Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-26 / 97. szám
i Nagy sikere volt a bátaszéki takarékszövetkezetnek A méhészek találkozójáról Most tartotta közgyűlését a bátaszéki takarékszövetkezet is, ugyanabban a helyiségben, ahol 2 évvel ezelőtt alakult meg és azóta a második zárszámadó közgyűlését tartja, de első esetben olyan közgyűlést, amikor teljes gazdasági év működéséről számolhatnak be. Ugyanis az 1957. év tört év volt, mivel a takarékszövetkezet működését 1957. má jus 2-án kezdte meg. Ha visszapillantást vetünk az elmúlt két év eseményeire, azt láthatjuk, hogy Bá taszék és a környező községek lakosságának nagyrésze szívesen vette a takarékszövetkezet megalakulását, mert úgy érezte, hogy a takarékszövetkezet megalakulásával régi, megoldatlan problémájára kaphat feleletet, főleg a falusi kamatuzsorát és az ezzel járó kiszolgáltatottságot illetően és a takarékszövetkezeten keresztül segítséget kap a mezőgazdasági termelés fokozását és kisebb fogyasztási célt szolgáló kölcsönök folyósításával. A beszámoló a takarékszövetkezet munkáját, tevékenységét körönként ismertette, elsőként a tagszervezést. Amíg 1957-ben 301 taggal alakult meg a takarékszövetkezet, addig 1958. december 31-én már 880 tagot számláltak 90 600 forint részjegybe- fizetéssel. Ma már ez a létszám nap jainkban 1003-ra növekedett és a rész jegy állomány 104 200 forint, amely dicséretére válik a bátaszéki takarékszövetkezetnek, mivel az ország első ezres létszámú takarékszövetkezete lett. Ez annak a bizonyítéka, hogy a takarékszövetkezet mű- j ködési körzetéhez tartozó községek lakosai komolyan érdeklődnek a sző vetkezet iránt és belépésükkel is Itt a szezonja a Süllyed a hőmérő higanyoszlopa, kattan az automata, bekapcsolja a fűtést, amely sok-sokszáz tojásnak adja azt a meleget, amelyet a tojásoknak a gondos »kotlósmamától« kellene megkapni. A tolnai baromfikeltetőállomás vezetőjével Puxler Ádám kartárssal beszélgetünk. Elmondja, hogy a keltetőállomás az idén lényegesen több naposcsirkét adott át a földművesszövetkezeteknek, mint az elmúlt év azonos időszakában. Eddig 225 651 db egészséges naposcsirkét értékesítettek a földművesszövetkezetek megyénkben. Ez a mennyiség az egyéni gazdákhoz és a tsz tagok háztáji gazdaságába került. Ezenkívül a termelőszövetkezetek az idén 35 680 naposcsirkét kaptak, amely a tavalyi évhez viszonyítva óriási emelkedést mutat, mivel tavaly ugyanebben az időben tsz-ek még nem vásároltak semmit, egész évben is a jelenlegi alatt maradtak. Akkor összesen 32 780 csirke került a tsz-ekhez nevelésre. A termelőszövetkezetek részére 1840 pulykát keltetnek a közeli napokban, sőt az elkövetkezendő hetekben libatojás keltetésével is foglalkoznak. A termelőszövetkezetek szerződést kötve a földművesszövetkezettel, rengeteg pecsenye-csirkét igényelnek, illetve kívánnak felnevelni. Ez a lendület talán annak tudható be, hogy a közelmúltban a termelőszövetkezeti vezetők részére Gödöllőn és Nagy ve nyimben tapasztalatcserét rendeztek, ahol gyakorlatban mutatták be a helyes baromfitenyésztést és nevelést. Ezek után határozta el a bátaszéki Búzakalász Tsz és a tolnai Alkotmány Termelőszövetkezet, hogy szakszerűen 4000 pecsenyerészt kívánnak venni annak munká jában. A belépő tagok jegyzett részjegyeinek ellenértékét maradéktalanul befizették, így az egy főre eső részjegy összege 114,— forint, a részjegyalap a szövetkezet legbiztosabb pénzügyi alapja, ezért ennek fokozatos növelése, az elsődleges célkitűzéshez tartozik. Éppen ezért a sző vetkezet igazgatósága helyesnek tartja mind maga, mind pedig a tagság részéről a részjegyalapnak további részjeggyel való növelését. E vonatkozásban már eddig is vannak példamutató eredmények, van olyan szövetkezeti tag, akinek két- három-öt, sőt tíz befizetett részjegye is van. A részjegyalap mellett a második fő pénzügyi alapot a betétállomány adja. Betétállományuk a szövetkezet megalakulása óta hónapról-hó- napra fokozatosan emelkedik. 1957. december végén 291 000 forint, 1958. év végén pedig 1 049 000 forint volt a betétállomány. Ha figyelembe vesszük a betétesek számát, más szóval azoknak az összegét, akik pénzmegtakarításaikkal hozzájárultak ennek az eredménynek a kialakításához, megállapíthatjuk, hogy a takarékszövetkezet irányában megmutatkozó támogatás és bizalom mértéke a várakozást messze felülmúlta. Ezt igazolja az is, hogy az országos versenyben második helyezést ért el a takarékszövetkezet, amiért jutalmazásban is részesült. — A szövetkezet vezetőségének — mondotta Pólyák elvtárs, a takarékszövetkezet ügyvezetője — az a kérése a tagsághoz és a lakossághoz, hogy továbbra is legyen bizalommal a saját maga által életre hívott fanaposcsirk éknek csirkét nevel export célra, illetőleg a közellátás részére. Ezenkívül még tíz termelőszövetkezet kapcsolódott be a pecsenye- csirkenevelésbe mintegy 28 000 csirke nevelését vállalva. A földművesszövetkezeteken keresztül a termelőkhöz került csirkék szépek, egészségesek, gondosan vannak keltetve, amit mutat az is, hogy a berakott tojás után a kelés százaléka a 80 fölé emelkedik. lusi bankjához és minél számosabban támogassák annak munkáját, megtakarított forintjaikkal úgy, hogy míg azt háztartásukban gazdaságukban nélkülözni tudják, betétként helyezzék el a takarékszövetkezetnél. Betétállományunk a mai nappal túlhaladta az 1 250 000 forintot és a betétesek arányszáma az év végéhez viszonyítva javult. A betétállomány forrását tekintve a körzetünkhöz tartozó községek között arányosan oszlik meg — mondotta befejezésül. Mindent egybevetve a szövetkezet vezetősége, Pólyák László ügy- veeztő elvtárs a legjobb tudása és lelkiismerete szerint mindent elkövetett annak érdekében, hogy a takarékszövetkezet a tagság érdekeinek megfelelően eredményesen működjék. Az említett eredmények mér legelése mellett azonban megállapít ható, hogy van még tennivaló a betétszervezés és a takarékossági moz galom szélesítése, a kiegészítő üzletágak széleskörű bevezetése tekintetében. Az eredmények komolyak és ebben nagy érdeme van mindazoknak a szövetkezeti és nem szövetkezeti tagoknak, akik megtakarított pénzeszközeiknek a szövetkezetnél történő elhelyezésével részjegyeik befizetésével az eredmények kialakításához hozzájárultak. A bátaszéki takarékszövetkezet 1958. évi eredménye tiszta jövedelme 37 000 forint volt. Ez az eredmény kiválónak mondható, mert az ország legjobb eredményével zárt a szövetkezet és ez is megmutatta, hogy a vezetőség igyekezett a rábízott közös vagyonnal gondosan gazdálkodni. Befejezésül a beszámoló felett meg nyitandó vita során a közgyűlés tagjai észrevételeikkel, javaslataikkal egészítették ki az igazgatóság beszámolóját, mellyel segíteni kívánják annak munkáját. Részünkről pedig azt kívánjuk a vezetőségnek, hogy eredményesen hasznosítsa az itt elmondottakat és továbbra is munkálkodjék sikeresen a takarékszövetkezet felvorágoztatásáért a szövetkezeti tagság megelégedésére. Megyénk takarékszövetkezetei közül a működési idejük figyelem bévé telével tartottak még közgyűlést Nagymányokon, Szakoson, Kölesden és Decsen. A földművesszövetkezetek méhész szakcsoportjai a megyei szak- bizottság közreműködésével találkozót szerveztek a lengyeli mező- gazdasági szakiskolában az elmúlt vasárnap. A rossz időjárás ellenére is megyénk területéről öt autóbusz szállította az előadásra a méhészcsoportok tagjait, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok méhészeit. A találkozón a megnyitót Fodor János elvtárs az iskola igazgatója mondta. Az előadás két témával fog lalkozott; az egyik az anyaneveléssel, melyet Dunkel Lehel, a másik pedig időszerű gyakorlati kérdésekkel, amelyet dr. Mérő Jenő, a szakiskola tanárai tartottak. A »Dun kel-féle« anyaneveléssel ismerkedtek itt meg a méhészek és azok a tapasztalt gyakorló méhészek, akik a gö Első kettőt bordói lével, vagy nyári hígítású mészkénlével keverten lehet, sőt az arzén jobb lebegtetése miatt kell is alkalmazni. A HCH tartalmú érintőmérgek nem váltak be a magyar kísérletek túlnyomó többsége szerint. A nikotinoldat használata esetén csak akkor érhetünk el igazán jó eredményt, ha pontosan ismerjük a moly rajzásának állapotát. Ez azért van így, mert a nikotin csak addig hat, míg kipermetezve megszárad, utóhatása semmi sincsen, az almamoly ellen pedig főleg úgy hat, hogy a tojásokban fejlődő embriót öli meg, akárcsak a salátamoly esetében. Ezért a hemyófogó övékben kapott bábanyagból megfigyelő sűrű dróthálóval borított ketrecbe kell tenni néhány mollyal erősen megrakodott darabot, és rendszeresen figyelni a kirajzás intenzitását. A tavaszi nemzedéket úgy figyelhetjük meg, hogy a nyár végén leszedet öveket eltesszük, amelyeket kint is teleltethetünk. A moly rajzása egyébként nagyon elhúzódik, különösen a második nemzedéké. Ezért teljesen téves az a gyakorlatban élő felfogás, hogy ahány rajzási tetőpont, annyi nemzedék. Erről szó sincsen, csak arról, hogy egy-egy nap jobban megfelel a döllői módszereket is gyakorlatban ismerik. Úgy vélekednek, hogy ez sokkal könnyebb, tökéletesebb és eredményesebb, tehát szinte követeli, hogy akár brosúra formájában, akár pedig a Méhészet c. szaklapban részleteiben ismertesse minél előbb Dunkel tanár elvtárs. Kérték még a méhészek, hogy gyakrabban rendezzenek ilyen találkozót, mert a sok hasznosat, amit ott látni és hallani lehet, ilyen rövid idő alatt elsajátítani és megfigyelni nincs mód, szívesen látogatnának el a nyár folyamán is néhány esetben. Az előadás és a méhész-találkozó a közvetlenség jegyében zajlott le, sokat nyújtott mind a gyakorló egyé ni, mind a nagyüzemi méhészeknek az előadás, mivel itt a méhészetet a nagyüzem tükrében mutatták be. kirajzásnak, illetve megfelelt annak idején a tojások lerakásának, az ezekből kelt hernyók bábjai, természetesen nagyjában egyidőben fognak rajzani is. A permetezés hasonlíthatatlanul eredményesebb nagyteljesítményű motorosgépekkel és nagyüzemi viszonyok között más el sem képzelhető, mint ilyenek használata. A legutóbbi időben a Szovjetunióban biztató kísérletek folytak egy tojásfürkész (Trichogramma evanes- cens) mesterséges elszaporításával, illetve bevetésével az almamoly ellen. A darazsakat laboratóriumban a mezei gabonamoly tojásain nevelik. A mezei gabonamoly fertőzött tojásaiból aztán kikelnek a parányi fürkészek és a lombozaton elszóródva megkeresik az almamoly tojásait és azokat fertőzik meg. A gabonamoly nőstényeket e célból kartonlapocskákra tojatják le, majd ezekkel a tojásokkal telt kartonlapocskákra engedik rá a fürkészdarazsakat, hogy tojásaikat az almamoly tojásaira rak ják. E vizsgálatok jelenleg még kísérleti állapotban vannak, de voltak nagyon meglepő és biztató eredményeik már, és általuk az almamoly elleni biológiai védekezés terén az első világraszóló sikereket a szovjet kutatók könyvelhették el. (Vége.) Ezzel is védjük export lehetőségeinket (Folytatás.) Ne várjunk tovább a vegyszeres gyomirtással Az idei, viszonylag korai kitavaszodás következtében az őszi kalászosok vegyszeres gyomirtását is korábbi idő ben kell elvégezni, mint az elmúlt esztendőben. Éppen ezért fontos, hogy a termelők haladéktalanul gondoskodjanak a szükséges gyomirtószerek beszerzéséről. A kalászosok, a kukorica, a rétek és legelők gyomtalanítására kiválóan bevált a hazai készítményű hormonhatású gyomirtószer, a Dikonirt. Az egyszikű növények, így a gabonafélék fejlődésük bizonyos szakaszában — a szárbaindulás kezdetén, illetve a teljes bokrosodás idején — kevésbé érzékenyek a hormonos gyomirtószerek hatása iránt, ezzel szemben a kétszikű gyomokat a Dikonirt teljesen kipusztítja. A megfelelő időben szakszerűen végzett Di- konirtos gyomirtással két-három mázsa terméstöbbletet is elérhetünk. Mikor végezzük el a vegyszeres gyomirtást? A vegyszeres gyomirtásra legkedvezőbb időpont, amikor a gyomnövények: az acat, útszéli zsázsa, vadrepce, repcsényretek, búzavirág, folyófű, pipacs stb. a 3—4 leveles állapotból a szárbaindulás állapotába jutottak, a gabonafélék pedig elérték a 15—20 cm-es fejlettséget, 5—6 levelesek —, de még nem mentek kalászba. Általában ez az időszak április 15 és május 15 közé esik. Természetesen ez az időpontmeghatározás nem merev, az időjárástól függően módosulhat. A hosszantartó hűvös, ködös időjárás csökkenti, a meleg, napos idő — plusz 16 C fokon felüli hőmérséklet — fokozza a Dikonirt hatékonyságát. Vigyázni kell arra is, hogy harmatos nedves vetést ne permetezzünk. Mennyi Dikonirt szükséges a gyomirtáshoz? Katasztrális holdanként az őszi gabonafélékhez egy-egy és negyed ke Dikonirt, tavaszi gabonafélékhez 1 kg Dikonirt szükséges. Csak azokhoz az őszi gabonavetésekhez használjunk holdanként 1,25 kg-ot, ahol az évelő növények nagymértékben elszaporodtak. A legelők gyomtalanításához 1,6— 2 kg Dikonirt szükséges kh-ként. Kukoricavetésekhez, amennyiben kelés előtt végezzük a gyomtalanítást, 1,25 kg/kh, viszont már kelés után, amikor a kukoricanövények 10—20 cm magasságúak, 1—1,2 kg Dikonirt szükséges kh-ként. Hogyan készítsük a permetlevet? A permetezéshez csak lágy vizet használjunk. 1 kh-ra szükséges Diko- nirtot először 10 liter vízben folyamatos keverés mellett feloldjuk majd a kipermetezéshez használt géptípustól függően 150—400 literrel egészítjük ki. Háti permetezőgép esetén egy kh-ra 400 liter permetlevet kell számítani. Tekintettel arra, hogy a kétszikű növények nagyon érzékenyek a Diko- nirttal szemben, azért vigyázni kell, nehogy a permetlé a szer iránt érzékeny növényekre juthasson. Nem szabad tehát Dikonirtos gyomirtást alkalmazni azokb in a gabonavetésekben sem, amelyekre lóherét, vagy lucernát vetettünk. A legelőkön a gyomfoltokat leghelyesebb évente kétszer lepermetezni. Az első permetezés időpontja április 15—június 1-e között, a második június—júliusra esik. A permetezés után 3—6 napig nem szabad legeltetni, mert a Dikonirttól a legelő állatok teje kellemetlen szagot kaphat. A kukoricavetéseknél óvatosan alkalmazzuk a vegyszeres gyomirtást. Leghelyesebb, ha a kelés előtt 3—4 nappal — amikor a csíranövény még 2—3 cm mélyen a talajban van — végezzük el a permetezést. Elvégezhetjük azonban akkor is, ha a kukorica már 10—20 cm magas, de ilyenkor ügyeljünk arra, hogy a permetlé ne érje a kukoricát, tehát csak a sorközöket permetezzük. Nem szabad permetezni akkor, ha a hőmérséklet a 20—25 C fokot meghaladta, mert ilyenkor már a kukorica súlyosan károsodhat. A kukoricában végzett vegyszeres gyomirtás nagymértékben megkönnyíti a kézi, vagy gépi gyomirtást, sőt ezzel a második kapálást is megtakaríthatjuk. A földművesszövetkezetek az egyéni termelőktől, szakcsoportoktól az igényeket bármikor felveszik a Dikonirtra, a gazdák, a termelők minél többen ismerkedjenek meg a vegyszeres gyomirtással, ezzel is könnyebbé téve a mezőgazdaság nehéz munkáját.
