Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-01 / 51. szám
SZERKESZTI A MÉSZÖV fl közgyűlések sikere érdekében A földművesszövetkezeti szervek 1959. évi beruházásairól A földművesszövetkezeti szervek évről évre növekvő feladataikat csak úgy képesek megoldani, ha eszközeiket folyamatosan bővítik, illetve korszerűsítik. Ez a munka új, korszerű egységek létrehozásában, a régi boltok, kocsmák és felvásárlóhelyek nagyobbítá- sában, felszereléseinek modernizálásában jut kifejezésre. Évről évre több millió forintot kell fenti célokra a földművesszövetkezeteknek fordítani. Ezt a tekintélyes összeget a «■saját erejükből«, illetve az állam által kölcsönzött hitelből fedezik. Uj színt jelent a beruházási munkákban az, hogy a fmsz-i tagság közvetlen formában is fokozatosan nagyobbodó mértékben járul a beruházások értékéhez. A múlt évben ez az összeg közel félmillió forintot tett ki. Fontos feladata a fmsz-i rendszernek, hogy ezt a tevékenységet tovább fokozva, 1959-ben az ösz- szes beruházások 10—20 százaléka legyen közvetlen hozzájárulás. Jó eredményeket értek el ezen a téren 1958-ban a bonyhádi, udvari, bogyiszlói, hőgyészi, tamási stb. fmsz- ek. Fontos feladat továbbá az is, hogy minden fmsz a nagyobb beruházások vitelén kívül ügyeljen arra is, hogy a kisebb tatarozás, karbantartási munkálatok, melyek fontos feltételei a szocialista kereskedelem vitelének, megfelelő időben el legyenek végezve. Uj tőépítkezéseket ebben az évben is csak a legszükségesebb esetekben hozunk létre. A beruházási lehetőségeink nagy részét a meglévő boltok, italboltok, felvásárlóhelyek, raktárak bővítésére és korszerűsítésére használjuk. TANÁCSOLJUK: Trágyázás a szőlőben és a szántóföldön Bármilyen szántóföldi növényt vagy szőlőt termesztünk, gondoskodni kell a talaj élet táplálásáról szer vestrágyázással és bőven el kell látnunk a talajt növényi tápláló anyagokkal. Ezért a szervestrágyázás és a műtrágyázás együttesen fejti ki jó hatását és egyik a másikkal nem helyettesíthető. A műtrágyával ugyanis tudvalévőén nem juttatunk a talaj élet táplálásához szerves anyagot, a szervestrágyával pedig nem bővelkedünk annyira, hogy azokban adhassuk meg teljes egészében a tápláló anyag mennyiségét, amely a nagy terméshez szükséges. A. legfon tosabb szervestrágyánk az istállótrágya nem tartalmaz olyan arányban tápláló elemeket, amilyen arány bán arra a növényeknek szükségük van. A helyes tápláló anyag arány kialakításához is nélkülözhetetlenek ezért a műtrágyák. Megyénkben a szőlőkultúra növelésénél elsődlegesen kell szem előtt tartanunk ezért a szakszerű trágyázást. Bár a szőlőkben nem most len ne a legmegfelelőbb ideje a trágyázásnak, hanem ősszel, mégis arra kell törekednünk, hogy a tavasszal a szőlőbe kerülő trágyát úgy adagoljuk, hogy azt a szőlő lehetőleg minél nagyobb mértékben tudja hasznosítani. Az őszi takarással keletkezett bakhátak közé az árkokba helyezzük el az istállótrágyát, amelyre rászórva célszerű a foszfát és kálium műtrágyát is a talajba juttatni, így azok szintén elég mélyre kerülnek, és amellett a szerves anyag közelsége még segíti érvényesülésüket. Istállótrágyából évente legalább 50 q-át kell számítanunk, vagyis 3 évenként 150 q-át, de ennek kétszeNagy gondot fordítunk a boltok külső képének modernizálására és az új kereskedelmi formák elterjesztésére. Szekszárdon, Tamásiban, Dombóváron, Tolnán, Gyönkön, Hőgyészen, Bátaszéken, Iregszemcsén szaküzleteket és áruházakat neonvilágítássa] látjuk el. A dunaszentgyörgyi fmsz-i tagság régi óhaja fog ebben az évben valóra válni, mert az újtelepen korszerű vegyesboltot hozunk létre. Ugyancsak Dunaszentgyörgyön ebben az évben új cukrászda is létesül. Befejeződik a diósberényi bolt építése is. A fentieken kívül Nagydorogon, Kisvejkén, Bonyhádon, Dunaföldvá- ron fordítunk nagyobb összegeket a kereskedelmi hálózat fejlesztésére. A vendéglátóipari hálózat már az elmúlt években a technikai felsze- f elések tekintetében sokat fejlődött. Mintegy egymillió Ft értékben szereztek be a földművesszövetkezeteknek az elmúlt évben söntéspultot, asztalokat, állványokat, székeket, gépeket stb. Ebben az évben Simon- tornyán új italboltot hozunk létre. Egyik legfontosabb feladat ezen a téren az, hogy meglévő italboltjaink átalakuljanak a fogyasztók szempontjából legalkalmasabb formákká. Ezért alakítjuk át ebben az évben a kölesdi, kakasdi, faddi, kurdi, döbröközi, decsi és mözsi italboltokat kisvendéglőkké. A fentieken kívül a tolnai, paksi, bátaszéki, hőgyészi, nagydorogi, gyönki, bogyiszlói fmsz-ek vendéglátóipari hálózatának fejlesztésére fordítunk tekintélyes összegeket. A szekszárdi pinresét is jól meghálálja a szőlő. Az istállótrágyával adott növényi tápláló anyagok kiegészítésére kataszt- rális holdanként évente még mintegy 50—60 kg szuperfoszfátot, 50— 70 kg 40 százalékos kálisót és 100— 150 kg pétisót célszerű számítani. A szuperfoszfátot és a kálisót inkább ősszel bekapálás előtt, a pétisót azon bán a tavaszi nyitás előtt szórjuk ki. Természetesen a talajtól függően a fenti adatok módosulhatnak. Mindenképpen arra kell törekednünk, hogy a szerves- és műtrágyázás rend szeres legyen, mert csak így tartható magas szinten a talaj tápláló anyag szolgáltató képessége. A szántóföldi trágyázásnak is az ősz a legfontosabb időszaka, de ha tavaszra marad, vagy akkor van rá módunk, akkor se mulasszuk el. A vetésterv és a vetésforgó határozza meg, hogy évről évre melyik föld, melyik tábla kerül istállótrágyázásra. Legtöbbször a trágyázásra kerülő növény előveteménye gabona, így a tábla már nyár elejétől fölszabadul és a trágyázás az aratás és cséplés befejezésével megindulhat. Ezt azért említem, mert minél kényesebb növény kerül a földbe, annál fontosabb, hogy még nyáron trá gyázzunk alá. A tavasszal később ve tésre kerülő növények földjét már most trágyázzuk le. Általában szabály az, hogy csak a homoktalajokon termesztett burgonya hálás a tavaszi trágyázásért is. Kötött talajokon a tavaszi szántás miatt a tavaszi trágyázásban nem sok a köszönet. A szántóföldön éppen úgy, mint a szőlőben és gyümölcsösben a foszfát és kálium só műtrágyát lehetőség szerint ősszel kell alkalmazceszövetkezet borkóstolóját is még ebben az évben korszerűsítjük. Felvásárlási hálózatunk az elmúlt években 14 új raktárral bővült. Ebben az évben ez a szám húszra emelkedik. Gyönkön, Gyulajon, Kurdon, Szakályban, Madocsán és Németkéren épül új felvásárlási raktár. Nagy gondot fordítunk a szálastelepek rendbehozatalára. Decsen, Bátaszéken, Bonyhádon minta szálastelepek létesülnek. A mezőgazdasági üzemág Tengeli- cen, Pakson, Dunaföldváron, Decsen, Dombóváron új raktáregységekkel bővül. Ezzel a lépéssel a fenti helyeken a műtrágya raktározása megfelelőképpen biztosítva lesz. Nagyobb összegeket fordítunk a mezőgazdasági kisgépek, valamint méhészeti és kertészeti felszerelések bővítésére is. Külön szükséges megemlíteni a szakcsoportok beruházásait, melyeket a MÉSZÖV Igazgatósága a mezőgazdaság szocialista átszervezése szempontjait figyelembe véve hagyott jóvá. Közel félmillió forintot tesz ki az az összeg, amelyet a szakcsoportok ebben az évben gyümölcs-, szőlőtelepítésre, különböző felszerelések beszerzésére fordítanak. Fontos feladata minden megyei fmsz-i szervnek, hogy a biztosított beruházási lehetőségeket kihasználja. Azonnal el kell kezdeni a program végrehajtását, hogy a beruházási keretek a terv szerint még az első félévben fel legyenek használva, amely előfeltétele a jó és tervszerű beruházási munka vitelének. nunk. A felületre szórt és csak sekélyen bemunkált szuperfoszfát és kálisó legfeljebb csak homoktalajo- , kon érvényesül. Más a helyzet, ha kombinált vetőgéppel sorba műtrágyázzuk a növényt. Ilyenkor a gép közvetlenül a mag alá adagolja a mű trágyát. Ez azért előnyös, mert a csírázó növény gyökere azt azonnal megtalálja és bőségesen táplálkozhat belőle. A szántóföldön közepes istállótrá gya adagnak a 4 évenkénti 200 q-ás holdankénti adagolást tartjuk. Az újabb kísérletek szerint a közepes istállótrágyázáshoz hasonló eredményt lehet elérni, ha 100 q istállótrágyához kiegészítésképpen 80—100 kg pétisót és 100—150 kg szuperfoszfátot adunk. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésünkre álló szervestrágya készlet akkora területre elegendő műtrágya kiegészítéssel. A földművesszövetkezeti mezőgazdászok és termelési tagbizottságok hívják fel azoknak a figyelmét, akiknek a műtrágyázásban még nincs sok tapasztalatuk, hogy a fősz fát és káli műtrágyázás hatása gyak ran a növényeken szemmel nem látható. A hatását csak a q mutatja. De még az is előfordul, hogy a műtrágyázást követő évben is elmarad a termésnövekedés, bár ez nem azt jelenti, hogy nincs a földnek szüksége tápláló anyag pótlásra. Nem ritkán csak a megismételt trágyázás nyomán növekszik szembetűnően a termés. Az állami gazdaságok példája igazolja, hogy ahol évek során át rendszeresen és szakszerűen műtrágyáztak, a termések állandóan nőnek és még kedvezőtlen időjárásnál sincsen nagyon rossz termés. így a termések nemcsak nagyok, hanem kiegyenlítettek is. A földművesszövetkezeti tagság körében évről évre nagy eseménynek számít a tag-, köz- és küldött- gyűlések megtartása. Ez évben is az I. negyedévben megtartásra kerülő szövetkezeti gyűléseket nagy várakozás előzi meg. A földművesstövet- kezetek vezetőségei most fognak szá mot adni az elmúlt évben végzett munkáról, ismertetni fogják a tagsággal, hogy az elmúlt évben szövet kezetük mennyiben felelt meg azoknak a politikai és gazdasági célkitűzéseknek, amelyek az fmsz-ek számára adva voltak. Ugyanakkor ezek a szövetkezeti gyűlések széleskörű lehetőséget biztosítanak a tagság számára, hogy vé leményt mondjanak a szövetkezet munkájáról, és sok hasznos javaslat tál élve hozzájáruljanak a földművesszövetkezetek előtt álló feladatok még jobb. alaposabb elvégzéséhez. Ezért minden szövetkezeti vezetőségnek nagy gondot kell fordítania a tag-, köz- és küldöttgyűlések mind szervezeti, mind politikai előkészítésére, és biztosítani, hogy a tagság túl nyomó többségben megjelenjen és aktívan kapcsolódjék a beszámoló fölötti vitába. E téren helyes gyakorlat és ez követendő, hogy a vezetőség tagjai, a szövetkezet aktívái az írásos meghívókon túlmenően sze mélyesen felkeresik a szövetkezeti tagokat, meghívják a gyűlésre, s az Hazánk ismert fogalmai közé tartozik Bátaszék és környéke. Az asztal-egyenes mezőket hajdan Cikádor vára őrizte, Mátyás híres feketeseregének vágtató lovai kavartak felhőt a föld porából, majd később itt fújt gyülekezőt Lajos király a mohácsi csata előtt. Ma új rá fordult a történelem lapja, ma olyan esemény íródott rá, örök valóságként, amely egy teljesen új élet kibontakozását jelenti. Február 10-én indult meg a szervezés. A bátaszéki egyénileg dolgozó parasztok előtt élő példaként állt a Búzakalász termelőszövetkezet: láthatták, hogy a nagyüzem mire képes, mit biztosít tagjainak, és a szervező munkát siker követte. A Búzakalász Termelőszövetkezet megerősödve, ötezer kh-on több mint 700 taggal kezdi meg a munkát a tavasszal. Ma már, amikor kicsit elidőzünk a fiatal tsz községben, büszke emberekkel találkozunk; ki azért, mert a tsz tagja, ki azért, mert fáradhatatlanul dolgozott azért, hogy a közüggyé vált mezőgazdasági fejlesztés ügyét sikerre vigye. A Bátaszéki Földművesszövetkezetnek is van mivel dicsekedni. A választott vezetőség — igazgatóság és felügyelő bizottság — tagjai kivétel nélkül termelőszövetkezeti tagok lettek. Nehéz Mihályné a felügyelő bizottság tagja harmadiknak írta alá a belépési nyilatkozatot. Mezei Fülöp, a székely parasztság legmegbecsültebb tagja és a szövetkezetnek is érdemes igazgatósági tagja a szervezési munkák alatt azzal segített, hogy a hangosbemondón nyilatkozatot olvasott be az egyénileg gazdálkodó paraszttársai felé. Nyilatkozatában többek között azt mondta: „Én eddig is jól dolgoztam, ismernek a gazdatársaim. A jövőmet mégis a termelőszövetkezetben látom és kövessetek engem.” Mezei Fülöp felhívását éppúgy, mint Somogyi Lajos bácsi belépésére, tömegesen reagáltak a gazdák és bizalommal írták alá a belépési nyilatkozatot. Varga bácsi, a szövetkezet raktárosa úgy vélekedett, ilyen beszélgetések kapcsán el mondják, miről lesz szó a vezetőségek beszámolójában. Az előkészítés során nagy gondot kell fordítani arra, hogy a beszámolók kollektíván készüljenek, s azt a gyűlések előtt a vezetőség megvitassa. A vezetőségek a beszámolókban több lényeges kérdéssel foglalkoznak. Ilyenek: Az OFT ez év januárban hozott határozatából adódó feladatok, a vagyonvédelem és gazdálkodási fegyelem terén elért eredmények és további tennivalók, az áruellátás kérdései, a visszatérítésekkel kapcsolatos kérdések, stb. Ugyanakkor a felügyelőbizottságok is beszámolnak a tagságnak, hogy az elmúlt évben milyen ellenőrző tevékenységet fejtettek ki, s ennek mi volt a hatása. Nagyon fontos, hogy a vezetőségek a szövetkezeti gyűlésre alaposan átgondolt határozati javaslatot készítsenek, olyant amely kifejezi egyben az fmsz egész évi programját is. Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy a tagok által felvetett okos javaslatok is belekerüljenek a gyűlésen elfogadott határozatokba. A közgyűlések sikere megköveteli, hogy minden vezetőségi tag, minden fmsz-i dolgozó szívügyének tekintse, a szövetkezeti gyűlések előkészítésével járó feladatokat.--! O -h ogy első nem lesz, de másodiknak belép a szövetkezetbe. Bátaszéken az ő családja is a legmegbecsültebbek közé tartozik. A földművesszövetkezet dolgozói is komoly részt vállaltak a szervező munkából. Faragó Imre, a szövetkezet ügyvezetője, mint az aktívacsoport brigád vezető je dolgozott fáradságot nem ismerve és vele együtt Simon Mihály, Mácsik András, Hollósi Alajos, Varjas József, Mészáros Antal és Tóth Tibor. A földművesszövetkezet ezzel a segítésadást nem fejezte be, mintegy 6 fő adminisztratív- segítséget adott a termelőszövetkezetnek az általános leltárak felvételéhez és az új könyvelés felfektetéséhez. A földművesszövetkezet vezetősége a bank szakembereivel közösen felülvizsgálta a jelenlegi készlethiteleket és megállapodtak abban, hogy a földművesszövetkezet áru feltöltésére egymillió forint készlethitelt folyósítanak. Ezzel biztosítják az új termelőszövetkezeti tagság igényeinek kielégítését, amely a közeljövőben fokozottabb mértékben jelentkezik, mivel mintegy 5 és fél millió forint kerül kifizetésre a termelőszövetkezet tagságának* a bevitt vagyontárgyakért. A termelőszövetkezeti község jobb ellátásának érdekében a hálózatot is fejlesztik a kiskereskedelmi üzemágaknál. A vas- és műszaki boltot szakosítják, önkiszolgáló cipőboltot létesítenek, valamint röviköt szak üzletet nyitnak. Az élelmiszerboltot a legmodernebb üzletté alakítják át. Természetesen a vendéglőt is korszerűsítik az igényeknek megfelelően. Ezeket a munkákat már március folyamán a szövetkezet meg akarja valósítani. A földművesszövetkezet vezetősége a közeljövőben tartandó ülésen dolgozza ki a termelőszövetkezettel közös munkaprogramot és munkatervet, amelyet most már nemcsak mint földművesszövetkezeti tagság, hanem egyben termelőszövetkezeti tagság elé is terjesztenek, hogy egy célért közös munkával tehessék szebbé, gazdagabbá a holnapot. Balsai Egy célért, közös munkával
