Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-15 / 63. szám
1959. március 15. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Egy pártbizottság tevékenységéről A z MSZMP Szervezeti Szabály- " zata a pártbizottságok feladatkörének tisztázásánál a következőket mondja ki: »-Irányítja a hozzátartozó terület pártszervezeteinek munkáját, megszervezi és ellenőrzi a párthatározatok pontos végrehajtását«. A városszámba menő Dombóvár község pártbizottsága nagyjában- egészében ennek megfelelően végzi munkáját. Különös erényük az, hogy minden községüket érintő lényeges kérdéssel a választott szerv ülésén foglalkoznak. így megvitatták a városfejlesztés, üzemtelepítés, az áruellátás, a közlekedés problémáit és mint a belső buszjárat létesítése, a zöldségtermelés fokozása a tsz-ek- ben és egyéb szociális-kulturális intézkedések bizonyítják, nem is ered ménytelenül. Időnként napirendre tűzik 1-1 párt-alapszervezet munkáját is. Ami a pártszervezetek munkájának irányítását, szervezését és ellenőrzését illeti, ez nagyrészt a há- romhavonként rendszeresen megtartott pártbizottsági üléseken és a kéthetenkénti v. b. üléseken, a választott tagok közreműködésével tör ténik. Az üléseken a pártbizottság tagjai mindig csaknem teljes számban megjelennek. Ezeken az értekezleteken a pártbizottsági tagok bátran elmondják kritikai észrevételeiket az irányítástól, egy-egy feladat értékeléséről. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint is többször felhívják a vitában a figyelmet a veszélyekre, előrelátható nehézségekre, melyekkel számolni kell. Számon- kérik a függetlenített titkártól, hogy a pártbizottság határozatait kiküld- te-e az alapszervezeteknek és mi tör ténik azokkal. A határozati javaslathoz kiegészítések is vannak, melyek többségét beveszik a határozatokba. E gy-egy nagyobb kampánys munka előtt minden esetben megszabják a párt-alapszervezetek feladatait és a választott pártszerv', a pártbizottság, valamint annak tagjainak tennivalóit is. Az értékelések is így történnek. Van náluk itt hiányosság annyiban, hogy túlsók szó esik a szervezeti kérdésekről és kevésbé elemzik egyik-másik napirendnél a politikai tapasztalatokat, a tömegkapcsolat alakulását. Jgy volt ez a választási munka, a pártoktatás, a termelőszövetkezeti fejlesztés külön napirendre tűzésekor.) V. b. ülések napirendje volt a »Mező gazdaság szocialista átszervezésének számszerű eredményei« c. téma, amikor a vitában azért csak szóba került a nem-politizálás káros jelszava," a pártélet gyengeségének okai is. A vajgyári pártszervezet tevékenységének megvitatásakor helyesen elemezték, mit kell tenni a politikai munka megjavítása terén. Ezt kellene tenniük máskor is, helyes lenne jobban törekedniük a tartalom megvitatására, az alaposabb és rendszeresebb politizálásra. A párthatározatok végrehajtásá" nak megszervezésében és ellenőrzésében a választott pártszerv, a pártbizottság csaknem valamennyi tagja résztvesz. Amikor napirendre tűznek 1-1 feladatot, megbeszélik saját tennivalóikat. A 23 pártbizottsági tag mintegy háromnegyedrésze rend szeresen résztvesz az ellenőrzésben, segítésben. Elosztották maguk között a párt-alapszervezeteket és ott mint a pártbizottság teljesjogú tagjai segítik a politikai munkát. Vezetőségi üléseken, taggyűléseken, a pártoktatáson résztvesznek, Jájékoz- tatják a párttagságot, segítenek a vezetőségnek. A legagilisabb' pártbizottsági tagok Kőműves és Fux elvtársak, de nagyon aktívak Lúgos, Horváth, Mosonyi és Mesterházi elv társak is. Többször megvizsgálnak 1-1 területet, vagy problémát brigádmunkában is, mielőtt az napirendre kerül. Nemegyszer bemennek a pártbizottsági tagok a párthelyiségbe a titkárral megbeszélni a vitás kérdéseket. Nemrégiben egyikük a szemináriumon tisztázatlanul maradt »milyen osztályok vannak most nálunk, osztály-e a kulákság« kérdéssel fordult hozzá, amit együttesen tisztáztak. A rendszeresen megtartott ülések, a választott szerv tagjai aktivitásukkal jelentősen segítik ebben a nagyközségben a politikai munka megjavítását, a feladatok sikeres megoldását. SOMI BENJAMINNÉ „Amikor csak leket, újból visszatérek“ Szekszárd város hosszú időn keresztül ismeretlenül is oly kedves volt a számomra. Itt született, itt harcolt és ide vágyott vissza drága férjem, elvtársam, barátom, szí vemnek jobbik fele, Kövendi Sándor. Közel 30 évig csak férjem elbeszélése alapján élt a képzeletemben ez a város. Ide készültünk együtt visszatérni második hazánkból, az életünket megmentő Szovjetunióból. Itt szerettünk -volna élni és dolgozni szeretett népünk ügyéért. Az élet azonban közbeszólt és nem így történt. Drága férjem elesett a fasiszták elleni küzdelemben. De én mégiscsak visszatértem ide és felejthetetlen egy hetet töltöttem a mártírok városában. Amíg élek, mindig meleg szeretettel fogok visszagondolni a párt- bizottságon dolgozó elvtársak szer rető gondoskodására. Munkámban elkísér majd a szekszárdi gimnazisták figyelő tekintete, a technikum diákjainak meleg érdeklődése, férjem egykori harcostársainak baráti kézfogása. Mélyen a szí vembe zártam a Tolnai Selyemgyár munkásnőinek meleg mosolyát, a párt, a KISZ titkár, az ü. b. elnök elvtársnő forró ölelését Gubóviráguk mindig, mindig a szó bám asztalát fogja díszíteni. Tisztelettel fogok emlékezni Imre Erzsébet nyugdíjas selyemgyári mun kásnőre, aki 40 esztendeje, híven őrzi drága férjem kezeírását. Nem fogom elfelejteni a sajtó dolgozóinak érdeklődését sem. Még egy képet megőrzők a szívemben. Előttem lebeg majd a kis Oblath Péter apró kis alakja, amint virágot visz mártírhalált halt nagyanyja, Berták Róbertné sírjára. Amint apró kis kezeivel zöld ággal rakja körül az ibolyacsokrot és azt kérdezi? »Anya. miért van ide temetve az én nagyanyám?« Fáradt, öreg szívemmel én már könnyen élérzékenyülök, de ezek a könnyek erőt is adnak. Erőt adnak ahhoz, hogy amíg csak bírok, tovább dolgoizam, mert igaza van Prantner József elvtársnak abban, hogy nyugdíjas munkások vannak, de nyugdíjas kommunisták nem lehetnek. Most, amikor búcsúzom, csak azt tudom mondani, hogy amikor csak lehet, újból visszatérek, mert öreg szívem egy darabja itt marad Szekszárdon. Kövendi Sándorné Berena Anna Nagy gondokban volt Szabácsi István ... Fiatal felesége betegen fekszik, s Budapestre kell vinni, hogy ott gyógykezeljék. Három gyerek: két fiú és egy kislány marad otthon — mit tegyen? Neki dolgoznia kell, mert nem maradhat odahaza, hogy elvégezze a házimunkákat. De nem lehet ebek harmincad- jára hagyni mindent... A több napig tartó töprengés után végül is úgy határozott, hogy elmegy a kiszesekhez, hátha akad közülük valaki, aki megfelelő fizetés ellenében elvégezné a házi munkát. Kísérletezése azonban nem járt eredménnyel. Nem volt egyetlen lány sem, aki hajlandó lett volna elvállalni a munkát. Valami váratlan dolog azért mégis történt, amire Szabácsi István gondolni sem mert, de a lányok sem beszélnek róla szívesen, pedig maholnap már az egész község tudja. Az történt ugyanis ... A KISZ-alapszervezetben már régebben két segítő brigád alakult, amelyek időnként megbeszéléseket tartanak. Az nap, amikor Szabácsi a KISZ-hez fordult segítségért — tarÜnnepélyes csapat-gyűlésen ) ismerkednek meg > a tamási járási úttörők ' a Hősök Könyvével# Mint drága kincset, oly féltve in-f dították el Tamásiból az úttörők aj Hősök Könyvét, amelyben összefog \ lalták az 1919-es Magyar Tanács-? köztársaság még fellelhető hagyó-^ mányait az első magyar munkásha- ( talom veteránjainak visszaemlékező- <• seit. f A tamási úttörő csapatok fórra- f dalmi nyomolvasói több fényképfel- J vételt is készítettek azokról a köz- épületekről, amelyekben a tanács- i hatalom szervei tevékenykedtek, de , i a fényképek őrzik a vesszőzéseknek, (• a kivégzéseknek helyeit is, valamint i’ a cellákat, ahol sínylődtek a Tanács köztársaság bátor harcosai. A Hősök Könyvét a járás minden úttörő csapata magáénak érzi, egyik többel másik kevesebbel, de segí- *. tett összeállításban. Most úton , van a bordókötetű könyv, ismerked- i nek vele a pajtások, megismerik be- |i lőle járásuk 40 év előtti történetét. | > Mindenütt ahova eljutott már a Hői1 I sök Könyve, ünnepélyes csapatgyű-11 lést tartottak az úttörők. * I NÉGY UJ KISZ-SZERVEZET ala- 4 kult a tamási járásban a közelmúlt- *' bán. Felsőnyéken, Martinca-pusztán, t Ujireg tsz-községben és Tamási-(' Rácvölgyben megalakult új szerveze {. tekben mintegy 130 fiatal törrtörült. Most van alakulóban Koppányszán- tón is egy új szervezet. RESPVBLICA Respublica, szabadság gyermeke S szabadság anyja, világ jótevője, Ki bujdosol, mint a Rákócziak, Köszöntelek a távolból előre! Most hódolok, midőn még messze vagy, Midőn még rémes átkozott neved van. Midőn még, aki megfeszíteni Kész tégedet, azt becsülik legjobban. Most hódolok, most üdvözöllek én, Hisz akkor úgy is hódolód elég lesz, Ha a magasból ellen idre majd A véres porba diadallal nézesz. Mert győzni fogsz, dicső respublica. Bár vessen ég és föld elédbe gátot, Miként egy új, de szent Napóleon Elfoglalod majd a kerek világot. Kit meg nem térít szép szelíd szemed. Hol a szeretet oltárlángja csillog, Majd megtéríti .azt szilaj kezed, Melyben halálos vésznek kardja villog. Te léssz a győző, a diadal-ív Ha elkészül, a te számodra lészen, Akár virágos tarka pázsitom, Akár a vérnek vörös tengerében! Szeretném tudni, ott leszek-e én A győzedelmi fényes ünnepélyen? Vagy akkorára már talán elvisz az Enyészet s ott lenn tart a sírba’ mélyen? — Ha meg nem érem e nagy ünnepet, Barátim, emlékezzetek meg rólam ... Republicanus vagyok s az leszek A föld alatt is ott a koporsóban! Jertek ki hozzám, s ott kiáltsatok Síromnál él jent a respublicára, Meghallom én azt, s akkor béke száll Ez üldözött, e fájó szív porára. (Pest, 1848.) Otthonos brigádszállásokat 1 A Palánki Tangazdaság brigádszállásán az egyik traktorossal beszélgetek. A traktoros rámutat a falakra és találóan megjegyzi. — Látja, ezek a falak úgy néznek ki, mintha húst füstöltek volna a szobában. — De hát miért van ez? —Miért? Azért, mert rossz a kályhánk. — Na és nem lehet megcsinálni? — Meg lehetne csinálni, van műhelye a gazdaságnak, de ki törődik ezzel? , —' Ki törődik ezzel? — a szavak megütik az embert. — Hát a gazdaság vezetői? Előkerül a takarítónő is. Ö a brigádszállás lakóira panaszkodik. — Egyesek csizmástól fekszenek az ágyra. Legutóbb pedig valaki a lepedő végéből hasított magának kapcának valót. Nagyon nehéz itt rendet tartani. A takarítónőnek igaza van. S igaza van a traktorosnak is, aki amikor megtudja, hogy ki vagyok, újból panaszkodni kezd. — A kályha rossz, nem lehet rajta rendesen vizet melegíteni. Fürdő nincs. Ha megjövök olajosán, piszkosan, sokszor csak hideg vízzel tudok lemosakodni. tották ismét a megbeszélést. Sok mindenről szó volt — mint általában — s így került tehát napirendre Szabácsi kérelme is. Amikor elhangzott a kérelem, mély csend fogadta. Senki sem jelentkezett. Végül valaki megszólalt: — Segíteni kellene rajtuk — de pénzért? Ez így nem lesz jó. Csak úgy, barátságból kellene segíteni rajtuk, hiszen Szabácsi is és a felesége is tagjai a KISZ-nek. — Végezzük el a házi munkákat, mint a segítő brigád tagjai. És hamarosan megtörtént a döntés is: társadalmi munkában, mindaddig, amíg szükség van arra, segítik Szabácsiékat. A lányok gyorsan elosztották maguk között a teendőket: néhány an a reggeli órákban segítenek, rendben tartják a lakást és a gyerekeket is gondozzák, másnak a mosás, ismét másnak a vasalás jutott. Többen arra vállalkoztak, hogy sütnek és főz— Nincs fürdő? Hisz minden brigádszálláshoz építenek fürdőhelyiséget! — Ez igaz i— nevet keserűen a traktoros — ide is építettek. Szép kis fürdőszobánk van, csak éppen fürdőkád nincs benne. — Mit kellene csinálni? Hogyan lehetne a brigádszállásokat otthonos sá tenni? — Ezekre a kérdésekre ke restem a választ, s az emberek, akik nek feltettem a kérdéseket megválaszoltak. Hogy a brigádszállásokon zajló élet megfelelő legyen, ahhoz elsősorban is a gazdasági vezetők nagyobb gondoskodása és a politikai szervek alaposabb munkája szükséges. A fürdőszobákat nemcsak a forma kedvéért építették az újonnan épült brigádszállásokhoz, hanem azért, hogy a dolgozók munka után ftiröd- hessenek. Ha a munkás megfürdik és átöltözik, akkor a brigádszállás belső rendjét is könnyebb fenntartani. A brigádszobákban a legtöbb helyen nincs szobafelelős és nincs »házirend«. Mindenki azt csinál, ami éppen jólesik neki. Megtörténik, hogy három ember éjfélig »veri« a nek az egy időre asszony nélkül maradt családnak. És a szavakat tett követte, minden a legnagyobb rendben volt: tiszták voltak a gyerekek, rend volt a lakásban, felsúrolták a padlót és beeresztették, jutott tiszta ruha a férjnek is, éppen úgy, mint amikor még egészséges volt a feleség. Jól esett a segítség a bajbajutott családnak. A segítő brigád jó munkát végzett. Varga Mária, Körmendi Júlia, Kardos Ilona és még sokan a fiatalok közül méltán kapják a hálás köszönetét. Nem ez az egyedüli, amiért Tamásiban egyre nagyobb elismeréssel nyilatkoznak a kiszes fiatalok munkájáról az illetékesek, de így vélekedik a község lakossága is. A fiatalok közül többen nemcsak a segítő brigádban, hanem »maszek« alapon is segítenek az arra rászorulóknak. Kovács Mária például eg3' idős nénit segít rendszeresen. kártyát, egymást túlkiabálva, ugyan akkor a szoba másik három lakója pedig aludni szeretne, de nem tud. A brigádszállások lakóinak a száma az állami gazdaságokban és gépállomásokon többezerre emelkedik ilyenkor tavasszal. A lakók jelentős részo fiatal, s a Palánk-pusztai brigádszálláson tapasztalt nemtörődöm ség sajnos gyakori eset. A KISZ és szakszervezeti aktívák közül is, sokan élnek brigádszállásokon. Közülük kellene kiválogatni a »szobafelelősöket«. A brigádszállások, ha nagyobb gondot fordítanánk rájuk, a kollektív élet kialakításának legfontosabb »kohóivá« válhatnának. Jártam olyan brigádszálláson is, ahol a lakók minden hét kezdetén programot állítottak össze maguknak. A program munka utáni sport órákat, könyvtári órákat írt elő, s a brigádszállások fiataljainak nagyrésze munka után színjátszó, ének és táncpróbákra járt. A gazdaság vezetői tőlük telhetőén minden segítséget megadtak a brigádszállások részére, és itt még véletlenül sem történhetett meg, hogy valaki a lepedő végéből kapcát hasított ma gának. H. T. A fiatalok most arra készülnek, hogy »feltérképezik« a községet, s ahol olyan idős családokat találnak, akik segítségre várnak, patronálni fogják őket. * A fiatalok segítenek, joggal várják, hogy a lehetőségekhez mérten őket is segítsék. Manapság igen komoly gondokkal küszködnek: hol üssék fel tanyájukat? Nincs állandó helyiségük, ahol megbecsülésre méltó munkájukat zavartalanul kifejthetnék. Egy ideig a művelődési házban kaptak helyet (a közelmúltban ott is segítettek takarítani), de innen el kellett költözködniök, s a bölcsődében kaptak helyet. De nemsokára — a községi tanács tájékoztatója szerint — megnyílik ismét az idénybölcsőde és a fiataloknak akarva, nem akarva tovább kell menniük. Segíteni kellene rajtuk, ha másként nem, talán úgy, hogy a párthelyiség nagytermében — amely igen alkalmas lenne a fiatalok részére saját rendezvényeik megtartásához — kaphatnának otthont. K. Balog János A SEGÍTŐ BRIGÁD PETŐFI SÁNDOR:
