Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-04 / 79. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! fOLNA MEGYEI .eiúi yrony ?X~ -7^/ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA IV, évfolyam, 79. szám. Ma 10 oldal. Ára: 80 fillér Szombat, 1959. április 4. ÁPRILIS NEGYEDIKÉ írta: Hunyadi Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, országgyűlési képviselő TV Tanácsköztársaság mélysé­^ gesen magyar és emberi ün­neplésének még frissen élő lelkes hangulatával szívünkben, alig két héttel az egész megyét átfogó szín­vonalas rendezvények után, ma is­mét fontos történelmi évfordulóhoz érkeztünk. 1945. április 4-éről emlékezünk meg, arról a napról, amelyen a rá- dói hírül adta a világnak, hogy a szovjet hadsereg Magyarország te­rületéről kiverte az utolsó fasiszta csapatokat. Ez a diadalmas hadijelentés új élet kezdetét jelezte a magyar nép számára és szélesre tárta előtte a felemelkedés útját. Jelezte azt is, hogy a magyar dol­gozó nép az új, szabad élet építésé­ben visszatérhet arra az útra, ame­lyen 1919-ben győzelmes léptekkel indult el, tovább folytathatja azt a munkát, amelyet a Magyar Tanács- köztársaság annak idején elkezdett. Az évfordulónak ezt a je­lentőségét ma különösen erő­sen érezzük. Az idei esz­tendő visszaemlékezései közel­hozták szívünkhöz 1919 nagyszerű emlékeit s ezeknek fényénél job­ban megértjük 1945 április 4-ének értelmét is. Akik bárhol a megyében reszt­vettek a március 21-i ünnepsége­ken, vagy ott voltak ezen a napon a szekszárdi városi kultúrházban és a Garay Gimnázium Irodalmi Szín­padának igézetében újraélték 1919- et, megértik, hogy ez valóban így van. Idei évfordulóinkat, a velük kapcsolatos megmozdulásokat is az jellemzi, ami egyre inkább megmu­tatkozik minden politikai mun­kánkban: az új erők tömeges je­lentkezése a megmozdulások tar­talmi értékeinek emelése érdeké­ben. A március 14-én megnyílt szek­szárdi kiállítás anyaga megmutatta, hogy milyen szorgos munka folyt a megye területén, sőt azon túl is a Tolna megyei emlékek felkutatása érdekében, s hogy ebben a munká­ban milyen sokan vettek részt ál­dozatos lelkesedéssel. S miközben e munka során méltó helyére ke­rült dolgozóink érzés- és gondolat- világában 1919 március 21-ének emléke, lényegesen közelebb jutot­tak dolgozóink ahhoz, hogy meg­értsék 1945 április 4-ének igazi, sorsfordító jelentőségét. Nemcsak a magyar dolgozók szá­mára eleven valóság 1919 és 1945 szoros kapcsolata, hanem az volt az 1945-ös szovjet hősök számára is. Tízezrével pihennek a sok vérrel öntözött drága magyar földben, mert szent feladatuknak, interna­cionalista kötelességüknek tartot­ták, hogy felszabadítsák a magyar dolgozókat, s hazánk történetének folyását visszatérítsék az 1919-ben félbeszakadt útra. Hányán lehettek közöttük idő­sebbek, polgárháborús veteránok, akik ott harcoltak az Alföldön, a Duna—Tisza partjainál s a Buda­pesten tomboló véres harcokban, amelyek a magyar nép jövőjéért folytak! Hányán lehettek a győztesen elő­renyomuló szovjet hadseregben olyanok, akik annak idején, 1919- ben ujjongva üdvözölték a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltását, s fá­jó szívvel látták összeomlását, mert akkor nem tudtak a magyar prole­tariátus segítségére jönni! S a fiatalok, az új, diadalmas kommunista nemzedék, amely apái elbeszélésből tanulta meg, hogy a volt magyar hadifoglyok tízezrei milyen elszántan segítettek az orosz proletariátusnak a polgárháború­ban, s hogy a Magyar Tanácsköz­társaság akkor vont el antant­erőket az intervenciós seregekből, amikor az ifjú szovjet hatalom ezer sebből vérezve vívta emberfeletti hősi harcait. r TTgy jöttek végeláthatatlan so­^ rokban, mint a testvér, aki életét is kész feláldozni az egykor neki segítő, de most rabságban sínylődő testvéréért. Véres csatá­kat vívtak népünk szabadságáért. Mint a szélvihar, úgy vitte őket előre a gyilkos háború minden pok­lán keresztül az a hivatástudat, hogy nekik kell a magyar szegény­séget megváltaniok. Ma, április 4- én őket ünnepeljük, azokat a szov­jet hősöket, akik 14 esztendővel ez­előtt itt harcoltak, itt véreztek ha­zánk földjén. Mélyen megilletődve rájuk gondolunk, a Tolna megyei_ rögök alatt pihenő szovjet hősi ha­lottakra, akiknek szernefénye a Tolna megyei tájak szelíd vonalain tört meg a felszabadító harcokban. Érezzük, hogy mivel tartozunk emléküknek! Érzi Ritzel Márton elvtárs, a Bonyhádi Zománcgyár élenjáró munkása, s vele együtt megyénk minden ipari munkása, amikor az egyre tökéletesebb gé­pekkel felszerelt gyárakban, hiva­tása tudatában megsokszorozza erő­feszítéseit a termelés fokozása ér­dekében. Lelkes versenyre indul, mert látja, hogy népünk gyorsab­ban akar előrehaladni a felemelke­dés útján, gyorsabban akarja meg­teremteni a szocializmust, amelyért annyi szovjet hős ontotta vérét a II. világháborúban. S Molnár Gyula elvtársnak, Kop- pányszántó legjobb állattenyésztő­jének, nem az 1919-es mártírok és az 1945-ös szovjet hősök példájából kell-e erőt merítenie nehéz munká­jához, amikor még egyénileg, kicsi­ben műveli földjeit, de mint az ősszel induló tsz elnökének okos, értelmes fejjel már nagyban kell gondolkoznia az egész falu jövőjé­ről. Biztatást küld neki a mai ün­nep az erőfeszítéseihez, a tervezé­séhez, amelynek nyomán szélesen árad majd a nép teremtő ereje s az áldás az egész falura. Biztatást küld rajta keresztül mai visszaem­lékezésünk az egész megye dolgozó parasztságának! Biztatást küld a mai szép ünnep annak a felsőutcai, parasztlányból lett szakérettségis tanárnőnek, aki a gyönyörű szekszárdi húsztantermes iskolában algebrára tanítja a szek­szárdi dolgozók fiait, leányait. Sza­kítsa félbe egy pillanatra legköze­lebbi számtanóráján a munkát, néz­zen körül a tantermében, nézzen gyermekei sugárzó szemébe s gon­doljon a megye értelmiségi dolgo­zóival együtt arra, hogy mindezt 1945 április 4-ének köszönhetjük. Gondoljon arra, hogy amit népünk erejének összefogásával, pártunk irányítása mellett a jövőben épí­tünk, az még szebb, még ragyo­góbb lesz! S Gósztola Istvánná, ott Magyar- keszin a Petőfi utcában, simogassa meg ezen a napon nyolc kisgyer­mekének a haját, s amikor férje hétfőn elindul az állami gazdaság­ba dolgozni, gondoljon arra a me­gye sokgyermekes anyáival együtt, hogy 1945. április 4-e kellett ahhoz, hogy proletárhatalom legyen Ma­gyarországon, s hogy ez a proletár­hatalom egyre többet tehessen a magyar dolgozókért, a sokgyerme­kes családokért. így gondolunk ezen a nagy ünnepen történelmünk legnagyobb fordulójára! Kegyelet­tel helyezzük el a felszabadító har­cokban elesett szovjet hősök sír­jaira az emlékezés virágait, s a rügyfakasztó tavaszi napsütésben dolgozó népünk fejlődésének egyre fokozódó lendületében nagyon erő­sen érezzük, hogy áldozatuk és a mártírok áldozata nem volt hiába­való. Óh, nagy Forduló! Trombita, dobpergés és szárnyaló Hangú milliók lángja való Ehhez, s nem egy ember gyarló, elhaló Szava: zaj, dal között Megköszönteni Ót, Zengve: mint tolinak fénye emelhet valaha mást Az évnek napját, mely hozta a Szabadulást. (Fodor lózsef Óda című verséből.) ÉLÜZEMEKET AVATTÁK A Szedrest Gépállomásnak Marosújrári Gyula, a gépállomások főigazgatója adta át a Minisztertanács és a SZOT rándorxászlaját Tegnap délután a gépállomás szé­pen feldíszített kultúrtermében ben­sőséges ünnepség volt. Az élüzem cím után most a Minisztertanács ts a SZOT vándorzászlójával tüntették ki a Szedresi Gépállomás kollektívá­ját. A kitüntetést Marosujvári Gyu­la, a gépállomások főigazgatója ad­ta át, s köszöntötte az üzem dolgo­zóit. A magas kitüntetés mellett kö­zel 250 000 forint nyereségrészese­dést és jutalmat osztottak ki a gép­állomás dolgozói között. A szedro- siek ünnepségén résztvett Halász Jó­zsef a MEDOSZ országos főtitkára, és még több megyei vezető. A Szedresi Gépállomás kollektívája az ünnepségen a pártkongresszus tiszte­letére munkafelajánlásokat tett és versenyre hívták a megye másik leg nagyobb gépállomását a várdom­biakat. A Várdombi ^Gépállomás dolgozói átvették az £Elüzem cím kitüntetést nak, amelyek az elmúlt évben a leg­jobb eredményt érték el a tervek teljesítésében. ismét éliizem a Dombóvári Vasútállomás Tegnap 16 órakor a dombóvári vas utasok harmadszor ünnepelték meg azt, hogy üzemüket — a vasútállomást — élüzemmé avatták. Tóth József elvtárs, a Pécsi Vasútigazgatóság ve­zetője köszöntötte ebből az. alkalom­ból a dombóvári vasutasokat. Az ün­nepség során pedig több mint húsz­ezer forint jutalmat osztottak ki a vasút legjobb munkásai között. Az ünnepi termelési tanácskozáson meg emlékeztek a felszabadulás 14. év­fordulójáról is, az ünnepségen a szovjet hadsereg képviselője is részt vett. Ma a vasutasok képviselői meg­koszorúzzák a temetőben lévő szov­jet katonai emlékművet. Majd ezt követően az állomás homlokzatán le leplezik az 1919-ben mártíhalált halt vasutas kommunisták emléktábláját Az Állattenyésztési Kutató Inté­zet Középhidvégi Kísérleti Gazda­ságában már évek óta kimagasló eredményeket érnek el a termelés­ben, az olcsóbb állattenyésztési mód szerek kutatásában. Ennek jutal­A Kajmádi Állami Gazdaságban ma tartják az Élüzem-avatót Ma, hazánk felszabadulásának 14. évfordulója alkalmából kettős ün­nepség lesz a Kajmádi Állami Gaz­daságban. Tavaly közel 3 millió fo­rint nyereséggel zárták az évet, amiért a gazdaságot élüzem címmei tüntetik ki. Az ünnepségen az ál­lami gazdaságok megyei igazgatója és a MEDOSZ megyei elnöke kö­szönti a gazdaság dolgozóit. Országosan harmadik helyezést értek el a megye gépállomásai A Földművelésügyi Minisztérium pénteki tájékoztatása szerint a tava­lyi eredmények alapján a Tolna me­gyei gépállomások országosan a har­madik helyezést érték el. Ezért több mint 200 000 forint jutalmat kapnak a megye gépállomásai. Ebből az qsz- szegből öt olyan üzemet jutalmaz­Először lett élüzem a tolna-mözsi vasútállomás A múlt év második félévében a tolna-mözsi vasútállomás alig több mint húsz dolgozója kiemelkedő tér melési eredményeket ért el. A fél­évi termelési tervmutatókat átlago­san 120 százalékra teljesítették. A kiemelkedő termelési eredmény alap ján a pécsi igazgatóság területén a hasonló nagyságú vasútállomások közül a legjobb eredményt érték el, ezzel elnyerték az élüzem címet is. Tegnap délelőtt tartották meg az ün népi termelési értekezletet a vasuta­sok, amikor a pécsi igazgatóság kép­viselője átadta a kitüntetést és a pénzjutalmat az állomás dolgozói­nak. A Kiizéphidvégi Kísérleti Gazdaság is élüzem lett mául tegnap délután élüzem címmel tüntették ki a gazdaságot. A több száz állattenyésztő és növényterme­lő ebből az alkalomból közös vacso­rán vett részt. A várdombi mozihelyiségben ün­neplőbe öltözött traktorosok, ter­melőszövetkezeti vezetők gyűltek egybe tegnap koradélután. Nagy ese­ményt ünnepeltek, a gépállomást élüzem címmel tüntették ki. A ki­tüntetést Papp Lajos, a gépállomá­sok főigazgatóságának főosztályveze­tője adta át. A kitüntetés átadása után nyereségrészesedésként 130 ezer forintot osztottak ki a dolgo­zók között és a legjobbaknak átad­ták az élüzem címmel járó 6000 fo­rintot. Több gépállomási traktoros kapott kormánykitüntetést, minisz­teri kitüntetést és elismerő oklevelet.

Next

/
Thumbnails
Contents