Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-11 / 59. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. március 11. N. S«. Hruscsov és Walter Ulbricht beszéde a berlini nagygyűlésen Pénteken kezdődnek magyar—szovjet jogásznapok (Folytatás az 1. oldalról.) A mi véleményünk szerint az ilyesfajta vélekedések nem bírják el a kritikát, irreálisak és csak megnehezítik Nyugat-Berlin szabad város létrehozása kérdésének megoldását. Másfajta fenyegetőzéssel is megpró bálkoznak — mondotta a továbbiakban Hruscsov. — Kijelentik, hogy ha békeszerződést kötünk a Német Demokratikus Köztársasággal, a nyugati hatalmak válaszintézkedésekhez folyamodnak és az erő alkalmazásától sem riadnak vissza. -Fegyvercsörte- téssel nem lehet megfélemlíteni bennünket. Nem vagyunk ijedős emberek és készen állunk megfelelő visszavágásra minden olyan kísérlet esetében, amely ellenünk vagy barátaink ellen erő felhasználására irányulna. Azt akarjuk — mondotta Hruscsov —, hogy mindenki világosan megértse: a két német állammal kötendő békeszerződésre és a nyugatberlini megszállási rendszer megszüntetésére vonatkozó javaslataink abból a gondoskodásból fakadtak, hogy elkülönítsük egymástól a két tábor fegyveres erőit, és rendezzük a helyzetet a világ e térségében. Abban az esetben, ha a nyugati hatalmak megtagadják a békeszerződés aláírását a két német állammal, mi aláírjuk a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. Mi ezt megtesszük, függetlenül attól, tetszik-e az Adenauer úrnak vagy nem. És akkor majd politikájáról végképp lehull az álarc, mint a háborús készülődés politikájáról. Hruscsov utalva az Ollenhauerrel, a Német Szociáldemokrata Párt elnökével történt találkozásra, ezeket mondta: a jelen körülmények közepette a német szociáldemokratáktól elvárjuk, hogy józan megértést tanúsítsanak a kialakult helyzet iránt. Amennyiben azonban nem tanúsítanak ilyen megértést, nem teszik még mindazt, amit a nép javára, a béke érdekében meg kell tenniök, a történelem sohasem bocsátja meg nekik azt! Walter Ulbricht beszéde Walter Ulbricht hangsúlyozta, hogy a békekonferenciára vonatkozó szovjet javaslat teljesen megfelel a német nép érdekeinek és vágyainak. A békeszerződés meglesz — mondotta, majd Adenauer és de Gaulle titkos megbeszéléseivel foglalkozott. Utalt rá, hogy egyesek azt kérdezik, nem élhetne-e a német nép továbbra is békeszerződés nélkül. Ez — mondotta — súlyos veszélyeket rejtene magában, mert Nyugat-Németországban és Nyugat-Berlinben veszélyes háborús tűzfészkek jöttek létre. Adenauer ugyan azt állítja, hogy újraegyesítést akar, de mindeddig még egyetlen javaslatot sem tett erre vonatkozólag. Sőt azt is mondja, hajlandó a külügyminiszteri konferenciát is támogatni, de hogy ott milyen terveket akar előterjeszteni, azt mindeddig nem árulta el. Nyilván annyira népellenesek ezek a tervek, hogy nem hozhatók nyilvánosságra. Ezután Walter Ulbricht Adenauer nyilatkozataiból vett idézetekkel bizonyította, hogy Nyugat-Németország és a NATO támadó háborúra készül, és hangsúlyozta, akinek ilyen tervei vannak, annak természetesen nem érdeke a békeszerződés aláírása sem. Ulbricht hangoztatta: NyugatNémetországban atom- és rakétafegyverek vannak ellenünk fordítva. Mi azonban az atomfegyverkezés megtiltásának, a békeszerződés megkötésének javaslatával felelünk. A német népnek és a világ népeinek ma az a feladata, hogy elzárják a militaristák útját, mégpedig a békeszerződés kiharcolásával. Segítsetek nekünk, segítsetek a német népnek, hogy megkapja végre ezt a békeszerződést, és hogy meg tudjuk akadályozni a harmadik világháborút! — emelte fel szavát Walter Ulbricht a világ népeihez. Ezután így folytatta: — Adenauer politikája zsákutcába jutott, helytelenül mérlegelte a világ erőviszonyait, s ennek hatásai nem maradtak el. Az erő politikája kudarcot vallott, ezt ma már NyugatNémetország polgárai is látják. Reméljük, hogy ehhez a felismeréshez jelentősen hozzájárultak N. Sz. Hruscsov lipcsei és berlini beszédei is. Walter Ulbricht ezután köszönetét mondott a Szovjetuniónak a német békeszerződésre vonatkozó javaslatáért és kijelentette: — A békeszerződés azt jelenti, hogy a német nép életéből mindörökre eltűnik a háború gondolata. A nyugatnémet atomfegyverkezés a német nép részére csak szerencsétlenséget hozhat. Ezt meg kell akadályozni, a békeszerződés megkötését ki kell erőszakolni, a militaristák kezét meg kell kötni. Itt van a békemozgalom döntő nyugat-németországi áttörésének lehetősége. Ma kimondhatjuk: ha szereted hazádat, harcolj a béke- szerződésért, elérkezett a nyugat-német lakosság számára az idő, hogy megvonja a két háború mérlegét, hogy levonja a szükséges következtetéseket. A békeszerződés megadja a lehetőséget, hogy a német nép saját kezébe vegye jövőjének irányítását. Nyugat-Berlin szabad várossá alakításának kérdésével foglalkozva, Ulbricht hangsúlyozta: Ez átmeneti megoldás, amíg egész Németország nem válik egységes, demokratikus, békeszerető állammá. Nyugat-Berlin szabad várossá alakulása kétségtelenül hozzájárul egész Németország kérdésének békés megoldásához. Mi azt akarjuk, hogy a békeszerződést mindkét német állammal aláírják, ha azonban ez nem történhetik meg, akkor a Német Demokratikus Köztársaság alá fogja írni a’ békeszerződést és ezzel kezébe veszi a német nép békés jövőjének és a haladásnak a zászlaját. I A magyar—szovjet barátság hó- I napja alkalmából magyar—szovjet i jogásznapok címmel tudományos | ülésszakot rendeznek a jogászház ] dísztermében. I Pénteken délelőtt fél tíz órakor kezdődik az ülésszak dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter megnyitó- j jával. Utána dr. Tímár István, az ! igazságügyminisztérium főosztályvezetője »A büntetőjogi kodifikáció fő | kérdései a Magyar Népköztársaságban« címmel ad elő. Szombaton délelőtt az első előadást B. Sz. Nyikiforov, az Össz-szö- vetségi Jogtudományi Intézet büntetőjogi osztályának vezetője, a jogtudományok doktora tartja a Szovjetunió és a szövetségi köztársaságok büntető törvényhozásának alapjairól, majd dr. Vas Tibor egyetemi tanár A revizionizmus elleni harc a jogtudományban címmel ad elő. A korreferátumok és a vita elhangzása után dr. Szénási Géza, a legfőbb ügyész foglalja össze a kétnapos ülés szak eredményeit. Angol lapok Macmillan párizsi fogadtatásáról Hruscsov legújabb berlini javaslatának és Ollenhauerrel folytatott megbeszélésének visszhangja a nyugati fővárosokban WASHINGTON: Egyes washingtoni diplomáciai megfigyelők úgy vélik, hogy a szabad város«-ra vonatkozó szovjet elgondolás valószínűleg elfogadhatatlan az amerikai kormány és szövetségesei számára. Ennek ellenére a szovjet miniszter- elnök javaslatát, amelyet megelőzött az a kijelentése, hogy május 27-ét nem kell ultimátumszerű időpontnak tekinteni, újabb jelnek minősítik a feszültség enyhülésére. LONDON: Diplomáciai megfigyelők azért tartják fontosnak Hruscsov kijelentését, mert most először tekintett el attól a feltételtől, hogy a nyugati hatalmaknak ki kell vo- nulniok Nyugat-Berlinből. Úgy látják, Hruscsovnak ez a javaslata szin tén példa arra, hogy Macmillan- nek Moszkvában sikerült enyhíteni a helyzetet. A Reuter Iroda szerint Hruscsov már Moszkvában közölte Macmillannel azt az elgondolását, hogy a nyugati szövetségesek és a szovjet csapatok biztosítsák Nyugat-Berlin szabad vá ros jellegét. BERLIN: Hruscsov talán megnyitotta az utat a berlini válság kompromisszumos megoldásához — írja az AP. Az új javaslat első látásra Moszkva által adott engedménynek látszik. A nyugati diplomatáknak hosszan és alaposan kell tanulmá- nyozniok az új szovjet javaslatot. BONN: Bonni vezető körökben érdeklődéssel fogadták Hruscsov új javaslatát. Tájékozott megfigyelők szerint ez a javaslat megerősíti azt a benyomást, hogy az oroszok akarnak tárgyalni Berlinről. Egyes megfigyelők úgy vélik, Hruscsov úgy látszik, olyan megoldást javasolt, amely »megmenti a látszatot« minden érdekelt fél részére. A szövetségi kormány hivatalos körei nagy tartózkodással kommentálják Ollenhauer és Hruscsov megbeszélését, de vezető CDU-politiku- sok egyre nagyobb aggodalmat tanúsítanak. A CDU parlamenti képviselőcsoportjának egyik szóvivője hétfőn óva intett attól, hogy »külön megbeszéléseket« folytassanak a Szovjetunióval a tulajdonképpeni négyhatalmi tárgyalások megkezdése előtt. PÁRIZS: Illetékes párizsi körökben azt mondják, hogy a javaslat, amelynek gyakorlati alkalmazása nagyon sok problémát vet fel, nem volt meglepetés a francia kormánynak, mert Macmillan moszkvai tárgyalásairól beszámolva említést tett róla. NEW YORK: A New York Times azt írja, hogy míg Hruscsov különböző tervekkel áll elő a német kérdésben, a nyugati hatalmak még min dig csak az előzetes tanácskozásokat folytatják. Elkerülhetetlenül felmerül a kérdés, hogy a Nyugat nem mo zog-e túlságosan lassan. A nyugati szövetségesek között már kezd meg nyilvánulni a félelem, hogy a határozott program hiánya miatt a »rugalmasság« és a »kölcsönös visszavonulás« újabb »megbékéléssé« vál- hatik — írja a lap. London: (MTI) A nyugati szövetségesek közötti meghasonlás külső jeleit részletezi az Evening Standard párizsi tudósítója. — A fagyos fogadtatás — írja a lap —, amelyben Macmillan a Le Bourget-i repülőtéren részesült, teljes mértékben kifejezte Franciaország kételyeit és gyanakvását moszk vai útja miatt. Mindjárt megérkezését kellemetlen félreértés zavarta meg. Macmillan meg akarta szemlélni a díszőrséget, azonban Debré | ezt mellőzni akarta. Végre abban ! egyeztek meg, hogy Macmillan ke- ! zet fogott a díszőrség parancsnoká- I val. Feltűnően éles az ellentét ! Macmillan kétnapos tartózkodásá- | nak programja és Adenauer párizsi í látogatása között. Utóbbinak négy- : szemközti beszélgetése de Gaulle-lal majdnem két napig tartott. Ilyen megkülönböztetett bánásmódban nem lesz része Macmillannek. A brit miniszterelnöknek várnia kell kedd délig, midőn hivatalos villás- reggelin beszélhet majd de Gaulle- lal. Az erősen jobboldali Western Mail írja vezércikkében: — Amerika húzódik a csúcs- találkozótól. Ez most súlyos baklövés, mivel Hruscsov hajlandó azt külügyminiszteri értekezlet útján előkészíteni. Ha Eisenhower a csúcs találkozó ellen dönt, válságot robbanthat ki a NATO-ban, sőt általában a Nyugaton. Mindenesetre az elé a súlyos döntés elé állítaná Macmillant, de Gaulle-t és Ade- nauert, hogy tartsanak-e korlátozott csúcstalálkozót az Egyesült Államok nélkül. Eddig ez a kilátás elképzelhetetlen lett volna, de most Amerika ezt kényszerítheti szövetségeseire. Hja Erenburg cikke a Pravdában Moszkva: (TASZSZ) Szeretnénk, ha Franciaország erős lenne és f üggetlen, mert szeretjük ezt az országot, s mert egy erős, független Fran ciaország az európai biztonság pillére — írja Erenburg a Pravda keddi számában »Franciaország útja« című cikkében. Az ismert szovjet író érinti Adenauer kancellár párizsi útját is. Erről a következőket írja: »Ha a franciák azért hívták volna meg Ade- . nauer kancellárt, hogy erősítsék gaz l dasági és kulturális együttműködésüket Nyugat-Németországgal, mi ezt csak üdvözölnénk. Valótlanság í az, hogy mi bárkit is bárkivel szem be akarunk állítani. Mi nem mások | viszálykodását, hanem az általános békét óhajtjuk. Adenauer kancellár azonban nem azért utazott Párizsba, hogy erősítse a békét, hanem hogy fokozza a hidegháborút«. Erenburg hangsúlyozza: Franciaország belső rendje — a franciák ügye. A franciáknak sok évszázados történelmi tapasztalatuk van, nincs szükségük gyámokra vagy gondnokokra. De a német revansistákkal » Szovjetunió ellen, Lengyelország ellen, Csehszlovákia ellen, Franciaország régi barátai ellen tervezett szövetség nem francia belügy, ez ön- gyilkosság Franciaország számára és gyilkos merénylet Európa békéje ellen. »Az elkövetkezendő hetek megmutatják majd, hogy milyen *úton halad Franciaország. Szeretném hinni, hogy ez az út a francia népre jel lemzö józanság útja, a Nyugat és a Kelet közeledésének útja, a béke útja lesz« — írja Erenburg. Irakban helyreállt a nyugalom Bagdad: (TASZSZ) A bagdadi rádió jelentése szerint Abdel Vahab Sawaf ezredest — aki Moszulban felkelést próbált szervezni az Iraki Köztársaság kormánya ellen — saját egységének katonái megölték. Mahdaui ezredes, a legfelső katonai bíróság elnöke rádióbeszédében kijelentette, hogy »Sawafot utolérte Nuri Szaid imperialista ügynök sorsa, akit mint emlékezetes, a nép ölt meg Bagdad utcáin«. A bagdadi rádió hangsúlyozta, hogy az országban helyreállt a nyugalom. Bagdad és Moszul között meg indult a rendes vasúti közlekedés. A Pravda ez Iraki Köztársaság elleni összeesküvés kudarcáról Moszkva: (TASZSZ) A Pravda bag dadi tudósítója írja: Az iraki forradalom győzelme, az ország gyors fej lődése a függetlenség útján nem hagyja nyugodni az imperialistákat és a közép-keleti kiszolgálóikat. A fiatal köztársaságra állandó nyomás nehezedik külföldről, különösen Iránból és Törökországból, amelyek mögött az Egyesült Államok húzódik meg. A minap ismeretessé vált, hogy Abdel Vahab és Sawaf ezredes, a moszuli 5. dandár volt parancsnoka külföldi körökkel összeköttetésre lépve, kormányellenes lázadást próbált kirobbantani az országban. A lapok közölték Kasszem minisz terelnök felhívását a néphez és a hadsereghez: tanúsítsák a legnagyobb fokú éberséget és tegyék ártalmatlanná a lázadók vezérét. Az új összeesküvés híre felrázta az egész iraki népet. Március 9-én Bagdadban bezárták a vállalatokat és a közintézményeket, az iskolákban szünetelt a tanítás, a város utcáin tízezrek tüntettek, a köztársasá gi kormány és vezetője Kasszem tábornok mellett. »A moszuli események — írja az Ittihad As-Saab című lap — a bagdadi paktummal kapcsolatban álló agresszív köröknek az Iraki Köztársaság ellen kiagyalt széleskörű tervéhez tartoznak. Ezeket az eseményeket nem lehet elszigetelten tekinteni azoktól a kétoldalú katonai egyezményektől, amelyeket az Egye sült Államok a napokban kötött Törökországgal, Iránnal és Pakisztánnal. Népünk azonban őrködik a köz társaság fölött és éber figyelemmel kíséri ellenségeink fondorlatait.« Az összeesküvők elleni tömegtüntetések és gyűlések azt mutatják, hogy az iraki nép tömörül kormánya köré és erejét nem kímélve visz szaveri a fiatal köztársaság ellenségeit. Az angol alsóház hétfői vitája London: (TASZSZ) Az angol alsóház március 9-i ülésén a munkáspárti képviselők felszólították a kormányt, kössön kulturális csereegyez ményt a Szovjetunióval. zyiiacus biztosítékot kért arra vonatkozólag, hogy az angol kormány a berlini kérdést tárgyalások útján törekszik megoldani, nem pedig erőszakkal. Ormsby-Gore külügyekkel foglalkozó államminiszter így válaszolt: »Szándékunkban áll, hogy tárgyaljunk«. Munkáspárti képviselők követelték azt is, hogy a kormány gyorsabban vizsgálja meg azokat a javaslatokat, amelyeknek célja az európai biztonság megszilárdítása a fegyver» zetnek egy bizonyos övezetben való korlátozása útján. Zilliacus munkáspárti képviselő biztosítékot követelt arra, hogy a kormány támogatja a lengyel tervet, mint a Moszkvában március 3-án kiadott közös közlemény gyakorlati megvalósításának útját. Ormsby-Gore válaszában egyetértett azzal, hogy ez a közlemény az angol kormány politikáját tükrön, de a továbbiakban azt állította, hogy a lengyel kormány eddig nem tett határozott javaslatokat. A nyaszaföidi helyzetről Blantyre: (Reuter) A Blantyre közelében lévő Mlanje térségében hétfőn kormánycsapatok vonultak fel a bennszülöttek ellen. E térségben — hír szerint — körülbelül 300 bennszülött vonul a nagy lujeri teaültetvények felé, de az ellenük végre- \ hajtott katonai intézkedésekről nem adtak ki jelentést. Nagy titokban folyt le Blantyre re pülőtéren Welensky, a föderáció miniszterelnöke, Ehitead dél-rhodéziai miniszterelnök, Armitage nyaszaföidi kormányzó és Metcalf biyt főbiztos vasárnapi megbeszélése is. Egyes találgatások szerint az afrikai nemzeti kongresszus ellen irányuló of- fenzíva egybehangolását beszélték meg, valamint azt, hogy Kenyából vagy Ciprusról brit csapatokat szállítanak Nyaszaföldre. E kérdésben azonban még ellentétek vannak katonai körökben. Kanyama Chiume, a nyaszaföidi bennszülött kongresszus egyetlen le nem tartóztatott vezetője hétfőn sajtóértekezletet tartott Londonban. Ki jelentette, hogy Nyaszaföld, amint visszanyeri függetlenségét, hajlandó lesz belépni a brit nemzetközösségbe. A bennszülöttek ellenállásának céljaként a következőket jelölte meg: a csapatok visszavonását, a rendkívüli állapot megszüntetését, a foglyok szabadon bocsátását, független igazságügyi vizsgálóbizottság kiküldését Nyaszaföldre és olyan alkotmány megteremtését, amely szavazójogot biztosít a protektorátus minden polgárának.
