Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-14 / 62. szám
1959. március 14. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Negyven esztendővel ezelőtt... Tolna megyében megvalósult a munkáshatalom Negyven évvel ezelőtt, amikor M agyarországon egyre gyorsabban haludt a társadalom a szocialista forradalom felé, Szekszárdon váratlanul igen gyors fordulat következett be, ami nemcsak a megye arisztokráciáját, a főispánt és a hivatalos vármegyét izgatta, de Budapesten is nagy felhördülést okozott a kormányzókö rökben. Március 14-én a város proletariátusa átvette az arisztokráciától a hatalmat. A hatalom átvételéről a »Népszava-* már 1919. március 15-én a többi között a következőket írta a szekszárdi eseményekről: »A Szekszárdi Munkástanács már régebben elégedetlen Mayer Gyula dr. főispán kormánybiztos működésével. Erre okot elsősorban a néptanács megalakítása adott, amikor a kormánybiztos a Munkástanács követelése ellenére — amit a törvény is megenged —, hogy 14 tagú legyen a néptanács, csak kilenc tagú néptanácsot alakított. Neki tulajdonítják azt is. hogy Tolna megye a Közélelmezési Hivatal fekete listájára került, ami érzékenyen sújtja az ellálatat- lan munkásokat és tisztviselőket. Az elégedetlenség azután pénteken abban nyilvánult, hogy a Mun kástanács elhatározta a kormány- biztosi hivatal átvételét. Amíg az átvétel megtörtént, a városban általános sztrájk volt. A megye étére ezután 5 tagú direktóriumot vá lasztottak. A kormánybiztosság ügyének elintézése után a munkásság újra munkába állt, és most a legnagyobb rendben megy minden a régi kerékvágásban. A lakosság megelégedéssel vette tudomásul a kormánybiztos távozását és teljes bizalojnmal van a direktórium iránt.-* Miről is van szó tulajdonképpen? Arról, hogy Szekszárdon a megye főispán-kormánybiztos hivatalát elfoglalta a munkásság március 14-én. A pártszervezet, a munkástanács és a szakszervezetek felhívására március 14-én hatalmas tömeg jelent meg a vármegyeháza udvarán, ahol tömeggyűlés zajlott le és követelték, hogy azonnal távozzék a főispáni székből dr. Mayer Gyula. A tömeg kívánságának megfelelően a munkástanács, és a Szociáldemokrata Párt, valamint a szakszervezetek nevében Dick György, mint a pártszervezet titkára, Ocskó László, mint pártvezetőségi tag, Horváth Gyula, mint a pártszervezet jegyzője, Soós Sándor, mint a mun kástanács elnöke, Cséby József, mint a katonatanács elnöke, Engl Imre magánalkalmazott, Végh János, mint az építőmunkások szak- szervezetének elnöke, valamint Mikulás József, Bence Ferenc és Heidt Dömötör, mint a gyűlés küldöttei, felmentek a főispánhoz. A főispán kereken kijelentette, hogy nem hajlandó átadni a hivatalát. Ezzel azonban nem sokat törődtek sem a munkások, sem pedig a gyűlés küldöttei. A gyűlés résztvevői a megye vezetőjéül a megyeháza udvarán egy öt tagból A Sárközi Népművészeti Háziipari Szövetkezet a budapesti külkereskedelmi és belkereskedelmi bemutatóra készül, amelyet a HISZÖV kultúrtermében rendeznek meg március 25-ike és 30-ika között. A szövetkezet vezetősége ebből az alkalomból tagsága körében ötletes- ségi versenyt rendezett. A munkadarabokat aszerint bírálta el, hogy a régi, eredeti munkák összeállításában, elhelyezésében ki alkotta a leg- eretibbet, a legszebbet. — Azt gondoltuk, hogy az eddigieknél szebbett, mutatósabbat alkotni már nem tudunk — mondja a bíráló bizottság egyik tagja, akit az asszonyok Sárika néninek tisztelnek. A várakozáson felüli eredmények azonban azt igazolják, hogy a fejlődésnek nincs „plafonja”, felső határa. A Sárközi Népművészeti Háziipari Szövetkezet tagjai új ötletekkel készítették el népművészetük egy-egy szép darabját. Gyönyörűek a piros, fehér, fekete pamutból készült szőttesek, térítők, falvédők, párnák, asztalfutók, a K-s és az apró szedett minták, a galambos. a három rózsa, három levél moálló bizottságot, úgynevezett ötösbizottságot választottak, amelynek tagjai: Dick György, Koreczky Já nos, Bence Ferenc, Horváth Gyula szekszárdi, valamint Apelshoffer Ádám tolnai lakos voltak. Az ötösbizottság igen nagy aktivitást fejtett ki. Első teendője volt, hogy ellenőrzést gyakoroljon az alispán munkája felett. Az alispán nem adhatott ki utasítást addig, amíg az ötösbizottság által kinevezett politikai megbízott azt nem ellenőrizte. Még írógép vásárlását is az ötösbizottság jóváhagyása után lehetett csak eszközölni. Az ötösbizottság intézkedik például a tavaszi vetőmagvak pótlása ügyében. Az állami magtárakban lévő vetőmagkészletekből utal ki a rászorulóknak. Különösen az árpa, a zab és a burgonya vetőmag pótlásáról gondoskodik, de juttat kukoricát is azokba a községekbe, ahol ebből szűkös a rendelkezésre álló mennyiség. 30 vagon árpát és 10 vagon zabot osztottak szét egyetlen akció során. E vetőmagkeretből Tolnanémedi egyedül egy vagon zabot és 50 mázsa árpát kapott. A megyei hatáskörrel rendelkező ötösbizottság nem működött so káig mindössze 10 napig. A szerepe ennek a bizottságnak főleg az Nagy a sürgés-forgás Magyarke- szi főterén, a tanácsháza előtt. Ott tolong a község apraja-nagyja, de különösen a férfiak. Megtehetik, hiszen »megtréfálta« őket az időjárás a hét közepén, hóval takarta be a határt. így hát elhatározták, hogy ezen a napon felértékelik a lovakat, s ami nem kell a termelőszövetkezeteknek, azt az Állatforgalmi Vállalatnak adják el. Sokan elégedettek, mások méltatlankodnak, mert keveset becsült és ígért a »becsüs«. Néhány an inkább hazavezették a paripákat, nem akarták olcsón eladni. »A viszontlátásra a holnapi vásáron« — köszönt az elégedetlenkedőknek a »becsüs«, aki tudja, a lovakra nincs kereslet, viszont hirtelen megnőtt a kínálat, nem lehet sokat adni értük. A sok-sok lóra pedig a nagyüzemekben nincsen szükség, helyettük a gép végzi a munkát. — Nem adunk el azonban minden lovat, bármennyire is nagy a kínálat — mondja Béleczki Sándor, a Hunyadi Tsz elnöke —, mert a vezetőség véleménye szerint szükséges, tívumokból készült szőttesek. Igen ötletesek a rojtkötéssel díszített vitrin tcrítőcskék, a könyvborító és a sárközi piros papucs. ízlésesek a nyári szezonra készülő méteráruk mintái, amelyek 22 különböző színben és mintázatban készülnek. A szövetkezet népi iparművészei újabb és újabb ötletekkel bővítik a választékot. Werner Andrásné gyapjú fonalból szőtt összekötő szőnyegeken dolgozik. — Az ötlet a Budapesten megrendezett csehszlovák népi iparművészek kiállításán látottak alapján született meg — mondja Wer- nerné, aki most dolgozik a mintadarabokon. Szépek és tetszetősek ezek a 70x120 centiméter nagyságban készülő összekötő szőnyegek, amelyek a torontáli szőnyeghez hasonlóak, és sárközi motívumokkal vannak díszítve. A Budapesten megrendezendő külkereskedelmi és belkereskedelmi kiállításon 40 darab különböző szőttessel vesz részt a Sárközi Népművészeti Háziipari Szövetkezet, amelyen a népi iparművészek legszebb, újított darabjai kerülnek bemutatásra. volt, hogy átmenetet képezzen a burzsoá államgépezet szétzúzásának kezdete és a proletárállam kikiáltása közti időszakban. Az ötös bizottságot számtalan korlát gátolta abban, hogy teljes mértékben végrehajtsa azokat az intézkedése két, amelyeket a tömegek vártak. E korlátok mindenekelőtt abból adódtak, hogy még helyén volt a Károlyi-kormány, és érvényben voltak a Károlyi-kormány — nem is beszélve az osztrák-magyar mo narchia számos törvényéről — ren deletei, törvényei. Csak így érthető, hogy például az ötösbizottság igazoló jelentést kért a gyulaji házhelyfoglalás ügyében, s ezt kifejezetten törvénytelennek tartotta. De számos területen igen jelentős lépést tett előre, különösen a személyi kérdést illetően. Több hivatalnokot hivatalától felfüggesztett, korlátozta az alispán jogkörét, stb. Az ötös bizottság létre jötte azt bizonyította, hogy Tolna megyében is megérett a helyzet egy új társadalmi rend kialakítására. A főispáni hivatal átvételével csaknem egyidőben a városi polgármesteri hivatalt is ellenőrzése alá vonta a város proletariátusa. A proletariátus hatalmának meg valósítását a megyeszékhely lakossága kitörő lelkesedéssel ünnepelte meg. Március 15-én zsúfolásig megtelt a Béla-tér, mindenki hallani akarta a megye új vezehogy 35—50 holdra jusson egy pár ló. Ezért a fogatok legjavát visszatartjuk. Tudjuk, sokat segít már az idén is a gépállomás, főleg a talajmunkákban, azonban nem fog tudni minden munkát elvégezni, márpedig szeretnénk midennel idejében végezni. A Hunyadi Tsz álláspontját magáévá tette a Petőfi és a Széchenyi Tsz is. MUNKA A FÖLDEKEN Nagy munkakedvvel fogott a tavaszi teendők elvégzéséhez az új utat választó község lakossága. Többen fogattal, mások gyalogmunkával vették ki részüket a koratavaszi | munkákból, amit azonban a kedve- j zőtlen időjárás megszakított, örül- j nek a magyarkesziek az esőnek is, ! mert az elvetett borsóra, lencsére, zabra igen jó hatással lesz. A nagyarányú munkakedvre jellemző, hogy például amikor a Hunyadi Tsz területén a traktor egy- időre kiesett a termelésből, Kersák István, Schneider Gyula és Ács Kersák István a még háztáji gazdaságban lévő teheneket is befogták, hogy lemaradás ne legyen, kihasználhas- j sanak minden percet. A SZERVEZETI ÉLET A tél utóján választotta egysége- ! sen a község lakossága a szövetkezeti utat. Éppen ezért a rövid idő miatt még nem alakulhatott ki teljesen a megfelelő munkaszervezet. A megválasztott szövetkezeti vezetőség mellett megvannak már a brigádvezetők, az agronómusok, de hiányzanak a munkacsapatvezetők, s nem történt meg a tsz-tagok beosztása sem. Ennek ellenére mindenkit igyekeznek bevonni a munkába már most, amikor még viszonylag kevés a munka a földeken. Mindennap másokat hívnak munkára, állandó jelleggel csupán a már kialakított fo- gatosbrigádok vesznek részt. Most, a földrendezés befejeztével kezdik meg a termelőszövetkezetek a termelési tervek kidolgozását. A községi tanácstól nyert értesüléseink szerint ebben az esztendőben lehetséges, hogy halastavakat is építenek. Ezeket az esős napokat felhasználják a magyarkeszi szövetkezetek arra, hogy jól kialakított munka- szervezetük legyen, alaposan meggondolt gazdasági terveket készítsenek, hogy amikor teljes egészében kibontakozik a nagy tavaszi munka, zökkenő nélkül tudjanak megoldani minden feladatot. B. J. Kiállításra készül a Sárközi Népművészeti Háziipari Szövetkezet tőit. K. BALOG JÁNOS Á magyarkeszi szövetkezők között A LÖVÄSÄR Ä tavasz kezdetén Taglétszámban és földterületben is megszaporodva kezdi a tavaszt a szekszárdi Béke Termelőszövetkezet. A tavasz kezdetét jelző napsütéses napok ott találták a szövetkezet tagjait a földeken, a kertészetben, a szőlőben. Mindenütt. Az Előhegyen újabb három holddal növelik a szőlőterületet, új telepítéssel. A tavalyi három holdas kertészetet az idén megtoldják még héttel, így lesz még nagyobb a jövedelem. A tíz holdas kertészetből szerény számítás szerint félmilliós jövedelmet várnak. íme, néhány forint a félmillióból. A melegágyakban már szépen díszük a paradicsompalánta- Éppen a palántákat gyomláló asszonyokat, lányokat örökítette meg képünk. Újabb néhány forint a félmillióból. Az elmúlt napokban készült el 120 ezer forintos költséggel a 30 méter hosszú üvegház, amelybe a villanyt is bevezették. Az üvegházat a fiatalok »szállták meg« — megkezdték a palánták kiültetését, hogy május elején már piacra vihessenek a paradicsomból, paprikából. Talán az Előhegy a legnépesebb. Amíg a férfiak az új telepítés alá forgatnak, az »asszonybrigád« a nyitást végzi és egyúttal a műtrágyát, illetve az istállótrágyát kapálják be. A nők között sok az új tag, a nemrég belépett ózsákiak közül. Kiss Antal, a szövetkezet elnöke a néhány percnyi szünetet felhasználva, arról magyaráz az asszonyoknak, az idei termelésre vonatkozóan milyen tervei vannak a szövetkezetnek, a számítások szerint mennyi lesz a jövedelem, mennyi vagyona van a szövetkezetnek. Végül az iránt érdeklődik, hogyan tetszenek az első, közös munkával eltöltött napok. — Nagyon tetszenek. Jól érezzük magunkat. A munka sem nehéz. — Mennyi munkaegységük van már? Mennyit szereztek tegnap? — Tegnap például másfelet. — A tegnapi keresetük akkor valamivel meghaladja a hatvan forintot. | — No, akkor igyekszünk továbbra is — fogadkoztak az asszonyok, lányok. Bognár István
