Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-29 / 99. szám

1959. április 29. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG I A munkaegység-számolás mestere A kommunizmus csúcsai felé Hét év alatt 22 millió lakás „Az öreg Pécsiről írhatnának már egyszer — mondják a tsz-ben —, mert az ő példája fényesen bizo­nyítja, hogy a mi társadalmunkban milyen fejlődésre képes egy egy­szerű, hat elemit végzett paraszt- ember. „Szakmát tanult” az öreg — valahogyan szinte észrevétlenül —, de milyen hasznát veszi ennek a termelőszövetkezet!” Igazuk van. Az idén tölti be 60. életévét idős Pécsi András, tehát nem fiatal­ember már. Azt mondják róla, hogy a közel 1000 taggal bíró bátaszéki termelőszövetkezetben ő a tótum- faktum a munkaegység-számításnál. — Az istállóját ezeknek a munka­csapat-vezetőknek! Ilyenek vagytok Ti — mérgelődik, mondogatja az öreg, amikor benyitunk szobájába — ezt már hetvenhétszer megma­gyaráztam nektek — zsörtölődik. — Hát ha annyiszor nem is, de hallottunk már erről — ismeri be fejét vakarva az egyik inas, mar­kánsarcú új csapatvezető. Idős Pécsi András, vagy ahogy őt mindenki hívja, az „öreg Pécsi” (mert a tsz-ben dolgozik a fiatal is) a munkalapokat nézegeti, és amiatt dörmög, hogy egyiken rőzsehordás- nak tüntették fel a venyigeszállí­tást, holott nem mindegy, mert „összekeverhetik így a dolgokat és akkor ki az isten tud kiigazodni, hogy lehet igazságot tenni úgy: se a közösség, se az egyén ne csapód­jon be”. Érdekes munkaegység-számítást vezettek be ők a munkalaprendszer meghonosításával. Tamásiban, Fad- don és a környező községekben több tsz követi példájukat. Hogy mi a munkalaprendszer lé­nyege? Megkapja előre egy munka­csapat az elvégzendő munkáról a munkalapot, feltüntetve azon az összterületet, majd arra vezetik rá az egyének nevét, pontos teljesít­ményét és annak alapján lesz el­számolva munkaegységük. így a munkalaprendszerrel nem történhet meg, hogy a végzett munkánál töb­bet, vagy kevesebbet számolnak el, mert az egyéni munkaegységek összesítve ki kell adják a munka­lapon a terület szerint kiszámított összmunkaegységet. — Eleinte én voltam a legna­gyobb ellensége ennek — mondja mosolyogva — „tűzbe ezzel a bü­rokráciával”, mondtam, de aztán rájöttem, így lesz igazságos, ellen­őrizhető a teljesítés, ez hasznos a tsz-nek. Akkurátus ember Pécsi bácsi, ahogy mondják, nem átall olykor­olykor vitatkozni is, ha lazaságot tapasztal. Igaz, kemény, de igazsá­gos ember. Minden munkaegység­elszámolást (munkalapot) felülvizs­gál, csak jóváhagyása után jegyzik be azokat a tagok munkaegység­könyvébe. Kitűnően számol az öreg és nem volt „szívbajos”, kijavítta­tott bizony néhány téves számolást. Gyarló emberek vagyunk, így F. Sándor 0,64 munkaegységet számolt a kikapálásnál, holott teljesítmé­nyével csak 0,58 egységet szerzett, nem egész napi munkájával. — Mire mennénk, ha ilyen látszó­lag lényegtelen hígítást is megen­gednénk? — kérdi. Ez a hatszázad százaléknyi tévedés csak egy mun­kacsapatnál mintegy havi 30 mun­kaegység-hígítást eredményezne, és figyelembe véve, hogy nálunk közel 30 körül van a munkacsapatok szá­ma, rengeteg fölösleges kiadást je­lenthetne — mondja. Szóval: kicsi­ből lesz a nagy, sok kis tételből a nagy eltérés, és igaza van abban Pécsi elvtársnak, a többivel szem­ben is igazságtalanság lenne elnézni efelett. Ne higgye azért senki, hogy hatá­rozottsága miatt nem szeretik az öreget. „Mindig kiabál, ilyen a ter­mészete, mi megszoktuk és amilyen, olyannak szeretjük őt” — mondják többen róla. „Kemény gyerek a Pécsi elvtárs, néha túlkemény is, de ami nagyon fontos, igazságos és ezért tiszteljük” — mondja a má­sik. Pécsi bácsi elismeri a jó munkát, nemcsak a hibákat látja meg. Ezt tapasztaljuk mi is, mikor az előbbi munkacsapat-vezetőnek mutatja: — No látod, így kell kitölteni a munkalapot, ahogyan ezt csináltá­tok, ez a tiszta munka, így nem lesz tévedés, se reklamáció. így búcsú­zik: — Azért mondd meg Jóskának, kimegyek, megnézem, megvan-e az a szántás, mert furcsállom, hogy pontosan egy munkaegységnyi te­rületet szántott, se többet, se ke­vesebbet. Az igényes öreg kommunistában bíznak az emberek, sokan felkere­sik ügyes-bajos dolgaikkal. Nemré­giben tanfolyamot vezetett a tag­ságnak a munkaegység-számítás tudnivalóiról. Sok dolga mellett nemcsak „saját” termelőszövetkeze­tével törődik, hanem a többivel is. Nemrégiben járt Alsónyéken, ahol segített, hogy megismerjék a mun­kalaprendszer előnyeit. Éppen ott- j értünkkor üzenték, hogy köszönik segítségét, jó hasznát vették annak, a közeljövőben felkeresik őt. íme, ilyennek láttuk idős Pécsi Andrásnak, a b'átaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet „mindentudó­jának”, az ízig-vérig becsületes, tö­rekvő embernek portréját. Somi Benjáminná Hruscsov elvtárs, az SZKP XXI. kongresszusán elhangzott beszámoló­jában idézett az Amerikai Demokra­ta Párt nemzeti bizottságának nem­rég kiadott könyvéből, mely a »Té­nyek Könyve« címet viseli. Ebben a könyvben nyilvánosságra hozták, hogy az USÁ-ban 15 millió ember lakik nyomortanyákon, 13 millió lakóház — a lakóházak egynegyede — nem felel meg a követelmények­nek és 7 millió városi ház alkal­matlan arra, hogy lakjanak benne. Napjainkban a lakásprobléma túllépi az országok határait, világ- problémává növekedett. Sok egyéb tényező mellett ezt a problémát el­mélyítette a második világháború felmérhetetlen pusztítása is. A Szovjetunió európai felét érintette leginkább a háború pusztítása, ezért van az, hogy jelenleg a Szov­jetunióban sem tudják teljesen ki­elégíteni a lakások iránt felmerült szükségletet. Az SZKP és a szovjet kormány már 1957-ben célul tűzte ki a lakás­hiány maradéktalan felszámolását. Ez a célkitűzés végsősorban az SZKP XXI. kongresszusán öltött a tervekben testet: hét év alatt a Szovjetunióban 15 millió lakást és 7 millió családi házat építenek. Egy családra átlagosan négy főt számítva, az építendő 22 millió la­kás körülbelül 88 millió embernek juttat új, modern lakást. A lakások 70 százaléka állami be­ruházásból fog felépülni. A lakás­építésre fordított állami beruházás összege 300 milliárd rubel. A többi lakást lakásépítő szövetkezetek 50— 70 százalékos állami kölcsönnel, kolhozparasztok jelentős hosszúlejá­ratú hitellel építik fel. Az új lakások a legmodernebb követelményeknek megfelelő tervek szerint épülnek. A szovjet szakem­berek tanulmányútra mentek Né­metországba, Belgiumba, Franciaor­szágba, az Amerikai Egyesült Álla­mokba. Tanulmányozták a népi de­mokratikus országok lakásépítéseit is. A tapasztalatokat felhasználva készítik el az új lakások építésének terveit. Ezekben a tervekben az elő­regyártott elemek alkalmazása, a le­mosható falak, a lakótér legmoder­nebb megosztása, falbaépített búto­rok, a lakásgépesítés és háztartás­gépesítés legmodernebb feltételei kapnak helyet. Újdonság az, hogy a magános em­berek részére penzióházakat építe­nek, amelyben csupa egy szoba összkomfortos lakásokat alakítanak ki. Tehát: a hétéves tervben felépí­tett lakások nemcsak minden csa­ládnak biztosítanak tágas, modern, kényelmes, különlakást, hanem minden magános ember lakásprob­lémáját is teljesen megoldják. Az új lakások nagyarányú építése a Szovjetunióban a lakbérek válto­zatlanul hagyásával történik. A Szovjetunióban a lakbérek és a köz­szolgáltatások bére a család költség- vetésének 4—5 százaléka. Érdemes ezt összehasonlítani az USÁ-ban lévő lakbérkiadásokkal, ahol is ezek a családi költségvetés 25—30 száza­lékát veszik igénybe. A hétéves tervben felépülő laká­sok döntő szerepet játszanak a szovjet nép életszínvonalának nagy­arányú emelésében. A szovjet em­ber, aki napi 6—7 órát dolgozik és heti két pihenőnappal rendelkezik, több időt tölthet el lakásában. A szovjet állam most olyan lakásvi­szonyokat teremt, amelyek kelle­messé és vonzóvá teszik a családi otthont.-is -os Magyarország külkereskedelmi forgalma 1958-ban FKJ FINNOfiSZÁG .SVEDORSZÁ NAG/4S BWfANNIA' ^ftfSZlOVÄ K1A } \ \ \ \ i / ÚAGviigasies •SVÉDORSZÁG mAGYARORSZAG EGYESÜLTÉ arab Kön: '1Öd~mi/í/o dcrtr* finnt értékű javítót IQ 0 mitíid derűd forint értékű öetMXőUf {Luxemburg 100 400 600 km §41 FINN ORSZÁG Tó i dk ozi-ten oe Bkrateffsfr s WO millió de viza fonnt értékű kivitel ' Lf Luxemburg 0 Z00 400 600 km Magyarország 1958. évben 7392 millió devizaforint értékben hozott be különböző nyersanyagokat és árucikkeket. Kiviteli forgalmunk 7979,6 millió devizaforint volt. Kül­kereskedelmi forgalmunk egyenlege 1958-ban 587,6 millió devizaforint nyereséggel zárult. Hazánk legfontosabb külkereske­delmi partnerei a forgalom nagysá­ga szerinti sorrendben: Összforgalom Behozatal Kivitel millió devizaforintban 1. Szovjetunió 4122,6 2273,0 1849,6 2. Csehszlovákia 2010,8 919,6 1091,2 3. Német Demokratikus Köztár­saság 1679,6 812,4 885,2 4. Kínai Népköztársaság 1072,1 397,7 674,4 5. Német Szövetségi Köztársaság 812,9 416,1 396,8 6. Lengyelország 784,9 389,3 395,6 7. Jugoszlávia 636,7 185,8 450,9 8. Ausztria 510,8 235,6 275,2 9. Nagy-Britannia 369,8 225,6 144,2 10. Románia 345,7 166,6 179,1 11. Olaszország 337,7 121,1 216,6 12. Egyesült Arab Köztársaság 13. Franciaország 14. Svájc és Liechtenstein 15. Bulgária 16. Törökország 17. Hollandia . 18. Belgium és Luxemburg 19. Svédország 20. Finnország 21. Brazília 22. Argentína 23. Dánia 24. India 25. Irán 26. Amerikai Egyesült Államok. 319,2 147,1 172,1 288,5 163,2 125,3 273,5 108,5 165,0 229,3 108,5 120,8 183,4 71,9 111,5 165,2 88,0 77,2 121,4 62,7 58,7 109,3 53,2 56,1 101,5 72,6 28,9 90,0 49,7 40,3 88,2 68,0 20,2 53,5 24,2 29,3 51,5 19,0 32,5 46,9 19,1 27,8 44,2 19,6 24,6

Next

/
Thumbnails
Contents