Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-13 / 61. szám

6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. március 13. Három bajnokságot szereztek megyénk ökölvívói Pécsett Tamási nyerte a szpartakiád sakkcsapatbajnokság megyei döntőjét Március 6-án és 7-én, — szomba­ton és vasárnap — került megren­dezésre a területi felnőtt egyéni ökölvívó bajnokság Pécsett a Vas­utas Sportcsarnokban. Megyénkből a Bonyhádi Vasas, a Dombóvári Vasút és a Szekszárdi Dózsa ver­senyzői vettek részt. Az eredmények kel elégedettek lehetünk, mivel há­rom első helyet, három második he lyet és egy harmadik helyet szerez­tek sportolóink. A bonyhádi versenyzők közül Tatainak sikerült első helyet sze­rezni. Elődöntőben mint erőnyerő került és így ellenfél nélkül jutott a döntőbe, ahol a szekszárdi Varga ellen biztos győzelmet aratott. A másik bonyhádi versenyző Miklós Gábor a harmadik helyet szerezte meg. Szombaton kemény küzdelem után biztosan győzött a kaposvári Lakatos ellen, de vasárnap a közép­döntőn vereséget szenvedett a kom­lói Mészárostól, aki egyébként baj­nok is lett. A szekszárdi versenyzők közül Kálmán a tőle megszokott jó for­mában öklözött és a döntőben Bak- sa (Pécs-Szaboics) ellen döntő fö­lénybe került és ellenfele a máso­dik menet elején feladta a mérkő­zést. A másik első helyet Szekszárd- nak Borda szerezte, aki a pécs-sza- bolcsi Ragoncsa ellen pontozással győzött. A szekszárdiak második helyezettje Varga lett, aki félnehéz súlyban a komlói Domjánt legyőz­te, de a bonyhádi Tataitól vereséget szenvedett. Az ugyancsak szekszár­di Takács harmatsúlyban kis pont- különbséggel kapott ki a döntőn és így kénytelen volt ő is a második helyezéssel beérni. A dombóvári versenyzők közül a Scheffer szerepelt legjobban. A bonyhádi Vincze ellen győzött de a döntőben Füzesivel szemben már nem tudta eséllyel felvenni a küzdel met és az első menet végén feladta, így Füzesi mögött a második he­lyen végzett. Az összetett csapatverseny ered­ménye. 1. Kaposvári Dózsa 25, 2. Szekszárdi Dózsa 16, 3. Komlói Bá­nyász 13, 4. Pécsi VSK 9, 5. Pécs- Szabolcs 9, 6. Bonyhádi Vasas 8, 7. Dombóvári VSK 3, 8. Zalaegerszegi Dózsa 0 pont. Az első helyezettek résztveszrek az országos vidéki bajnokságon, melynek idejét és helyét a köze’ jövőben jelöli ki a Magyar ököl­vívó Szövetség. Az őszi-téli szpartakiád sakkcsa­pat bajnokságának megyei döntő­jét március 7-én és 8-án tartotta Szekszárdon a Megyei Falusi Sport­tanács. A megyei döntőn Alsónána, Kocsola, Kölesd, Sióagárd és Tamá­si csapata vett részt. A sióagárdi csa pat a megyei szpartakiád rendező bi­zottság meghívása alapján vett részt a megyei döntőn. A versenybírói fel­adatokat Zsilka Sándor, Jablonszki Lajos, Sudár Géza és Palásti Pál lát­ták el. A verseny színvonalas, vá­rakozáson felül jó volt. Mind az öt csapat hatalmas küzdelmet vívott egymással, hogy eldöntsék, ki kép­viselje megyénk színeit az országos döntőn. A verseny szoros kimene­telére jellemző, hogy az első helye­zett és az utolsó helyezett csapat között csak öt pontkülönbség van. EREDMÉNYEK: Sióagárd—Alsónána 2:2, Baksics— Csatlós 0:1, Vigh—Rábai 1:0, Ki­lián—Peresztényi 1:0, Szeleezky— Mezei 0:1. Tamási—Kölesd 2,5:1,5, Szűcs— Horváth 1:0, Szabados—Sass 0:1, Ku nos—Kimle 1:0, Daxner—Kovács 0,5:0,5. Kölesd—Sióagárd 1:3. Kimle— Baksics 0:1, Horváth—Vigh 0:1, Sass —Kilián 1:0, Kovács—Szeleezky 0:1. Tamási—Kocsola 1,5:2,5. Szűcs— Tóth 0,5:0,5, Szabados—Kun, Kunos—Plel 1:0, Daxner—Orbáa 0:1. Kölesd—Kocsola 2:2. Sass—Páti» l.:0, Kimle—Lunn 0:1, Horváth— Plel 0,5:0,5, Kovács—Orbán 0,5:0,5. Alsónána—Tamási 0,5:3,5. Csat­lós—Szűcs 0:1, Rábai—Kunos 0,5:0,5, Mezei—Daxner 0:1, Za,y—Brozik 0:1. Alsónána—Kocsola 3:1. Csatlós— Tóth 1:0, Rábai—Lunn 1:0, Peresz­lényi—Leli 1:0, Mezei—Horváth 0:1. Sióagárd—Tamási 0,5:3,5. Bak­sics—Szűcs 0.5:0,5, Vigh—Szabados 0:1, Kilián—Kunos 0:1, Szeleezky— Brózi 0:1. Kocsola—Sióagárd 1:3. Tóth—Bak sics 0:1, Lunn—Vigh 0:1, Leli—Ki­lián 1:0, Orbán—Szeleezky 0:1. Kölesd—Alsónána 1,5:2,5. Sass— Csatlós 1:0, Horváth—Rábai 0:1, Kimle—Peresztényi 0,5—0,5, Ko­vács,—Mezei 0:1. A bajnokság végeredménye a kö­vetkező: 1. Tamási 11:5, 2. Sióagárd 8,5:7,5, 3. Alsónána 8:8, 4. Kocsola. 6,5:9,5, 5. Kölesd 6:10. Szerdán tartotta első edzését a megyei ifjúsági labdarúgó válogatott keret Vasárnapi pillanatképek Paksról A Megyei Labdarúgó Szövetség március 11-én, szerdán tartotta az ifjúsági válogatott keret első edzé­sét, mely készül a megyék közötti labdarúgó tornára. Bemelegítő, majd gimnasztika! gyakorlatok után két­szer 30 perces játékra került sor, melyet Zsoldos Aurél, az ifjúsági vá­logatott edzője vezetett le. A meghí­vott játékosok közül többen nem tudtak részt venni az első edzésen különböző okoknál fogva. A Megyei Labdarúgó Szövetség és Zsoldos Au­rél edző véleménye alapján a köveí­Az Iregszemcsei Traktor Sportkör a jó idő beálltával megkezdi a sportpálya körülkerítését. A munká­hoz t— melyet társadalmi munká­ban végeznek el — nagy segítséget ad a gépállomás és a kísérleti gaz­daság. * A Faddi Sportkör megóvta a Bá- taszéki VSE ellen elvesztett mérkő­zést azzal az indokolással, hogy az egyik bátaszéki játékos Baján volt sportorvosi vizsgálaton. Mint a Me­gyei Labdarúgó Szövetség közölte, a Faddi Sportkör vezetősége a be­nyújtott óvását visszavonta. * kező játékosok kaptak meghívást a március 18-án sorra kerülő következő edzésre: Ébert (Máza), Beke (Tamá­si), Hellebrandt (Szekszárdi Petőfi), Siklósi (Dombóvári Vasút), Zágonyi (Bátaszék), Lencse (Tamási), Mázi (Váralja), Keller (Tolna), Brukker (Tolna), Kiss (Szekszárdi Petőfi), Török (Szekszárdi Petőfi), Csanádi (Iregszemcse), Paksi (Bonyhád), Vaj­da (Bonyhád) és Bati (Iregszemcse). A felsorolt játékosokon kívül még előreláthatólag 4—5 játékos kap meghívót a második edzésre. Tallósi Miklóst, a Dombóvári Szpartakusz játékosát március 16-ig tiltotta el a játéktól a fegyelmi bi­zottság. * A félreértések és a felesleges óvá sok elkerülése végett, közli a Me­gyei Labdarúgószövetség, hogy 1958/1959. évi bajnokságban csak azok az ifjúsági játékosok szerepel­hetnek az ifjúsági sportcsoportban, akik 1939. január 1-e után, illetve 1940—41 stb. születtek. Az 1944- ben született és 15. életévüket be­töltött játékosok csak akkor szere­peltethetők, ha minősítési könyvük­ben »-Ifjúsági korcsoportban« be­jegyzés fel van tüntetve. Reggel 7 óra. Alig lehet embert látni a községben- A Dunán egy te­herhajó lomhán iparkodik lefelé, a népbolt kirakatában az alábbi írás hivalkodik: „Ökölvívó és súlyemelő bemutató. Részt vesznek a dél-dunán­túli szovjet bajnokok és a Tolna me­gyei magyar bajnokok”. Hát ez mi? Tolna megyei magyar bajnokok? Ezt okvetlenül meg kell nézni. > A bemutató időpontjában mind­össze 15—20 gyerek leselkedik az ajtók előtt. Egy paksi vezető meg is jegyzi: „Hiába, itt csak a foci megy. Ilyen helyre csak akkor jönnének el az emberek, ha sört és ingyen virs­lit ígérnének.” Egy bölcs tanács azt mondja, hogy ne várj narancsot a szilvafáról. Vajon tényleg nem ér­dekli itt más az embereket, csak a labdarúgás? A 35 kilós kisöreg komplikált csa­lafintasággal boxkesztyút kanyarít a vállára és úgy megy el, körülnézni a faluba. Igyekszik minél unottabb ar­cot vágni, de a szeme sarkából lesi a hatást, élvezi, ahogy az emberek megfordulnak utána, valósággal fic- kándozik a dicsőségben és leereszke­dő gesztussal fogadja a 25—30 kiló­sak tiszteletteljes köszönését. Lassan azért gyülekezik a közön­ség, igaz, hogy jó félórával a hirde­tett kezdési időpont után. A duna- földvári sportvezetők, élükön Bencze Béla edzővel lelkesen sürögnek-fo- rognak. Meg kell ugyanis mondani, hogy a paksiak nem sokat tettek a bemutató sikeréért. A földváriak hozták a versenyzőket, a szorítóköte­let, a mikrofont, szóval egy valóságos mozgó sportcirkuszt, a helyiek pedig kitettek mindössze két plakátot, azt is csak szombaton. Végre felmegy a függöny és ott áll a színpadon 30 sportoló, a legkiseb­bektől a legnagyobbakig. Középen a három szovjet katona — súlyemelők — frissen, keményen, félelmesen. Lát tukra a horpadt mellű, domború ha­sú nézők epezölden így sóhajtoznak: „Micsoda alakjuk van!” 125 kiló vár felemelésre. A két ne­hezebb versenyző már sikeresen túl van rajta. A nefelejcskék szemű 65 kilós Krutyilov most készülődik neki másodszor. Már az első kísérletnél sem sok hiányzott a sikerhez, de megbillent a kéz, s az izmok nem en­gedelmeskedtek. Az Apolló-termetű, rokonszenves fiú még egyszer odaáll az ötnegyed mázsa mellé. Nagy a csend a teremben, mindenki tudja, hogy itt nincs mese, nincs trükközés, a súlyt fel kell emelni. Már a vállak- nál van a nehéz vasdarab, no még egy kicsit és ... Sikerült! Dübörög az ütemes taps hosszú másodpercekig, a kedves szőke gyerek meg csak áll a tapsolok viharos gyűrűjében ku­corgó szerénységgel, az arcán naiv csodálkozás: Igazán engem ünnepel­nek? Aztán jönnek az ökölvívó-mérkő­zések. Nagy sikerük van a földvári gyerekeknek és ha a teremben levő fiatalok közül csak minden tizedik is kedvet kapott ehhez a szép férfias SPORTHÍREK Mint ismeretes március 1-én el­maradt a Dunaföldvár—Tamási lab­darúgómérkőzés. Mivel Tamási iga- zo’ni tudta vétlenségét, így a mér­kőzés lejátszását rendelték el. Határ idő: március 30. A nagydorogi vezetőség a kosárlabdaszakosztály további támogatását helyezte kilátásba HIRDESSEN TOLNA MEGYE* / Hirdetése eredményes! Hirdetéseket felvesz: Szeltszárdon a Magyar Hirdető Vállalat Kirendelt­sége a Piactérnél. Kiadóhivatal Szekszárd, Mártitok tere 15—17 Szekszárdi Könyvesbolt, Nagykorzón Dombóvár, Könyvesbolt Az elmúlt évek megyei sportered­ményeit kutatva sok esetben talál­kozunk egyszerű, kisebb sportkörök eredményeivel, amelyekkel érde­mes bővebben is foglalkozni. »Az 1958. évi megyei kosárlabdabajnok­ság III. helyezettje a nagydorogi női csapat« — olvashatjuk a megye ko­sárlabda sportjáról szóló cikkben. Sokan ezt egyszerűnek és természe­tesnek találják, pedig ha jobban megvizsgáljuk, ennek az eredmény­nek a keletkezését, igen érdekes kép tárul elénk. Négy éve még Nagydorogon tel­jesen ismeretlen volt a kosárlabda sport. Teljesein élőiről kellett kez­deni és e sportág szépségeit, sza­bályait megismertetve kialakítani a csapatot. Az akkori vezetőség, köz­tük Andrin László kosárlabda szak­osztály vezető nagy munkát vég­zett. A megyei bajnokság beindulá­sakor a »nagycsapatok« között ott láthattuk a nagydorogi női és férfi csapatot is. A férfi csapat szereplé­se már az első évben kedvezően ala kult, mivel az erős mezőnyben a III. helyen végeztek. A női csapat szereplése már nem volt ilyen sze­rencsés, így a bajnokságban az utol­sók között végzett. Lelkesedésükkel és szorgalmukkal azonban nem ma­radtak alul a nagy csapatokkal szemben sem. Az akkori MEDOSZ megyei elnöke — Zádori László — minden segítséget megadott a ko­sárlabda szakosztály működtetésé­hez a sportkörnek. Az elkövetkező években is szép eredményt ért el mindkét csapat. Sajnos 1957-ben, amikor a kosárlabda szakosztály mind a férfi, mind a női csapatát szerepeltetni akarta, de a vezetőség 'csak a labdarúgással törődött. A fér fi csapat legjobb játékosát, Szabó Gyulát a labdarúgó csapatba vitték át. Szabó Gyula, aki akkor a me­gyei kosárlabda válogatott tagja volt, a kosarazásról lemondva attól kezdve csak a labdarúgásnak élt. így egy határozat alapján a férfi csapatot feloszlatták, hivatkozva ar­ra, hogy kevés a játékos. Ennek el­lenére továbbra is lett volna játé­kos és ezt az elkövetett hibát még a mai napig sem sikerült helyre­hozni a vezetőségnek. A női csapat lelkes és szorgalmas munkájának eredménye az 1958. évi bajnokság harmadik helyezése. Ez a szép eredmény annak köszönhető, hogy a játékosok technikai tudásu­kat lelkesedésükkel pótolták. Olyan csapatok ellen győztek, mint a Ba­jai Építők II, Szekszárd II és a Szék szárdi Közgazdasági Technikum. A bajnokság befejeztével a Megyei Ko sárlabda Szövetség oklevéllel és éremdijázásban részesítette a csapa­tot, illetve a játékosokat. Az elmúlt őszi idényben már az összevont területi bajnokságban küz döttek a nagydorogi lányok. Ebben a mezőnyben még erősebb ellenfele­ket kaptak, mint amilyenek a me­gyei bajnokságon voltak. A női csa­pat kapitánya — Varga Júlia — egyénileg is a legtöbb kosarat do­bók között szerepelt az értékelés szerint. A kosárlabda szakosztály további működésével kapcsolatban kérdést intéztek Keserű János sport köri elnökhöz, akitől a következőket tudtuk meg: »Már megkezdték a felkészülést a lányaink a tavaszi idényre. Az edzéseket Kovács Fe­renc testnevelő irányítja A sport­kör vezetősége továbbra is támogat­ja a kosárlabda szakosztály műkö­dését, s ezen belül a női csapat to­vábbi szereplését.« Elképzelésekből, tervekből nincs hiány, s ha mindezt a játékosok to­vábbra is lelkesedésükkel összekap­csolják, akkor eredményes kosárlab­da sportról számolhatunk be nagy­dorogi viszonylatban is. Fekete László sportághoz, már akkor is biztosítva van Pakson az „anyag”, a megalaku­landó ökölvívó szakosztály számára A Halászcsárdában kisebb fajta hadjárathoz hasonló a hangzavar. Az egész „sportcirkusz” a sztárok és a statiszták egyaránt ott ugrándoznak az asztalok mellett. A későnjövő, a söröspoharak láttán arra gondol, hogy a tányérokat már nyilván le­szedték. Aztán felvilágosítják a té­vedésről: „Hogy képzeli, 800 forint bevételből 30 ebédet fizetni?!” A későnjövő a két lapátnagyságú rán­tott szeletre gondol, amit ebédre be­vágott, aztán nyel egyetC Mit is mondhatna erre? Végre kisüt a nap, csak ez a szél, ez a viharos ne lenne. A futballpá- lyán egy fitosorrú 8 éves nagy szak­értelemmel megjegyzi: „így nem le­het játszani. Gyorsabban fúj a szél, mint ahogy a játékosok szaladnak.” Dióhéjban megmagyarázza valaki a múlt vasárnapi tolnai vereséget: „Hát kérem: A Bencsik és a „Colos” nem volt sehol, a Sztanó mindig elöl kalandozott, a kapus rossz volt, a tolnai balszélsőt hagyták ,élni\ Tu­lajdonképpen ezért kaptunk ki!” Eleinte jól tartják magukat a döb- rököziek, de aztán a szél segítségé­vel a paksi csatárok döntő, nyomasz­tó fölénybe kerülnek. Potyognak a gólok, a második érintés nélkül, Hir- ci-féle szögletgól után a vendégcsa­pat kapusáról — minden bizonnyal — meg lehetne mintázni a kétségbeesés és a reménytelenség szobrát. A gye­rekek kegyetlen tapintatlansággal így húzzák. „Na maga is elmehet a Fra­diba védeni! Szegény kapus csak szo- morkodik: két szögletgól!” Még két perc van vissza, Hirci nekiáll a harmadik szögletnek. Mi­csoda gyönyörű lenne egy szöglet­mesterhármas! Világrekordként le­hetne nyilvántartani. A labda azon­ban rövidre sikerül és egy néző csa­lódottan legyint. Végül egy rövid párbeszéd az esti órákból. Középcsatár: „Nem jössz a Békébe?” Jobbhátvéd: „Nem, itt van­nak a szekszárdi gimnázisták, nagyon szeretem a balladákat, oda megyek.'* Lám, ilyen is van! — Gy. L. — Apróhirdetés ELADÓ 1200 öl jótermő szőlő. Be­költözhető 2 szoba, konyha, présház­felszerelés 80 000 forint. Cim: Csik Mihály, Tamási, Várhegy 76., Tolna megye. TOLNA MEGYEI NEPOJSAS A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Szekszárd, Mártírok tere 15-t? Felelős kiadó: es MSZMP Végrehajtó Bizottságé Telefon: 20-10, 20-11 Szekszárdi Nyomda Telefon: 21-21

Next

/
Thumbnails
Contents