején közölni fogjuk. A hangverseny 2 Ft-os egységes belépődíj mellett hallgatható meg.

„Hol a szülői felelősség?“

Az elmúlt napokban Illés Ferenc kisdorogi és Fleischer János szálkai lakosok gyermekei tüzet okoztak.

A tűz szerencsére egyik helyen sem volt nagyterjedelmű, de nagyobb is lehetett volna, ha a községi tűzoltók és a környék lakói idő ben meg nem fékezik.

Illés Ferenc gyermekeinél ez már nem az első eset, tavaly két alkalommal okoztak tüzet, de szerencsére a szomszédok nyomban eloltották. A tűzvizsgálat során Illésék pró háltak tagadni, nem akarták elismerni, hogy az ő gyermekeik gyújtották fel a szalmát, de a tények igazolták a gyanút. A tűz előtti napokban is látták a szomszédok, hogy Illésék gyermekei gyufával játszottak és hogy az állításuk nem alaptalan azt igazolja az is, hogy a tűzvizsgálat során is a gyermekek előtt volt a gyufa.

Fleischer János kilenc éves gyermeke a sertésólat gyújtotta fel, mire a szomszédok észrevették már a szomszédos épület sarka is égett. Itt

a tűzvizsgálat nem ütközött akadályba, a gyermek mindjárt elismer te, hogy ő gyújtotta meg, sőt büszke volt rá és azt is megmutatta, hogy a gyufát hol találta.

E két eset nyomán jogosan feltehető a kérdés, hogy »hol a szülői felelősség« — ha azok gyermekeiket felügyelet nélkül hagyják és a gyufát sem zárják el előlük?

A gyufa hanyag tárolásáért a szülők felelősségrevonása nem fog elmaradni, mert az elmúlt években is volt már számtalan példa rá, ahol gyermekek életüket vesztették a tűz ben és verejtékes munkával felépített házak pusztultak el a szülői gon datlanság és a gyermekjáték következtében.

Jó közmondás az, hogy »Okos ember más kárán tanul«.

E két eset is legyen tanulság minden szülő számára, zárják el a gyufát a gyermekek elől és ne hagyják őket felügyelet nélkül.

Szászt János tü. hdgy., Bonyhád