Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-08 / 57. szám

1959. március 8. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Ahol minden évben fizettek földjáradékot Újsághír: »A szekszárdi já­rás 15 termelőszövetkezetében 180 000 forint földjáradékot fi­zettek ki a tsz tagoknak az ál­taluk bevitt földek után«. A bátaszéki Búzakalász Terme­lőszövetkezet egyike a fent jelzett 15 tsz-nek. Mint kiderül, jogosan büszkék arra, hogy náluk nemcsak a múlt évben, de a termelőszövet­kezet létrejötte óta minden évben kaptak a tagok földjáradékot. — Mennyi földjáradékot fizet­tek a Búzakalászban a földdel be­jött tsz tagoknak az elmúlt évek­ben? — kérdeztük Kállai Józsefet, a tsz könyvelőjét. — Fokozatosan emeltük minden évben. Hogy miért, hogyan lehet­séges ez? Termelőszövetkezeti köz gyűlésen már a tervezésnél úgy döntöttünk, hogy a jövedelem nö­vekedéssel egyidejűleg növeljük a földjáradékot is és e szerint gaz­dálkodtunk. — Ennek megfelelően 1956-ban aranykoronánként 4,20, 1957-ben 5,06, míg 1958-ban 5,70 forintot fi­zettünk. Az elmúlt gazdasági év­ben 43 család összesen 35 700 fo­rintot kapott a földje után a zár­számadáskor, külön borítékban. Kiszámítottuk, hogy a tsz tagok ál tál behozott összes földet alapulvé ve holdanként átlag 82 forintot fizettünk ki földjáradék gyanánt. Természetesen a minőség szerint különböző összeget kapott egy- egy család, mert földjének arany­korona értéke is különböző. így Baranyi Pál 9 holdja után 924 forintot, Borbáth Jeromos 12 hold ról 935, Fazekas Albert 13 hold­ról 1153 forintot kapott ősszel, a zárszámadáskor. Az idei évben aranykoronánként 7 forintot fo­gunk fizetni. i— Van olyan termelőszövetke­zet, ahol attól félnek, jövedelem- csökkenést hoz, ha fizetnek föld­járadékot. Mi erről a véleménye Kállai elvtárs? MISEN—ONNAN A dombóvári járás minden köz­ségében az úttörők ünnepi műsoro­kat tartanak a nemzetközi nőnap alkalmával. Az úttörőknek ezt a kedvességét a nőtanácsok azzal viszonozzák, hogy az úttörők nyá­ri táborozásához anyagi eszközöket is segíti. * Bonyhádon a termelőszövetkeze­ti tagok és a földművesszövetkezet rendezésében falunapot tartanak. ' A tamási járás pártszervezetei­ben mindenütt nagy készülődés# előzi meg a Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának 40. évforduló­jának ünnepségeit. Szekszárd város pártbizottsága pénteken tartott ülésén foglalko­zott a pártszervezetek előtt álló# feladatokkal. A pártbizottsági ülés# határozata szerint a márciusi# párttaggyűléseken is ezekkel a kér­désekkel foglalkoznak a városban tevékenykedő kommunisták. * A dombóvári MÁV FűtőházJ KISZ-szervezete március 4-én J megtartott taggyűlésén 19 fiatalti vettek fel soraikba. A taggyűlés# határozata szerint a KISZ-íiatalok# kérik, hogy a felsőbb szervek en-(, gedélyezzék szervezetük részére1 Ságvári Endre nevének használa-' tát. * A bonyhádi járás községeiben i operatív bizottságok alakultak,^ amelyeknek az a feladata, hogy aj Magyar Tanácsköztársaság kikiáM tásának 40. évfordulójának ünnep-# ségeit előkészítse. A KISZ-szerve-? zetek az ünnepségek során mutat­ják be azokat a műsorszámaikat,, amelyekkel részt vesznek a »Szabó ( Erzsébet« kulturális seregszemlén.) *' ( Az elmúlt napokban Kaszás l Imre országgyűlési képviselő Mur-l gán a termelőszövetkezet tagjai ré-1 szére előadást tartott a Szovjet-’ unióban tett látogatása során szer-] zett tapasztalatairól, különösen a] kolhozok életével kapcsolatos tá­jékoztatója tetszett a szövetkezeti tagjainak. — A mi példánk is világos cá­folat arra, hogy nem csökken a jövedelem. Mi nemcsak a föld­járadékot növeltük évente, de amíg 1957-ben a munkaegység ér­téke 40,96, majd 1958-ban kere­ken 45 forint volt, a tavalyi év­ben mind emellett saját erőből 2 100 000 forintot fordítottunk be­ruházásra. — De nem jelentéktelen az sem, hogy a tsz-nek a megfelelő gaz­dálkodáshoz föld kell és igazsá- gos is a behozott földekért fizet­ni. Lényeges azért is, mert nagy nyereséget hoz ez úgy, hogy » kintieknek megkönnyíti a belé­pést, mert kapnak földjükért is valamit. Ahol esetleg csökkent a jövedelem, ott a tervszerűséggel, a beosztással, vagy az egész veze­téssel volt a baj, nem a földjára­dék fizetése okozta azt — fejezi be a tsz főkönyvelője. Felkeressük idős Dudái Mihályt a termelőszövetkezet kertészét, aki a Búzakalásznak alapító tagja és 12 hold földet vitt be annakide­jén a közösbe. Jó erőben lévő pirospozsgásarcú, jókedélyű em­ber és úgy hírlik nemcsak a ker­tészkedésnek, de a szónak is mes­tere. — Megvan-e elégedve Dudái bá esi a földjáradékkal? — Az én bevitt földemnél erő­sebbek, jobban termők is van­nak a Búzakalászban. Tavaly a 12 hold után kereken 900 forintot kaptam. Ezzel én meg is vagyok elégedve, mert ez annyit jelent, hogy kettőnk fejadagra valója eb­ből meglenne. De hát megvan az nekünk búzában a tsz-től, ezt más ra fordíthatjuk. — Most a nagy belépéseket meg előzőén sokan kérdezgették tőlem, mit kaptam a földért. Volt olyan, aki azt hitte, hogy csak egy év­ben adják. Mondtam, dehogy, ez minden évban jár, sőt nálunk évente növekszik is. Kisméri An­tallal és Andrással kiszámítottuk, nekik mennyi járna aranykoroná­juk szerint. Aszonták, ha ennyi, az jó lesz. Be is léptek hozzánk azóta mindketten — fejezi be Du dai bácsi. Megfelelőnek tartják a tegnapi egyéni parasztok is a bátaszéki Búzakalász Tsz által adott föld­járadékot és a tsz egyéb elismerés re méltó eredményei mellett ez is megkönnyítette számukra a nagy elhatározást. S. E. Made in Hungary IFJÚ KOMMUNISTÁK ÍRJAK Erősödik az ifjúsági mozgalom... Szekszárdon jelenleg négy KISZ- szervezet van alakulóban. A KISZ- bizottság tagjai segítik a létrehozást, program-kidolgozást, s még a meg­alakulás előtt ismertetik a fiatalok­kal, hogy a párt mit vár tőlük, mi a kötelességük, milyen jogokat él­veznek. Máris komoly elképzelések születtek: örvendetes, hogy a palán- ki téglagyár fiataljai önkéntes segí­tőbrigád létrehozását vezették be programjukba. A sajtérlelőnél dol­gozó fiatalok tervében van egy if­júsági export-brigád létrehozása, míg az Állatforgalmi Vállalat fiatal­jai a megye különböző területein, falvakban, községekben élő fiatalok munkáját, a KISZ-szervezetek tevé­kenységét kívánják elősegíteni, de várnak és követelnek munkát a pártszervezetektől is. A postán dol­gozó fiatalok az idősebbek segítsé­gével az ifjúság nevelési, kulturális és sportolási igényeit szándékoznak kielégíteni. Tervek, harcos lendület, kibonta­kozás keresése, tenniakarás tehát van máris, reméljük, valóság is lesz belőle, s e területeken dolgozó fia­talok munkája is erősíti a KISZ te­kintélyét, növeli erejét, szélesíti a szocializmushoz hű ifjú kommunis­ták táborát. rr Őszi munkánk gyümölcse, a televízió A Szekszárdi Üveg- és Porcelán­boltban történt a közelmúltban, többek derültségére. Egy közép­korú asszony lázasan kutatott, a sok csecse-becséből, egyiket, má­sikat meg is simogatta, annyira a szívéhez nőtt néhány másodperc alatt. Aztán kirakott néhányat kö zülük a polc szélére, s távolabb ment a pulttól, hogy jobbról is, balról is alaposan szemügyre ve­hesse. A kiszolgáló pedig lanka­datlan szorgalommal egymás után rakta eléje az apró dísztárgyakat, a csiszolt kristályokat, az üveg­árukat, porcelánokat. Végül is úgy határozott, hogy azt a barna kis őzikét vásárolja meg, amelyik oly kecsesen tartja a fejét. örömében alig talált aprópénzt a pénztárcájában, valójában nem is a fizetésre gondolt. Minden gon dolatát az foglalta le, hogy végre, tízegynéhány esztendő után meg­vásárolhatta azt, amit annyira kí­vánt. Most már minden rendben van, ott fog díszleni a kis őzike a vitrinben. Önfeledten vitte a blok­kot az elárusítóhoz. Amikor az el árusító a blokk ellenében a ke­zébe nyomta a takaros csomagot így szólt: — Köszönöm, hogy időben szólt, nagyon kérem, ha máskor is ér­kezik ilyen áru, szóljon nekem. Igazán szépek ezek a külföldi áruk... — De kérem... — akart mécj mondani valamit a távozóban lé­vő lelkendező vásárlónak, de az már nem hallotta, mert mögöt e már becsukódott az ajtó. Az üzlet előtt találkozott szomszédjával, akivel elbeszélgethetett, ezért nem sokat törődött azzal, hogy mit akart az eladó. Amikor dolgom végeztével az üzletből távoztam, még mindig beszélgetett, s akarat­lanul is meghallottam néhány szavát. — Most, még most menj vásá­rolni, még van, igen olcsó, és igen ízlésesek. Ilyet nem tud gyártani a magyar ipar — mondta leki­csinylő hangon. Valóban olcsók, igazán ízlésesek ezek a dísztárgyak, alkalmasak ar ra, hogy ezekkel szebbé varázsol­ják az asszonyok az otthont, de valamiben mégis tévedett a lel­kendező asszony, mert az őzike talpára a gyárban ezt írták: »Made in Hungary.« B. J. Hideg, csípős szél fújt ezen a va­sárnapi napon. A reggeli után nem a szokásos ünneplő ruhát öltöttük magunkra, hanem a munkaruhánkat és bakancsot. Sarlót és madzagot szorongattunk kezünkben és fegyel­mezett sorban állva vártunk a ta­nárra. A széltől pirosra festett arc­cal vártunk. Miért? Talán nem lett volna jobb a meleg szobában az ab­laknál állva nézni a szél játékát, a hulló sárga levelekkel, vagy a társal­góban a rádió mellett ülni, s hall­gatni a szép magyar nótákat, vagy éppen a hódító jazz-zenét? Jobb lett volna, de mi nem ezt tettük, hanem elindultunk a kukoricaföldre, hogy még a lábonálló kukoricaszárat le­vágjuk. S a sárgás, zörgő levelek, a fürge kezek alatt lassan összesimulnak és sorakoznak a kúpok. A nagy munka­lázban igyekeztünk egymást túlhar­sogni. Vajon milyen lesz? Én már láttam, nagyon szép az, mikor az ember nemcsak hallja, hanem látja is a szereplőket. Most már meg van oldva a titok, rejtély, az iskolánk televíziót akar vásárolni. Elhatároztuk és az elhatá­rozásunkat a KISZ-szervezet vezeté­sével véghez is vittük, amelyhez ta­náraink is hozzájárultak. Egy csa­pásra két legyet ütöttünk, segítet­tünk a tangazdaságunknak és pénzt kerestünk a televízióra. És azt a pár szombatunkat, vasár­napunkat feláldozva, lelkes, becsü­letes és odaadó munkánkat nem bántuk meg. Munkánknak meglett a gyümölcse! Felkerült az iskola te- tőjére a televíziós antenna, hirdet­vén, hogy a lengyeli szakiskolának van már televíziója. Nagy érdeklő­déssel és izgalommal néztük az el­ső adást, habár szokatlan volt még a számunkra. Leírhatatlan az az öröm, amit éreztünk és az a boldog megelégedés... Ezt mi vettük! Az őszi munkánk gyümölcsét él­vezzük most, nagy megelégedéssel és nem kis büszkeséggel! Van televízi­ónk is van, kollektívánk is, mely tettre kész. Ez a mi KlSZ-szerveze- tünk! Kása János Mezőgazdasági Szakiskola Lengyel A Városi KISZ-bizottság és az alapszervezetek munkájáról A Városi KISZ Bizottság a VB határozata alapján a közeljövőben létrehozza az Ifjúmunkás és Ipari­tanuló Tanácsot. A tanács a bizott­ság mellett fog működni, s tevé­kenységében főként érdekvédelmi jellegű lesz. Figyelemmel kíséri majd az ipari tanulók szakmai, po­litikai képzését, a fiatal szakmun­kások további képzését. Megnézi, hogy hol nincs meg a lehetőség a kulturális, sportolási igények kielé­gítésére, s ha tud, az illető szervek segítségét kérve, megteszi a szüksé­ges intézkedéseket. A tanács tevékenysége ki fog ter­jedni szinte minden olyan terület­re, mely az ifjúmunkásokkal össze­függ. Segíti a KISZ-alapszervezetek munkáját, ugyanakkor állandóan megadja a szükséges információkat a KISZ-bizottságnak. Harcolni kí­ván a huligánság, a mának élés, a pazarló életmód, s általában a kis­polgári életszemlélet ellen. 1 Még nem tudjuk, hogy e tanács 'milyen munkát fog végezni, azonban azt látjuk, hogy ha valóban csele­kedni akar, akkor éppen Szekszárd , városban lesz tennivalója. 1 József-pusztai f i úttörők, figyelem* ANYÁT GYILK Édesanya! Ennél szebb szó, ta­lán nincs is a világon. Mindent ki fejez. Minden szépet és jót, ami oly drága a szívünknek. Nem ve­szít a varázsából semmit, bármily gyorsan szállnak is az évek felet­tünk. Egyformán forrón dobog a szívünk, mikor gyermekkorunk­ban oltalomért bújunk fiatal, élet­erős édesanyánk ölelő karjaiba, és akkor is, ha felnőtt korunkban megsimogathatjuk munkában el­fáradt anyánk szép ősz haját. Mi­lyen szívesen meghosszabbíta­nánk az életét, hogy túléljen még bennünket is. De a sötétlelkűek... 1919 augusztus 17-én a szekszár­di vasúti töltés oldalában a fehér­tiszti fattyak anyát gyilkoltak! Anyát, akinek gyermekei nem érezhették, többé az anyai kéz sely mes simogatását, akik soha többé nem mondhatták senkinek: Édes­anyám. Fiatal, 28 éves volt Berták Ró- bertné, Dezső Mária, amikor a tiszti banditák golyójától találva a töltés oldalára rogyott, ütolsó szava is az volt: »Anyám vigyázz a gyerekeimre!« Két kicsi gyer­mek maradt árván »csak« kettő, mert a harmadikat még megszü­letése előtt megölték. Miért? Mi volt a bűne? tették fel a kérdést mindazok, akiknek keblében em­beri szív dobott. S a véreskezű hó­hér, Horthy Miklós így válaszolt, mikor szemlét tartott tiszti ban­ditái felett a szekszárdi vásár­téren: »Amit a nemzeti hadsereg művel, az nem terror, az büntető expedíció«. Büntető expedíció anyák ellen? »Büntető expedíció« volt és sok­sok apró proletár borult zokogva apja, vagy anyja véres tetemére. Berták Róbertné nem viselt ve­zető tisztséget a munkáshatalom idején, csupán a »szovjet konyha« vezetője volt. Az üzemi konyhán ebédet főzött elvtársainak és a város szegényeinek, akikről a »ta­nácsos urak« azelőtt nem gondos­kodtak. Mégis kioltották az életét, mert érző anyai szívével segíteni akart embertársain. Megölték, mert kommunista volt, mert ott volt mindenütt, ahol a néphata­lom érdekében szólni kellett. Meg ölték, mert egész népe boldogsá­gáért harcolt. Fiatalasszony volt, alig 28 éves, amikor forró asz- szonyi szíve megszűnt dobogni. Nem nevelhette tovább két kicsi gyermekét, nem törölhette le töb­bé hulló könnyeiket... Azóta hosszú idő, idestova 40 esztendő telt el. A 8 éves kis Bondy Liliből felnőtt asszony, Ob láth Györgyné lett. Bondy István haja pedig már őszbevegyül. Az idő eljárt és megfordította a tör­ténelem kerekét. Bondy Lili négy és féléves kis Peti fia már olyan rendszerben nő fel, ahol nem le­het anyát gyilkolni, ahol nem le­het többé kioltani népük ügyéért harcolni kész édesanyák életét. Ma már szép a jelen és még szebb lesz a jövő. De a múltat nem szabad feledni! Nem szabad feledni, mert a gyilkosok miatt Oblath Peti és sok-sok kis prole­tár nem tudja mit jelent az a szó: Nagyanyám. Nem tudja milyen érzés az őszhajú nagymama sze­rető simogatása. Nincs nagyma­ma, hogy meséljen, ha a kis uno­ka napi hancúrozás után puha párnák közé dugja buksi kis fe­jét. Ezt a bűnt, a hóhéroknak meg­bocsátani soha nem szabad! Ma március 8-án, minden nő, anya, nagyanya szívében ott kell, hogy égjen és erőt adjon sok mil­lió kis Oblath Peti hangja: »úgy harcoljatok, hogy erős legyen a proletárhatalom, hogy soha többé ne tudják elvenni egyetlen kis­gyermektől sem a legdrágábbat, az édesanyát, a nagyanyát.« Te pedig Bondy Lili neveld nagyra buksi kis fiad. Tanítsd meg rá, hogy milyen volt a múlt és milyen lesz a jövő. Úgy neveld és úgy tanítsd, hogy méltó utóda légyen hős nagyanyjának. Bíz­hatsz a jövőben, hisz egy egész világrendszer oltalmazza villogó szemű kisfiad jelenét és 950 mil­lió ember építi az ő nagyszerű jö­vőjét is. Ne félj a múlttól! Ne félj, mert kérges munkáskezek fogják a fegyvert, s ez biztosíték arra, hogy mártírhalált halt drága édes anyád által is megálmodott nagy­szerű jövő, valósággá válik. PERECSI FERENCNÉ Versenyre hívnak benneteket »Pusztánk, Ózsák-puszta termelő­szövetkezeti puszta lett. Ebből az alkalomból elhatároztuk, ( hogy iskolánkat parkosítással, álta­lános díszítéssel szép, meleg ott- f honná varázsoljuk. J A cél érdekében versenyre hívjuk ’ a józsef-pusztai általános iskola út- .törőit. A versenypontok: az iskola |i külső, belső rendjének, szépségének, otthonos melegségének megvalósítá- tsa. A verseny értékelése június 10- fén. Az értékelésre — mint körzeti l1 igazgatónkat — ezúton kérjük fel * Gálos Imre igazgató elvtársat. .1 A józsef-pusztai úttörők főleg |l munkásgyerekek, mi tsz-gyerekek vagyunk. Ezzel a versennyel is a I1 munkás-paraszt szövetséget kíván­tjuk szolgálni. f Az ózsák-pusztai * általános iskola úttörői.-«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents