Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-29 / 75. szám
SZERKESZTI A MÉSZÖV Amit a küldöttgyűlésen hallottunk t Az elmúlt vasárnap délelőttjére hirdetett küldöttgyűlést a Kurdi Földművesszövetkezetnél megtartották. A küldöttgyűlés határozatképes volt, mert a küldöttek 60—70 százaléka, ezenkívül a tagság egy része is megjelent. Részt vettek mintegy 150-en, többen a helyiségbe be sem férhettek. A küldöttek írásbeli meghívást kaptak, hiba volt, hogy személyesen senkit sem hívtak meg, de vasárnap délelőtt lévén, mégis szép számmal képviseltette magát a földművésszövetkezeti tagság. A gyűlés majdnem három óra hosz- szat tartott. Tar Gyula ügyvezető annak ellenére, hogy alig egy-két hónapja tölti be ezt a tisztséget, .meglepően jó beszámolót tartott. A szövetkezet munkájával és terveivel, jövőbeni feladataival foglalkozott úgy, hogy a tagság figyelmét lekötötte. Dicsért, bírált a dolgozók közül. A beszámoló mintaszerű volt, annak ellenére, hogy a fiatal ügyvezetőnek ebben a munkában felsőbb szervek nem segítettek. A felügyelőbizottsági elnök beszámolóját is csak pozitívan lehet értékelni. Szilágyi Gyula, a felügyelőbizottság elnöke az ellenőrzéseit, tapasztalatait mondta el, a hibákat elkövetők megjelölésével feltárta és javaslatokat is tett azok megszüntetésére. Elmondta többek között, hogy a csibráki bolt, amely a földművesszövetkezet körzetéhez tartozik, szörnyű piszkos és rendetlen volt a legutóbbi ellenőrzéskor. A megtett intézkedések eredménye, hogy a bolt rendje valamit javult. Megemlítette, hogy a csibráki italbolt rendes és tiszta, ugyancsak ezt tapasztalta a duzsi boltban is. Javasolta, hogy Duzson az italboltot az igazgatóság helyezze át más helyiségbe, mert jelenleg a kultúrház épületében van, ami nem éppen megengedhető. Javasolta, tekintve, hogy Kurd szóA völgység édenkertje ► Kristályosán csörgedező patak mellett, kanyargós úton asszonyok és férfiak félvállra vetett kabátban lépkednek a ragyogó tavaszi reggelen. Egy-két évvel ezelőtt még bizony járatlan volt Mórágyon ez az út, csak néha keresték fel körvadászat alkalmával ezt a határrészt. No meg a juhnyáj ko- lompjának hangját verte vissza a Tölgyfadomb, ahol hajdan a zöldülő vetésben pacsirta rakta fészkét. Ez a parlag ma a közösségé, a gyümölcstermelő szakcsoporté, ahol virágba borultak a két év előtt telepített kajszibarackosok. A szakcsoport tagjai azóta szinte kint élnek a nagy terület apró fái közt. Ma is dolgozni mennek — az őszi 'telepítésű fákat metszik, ahogy azt a gyümölcsös telepítőjétől dr. Bónicz Mátyás körorvos és Frei István agronómus elvtársaktól tanulták. Az őszi ültetés szép eredési mutat, még a kényes mandulásban sem tett kárt a száraz tél. A ko- - rábbi ültetésű barackosok virágdíszben pompáznak. Az idén, ha az idő kedvez, már megmutatják a kis csemeték illatos gyümölcseiket. Büszke örömmel nézik szótlanul mosolygó arccal a sokat fáradozó szakcsoport tagjai és a jövőre gondolnak, — a termőre fordulásra. Addig még sokat kell tenni. Ha az ember nézi a végeláthatatlan sorokat, önkénytelenül egy kérdést lát maga előtt: ezt a nagy munkát lehetett volna-e a közösségi szellem kialakítása nélkül megoldani és vajon megbecsii lésben részesülnek-e munkájukért a szakcsoport tagjai? A választ talán legvilágosabban pártunk agrárpolitikája és kormányunk célkitűzéseit segítő rendeletéi adják meg. A szakcsoport is ezeket a kedvezményeket élvezi és lehetőségeit felhasználva éoíti ki nagyüzemi jellegű bázisát. A szakcsoport parlagterületek befásítására alakult. Természetesen a telepítéssel egyidejűleg a terület művelés alá esik. A rendelkezés tehermentesíti a szakcsoport tagságát azzal, hogy a ta-ta-, lékterület így hat évig adó- és bét mentessé válik. Ezt külön azért kell, hogy kihangsúlyozzuk, mért a közelmúltban voltak olyan hírek, — amelyekkel a tagság lendületes munkáját próbálták akadályozni, — hogy magas adót rónak ki a szakcsoportra. Ezzel szemben az igazság az, hogy még az egyéni, kezdeményezésre telepített gyümölcsösökre is fennáll a kedvezmény. Pártunk és kormányunk továbbra is támogatja az ilyen irányú törekvéseket és segíti minden eszközzel a szakcsoport tagságát abban, hogy kialakíthassák feltételeit a jövő rentábilis nagyüzemi gazdaságának, amelyre a tagság egyöntetűen törekszik; amelyet azzal is bizonyítanak, hogy a telepítési rendszert, a terület óriási méreteit táv lati nagyüzemi tervekben rögzítették és aszerint is dolgoznak. Ezt a területet méltán nevezhetjük a gondos kezek munkája nyomán fakadó — Völgység édenkert jének —, amelyre büszkék lehetnek a szakcsoport tagjai és mindazok, akik e nemzetgazdasági érdeket szolgáló ügyet felkarolták és támogatták. B. L. cialista község lett, szüntessék meg a szálas-telepet, továbbá azt is, hogy a kurdi alsó bolt raktárát sürgősen hozzák rendbe és a szőlőhegyi lakosság részére boltot nyissanak, mert ott régebben két bolt is volt. A két igen értékes beszámolót alapos vita követte. Mintegy tizenhármán szóltak hozzá a küldöttek közül. A felvetések egyikében elmondták, hogy a szálas-telep azért is veszteséges, mert munkavégzés nélkül sok pénzt kifizettek. Látták a nyáron, hogy a szénaboglyák tövében heverésztek az oda munkára felvett dolgozók. Nagy vita alakult ki a bérszámfejtő elbocsátása körül, amelyre az FJK elnöke adta meg a választ, hozzászólásával tisztázta megfelelően ezt a kérdést a választmány tagjai előtt. Felvetették a fuvarozás kérdését is. Határozatot hoztak arra, hogy központilag meg kell vizsgálni, van-e szükség a saját fogatra, nem kerülne-e kevesebbe, ha az alkalmi fuvarokat idegen fuvareszközzel bonyolítanák le. Ugyanis 1958-ban egy pár ló fenntartása a földművesszövetkezetnek ötvenháromezer forintba került. Egy duzsi küldött igen helyesen vetette fel, hogy a bolt lesz lassan a kocsma, mert a palackozott árukat a bolt árusítja, a boltos ki is méri poharanként. Javasolja, hogy ezeket a palackozott árukat adják át az italboltnak, vagy az igazgatóság szigorúan követelje meg, hogy a boltban szeszes italt ne fogyasszanak. Az ügyvezető minden feltett problémára válaszolt olyan formában, hogy időhöz kötve határozták el a hibák megszüntetését. Röviden talán így foglalhatnánk össze a kurdi küldöttgyűlés eltelt három óráját, amelyből az látszik, hogy az érdeklődés megmaradt a földművesszövetkezet ügyei iránt a tagság részéről és továbbra is építő munkával kívánja támogatni a vezetőséget elkövetkezendő munkája során. l\em egyedülálló kérdés Nagydorogon, a földművesszövetkezet az elmúlt héten megtartotta a küldöttgyűlést. A mérlegbeszámoló részletes ismertetése, amelyet a szövetkezet főkönyvelője mondott el, megvilágítást nyújtott az egyes gaz dasági tevékenységek működésére, a vagyonvédelem, az önköltségcsökken tés és a jövedelmezőség alakulására. Megállapította a beszámoló, hogy a szövetkezet tárgyidőszaki működése jó, de lehetne jobb is. Minden ágazatra vonatkozóan intézkedési vrog- ramot dolgozott ki a vezetőség az ön költségcsökkentést illetően. A legtöbb tennivaló az ipari tevékenység nél van. A beszámoló magára vonta a tagok érdeklődését és így sok hozzászólás volt. Javaslatok hangzottak el a termeltetés emelésére, az önköltség csökkentésére, és az ipari üzemmel kapcsolatos árhatósági intézkedésekre. Az egyik küldött hozzászólásában keveselte a 0,7 százalékot kitevő vásárlási visszatérítési, vi szont sokalta a huszonkilencezer forintot kitevő és a MESZÖV-höz átutalásra kerülő kölcsönös támogatási alapra felosztott összeget. A szövetkezetnek a mérleg alapján közel hatezer forintos eszközállománya van, ezzel szemben saját fór rása ezer forint alatt van. Tehát az összes eszközök, mintegy négyötöd részére állami forrást —• hitel formájában — kénytelen igénybe venni. Ez az oka annak, hogy mintegy százhúsz m/Ft kamatterhe volt a szövetkezetnek 1958-ban. A végső cél az, hogy az eszközök döntő súlyban saját forrással legyenek fedezve, így mentesülnek a szövetkezetek a súlyos kamat tehertől, bekövetkezik egy belső megerősödés, amely után már gondolni lehet a visszatérítés lényegesebb emelésére. A vasműszaki cikkek árubemutatójáról Az elmúlt vasárnap megyénkben több helyen — Bátaszéken, Bonyhá- don, Kölesden és Magyarkesziben — sikerrel rendezték meg földművesszövetkezeteink vasműszaki árubemutatóikat. A földművesszövetkezetek nőbizottságai eredményesen dolgoztak a községi nőtanácsokkal karöltve a bemutató sikerességéért. Bizonyíték erre az árubemutató látogatottsága. Bonyhádon már a déli órákban több mint ezer fő tekintette meg a bemutatott vasműszaki árucikkeket, Kölesden a mintaszerűen elrendezett árukból sokat meg is vásároltak a látogatók. A tapasztalatok közt van egy olyan megállapítás is, amely megnyugtató lehet a lakosság részére olyan szempontból, hogy nincs áruhiány, a vasműszaki cikkek közül eltűntek a hiánycikkek. A kulturéletből Az Ozorai Földművesszövetkezet kultúrcsoportja figyelembe véve a kultúrgárda képességeit és nem utolsó sorban a közönség kultúrigé- nyét, közös elhatározással a »Szélvihar« betanulását vette tervbe, amelyet kitartó munkával, sok színpadi próbával sikerült az elmúlt vasárnap közönség elé vinni. A földművesszövetkezet kollektívája ezt az igazán komoly előadást a Tanács-1 köztársaság megalakulásának 40. évfordulója megünneplésével kapcsolta össze. Alakításukkal sikert arattak, megnyerték a közönség tetszését. Valószínűleg még többször sor kerül a mű lejátszására, mivel az érdeklődés mindinkább fokozódik. Ezzel a lépéssel a földművesszövetkezet kultúrcsoportja komoly helyet foglal el a kultúregyüttesek között és úgy gondoljuk, hogy ez a lépés a siker alapjául szolgál egy még többet produkáló, még aktívabb kultúráiét kibontakozásához. Ezzel is védjük az export lehetőségeinket (Folytatás) A pajzstetvek elleni védekezés súlypontja ezért a téli munkálatokra esik. A jól végrehajtott téli védekezés jelentékeny mértékben csők kenti a fertőzött fákon a pajzstetű- állományt és csak a védekezés tech rákéval együtt járó tökéletlenségek miatt marad meg a legvédettebb he lyekre települt pajzstetvek egy töredéke. Bár elmúlt az ideje, mégis meg kell emlékezni arról, hogy a télutói védekezés a szokásos kéregkaparáson és fatisztogatáson túl, permetezésből áll. Permetezni téli higítású mészkénlével is jó ered ménnyel lehet, mindenképpen biztosabban azonban a gyümölcsfa-olajok alkalmazása. Az újabb kísérletek szerint fagyos időben is lehet permetezni. Ősszel barackot és kajszit, azonban sem ekkor, sem máskor nem szabad ásványi vagy kátrányolajokkal permetezni. Itt csak téli hígítási mészkénlé alkalmazható. A pajzstetvek elszaporodásának nagyon kedvez a páratelt meleg kör nyezet, tehát a túlságosan sűrű korona által nyújtott állapot a pajzstetű fertőzés fokozására alkalmas. Ezért különösen a pajzstetves fáknál legyen szabály a gondos korona- alakítás, hogy minél több napfény juthasson a korona legelrejtettebb részeibe is. Különösen a nyári forró verőfény pusztít el nagyon sok fiatal lárvát, illetve befolyásolja hátrányosan az anyatetvek életét. Nyílt víztükrök közelében — Bölcske, Ma docsa — ezért mindig súlyosabb a pajzstetű-fertőzés, mint pusztai jel legű aszályra hajlamosabb tájakon. A téli fagyban ne bízzunk, mert ezt a pajzstetű igen jól bírja, de sok kai nagyobb ellensége a nyári forróság. Nyáron a pajzstetvek ellen már gyakorlatilag semmit sem tehetünk. Bár levéltetű-ölő szerek mindegyike pusztítja a pajzstetű lárvákat is, ezek közül mégis csak azok hullanak le, amelyek a permetező szerrel — nikotin, pirétrium, parathion, DDT, vagy HCH, — közvetlenül érintkeznek. Ezért, hogy komoly hatást érhessünk el, olyan sokszor kellene nyár folyamán permetezni, hogy az a gazdaságosság rovására menne. A levéltetvek ellen alkalmazott védekezés azonban egyidejűleg a pajzstetveket is érinti. Végezetül meg kell emlékeznünk az alma kártevőiről általában, mely a fás részeken, de nyár derekán az évi hajtásokon, sőt a levélnyeleken is megjelenik. Ez fehérgyapjas bevonatot képez, neve: vértetű. A hajtások hegyét 2-3 ujjnyi mélységben a hajtástörő eszelény rágja el. A levélfúró eszelényeknek a főérben élő lárvája néha feltűnő lombhullást okoz nyár közepén. Pókhálószerű szövedékben a pókhálós almamoly sárga hernyói élnek. A levelek színét kissé megfakítja, fonákát légy- piszok-szerű szennyezéssel szórja tele a recés poloska. Homoki vidéken a koronatető tőhajtások levelein kezdve erős lombpusztítást végez a zöld cserebogár. A bimbók elbarnu- lását a bimbólikasató lárvája okozza, amely kirágja a borultan maradt sziromfedél alatt a virágrészeket. Májusban poloskaszagú darázs lárvája rág a diónagyságú almákba. Ugyanezeken számos tűszúrás-szerű pont jelzi az almaeszelény kártételét. Májustól gyümölcsérésig az almamoly hernyója él a gyümölcsben. A vértetű hófehér vattaszerű váladéka feltűnően jelzi a fertőzés he lyét, amely leggyakrabban a törzsek, vagy a vastagabb ágaknak egy egy repedése jég, vagy emberokozta sérülés szolgál telephelyéül. Nyár derekán átmenetileg a fiatal hajtásokra is átterjed, sőt a levelek nyelét is sokszor körülfogja a gyapjúszerű váladék. Szívása nyomán, ha nem szűnik, rákosodásra emlékeztető ma kacs daganatok keletkeznek, amelyek nemcsak a fa életerejét szívják el, hanem okai annak is, hogy a fölöttük lévő korona vagy ágrész idővel elszárad. Mindez azonban már a múlté és jelenleg a vértetű nem tud már annyira elhatalmasodni, hogy komoly kárt tegyen. A levéltetű sötét, feketés-kékszínű kis rovar, amelynek testnedveiben vörhenyes színanyag van, ezért szét morzsolva alvadt vérre emlékeztető színű. Amerikából hurcolták be a múlt század második felében és a faiskolák révén rohamosan terjedt el. Európában azonban csak szűznemzéssel szaporodik és téli tojása nincs. Tavasztól őszig számos nemzedék követi egymást, és minden ál lat hátából bőségesen választ ki viaszszerű anyagot, amely megszáradva vattára emlékeztető tömeggé lesz. (Folytatás következik.)
