Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-06 / 55. szám

H mezőgazdasági termelőszövetkezet mintaalapszabálya

Megyénk tsz parasztságának kérésére az alábbiakban kivonatosan közöljük a minta- alapszabályzatot.

Hazánk felszabadítása, a nagybir tokok felosztása, a népi demokrácia államrendjének léalakulása és megszilárdulása lehetővé tette, hogy a' magyar dolgozó parasztság elinduljon a Magyar Népköztársaság Alkotmánya által biztosított emberibb .élet útján.

A dolgozó parasztság életét azonban csak úgy lehet jobbá, könnyebbé, szebbé tenni, ha a mezőgazdaságban ugyanúgy, mint az iparban, szocialista nagyüzemi! gazdálkodást honosítsunk meg, ha korszerű gépeket, traktorokat, nemesített vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszereket alkalmazunk. Csakis a szocialista nagyüzemi termelés adhat a falunak, a dolgozó parasztságnak jólétet és műveltséget: villanyt, vízvezetéket, kórházat, szülőotthont, jó iskolát és óvodát, könyvtárat, mozit, egy szóval kultúrált, jómódú életet. A szocialista nagyüzemi termelés meg valósításának útja a dolgozó paraszt ság számára a szövetkezés.

Ez a fel smerés vezet bennünket, dolgozó parasztokat arra, hogy ön kéntes elhatározásunkból, a jelen alapszabály szerint mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítsunk. Ezt az alapszabályt társas gazdálkodásunk és egész szövetkezeti életünk alaptörvényének tekintjük.

I.

Célok és feladatok

1. A termelőszövetkezeti gazdái ko dás célja, hogy a szövetkezeti parasztok szorgalmasan végzett közös munkával növeljék a földek terméshozamát, állattenyésztésük jövedelmezőségét, s ezzel maguk é» családjuk számára jómódú, kulturált életet biztosítsanak.

A termelőszövetkezet tagjai kötelezik magukat, hogy minden erővel fejlesztik közös gazdaságukat, megvédik és növelik a közös termelőszövetkezeti vagyont, hiánytalanul teljesítik termelési feladataikat és Kötelezettségeiket népi demokratikus államunk iránt. Vállalják, hogy gazdaságukat — a gépállomással szoros együttműködésben — magas- színvonalú, példamutató, szocialista gazdasággá fejlesztik.

II.

A föld

2. A termelőszövetkezetbe lépő la gok a művelésük alatt álló összes földet — a háztáji gazdálkodás céljára visszatartható terület kivételével — a termelőszövetkezet közös használatába adják. A tsz közös gazdálkodási területéhez tartozik:

a) a tagok tulajdonában, haszon- élvezetében, haszonbérletében, vagy bármilyen címen tényleges használatban lévő összes föld — a háztáji gazdálkodás céljára megtartható te rület kivételével

b) az állam által tartós és ingyenes használatra a termelőszövetkezeteknek átadott föld, továbbá bármilyen címen a termelőszövetkezet kezelésébe, használatába adott föld.

A termelőszövetkezet a közös hasz nálatára adott földekről földkönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a földek tulajdonosait, területét, határait, művelési ágát és értékük, gaz dasági rendeltetésük adatait.

A termelőszövetkezet közös gazdálkodási területe sem elidegenítés, sem bérbeadás által nem csökkenthető.

3. A termelőszövetkezet közös területén vetésforgó szerint gazdálko dik és azt az alkalmazott vetésforgónak megfelelő táblákra osztja.

4. A termelőszövetkezetbe lépő minden család, melynek önálló háztartása van, jogosult fél-egy ka- tasztrális hold földet háztáji gazdálkodás céljára megtartani. Akinek a belépéskor földje nincs, an-’ nak a közös területből kell a háztáji földet kijelölni. A háztáji gazdaság területébe kell számítani a ház körül levő veteményeskertet, szőlőt gyümölcsöst, valamint a be nem épí tett házhelyet is, ezek együttes e- rülete azonban egy katasztrális hold nál több nem lehet.

A háztáji földeket lehetőleg a termelőszövetkezeti tagok lakóhelyének közelségében kell kijelölni és azt a termelőszövetkezet közös gazdálkodási területétől teljesen el kell különíteni A háztáji föld használata állandó és annak terheit használója viseli.

III.

A termelőeszközök

5. A termelőszövetkezetbe lépő tag, illetve család köteles a termelő- szövetkezet közös gazdálkodásába bevinni:

a) összes igásállatait és a háztáji gazdálkodás kereteit meghaladó haszonállatait;

b) összes főbb mezőgazdasági termelőeszközeit (igáskocsi, lószerszám, vatőgép, borona, fűkaszálógép, melegágyi felszerelés stb.) — a kisiparos munkaeszközeit, a közgyű lés határozatának megfelelően;

c) a közös használatba adott föld terület bevetéséhez szükséges vetőmagot;

d) a közös tulajdonba adott állatok eltartásához az új termésig szükséges takarmányt;

e) a háztáji gazdaság területén kívül levő és annak szükségletét meghaladó gazdasági épületeket.

. 6. A termelőszövetkezetben a ház. táji gazdaság céljára minden család tulajdonában tarthatja a következőket:

a) a lakóház, a megtartott háztáji gazdaság területe és a háztáji állatállomány elhelyezéséhez szükséges gazdasági épületeket;

b) a háztáji föld megműveléséhez szükséges egyszerűbb mezőgazdasági munkaeszközöket, kéziszerszámokat;

c) egy tehén és egy-két növendékmarha. egy-két anyakoca malacaival, évente három-négy hízósertés, öt darab juh, vagy kecske korlátlan számú baromfi, házi nyúl és méhcsalád.

7. A közös gazdálkodásba adott vagyontárgyakat a belépő tag és a vezetőség egyik tagjának jelenlétében leltárba kell venni, feltüntetve a vagyontárgyak mennyiségét és értékét.

A közös tulajdonba adott termelő eszközökkel a termelőszövetkezet rendelkezik.

8. A termelőszövetkezeti közös tu lajdonba adott igás- és haszonállatok, takarmány és gazdasági felszerelések értékének — a közgyűlés ha tározatától függően — 20—25 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz kell csatolni. A termelő- eszközök ezen felüli értékét a tehe- nek és amyasertések után egy éven belül, a ló és egyéb állatok, gazdasági felszerelés, valamint a takarmány után négy évi egyenlő részletben a tag részére ki kell fizetni. A bevitt vetőmagért sem természetbeni, sem pénzbeni térítés nem jár

9. Az olyan egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot, aki a belépést megelőzően egy éven belül igás- *~ haszonállatait, valamint gazdasási felszerelését vagy vetőmagját — a rendes gazdálkodás kereteit meghala dó mértékben — eladta vagy a dc~ lépéskor vetőmaggal nem rendel kezik, csak azzal a feltétellel lehet felvenni a termelőszövetkezetbe, ha kötelezi magát, hogy az eladott állatok és felszerelés értékének 20— 35 százalékát egy éven belül befizeti, a vetőmagot pedig egy év alatt természetben megadja. Ellenkező esetben ezt az összeget, illetve a tér ményt a tag részesedéséből le kell vonni.

IV.

A tagok jogai és kötelezettségei

10. A termelőszövetkezet tagja lehet minden 16 éven felüli dolgozó paraszt, férfi és nő egyaránt, aki az alapszabályt magára kötelezőnek elismeri.

11. A termelőszövetkezetbe való felvételt belépési nyilatkozattal, írásban kell kérni. A tag felvételéről — a vezetőség javaslatára — a közgyűlés dönt. A felvételi kérelem elutasítása esetén a belépni kivár»« dolgozó paraszt felvételi ügyének felülvizsgálatát kérheti a járási tanács végrehajtó bizottságától.

12. A termelőszövetkezetbe nem lehet tagként felvenni olyan egyéneket, ellenséges elemeket, akik fel tehetően a szövetkezeti mozgalom bomlására törkednének.

13. A termelőszövetkezeti tag jogai: . ,

a) A közgyűlésen szavazati es tanácskozási joggal vesz részt, azon észrevételeit, javaslatait előterjesztheti;

b) résztvesz a termelőszövetkezet vezető szerveinek megválasztásában, és azokba beválasztható;

c) a termelőszövetkezetben végzett munkája alapján terményben és pénzben részesedés illeti meg a termelőszövetkezet jövedelméből. ar ra előleget kérhet, jutalomra van joga az általa terven felül termel' javakból, élvezi mindazokat az elő nyöket és juttatásokat, melyeket a termelőszövetkezet ezen tagjainak biztosít;

d) közös használatba adott saját

földje után a 42. d) pont szerint föld járadék illeti meg; «.

e) a közgyűlés által nem orvosolt sérelem esetén panasszal fordulhat a járási tanács végrehajtó bizottságához.

14. A termelőszövetkezeti tag kötelességei :

a) Az alapszabálynak és a közgyű lés határozatainak, valamint a vezetőség ezek alapján kiadott utasításainak pontos betartásával mindenkor kellő időben, jó minőségben, becsülettel elvégzi a rábízott feladatot és aláveti magát a termelőszövetkezet munkarendjének;

b) a termelés zavartalansága és a munkaszervezet megszilárdítása érdekében minden termelőszövetkezeti tag köteles személyesen résztven- ni a közös munkában' és évenként legalább 120 — a kisgyermekes

anyák legalább 80 — munkaegységet teljesíteni; a kötelező munkaegy ségből a növényápolás idejére legalább 40, aratás-cséplés idejére 30, az őszi termésbetakarítás idejére ugyancsak 30 munkaegység essék;

c) képességei szerint arra törekszik, hogy a termelőszövetkezet megerősödjék, vagyona állandóan növekedjék, gondoskodik a közös vagyon megőrzéséről és karbantartó sáról, azt minden kártevéstől megóvja.

15. A termelőszövetkezetből való esetleges kilépés szándékát csak a belépéstől számított három év eltelte után lehet bejelenteni; a kérelem felől a közgyűlés határoz.

16. A termelőszövetkezet közgyűlése kizárhatja a tagok sorából azo kát, akik vétenek az alapszabály ellen, a közös vagyonban kárt okoznak, vagy a munkafegyelmet súlyé san megsértik. A közgyűlés kizárási határozatot csak a tagok háromnegyed részének jelenlétében hozhat A kizárt tag ügyének felülvizsgálatát kérheti a járási tanács végrehajtó bizottságától.

V.

A termelősxöretkexet vezetése

17. A termelőszövetkezet legfőbb igazgatási szerve a közgyűlés, am? lyet a tagok összessége alkot. A köz gyűlésen a termelőszövetkezet tag jai tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt.

A közgyűlésre a termelőszövetkezet minden tagját — a napirend köz lésével — meg kell hívni. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok kétharmada jelen van.

A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

A közgyűlést a vezetőség havonként legalább egyszer köteles összehívni, ezenkívül össze kell hívni minden olyan esetben, amikor ezt a termelőszövetkezet gazdálkodásának érdeke megkívánja, illetve a tagok egyharmad része, vagy a járási tanács kéri.

18. Az alapszabály és a jogszabályok keretei között a tagok közgyűlése hoz határozatot, illetve dönt a termelőszövetkezetet érintő fontosabb ügyben, így különösen:

a) megválasztja és felmenti a termelőszövetkezet vezetőségét, elnökét, valamint az ellenőrző bizottságot, továbbá dönt a tagok felvétele és kizárása felől;

b) megvitatja és jóváhagyja az évi termelési tervet, a bevétel-kiadási költségvetést, és építkezési terveket és a helyi munkanormákat;

c) jóváhagyja a különféle alapok nagyságát és megállapítja a tagok által teljesített munkaegységre jutó terménymennyiséget és pénzösz- szeget;

d) határoz az állami gépállomással és egyéb állami vállalatokkal megkötésre kerülő szerződések ügyé ben;

e) az ellenőrző bizottság véleményének meghallgatása után jóváhagyja az elnök és a vezetőség évközi és évvégi beszámolóját, valamint a zárszámadást;

f) határozatot hoz a hitelek és köl csönök felvételének ügyében, valamint a szociális-kulturális alapból való kifizetések felől;

g) megvizsgálja és jóváhagyja a termelőszövetkezet fejlesztési terveit és a vetésforgó tervét.

A szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezeti élet egyik legfőbb alapelve, s ezt senki nem sértheti meg. A közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekben csak a tagok — vagyis a termelőszövetkezet gazdái — dönthetnek. A felsorolt ügyekben a vezetőség és az elnök a közgyűlés határozata nélkül nem intézkedhet.

A közgyűlés határozatai a vezetőségre és a termelőszövetkezet min den tagjára kötelezőek.

19. A termelőszövetkezet ügyeit két közgyűlés között a vezetőség intézi. A vezetőség felelős a termelő- szövetkezet munkájáért, a közgyűlés határozatainak' végrehajtásáért és az állam iránti kötelezettségek tel- jesítéséért. A termelőszövetkezet elnöke, könyvelője és ellenőrző bizottságának vezetője nem állhatnak egymással közeli rokonságban.

20 A termelőszövetkezet munká jának vezetésére és a vezetőség ha- tározatainak végrehajtására a köz- gyűlés ké‘ évre megválaszthatja a termelőszövetkezet elnökét. A tei melőszövetkezet elnöke — aki egy ben a vezetőség elnöke is — a tér melőszövetkezet gazdálkodását az alapszabály, a jogszabályok, a jóváhagyott termelési terv és bevételkiadási költségvetés alapján, a köz gyűlés és a vezetőség határozatai nak megfelelően, személyi felelősséggel vezeti.

21. A tervezett összes pénzbevételekről és kiadásokról a termelőszövetkezet vezetősége bevétel-kiadási költségvetést készít, amelyet a közgyűlés az éves termelési tervvel együtt hagy jóvá. Kifizetéseket csak a jóváhagyott költségvetés alapján szabad teljesíteni, a közgyűlés azonban indokolt esetben megváltoztathatja a költségvetésben előirányzott összegek rendeltetését.

Év végén a termelőszövetkezet jö védelmének felhasználásáról és elosztásáról zárszámadást kell készíteni, amelyet a vezetőség köteles az ellenőrző b zotíságnak bemutatni eo jóváhagyás végett a közgyűlés elé ■terjeszteni. A jövedelemelosztás a jóváhagyott zárszámadás alapján tör ténik. Az elnök a zárszámadás előterjesztésekor a közgyűlésen gazdasági beszámolót tart.

A termelőszövetkezet vezetősége a könyvelési feladatok ellátására a tagok közül erre képesített tagot jelöl ki, — vagy ha a tagok között ilyen nincs — bérfizetés mellett alkalmaz.

A könyvelőnek a pénzügyek felett önálló rendelkezési joga nincs A könyvelő a termelőszövetkezet pénzgazdálkodásával kapcsolatos rendellenességekről a vezetőségnek, szükség esetén a közgyűlésnek köteles jelentést tenni.

22. A termelőszövetkezet önálló jogi személy saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. képviseletére az elnök és a közgyűlés által erre kijelölt vezetőségi tag együttesen jogosult.

23. Az elnök, a brigádvezetők, a munkacsapatvezetők, a könyvelő és a nem fizikai munkát végző tagok munkájáért is munkaegységjóváírás jár. A vezetőség tagja? részére a termelőszövetkezet érdekében végzett vezetői, illetve ügyviteli munkájukért a közgyűlés munkaegység jóváírását engedélyezheti.

24. A termelőszövetkezet közgyűlése két évre 3—5 tagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság rendszeresen ellenőrzi az alapszabály betartását, a vezetőség munkáját, a termelőszövetkezeti közös vagyon megőrzését, a termelőszövetkezet gazdálkodását és pénzügyi tevékenységét, valamint a tagokkal való elszámolást.

Az ellenőrző bizottság évente kétszer általános vizsgálatot, az egyes munkaterületeken pedig negyedévenként ellenőrzést köteles tartani és azok eredményeiről jelentést tesz a közgyűlésnek.

25. A termelőszövetkezet vezetősége és elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a tagok az alapszabályban biztosított jogaikat minden korlátozás nélkül gyakorolhassák, őrködik azon. hogy a szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezet egész életében hiánytalanul érvényesüljön és azt más szervek is tiszteletben tartsák.

VI.

A termelőszövetkezet működése

26. A közös termelés alapja a termelőszövetkezet éves termelési terve, amelyet a vezetőség készít el és a közgyűlés hagy jóvá. A jóváhagyott éves termelési terv alapján a vezetőség szervezi és ellenőrzi a munkák elvégzését.

27. A termelőszövetkezet elnöke, vezetősége és minden tagja kötelezettséget vállal arra, hogy:

a) állandóan fokozzák a termésho zamot;

b) vetésre a legjobb vetőmagvakat használják, növelik a nemesített vetőmaggal bevetett területeket és a vetőmagot előre kijelölt, jól előkészített és gondosan művelt táblákon termelik;

c) pontosan betartják a gépállomással kötött szerződést, elősegítik a gépállomás dolgozóinak a termelőszövetkezetben végzett munkáját, gondoskodnak azok jó ellátásáról és elszámolásáról, biztosítják a traktorok, kombájnok, motorok cséplőgépek és egyéb munkagépek folyamatos üzem- bentartását és teljes kihasználását;

d) állatfajonként állattenyésztő farmot — kisebb állatlétszámnál brigádot — létesítenek, fejlesztik a közös állatállományt, javítják az állatok minőségét, növelik azok hozamát, gondoskodnak az állatok részére jóminőségű, megfelelő .mennyiségű takarmányról ;

f) a tagok munkájának, a termelő- szövetkezet belső erőforrásainak és a helyi anyagoknak legteljesebb fel- használásával biztosítják a közös gazdálkodás céljára szükséges épületeket (istálló, sertés- és baromfiól, magtár, brigádszállás stb.).

28. A termelőszövetkezet elnöke, vezetősége és tagjai a legfontosabb kötelezettségeik mellett gondoskodnak arról, hogy:

a) a tagok jövedelmének fokozása érdekében a helyi viszonyoknak megfelelően fejlesszék a mezőgazdasági termelés kiegészítő üzemágait és a termelőszövetkezet által termelt nyersanyagok feldolgozását;

b) fokozzák a termelőszövetkezeti tagság szakképzettségét;

c) a nőket és az ifjakat minél nagyobb számban bevonják a közös munkába, lehetővé teszik, hogy a nők és ifjak képzettségüknek megfelelő feladatokat kapjanak a vezetésben is;

d) a bölcsődék és napközi otthonok létesítésével megkönnyítik a nők számára a termelőszövetkezeti munkában való részvételt;

e) állandóan emelik a termelőszövetkezeti tagok kulturális színvonalát.

VII.

A munka megszervezése, értékelése

és a munkafegyelem

29. A termelőszövetkezetben min den munkát a termelőszövetkezeti tagok és családtagjaik végeznek, munkarend szerint. A munkarendet a termelőszövetkezet vezetősége dől gozza ki és a közgyűlés hagyja jóvá. Munkabér ellenében — alkalmazott ként — csak olyan dolgozó munkáját lehet igény bevenni, aki szakkép zettséggel (agronómus, zootechnikus. könyvelő, építési szakemberek stb.) rendelkezik.

30 A mezőgazdasági termelősz«- ve'tkeze alapvető munkaszervezeti egysége a brigád. A vezetőség a te* melőszövetkezet dolgozóiból a gépek fokozottabb kihasználására, a munka termelékenységének emelésére, s a munka helyes irányítására, továbbá jobb ellenőrzése érdekében — az egyes üzemágak munkaerő- szükséglete szerint — állandó jellegű brigádokat szervez és kijelöli azok vezetőit. A vezetőség a brigádvezetőket végzett munkájukról rend szeresen beszámoltatja.

a) A szántóföldi növények termelésére legalább 3—4 évre — ahol a vetésforgót bevezették, a vetésforgó egész idejére — növénytermelő brigádokat kell szervezni és részükre állandó munkaterületeket kell ki jelölni.

b) Olyan termelőszövetkezetben, amelyben szőlő-, gyümölcs- vagy zöldségtermelés folyik, e munkák el végzésére külön brigádot, vagy mun kacsapatot kell szervezni.

c) A növénytermelő brigádon be lül a kapásnövények termelésére egy évre munkacsapatokat kell szervezni.

d) az állattenyésztési munkák elvégzésére állandó jellegű állattenyésztő brigádokat kell szervezni.

31. A növénytermelő és állattenyésztő brigádvezetőknek jegyzőkönyv, leg át kell adni a brigádok hoz tartozó földterületet, állatokat, mezőgazdasági épületeket és egyéb felszerelési tárgyakat, amelyeknek használatáért és megőrzéséért a brigád vezetője és annak tagjai felelősek.

32. A brigád vezetője a termelő- szövetkeze* elnöke, a munkacsapat vezetője pedig a brigádvezető utasításai szerint szervezi meg és irányít ja a munkát. Minden tag felelős a munka elvégzéséért és annak minőségéért.

33. A termelőszövetkezeti tag mun kabeosztásánál figyelembe kell venni szakképzettségét, tapasztaltságát., testi erejét, lakóhelyét és azt, hogy melyik brigádban dolgozik legszívesebben. A terhes és szoptató nőt könnyű munkára kell beosztani. A szülő nőt szülés előtt egy a szülés után két hónapi időtartamra minden munka alól mentesíteni kell. A mén tesítés idejére havonként javára kell írni az előző 12 hónapban teljesített munkaegységei egy hónapra eső átlagának 50 százalékát.

A termelőszövetkezet által iskola ra küldött tagot a közgyűlés munkaegységjóváírásban részesítheti, mely nem lehet több, mint az előző hat hónapban általa teljesített mun kaegység 50 százaléka.

34. A közösgazdálkodásban részt vevő tagok és családtagok munkáját az országos iránynormák alapján a termelőszövetkezetek vezetősége által a helyi viszonyokra kidolgozott és a közgyűlés által jóváhagyott teljesítmény-normákkal kell mérni es munkaegységben kell értékelni.

a) A tagok és a munkában résztvevő családtagok teljesítményét s az érte járó munkaegységet a bri gádvezető legalább 5 naponként köteles bejegyezni a tagkönyvbe;

b) A brigádvezetők napi munkateljesítményét és munkaegységét a könyvelő jegyzi be és a vezetőségnek ezzel megbízott 'tagja ellenőrzi.

c) Az elnök és a könyvelő köteles rendszeresen ellenőrizni a teljesített munkaegységek pontos vezetését és azok szabályszerű felhasználását.

d) A vezetőség köteles minden hó napban összegezni a tagok által meg szerzett és igazolt munkaegységeket és a tagak névsorát a teljesített munkaegységek számának feltüntető sével kifüggeszteni.

35. A termelőszövetkezet jövedelméből — a földjáradékon kívül — a tagok és családtagok kizárólag tel jesített munkaegységeik arányában

(Folytatás a 4. oldalon.)

/