Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-18 / 65. szám
1959. március 18. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Megváltozott falu A tengelici Petőfi Tsz taglétszáma, s ennek megfelelően földterülete örvendetesen felszaporodott. Tengelic az idei tavaszon szövetkezeti községgé alakult át: 654 család közel 5000 hold földön gazdálkodik. — Terebélyesedett a tsz, megnövekedtek a feladatok —, mondja Hos- nyánszky János elvtárs, a tsz Kos- suth-díjas elnöke. — Jelenleg a munkaszervezet kialakításával vagyunk elfoglalva, s ebben részt vesz a tsz párt vezetősége és a tsz 17 vezetőségi tagja. A Petőfi Tsz-belieknek mindkét kezük tele van munkával. Németh Béla íőagronómus az új tagok által bevitt állatok felértékelésénél és átvételénél van elfoglalva. Ezzel egy- idoben folyik a felszerelések felértékelése, ezután következik a mezei leltár elkészítése, majd pedig a megnövekedett földterületnek megfelelően a termelési tervet készítik el. TERVEK A MUNKASZERVEZET KIALAKÍTÁSÁRA Tengelic szövetkezeti község két részre oszlik: alsó és felső részre. Ennek megfelelően két üzemegységet alakítanak ki. Az egyik üzemegység központja a kastélyban lesz, a másik pedig a községben. Egy-egy üzemegységhez több mint 2000—2000 hold föld tartozik, külön-külön állattenyésztő brigádokkal. Ezenkívül tizenegy növénytermesztő brigád, egy kertészeti, egy szállító és egy iparosokból álló brigádot szerveznek. Az üzemegységek élére üzemegységvezetőket és agronómusokat választanak. Ezekben a kérdésekben a közeli napokban megtartandó szövetkezeti köz gyűlés dönt. ZÖKKENŐMENTESEN FOLYNAK A TAVASZI MUNKÁK A hatalmas arányú átszervezés mellett egy pillanatra sem szüneteli nek a tavaszi munkák. Bencsik Gyuri bácsi és Dombi János brigádvezető a helyükön vannak és a főagronómus irányításával jól elvégzik a reájuk bízott feladatokat. — Az őszi kalászosok fejtrágyázásával és hengerezésével már teljes egészében végeztünk — lassan már el is felejtjük — mondja Gyuri bácsi. A tavaszi kapásokból elvetettünk 12 és fél hold cukorrépát és 11 és félhold takarmányrépát. Elvetették 12 holdon a szerződéses zöldséget és sárgarépát, 60 holdon pedig a borsót. Ahogy a föld felmelegszik, megkezdik a burgonyaültetést is. Harminc mázsa lengyel rózsaburgonyát előcsíráztattak, ugyanis elsőnek akarnak újburgonyával megjelenni a piacon. Takarmányféleségek közül 25 hold bükkönyös zab vetésével végeztek, 40 holdon pedig megfogasolták a lucernát. Jelenleg a dinnyefészkeket készítik: 20 holdon termelnek ebben az évben dinnyét. A NŐKRŐL ÉS AZ IDŐSEBBEKRŐL TÖRTÉNŐ GONDOSKODÁS A tsz vezetősége külön foglalkozik éspedig igen helyesen az asszonyok problémáival. Ahhoz, hogy az asszonyok is kive- hessék részüket a közösségi munkából, gondoskodni kell a gyerekek megfelelő elhelyezéséről. A községben jelenleg 24 férőhelyes bölcsőde és 50 férőhelyes óvoda van. Ez eddig — úgy, ahogy — megfelelt a követelményeknek. A szövetkezeti község asszonyai azonban már könnyebben szeretnének élni és ki akarják használni az eddig nélkülözött nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségeket. A tsz vezetősége ennek figyelembevételével foglalkozik a bölcsőde, illetve az óvoda bővítésének problémáival. A tervek szerint egy nagyobb ház vásárlásival oldják meg, s ezzel még 120 permek elhelyezéséről történik gondoskodás. Az idősebb tagok munkába való bevonásával is foglalkozik a tsz vezetősége és fizikai, képességüknek megfelelően helyezik el őket munkába. MEGVÁLTOZIK A FALU KULTURÁLIS ÉLETE Tengelic községnek szépen berendezett művelődési otthona van, ahol a fiatalság, de az idősebb korosztály is egyaránt megtalálja szórakozását. Van 300 személyt befogadó színházterem, több száz kötetes könyvtár, ezenkívül szép kultúrszobájuk van a KISZ-fiataloknak. Sakk, vagy kártyapartikat játszhatnak az idősebbek, a népfront részére kijelölt helyiségben. A nőtanács klubszobájában kézimunka szakkör indult be, fiatalasz- szonyök és lányok részvételével. Dicsérettel emlékeznek meg a falubeliek a pedagógus színjátszó csoport művészi igényeket kielégítő, szép előadásairól, vagy a 12 tagú vegyes tánccsoport táncszámairól, ame- , lyet a KISZ-fiatalok mutatnak be. [ j — Most, hogy Tengelic szövetkezeti ! községgé alakult át, tovább kell fejleszteni a kultúrmunkát — mondja a művelődési otthon lelkes igazgatója, Csáki Lászlóné. Még nem dolgoztuk ' ugyan ki a részletes kultúrprogramot, ‘ de már az átmeneti időszakban is I gondoskodtunk arról, hogy a község | szövetkezeti útra lépett lakossága, — ' miután már több ideje lesz a szórakozásra, kultúrálódásra, — megtalál- ■ ja a maga szórakozását. — Fellendítjük a helyi kulturális 1 életet és a lehetőség szerint állandó kultúrprogramot dolgozunk ki. Jelenleg Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig című színművét tanulja a színjátszó csoport. Bővítjük a tánccsoportot, rendezünk irodalmi esteket, a nyárra pedig vasárnapi kirándulásokat, ezenkívül szívesen látunk vendégül más vidéki kultúrcsoporto- , kát is, és a kedvelt faluszínházat. | Vannak ötletek, tervek, elgondo- ; lások, s ezek az ötletek, tervek és ! elgondolások mind-mind az új, a megváltozott szövetkezeti falu életét tükrözik. Pozsonyiné H'M’EK — A Tolna megyei iskolák az elmúlt évben takarékbélyeg-gyűjtési mozgalom keretében mintegy egymillió-négyszázezer forintot takarítottak meg. — Ünnepi tanácsülést tart a paksi községi tanács március 26-án, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából. A tanácsülésre meghívnak veterán harcosokat is, akik személyes élményeikből mesélnek majd a jelenlevőknek. — New Yorkban felállították az első hanglemezárusító automatát. Az automata pénzérme bedobása után kiad egy törhetetlen hanglemezt. Különböző hanglemezek között lehet válogatni. A hangszóróval felszerelt automata a raktáron levő hanglemezeket le is játssza. — Az olaszországi Comóban abba kellett hagyni Donizetti „Szerelmi bájital” című operájának előadását. A színpadon ugyanis a hintót húzó ló megbotlott és beesett a zenekarba. Komoly sérülés nem történt, de óriási pánik keletkezett és a színpadi munkások alig tudták szegény állatot kínos helyzetéből kiszabadítani. — Öt éve patronálja a Tolna megyei Tanács Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés a faddi Kossuth Tsz-t. A vállalat szakemberei rendszeresen látogatják a termelőszövetkezetet, leg j utóbb egy könyvelő töltött egész na- ! pót a termelőszövetkezetben, ahol a | leltározásnál segédkezett. — Szombaton tartották Pakson az ezüstkalászos gazdatanfolyam záróvizsgáját. A két télen át tartó tanfolyamnak mind a 24 beiratkozott hallgatója eredményesen vizsgázott. — A Pisa melletti San Giusto katonai repülőtér környékén tömegesen pusztulnak a parasztok méhei anélkül, hogy valamilyen kimutatható betegségben szenvednének. A parasztok arra gyanakszanak, hogy a méhek nem bírják a lökhajtásos repülőgépek okozta zajt, és ezért pusztulnak. — A halálra táncoltatott menyasz- szony című népi balladát tanulja a bátai művészegyüttes. A balladát májusban, az együttes fennállásának 10 éves évfordulóján mutatják be. — Az Eiffel-torony vetélytársa. Nem telik bele egy év, s az Eiffel- torony nem dicsekedhetik többé Európa legmagasabb építményének büsz ke címével. Marseilles-ben új torony épül, melynek magassága 350 méter lesz. — Tolna megyében a múlt év során a szerencsejátékot kedvelők 3 186 000 szelvényt vásároltak és a nyerők részére több mint 4 200 000 forintot fizettek ki. — Tam József pénzügyi bűntett miatt kerül bíróság elé. Ügyét március 20-án, délelőtt 8 órai kezdettel tárgyalja a szekszárdi járásbíróság. — Március 22. és 25. között húsvéti, úgynevezett nyuszivásár lesz a népboltokban. — A koppányszántói úttörők a Tanácsköztársaság 40. évfordulójának tiszteletére március 22-én bélyegkiállítást rendeznek. Ezen bemutatják a Tanácsköztársaság idejéből származó bélyegeket és sok külföldi bélyeget. KALÁRIS A Babits Mihály Általános Iskola előadása a művelődési otthonban A szakszervezeti munka hírei Az üzemi bizottsági elnökök részére március 20-án értekezletet tar tanak az ÉDOSZ területi bizottságán. Az ü. b. elnökök megbeszélik az élelmezésipari szakszervezetek előtt álló 1959-es feladatokat, vala-, mint megvitatják a munkaverseny első negyedévi tapasztalatait. A Tamási Erdőgazdaság szakszervezeti bizottságának munkáját vitatja meg legközelebbi ülésén . a MEDOSZ megyei bizottsága. • Várni Gyula, a Téglagyári Egyesülés igazgatója az építők elnökségi ülésén beszámol, hogy a szakszervezeti bizottságok hogyan segítették az üzemek tervkészítő munkáját. • A pedagógus szakszervezet rajztanár-szakosztálya pénteken tart ülést. Elbírálják, milyen témájú rajzokat, festményeket küldenek a Tol na megyei szervezet tagjai az áprilisban megnyíló tanácsköztársasági kiállításra. . * Az egyeztető bizottsági tagok részére tart az SZMT hétfőn értekezletet Tolnán, majd március 25-én Bonyhádon. A szakszervezetet képviselő egyeztető bizottsági tagok továbbképzését a jövőben rendszeressé teszi az SZMT. Minden jegy elkelt! hirdeti a pénztárfülke fölé kifüggesztett tábla. Csengettek. A nézőtér elsötétedik. A halk morajlást csend váltja fel. Meglebben a függöny, kilép a műsorközlő. Hátul a kulisszák mögött a rendező szíve kicsit gyorsabban ver. így kezdődik minden előadás, min den színdarab, de ez az előadás nagyobb izgalmat váltott ki a rendező- gárdában, mint máskor, hiszen ez volt a nagy lépés, mellyel a szekszárdi III. sz. általános iskola ifjúsága, irodalmi szakköre bemutatkozott a nagyközönség előtt. Sikerült. Az előadás — már a cím is ezt jelezte — több kisebb részből állott, de ez nem ment á gördülékenység rovására. Már azért sem, mert az egyes számok előtt a népdalok nyel vén megírt rigmusokkal meglepően jó hangulati előkészítést nyújtottak a szereplők. Az összekötő szöveget Kelemen Zoltán magyar szakos tanár írta. Simán folyt minden, ami a rendezőgárda jó és fegyelmezett munkáját dicséri. Tíz szám szerepelt a mű soron. S gondoljuk meg, a »színészek'■« 9—13 éves gyerekek voltak, akikkel igen nehéz volt bánni, főleg a kulisszák mögött, nehogy az előadást zavarják. A közönség minden számot lelkesen megtapsolt, hiszen a gyermek is megkapta azt, amit várt, a gyermekében gyönyörködő szülő is és a mű értő néző is. Az előadás művészi értékét emelte az is, hogy eredeti népdalokat, románcokat, balladát, mesejátékot, népitáncot tűztek műsorra. A gyerekek jól megoldották a feladatot. Gondoljunk csak a felsővárosi iskola szereplőire, akik bájos megjelenésükkel, ügyes kiállásukkal, eredeti népviselettel már eleve biztosították a sikert. A »Bíróné kikérés« jelenetet Töttös Gábor kovácsmester állította össze. Nagyban emelte az előadás sikerét a Görög Ilona népballada-feldolgo- Zás. A szereplők végig a tárgy komolyságához illően viselkedtek és mozdulataikkal, előadásmódjukkal művészi élményt nyújtottak. A jelenet különös értéke az volt, hogy koreográfiáját a főrendező állította össze és ezzel a számmal az iskola kultúrcsoportja méltán indulhat az országos úttörő kultúrversenyre. V Az »Üssed, üssed botocskám« mesejáték alakítói is dicséretet érdemelnek szép teljesítményükért. III. ... Ahogy lépteik alatt fogyott az utca, az előttük lévő kapukból visz- szahúzódtak a kíváncsi fejek, hogy amikor elhaladnak a ház előtt, ismét megjelenjenek. Az emberek összesúgtak mögöttük. — Tiszt úr! A feleségemet.. — Mi van a feleségeddel? — Néhány szót, ha lehetne vele beszélni... — Nem hiányzol neki — nevetett a tiszt, amelyik a karját fogta. — Talál az helyetted, ha kell neki... — Nem olyan asszony az — válaszolt Nyirő. — Elég! Majd ott beszélj, ahol kérdeznek — morgott szigorúan a másik tiszt, amelyik mögöttük lépdelt. Nyirő megállapította, hogy a mögöttük haladó tiszt a magasabbran- gú, mert vezetője is elhallgatott. A Taubner-féle vendéglő udvarába fordultak be. A vendéglő előtt nagy csoportosulás volt az utcán. —* Helyet! — kiáltott határozottan a tiszt és könyökével utat nyitott a tömegben, ahonnét sajnálHuszonöt bot... kozó és kárörvendő pillantások egyaránt szegeződtek Nyirő felé. Körüljáratta a tekintetét, vajon a felesége nincs-e itt? Gondolta, hogy nincs, mert az ebéddel még biztos nem indult el hazulról, lehet hogy majd csak a cséplőgépnél tudja meg, hogy őt elvitték a fehérek. — Gyerünk! — rúgta bokán sürgetően a tiszt, amint az udvarba értek. Itt már sok katona volt. Tele volt velük az udvar: itt is, ott is beszélgettek, az istállónál pedig fegyveres őrök álltak. Öt is odavezették be. Amikor az ajtó elé értek, a kísérő tiszt, megszólította az őrt. — Van még hely? — Majd összebújnak — válaszolt az nevetve. — Miért hoztak ide? — kérdezte Nyirő, Válasz helyett a tiszt lódított rajta egyet, térdével belökte az istálló ba, s mire feleszmélt, már becsapódott mögötte az ajtó és csikordult a zárban a kulcs. 2; Zúgott a feje és egyre csak az járt az eszében, hogy a feleségét valahogyan értesíteni kellene. Hátha nem meri neki megmondani senki, hogy őt elvitték. Hogyan lehetne üze netet kijuttatni innét? Körüljártatta a tekintetét a hatalmas teremben, aztán csüggedten nézett maga elé, majd fogolytársaira... Az ajtónyílásra felkapta a fejét. Vajon kit hoznak? Idegent? Ismerőst?... Egy ember lódult be tántorogva az ajtón, megállt, aztán szemeit meresztve körülnézett. — István, Te vagy? — suttogva feléje Nyirő. — Én — indult el az ember a hang felé, s amikor megismerte Nyi rőt, keserű mosolyra húzódott a szá ja — minek hoztak ide bennünket? Mit akarnak velünk? — Látszott raj ta, hogy sejti, gondolja, hogy miért hozták ide őket, csak vigasztalást Az előadást dr. Magony Józsefné rendezte. Biztoskezű, határozott ren dező, aki kartársaival együtt sokat fáradozott, hogy iskolájának jó hírét öregbítse. Amikor az utolsó szám után legördült a függöny, egyik kisfiú így kiáltott fel: »Na, én négy forintot fi zettem, de ez tíz forintot is megért! Ezek a gyerekek éppen úgy táncol- tak, mint az iskolaudvaron tízpercben, csak éppen másik ruha volt rajtuk.« Egy pécsi színész esete jut erről eszembe. Családos apát alakított egy darabban. Előadás után az öltözőben várta a papát a család. Amikor a színész belépett, elébe állt 8 éves kisfia és ezeket mondta: »Papa, te éppen olyan voltál a színpadon, mint otthon, csak másik ruha volt rajtad«. Azt hiszem, ennél melegebb, elis- merőbb gratulációt nem is várhatott volna. (— n —) Kőműveseket keres felvételre az É. M. 44j sz. Építőipari Vállalat. Szállás, étkezés van. Cím: Budapest, V. kér., Kossuth Lajos tér 13—15! 1 __II__1__1 J _l 1 L1__ szeretett volna hallani valakitől... — Te Pali — szólalt meg újra rövid hallgatás után: — Minket ezek... — Elcsuklott a hangja mielőtt még kimondta volna, amit akart. Leereszkedett Nyirő mellé a hideg téglára, megszorította a kezét, s ettől a kézfogástól, mintha bátorságot kapott volna. — A feleséged tudja már? — Nem. A tiéd? — Tudja. Hazulról hoztak el. Hallgattak, figyelve a kinti zajokra, aztán ismét Reichardt szólalt meg. — Maradjunk együtt. Ne hagyjuk el egymást. — Ha lehet.. — morogta maga elé Nyirő. Ismét nyílott az ajtó, s most Kupi | Jánost tuszkolták be rajta, aztán sűrű egymásutánban hozták a többieket: Kandi Mihályt, Vinczét, Schölleit, Fridmann Lajost..: (Folytatjuk.) ATÁDI GÉZA 1 C3 1 ÖCSI 1 *■=3 1 1 co 43 1 aus 1 LUI 1 M 00 GO O H o H O Ü-3 s N
