Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-18 / 65. szám

1959. március 18. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Megváltozott falu A tengelici Petőfi Tsz taglétszáma, s ennek megfelelően földterülete ör­vendetesen felszaporodott. Tengelic az idei tavaszon szövetkezeti község­gé alakult át: 654 család közel 5000 hold földön gazdálkodik. — Terebélyesedett a tsz, megnöve­kedtek a feladatok —, mondja Hos- nyánszky János elvtárs, a tsz Kos- suth-díjas elnöke. — Jelenleg a mun­kaszervezet kialakításával vagyunk elfoglalva, s ebben részt vesz a tsz párt vezetősége és a tsz 17 vezetőségi tagja. A Petőfi Tsz-belieknek mindkét kezük tele van munkával. Németh Béla íőagronómus az új tagok által bevitt állatok felértékelésénél és át­vételénél van elfoglalva. Ezzel egy- idoben folyik a felszerelések felérté­kelése, ezután következik a mezei leltár elkészítése, majd pedig a meg­növekedett földterületnek megfelelő­en a termelési tervet készítik el. TERVEK A MUNKASZERVEZET KIALAKÍTÁSÁRA Tengelic szövetkezeti község két részre oszlik: alsó és felső részre. En­nek megfelelően két üzemegységet alakítanak ki. Az egyik üzemegység központja a kastélyban lesz, a másik pedig a községben. Egy-egy üzem­egységhez több mint 2000—2000 hold föld tartozik, külön-külön állatte­nyésztő brigádokkal. Ezenkívül tizen­egy növénytermesztő brigád, egy ker­tészeti, egy szállító és egy iparosok­ból álló brigádot szerveznek. Az üzemegységek élére üzemegységveze­tőket és agronómusokat választanak. Ezekben a kérdésekben a közeli na­pokban megtartandó szövetkezeti köz gyűlés dönt. ZÖKKENŐMENTESEN FOLYNAK A TAVASZI MUNKÁK A hatalmas arányú átszervezés mellett egy pillanatra sem szüneteli nek a tavaszi munkák. Bencsik Gyuri bácsi és Dombi Já­nos brigádvezető a helyükön vannak és a főagronómus irányításával jól elvégzik a reájuk bízott feladatokat. — Az őszi kalászosok fejtrágyázá­sával és hengerezésével már teljes egészében végeztünk — lassan már el is felejtjük — mondja Gyuri bá­csi. A tavaszi kapásokból elvetettünk 12 és fél hold cukorrépát és 11 és fél­hold takarmányrépát. Elvetették 12 holdon a szerződéses zöldséget és sárgarépát, 60 holdon pedig a borsót. Ahogy a föld felmelegszik, megkez­dik a burgonyaültetést is. Harminc mázsa lengyel rózsaburgonyát előcsí­ráztattak, ugyanis elsőnek akarnak újburgonyával megjelenni a piacon. Takarmányféleségek közül 25 hold bükkönyös zab vetésével végeztek, 40 holdon pedig megfogasolták a lu­cernát. Jelenleg a dinnyefészkeket készítik: 20 holdon termelnek ebben az évben dinnyét. A NŐKRŐL ÉS AZ IDŐSEBBEKRŐL TÖRTÉNŐ GONDOSKODÁS A tsz vezetősége külön foglalkozik éspedig igen helyesen az asszonyok problémáival. Ahhoz, hogy az asszonyok is kive- hessék részüket a közösségi munká­ból, gondoskodni kell a gyerekek megfelelő elhelyezéséről. A község­ben jelenleg 24 férőhelyes bölcsőde és 50 férőhelyes óvoda van. Ez eddig — úgy, ahogy — megfelelt a követel­ményeknek. A szövetkezeti község asszonyai azonban már könnyebben szeretnének élni és ki akarják hasz­nálni az eddig nélkülözött nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségeket. A tsz vezetősége ennek figyelembevéte­lével foglalkozik a bölcsőde, illetve az óvoda bővítésének problémáival. A tervek szerint egy nagyobb ház vásárlásival oldják meg, s ezzel még 120 permek elhelyezéséről történik gondoskodás. Az idősebb tagok munkába való bevonásával is foglalkozik a tsz ve­zetősége és fizikai, képességüknek megfelelően helyezik el őket mun­kába. MEGVÁLTOZIK A FALU KULTURÁLIS ÉLETE Tengelic községnek szépen beren­dezett művelődési otthona van, ahol a fiatalság, de az idősebb korosztály is egyaránt megtalálja szórakozását. Van 300 személyt befogadó színház­terem, több száz kötetes könyvtár, ezenkívül szép kultúrszobájuk van a KISZ-fiataloknak. Sakk, vagy kár­tyapartikat játszhatnak az idősebbek, a népfront részére kijelölt helyiség­ben. A nőtanács klubszobájában ké­zimunka szakkör indult be, fiatalasz- szonyök és lányok részvételével. Dicsérettel emlékeznek meg a fa­lubeliek a pedagógus színjátszó cso­port művészi igényeket kielégítő, szép előadásairól, vagy a 12 tagú ve­gyes tánccsoport táncszámairól, ame- , lyet a KISZ-fiatalok mutatnak be. [ j — Most, hogy Tengelic szövetkezeti ! községgé alakult át, tovább kell fej­leszteni a kultúrmunkát — mondja a művelődési otthon lelkes igazgatója, Csáki Lászlóné. Még nem dolgoztuk ' ugyan ki a részletes kultúrprogramot, ‘ de már az átmeneti időszakban is I gondoskodtunk arról, hogy a község | szövetkezeti útra lépett lakossága, — ' miután már több ideje lesz a szóra­kozásra, kultúrálódásra, — megtalál- ■ ja a maga szórakozását. — Fellendítjük a helyi kulturális 1 életet és a lehetőség szerint állandó kultúrprogramot dolgozunk ki. Jelen­leg Móricz Zsigmond: Légy jó mind­halálig című színművét tanulja a színjátszó csoport. Bővítjük a tánc­csoportot, rendezünk irodalmi este­ket, a nyárra pedig vasárnapi kirán­dulásokat, ezenkívül szívesen látunk vendégül más vidéki kultúrcsoporto- , kát is, és a kedvelt faluszínházat. | Vannak ötletek, tervek, elgondo- ; lások, s ezek az ötletek, tervek és ! elgondolások mind-mind az új, a megváltozott szövetkezeti falu életét tükrözik. Pozsonyiné H'M’EK — A Tolna megyei iskolák az el­múlt évben takarékbélyeg-gyűjtési mozgalom keretében mintegy egy­millió-négyszázezer forintot takarí­tottak meg. — Ünnepi tanácsülést tart a paksi községi tanács március 26-án, a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 40. év­fordulója alkalmából. A tanácsülésre meghívnak veterán harcosokat is, akik személyes élményeikből mesél­nek majd a jelenlevőknek. — New Yorkban felállították az első hanglemezárusító automatát. Az automata pénzérme bedobása után kiad egy törhetetlen hanglemezt. Kü­lönböző hanglemezek között lehet válogatni. A hangszóróval felszerelt automata a raktáron levő hangleme­zeket le is játssza. — Az olaszországi Comóban abba kellett hagyni Donizetti „Szerelmi bájital” című operájának előadását. A színpadon ugyanis a hintót húzó ló megbotlott és beesett a zenekarba. Komoly sérülés nem történt, de óriási pánik keletkezett és a színpadi mun­kások alig tudták szegény állatot kí­nos helyzetéből kiszabadítani. — Öt éve patronálja a Tolna me­gyei Tanács Bánya- és Építőanyag­ipari Egyesülés a faddi Kossuth Tsz-t. A vállalat szakemberei rendszeresen látogatják a termelőszövetkezetet, leg j utóbb egy könyvelő töltött egész na- ! pót a termelőszövetkezetben, ahol a | leltározásnál segédkezett. — Szombaton tartották Pakson az ezüstkalászos gazdatanfolyam záró­vizsgáját. A két télen át tartó tanfo­lyamnak mind a 24 beiratkozott hall­gatója eredményesen vizsgázott. — A Pisa melletti San Giusto ka­tonai repülőtér környékén tömegesen pusztulnak a parasztok méhei anél­kül, hogy valamilyen kimutatható be­tegségben szenvednének. A parasztok arra gyanakszanak, hogy a méhek nem bírják a lökhajtásos repülőgépek okozta zajt, és ezért pusztulnak. — A halálra táncoltatott menyasz- szony című népi balladát tanulja a bátai művészegyüttes. A balladát májusban, az együttes fennállásának 10 éves évfordulóján mutatják be. — Az Eiffel-torony vetélytársa. Nem telik bele egy év, s az Eiffel- torony nem dicsekedhetik többé Eu­rópa legmagasabb építményének büsz ke címével. Marseilles-ben új torony épül, melynek magassága 350 méter lesz. — Tolna megyében a múlt év során a szerencsejátékot kedvelők 3 186 000 szelvényt vásároltak és a nyerők ré­szére több mint 4 200 000 forintot fi­zettek ki. — Tam József pénzügyi bűntett miatt kerül bíróság elé. Ügyét már­cius 20-án, délelőtt 8 órai kezdettel tárgyalja a szekszárdi járásbíróság. — Március 22. és 25. között húsvéti, úgynevezett nyuszivásár lesz a nép­boltokban. — A koppányszántói úttörők a Ta­nácsköztársaság 40. évfordulójának tiszteletére március 22-én bélyegkiál­lítást rendeznek. Ezen bemutatják a Tanácsköztársaság idejéből származó bélyegeket és sok külföldi bélyeget. KALÁRIS A Babits Mihály Általános Iskola előadása a művelődési otthonban A szakszervezeti munka hírei Az üzemi bizottsági elnökök ré­szére március 20-án értekezletet tar tanak az ÉDOSZ területi bizottsá­gán. Az ü. b. elnökök megbeszélik az élelmezésipari szakszervezetek előtt álló 1959-es feladatokat, vala-, mint megvitatják a munkaverseny első negyedévi tapasztalatait. A Tamási Erdőgazdaság szakszer­vezeti bizottságának munkáját vi­tatja meg legközelebbi ülésén . a MEDOSZ megyei bizottsága. • Várni Gyula, a Téglagyári Egyesü­lés igazgatója az építők elnökségi ülésén beszámol, hogy a szakszerve­zeti bizottságok hogyan segítették az üzemek tervkészítő munkáját. • A pedagógus szakszervezet rajz­tanár-szakosztálya pénteken tart ülést. Elbírálják, milyen témájú raj­zokat, festményeket küldenek a Tol na megyei szervezet tagjai az ápri­lisban megnyíló tanácsköztársasági kiállításra. . * Az egyeztető bizottsági tagok ré­szére tart az SZMT hétfőn értekez­letet Tolnán, majd március 25-én Bonyhádon. A szakszervezetet kép­viselő egyeztető bizottsági tagok to­vábbképzését a jövőben rendszeres­sé teszi az SZMT. Minden jegy elkelt! hirdeti a pénztárfülke fölé kifüggesztett táb­la. Csengettek. A nézőtér elsötéte­dik. A halk morajlást csend váltja fel. Meglebben a függöny, kilép a műsorközlő. Hátul a kulisszák mö­gött a rendező szíve kicsit gyorsab­ban ver. így kezdődik minden előadás, min den színdarab, de ez az előadás na­gyobb izgalmat váltott ki a rendező- gárdában, mint máskor, hiszen ez volt a nagy lépés, mellyel a szek­szárdi III. sz. általános iskola ifjú­sága, irodalmi szakköre bemutatko­zott a nagyközönség előtt. Sikerült. Az előadás — már a cím is ezt je­lezte — több kisebb részből állott, de ez nem ment á gördülékenység rovására. Már azért sem, mert az egyes számok előtt a népdalok nyel vén megírt rigmusokkal meglepően jó hangulati előkészítést nyújtottak a szereplők. Az összekötő szöveget Kelemen Zoltán magyar szakos ta­nár írta. Simán folyt minden, ami a rende­zőgárda jó és fegyelmezett munká­ját dicséri. Tíz szám szerepelt a mű soron. S gondoljuk meg, a »színé­szek'■« 9—13 éves gyerekek voltak, akikkel igen nehéz volt bánni, főleg a kulisszák mögött, nehogy az elő­adást zavarják. A közönség minden számot lelke­sen megtapsolt, hiszen a gyermek is megkapta azt, amit várt, a gyerme­kében gyönyörködő szülő is és a mű értő néző is. Az előadás művészi értékét emel­te az is, hogy eredeti népdalokat, ro­máncokat, balladát, mesejátékot, né­pitáncot tűztek műsorra. A gyerekek jól megoldották a feladatot. Gondol­junk csak a felsővárosi iskola sze­replőire, akik bájos megjelenésük­kel, ügyes kiállásukkal, eredeti nép­viselettel már eleve biztosították a sikert. A »Bíróné kikérés« jelenetet Töttös Gábor kovácsmester állította össze. Nagyban emelte az előadás sikerét a Görög Ilona népballada-feldolgo- Zás. A szereplők végig a tárgy ko­molyságához illően viselkedtek és mozdulataikkal, előadásmódjukkal művészi élményt nyújtottak. A jele­net különös értéke az volt, hogy koreográfiáját a főrendező állította össze és ezzel a számmal az iskola kultúrcsoportja méltán indulhat az országos úttörő kultúrversenyre. V Az »Üssed, üssed botocskám« me­sejáték alakítói is dicséretet érde­melnek szép teljesítményükért. III. ... Ahogy lépteik alatt fogyott az utca, az előttük lévő kapukból visz- szahúzódtak a kíváncsi fejek, hogy amikor elhaladnak a ház előtt, is­mét megjelenjenek. Az emberek összesúgtak mögöttük. — Tiszt úr! A feleségemet.. — Mi van a feleségeddel? — Néhány szót, ha lehetne vele beszélni... — Nem hiányzol neki — nevetett a tiszt, amelyik a karját fogta. — Talál az helyetted, ha kell neki... — Nem olyan asszony az — vála­szolt Nyirő. — Elég! Majd ott beszélj, ahol kérdeznek — morgott szigorúan a másik tiszt, amelyik mögöttük lép­delt. Nyirő megállapította, hogy a mö­göttük haladó tiszt a magasabbran- gú, mert vezetője is elhallgatott. A Taubner-féle vendéglő udvará­ba fordultak be. A vendéglő előtt nagy csoportosulás volt az utcán. —* Helyet! — kiáltott határozot­tan a tiszt és könyökével utat nyi­tott a tömegben, ahonnét sajnál­Huszonöt bot... kozó és kárörvendő pillantások egyaránt szegeződtek Nyirő felé. Körüljáratta a tekintetét, vajon a felesége nincs-e itt? Gondolta, hogy nincs, mert az ebéddel még biztos nem indult el hazulról, lehet hogy majd csak a cséplőgépnél tud­ja meg, hogy őt elvitték a fehérek. — Gyerünk! — rúgta bokán sür­getően a tiszt, amint az udvarba ér­tek. Itt már sok katona volt. Tele volt velük az udvar: itt is, ott is beszél­gettek, az istállónál pedig fegyve­res őrök álltak. Öt is odavezették be. Amikor az ajtó elé értek, a kí­sérő tiszt, megszólította az őrt. — Van még hely? — Majd összebújnak — válaszolt az nevetve. — Miért hoztak ide? — kérdezte Nyirő, Válasz helyett a tiszt lódított raj­ta egyet, térdével belökte az istálló ba, s mire feleszmélt, már becsapó­dott mögötte az ajtó és csikordult a zárban a kulcs. 2; Zúgott a feje és egyre csak az járt az eszében, hogy a feleségét va­lahogyan értesíteni kellene. Hátha nem meri neki megmondani senki, hogy őt elvitték. Hogyan lehetne üze netet kijuttatni innét? Körüljártatta a tekintetét a hatalmas teremben, aztán csüggedten nézett maga elé, majd fogolytársaira... Az ajtónyílás­ra felkapta a fejét. Vajon kit hoz­nak? Idegent? Ismerőst?... Egy em­ber lódult be tántorogva az ajtón, megállt, aztán szemeit meresztve körülnézett. — István, Te vagy? — suttogva feléje Nyirő. — Én — indult el az ember a hang felé, s amikor megismerte Nyi rőt, keserű mosolyra húzódott a szá ja — minek hoztak ide bennünket? Mit akarnak velünk? — Látszott raj ta, hogy sejti, gondolja, hogy miért hozták ide őket, csak vigasztalást Az előadást dr. Magony Józsefné rendezte. Biztoskezű, határozott ren dező, aki kartársaival együtt sokat fáradozott, hogy iskolájának jó hí­rét öregbítse. Amikor az utolsó szám után le­gördült a függöny, egyik kisfiú így kiáltott fel: »Na, én négy forintot fi zettem, de ez tíz forintot is megért! Ezek a gyerekek éppen úgy táncol- tak, mint az iskolaudvaron tízperc­ben, csak éppen másik ruha volt rajtuk.« Egy pécsi színész esete jut erről eszembe. Családos apát alakított egy darabban. Előadás után az öltöző­ben várta a papát a család. Amikor a színész belépett, elébe állt 8 éves kisfia és ezeket mondta: »Papa, te éppen olyan voltál a színpadon, mint otthon, csak másik ruha volt rajtad«. Azt hiszem, ennél melegebb, elis- merőbb gratulációt nem is várha­tott volna. (— n —) Kőműveseket keres felvételre az É. M. 44j sz. Építőipari Vállalat. Szál­lás, étkezés van. Cím: Buda­pest, V. kér., Kossuth Lajos tér 13—15! 1 __II__1__1 J _l 1 L­1__ szeretett volna hallani valakitől... — Te Pali — szólalt meg újra rövid hallgatás után: — Minket ezek... — Elcsuklott a hangja mielőtt még ki­mondta volna, amit akart. Leeresz­kedett Nyirő mellé a hideg téglára, megszorította a kezét, s ettől a kéz­fogástól, mintha bátorságot kapott volna. — A feleséged tudja már? — Nem. A tiéd? — Tudja. Hazulról hoztak el. Hallgattak, figyelve a kinti zajok­ra, aztán ismét Reichardt szólalt meg. — Maradjunk együtt. Ne hagyjuk el egymást. — Ha lehet.. — morogta maga elé Nyirő. Ismét nyílott az ajtó, s most Kupi | Jánost tuszkolták be rajta, aztán sű­rű egymásutánban hozták a töb­bieket: Kandi Mihályt, Vinczét, Schölleit, Fridmann Lajost..: (Folytatjuk.) ATÁDI GÉZA 1 C3 1 ÖCSI 1 *■=3 1 1 co 43 1 aus 1 LUI 1 M 00 GO O H o H O Ü-3 s N

Next

/
Thumbnails
Contents