Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-25 / 71. szám

1959. március 25. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 1957- ben még ráfizetés 1958- ban többletnyereség a Húsipari Vállalatnál Sokan fogadták kétkedve a múlt év elején megtartott termelési érte­kezleten Dudás Antal igazgatónak azt a bejelentését, hogy van lehe­tőség a Tolna megyei Ir'stpari Vál­lalatnál is olyan jó munkára, hogy az év végén nyereségrészesedést kap hassanak a dolgozók. A vallalat ve­zetősége élni akar ezzel a lehetőség gél, aminek vaíóravaltása a dolgo­zók munkáján múlik. Többletnyereség ennél a vállalat­nál? — Ahol még csak nemrég szá­molták fel egy — több vezetőből álló — bűnszövetkezet gaiázdálko- dását, ahol az ellenforradalom utá­ni hónapokban nagymértékben meg lazult a munkafegyelem, nem volt megfelelően megszervezve a társa­dalmi tulajdon védelme és az 1957-es évet is ráfizetéssel zárta a vállalat? Ma már mindenki elhiszi azt, hogy az egy év előtti bejelentés nem volt alaptalan. Bár még az utóbbi napokban is többen kétel­kedtek, be-benéztek az irodába, kér dezték, itt van-e már a pénz, készen van-e a lista. Ma pedig mindenki megkapja a »legnyomósabb érvet-“, a »terven felüli« fizetést tartalmazó borítékot. Hogyan sikerült elérni a több, mint egymilliós többletnyereséget? — Egyáltalán nem kellett csoda hoz zá. Csak az, hogy a vállalat vezetői állandóan szemmel tartsák a ter­melés alakulását, gyorsan beavat­kozzanak, ha valahol hiba van, meg győzéssel, de ha ez nem segít, fele- lősségrevonással, kártérítésre való kötelezéssel küszöböljék ki a hibá­kat. Mindenek előtt a bizonylati fe­gyelem helyreállítására volt szük­ség. Megszüntették azt a gyakorla­tot, hogy a könyvelés részére ké­szülő bizonylatokat utólag, sokszor csak emlékezet alapján állították ki. A könyvelés csak regisztrált, több­nyire késve, pontatlan bizonylatok alapján. így csak negyedévenként, legfeljebb havonta »ugrottak ki« a lemaradások egy-egy tervmutatónál. Ma már napról napra megállapít­ható, ha egyik, vagy másik részleg rossz munkát végzett. Ellenőrzik az anyagnormák betartását és ha a ki­adott anyagból valami a hulladékba kerül, vagy az előírásnak nem meg felelően használják fel, a számok mindjárt jelzik a hibát. A kiterme­lési százalék állandó figyelemmel kísérése — ez mutatja azt, hogy a különböző minőségű levágott álla­tokból hány százalék főterméket nyernek, — azonnal kimutatja, hogy jól végezte-e a csontozást a brigád. A pontos, naprakész számvitel tette csak lehetővé a munkaszerve­zés, irányítás megjavítását. A mun­ka szervezése — kezdve az átvétel­től az értékesítésig — össze sem ha­sonlítható a korábbi évek gyakor­latával. Míg azelőtt nem egyszer elő fordult, hogy az üzembeszállított ál­latokat napokig kellett »pihentetni« — ezalatt minőségi és mennyiségi romlásnak kitenni, ma már, ha az Állatforgalmi Vállalattal megálla­podtak a szállításban, a vágóbrigád úgy készül fel, hogy a beérkező ál­latokat még aznap levágja, más­nap már »mérhető« a vágási, kiter­melési eredmény. A vállalatnál — miközben készül nek a nyereségrészesedés kifizetésé­re — dolgoznak az ez évi tervek módosításán is. Bár jók a múlt évi eredmények, de van még lehetőség az önköltség csökkentésére, a terme­lékenység növelésére, a gazdaságo­sabb termelésre. A vállalat vezetői műszakilag már felmérték a lehető­ségeket, mintegy negyedmillió fo­rintot tudnak megtakarítani. A tér vet — a nyereségrészesedés kifizeté­sével egyidejűleg — a dolgozók elé terjesztik, akik észrevételeikkel, ja­vaslataikkal kiegészítve bizonyára elfogadják, hisz most már látják, él- demes jól dolgozni. Több mint 1 millió forintos nyereséggel zárta az évet a szekszárdi földművesszövetkezet A Szekszárdi Földművesszövetke­zet vasárnap délelőtt tartotta az évi rendes mérlegismertető küldött-köz­gyűlését. A gyűlésen az igazgatóság nevében Dávid Ottó, a szövetkezet ügyvezető elnöke beszámolt a szö­vetkezet múlt évi tevékenységéről. A szövetkezet keretében a múlt évben három szakcsoport működött, egy zöldség- és gombatermelő, egy baromfinevelő és hizlaló és egy mé­hész szakcsoport. Közülük a barom­finevelő és hizlaló szakcsoport rosz- szul tevékenykedett, míg a másik kettő működése eredményes volt a tagságra és a földművesszövetkezet­re nézve egyaránt. A földművesszövetkezet igen szé­leskörűen bekapcsolódott a város gazdasági életébe: jelentős segítséget nyújtott a termelőszövetkezetek erő­sítése, fejlesztése érdekében, ugyan­akkor támogatták az egyéni dolgozó parasztok termelését is. Eredményes volt a szövetkezet múlt évi kereskedelmi tevékenysége is. A múlt évet 1 millió 39 ezer fo­rintos nyereséggel zárták. Az előző években még sosem sikerült ilyen szép eredményt elérniük. Ezt nem új egységek létrehozásával sikerült elérniük, hanem a helyes gazdálko­dással. Foglalkozott a beszámoló a vásár­lási visszatérítés és a részjegyek be­fizetésének kérdésével is. A nyere­ség után több mint 130 000 forintot fizetnek ki vásárlási visszatérítés cí­mén. Ez azt jelenti, hogy minden 100 forintos vásárlás után — amelyet természetesen bejegyeztek a könyv­be — 2,29 forintot térít vissza a szö­vetkezet. HÍREK — Kliment Vorosilov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának elnöke 2500 értékes tudományos könyvet ajándékozott a krakkói Jagelló- egyetemnek. A Jagelló Ulászló által alapított ősi egyetem vezetői a krak­kói szovjet konzulátuson ünnepé­lyes keretek között vették át az ajándékot. — Úttörőket avattak a Tanácsköz­társaság kikiáltásának negyvenedik évfordulója alkalmából Gyulajon. Az iskola 26 ötödik osztályos tanu­lója közül 24-en sikeresen tették le az újoncpróbát. — Megkezdték az állatok kiválo­gatását megyénkben az őszi mező- gazdasági kiállításra. A válogatást állattenyésztési szakemberek végzik. — Harmincegy általános iskolai tantermet létesítettek az elmúlt év­ben állami beruházásból Tolna me­gyében. — Március 26-tól április 1-ig Ró­mában tartják a feketebőrű írók és művészek második kongresszusát. Az első kongresszus 1956-ban a pá­rizsi Sorbonne-on ülésezett és »A kultúra válsága« című témával fog­lalkozott. Ennek a kongresszusnak egyik határozata alapján létesült az Afrikai Kultúra Társasága, amely most a második kongresszust ren­dezi. Ezúttal a néger-afrikai kultúra egységéről és felelősségéről lesz szó. Afrika és Amerika legkiválóbb fe­ketebőrű személyiségei fogadták el a meghívást és vesznek részt a kong­resszus munkájában. — 3500 forintot forgalmazott va­sárnap egyetlen nap alatt a szek­szárdi, sétakerti cukrászda. — A Kelényi tánczenekar vendég­szerepei Szekszárdon a Városi Mű­velődési Házban március 30-án, hús­vét másnapján. — A nép »öreg nagymamának« nevezi Svédország és egész Európa egyik legrégibb újságját, a »Norr- köpings Tidningar«-t. A lap nemrég a norrköpingi múzeumban rende­zett érdekes történelmi kiállítással ünnepelte 200 éves fennállását. A Norrköpings Tidningar azzal büsz­kélkedhet, hogy ugyanazon címmel, megszakítás nélkül 200 éve nap mint nap megjelent. Jelehleg körülbelül 25 000 példányban adják ki. — 3500 hold vegyszeres gyomirtás­ra kötött szerződést eddig a Fácán­kerti Növényvédő Állomás a megye termelőszövetkezeteivel és egyéni gazdákkal. — Műsoros barátsági bált rende­zett vasárnap este a Városi Művelő­dési Házban a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság. Scherer Sándor, az MSZBT megyei titkárának megnyitó szavai után a Pécsi Nemzeti Színház művészei adtak műsort. — 150 ezer forintot fordítanak eb­ben az évben Dunaföldváron a köz­ségfejlesztési alapból makadámút építésére. A falun dolgozó kommunisták tavaszi tennivalójáról M egkezdődött a tavaszi mun­kák dandárja. Azok a dol­gozó parasztok, akik a tél folyamán választották a nagyüzemi gazdálko­dást, most ismerkednek meg iga­zán a közös élettel, a közös munká­val. Az új tagok már brigádokban, munkacsapatokban végzik a tavaszi tennivalókat. Azok, akik még az idén egyénileg művelik keskeny pár celláikat azok is kint vannak a ha­tárban, hogy elvégezzék a szükséges teendőket: szántanak, vetnek, simí- tóznak, fogasolnak. A dolgozó pa­rasztság tehát hozzáfogott, hogy a párt március 6-i határozatában fog­lalt célt — az 5,2 százalékos ter­méstöbbletet i— megvalósítsa. A parasztok szorgoskodnak a föl­deken, de még sok a tennivaló an­nak érdekében, hogy ezek a mun­kák és a jó adottságok meghozzák a kívánt eredményeket. Azokban a községekben, ahol a mezőgazdaság szocialista átszervezése eredménye­ként a nagyüzemi gazdálkodást már a tavasszal megkezdték, ott a párt- szervezeteknek mindenek előtt a tér melés zavartalanságának biztosítása mellett a jó kollektíva megteremté­se, a közös élet kialakításának se­gítése az egyik legfontosabb teen­dője. Azok, akik még csak most is­merkednek a közös gazdasággal, azok részben azért választották a nagyüzemi gazdálkodás útját, mert meggyőződésből tudják: a kommu­nisták ismét jót akarnak, miként jót tettek 1945-ben is, amikor a földosz­tást követelték és megvalósították. A kommunistáknak új, nagyszerű feladata most a termelőszövetkezeti községekben, hogy megerősítsék hi­tükben ezeket az új szövetkezeti ta­gokat. A szövetkezetek új tagjait száz és száz szál köti még a volt kisparasz­ti életformához, megszokáshoz. Ezek a szálak nem szakadtak el azzal, j hogy aláírták a belépési nyilatkoza- j tot, s megkezdték a közös gazdál­kodás útját járni. Sokszor jelentke­zik még majd az év folyamán az a visszahúzó erő. Sok a tennivaló. Is­merkedés az újjal, minden esetben a kérdések, kétkedések tömkelegét veti fel. Türelmes szóra, meggyőző munkára van szükség, nem szabad sajnálni sem az időt, sem a fáradsá­got. Lehet, hogy az egyszeri válasz nem oszlatja el a kétkedést, lehet, hogy az új gazdálkodási forma hosz szabb ideig szokatlan lesz — de ezekkel a nehézségekkel szemben csak a türelmes, meggyőző munka segíthet. A kommunisták, helyes ha úgy vállalják, kérik beosztásukat, hogy a gazdaság minden területét át foghassák: legyenek ott a növényter­mesztésben és az állattenyésztésben* tevékenykedjenek a különböző üzem ágakban, hogy ezáltal is még job­ban megismerjék a közös gazdaság minden részletét, azonnal találkoz­zanak az esetleges problémákkal, így sokkalta gyorsabban megtehetik a szükséges tennivalókat. Mindez természetesen megkövete­li, hogy a pártszervezetek aktívan tevékenykedjenek. Sok termelőszö­vetkezetben még megalakításra vár a pártszervezet, de addig is, amíg önálló pártszervezet nem tevékeny­kedhet, ott létre kell hozni a párt­csoportokat. A pártszervezet és pártcsoport te­vékenysége csak akkor hozza meg a kívánt eredményt, ha az alapszer­vezet munkájában minden kommu­nista részt vállal, s a pártmegbiza- tásokat mindenki maradéktalanul teljesíti. Ez természetesen megköve­teli azt is, hogy a pártvezetőség tervszerűen, a helyi körülmények alaposan ismerve készítse el tervét; Nem minden község választotta még a nagyüzemi gazdálkodás út­ját, igen jelentős számban vannak még a megyében egyénileg gazdál­kodók is. Helytelen lenne most, ha a pártszervezetek megfeledkeznének róluk politikai munkájuk során. Szükséges a velük való foglalkozás, hiszen ők továbbra is a munkásosz­tály szövetségesei, és ők a leendő szövetkezeti tagok. Ravasszal általában mindig sok a pártszervezetek tennivaló­ja, de ezen a tavaszon sokkalta több a munka, mint ezelőtt bármikor. A sok munka sokrétű tennivalót je­lent, de egyúttal kiváló alkalom ar­ra is, hogy a pártszervezet megis­merje a szövetkezet minden tagját, s közülük a legjobbakkal az elkövet kezendő időben erősítsék soraikat. — Indiában évente 15—20 ezer ember hal meg kígyómarás követ­keztében. Ezt a megdöbbentő adatot Karmakar indiai egészségügyi mi­niszter közölte a képviselőházban. Becslések szerint évente legalább 200 000 kígyómarási eset fordul elő. — A bátai színjátszók a tél folyamán hét alkalommal mutatták be a Vén bakancsos és fia, a huszár című színművet. A hét előadásból ötöt Bátán, kettőt pedig Bátaszéken rendeztek. Mindkét helyen nagy kö­zönségsikert arattak az előadással. Nyuszi, helikopter, szeplőkrém — Ünnep előtti bevásárlások — FELHÍVÁS A BM Tolna megyei Rendőrfőka­pitányság Közlekedésrendészeti Osz­tálya felhívja a megye mindazon gépjármű üzembentartóit, akik a nevükön nyilvántartott gépjármű­veik átrendszámozásáról még nem gondoskodtak, hogy a gépjárművei­ket legkésőbb folyó évi április hó 3-án 12 óráig Szekszárdon a rendőr­főkapitányság elé rendszámcsere cél­jából állítsák elő. A járművek át- rendszámozása a jelzett határidőig hétköznaponként 8 órától 12 óráig történik. Folyó évi április 4-től kezdődően a régi rendszámmal közlekedő gépjár­műveket a közlekedésrendészeti szervek a közúti forgalomból kitilt­ják. A felügyelőbizottság beszámoló­ját Gyöngyösi János, a felügyelőbi­zottság elnöke terjesztette elő. Rész­letesen ismertette az ellenőrzések, leltárak eredményét és a költségve­tést. Dicséretet érdemelnek Az ozorai fiatalok, a KlSZ-szerve- zet és az úttörők szép munkát végez­nek a község parkosításáért, szépíté­séért. A KISZ-fiatalok és az úttörők gyű­lést tartottak, amelyen meghatároz­ták a feladatokat és megjelölték azo­kat a községrészeket, amelyeket tár­sadalmi munkával parkosítanak. A fiatalok kezdeményezése találkozott a községi tanács helyeslésével és a Pécsi Kertészeti Gazdaságtól már be is szerezték a szükséges díszcserjé­ket. A lelkes ozorai fiatalok már hoz­zá is fogtak a munkához. A tervek szerint a község belterületén több mint 500 folyóméter díszcserjét ül­tetnek el. Kétségbevonhatatlanul itt a ta­vasz. Virágbaborultak a mandula- és a barackfák, megszaporodtak a sétáló járókelők az utcákon, nyuga- lombavonulnak a télikabátok, az üz­letekben keresett cikk most a ballon kabát és a nyári holmi. Most van a tavaszi bevásárlások ideje, a hét végén itt a húsvét, ezért szaporod­tak meg úgy a vásárlók az üzletek­ben. Itt a húsvét, újabb ok az aján­dékozásra, és jaj annak, aki erről megfeledkezik... De nézzük csak sorjában. Legelő­ször is a gyerekek tartanak szá­mot az ajándékra. Lépjünk hát be néhány percre a Sport- és Játékbolt ba. Egy idősebb néni és egy pirosbal­lonos fiatalasszony tanakodnak, mit is vegyenek. Legelőször is egy kis mosóteknőre esik a választás. — Tessék, lehet választani nyu­szikból is. Lendkerekes, guruló nyu­szi, fehér plüss-nyuszi... átlátszó, vagy festett tojás, meg lehet tölteni cukorkával. A mosóteknő mellé végül is kis játékvödör kerül, a hozzávaló la­páttal és végül egy átlátszó, mű­anyag pirostojás. De vannak mamák, akik a legil­letékesebbre, magára a gyerekre bízzák a választást. A mai gyere­kek már ismerik, honnan fúj a szél, ismerik már azt a »nyuszit«... Akárcsak az a négy-ötéves forma, fehér svájcisapkás kis kölyök, aki­nek valami megragadja a figyelmét a játékokkal tele polcon és rángatni kezdi az anyja kabátját: — Anyuú, azt a nagy helikoptert vedd meg. — (No lám, már a kis kölyök is mennyire ismerős a tech­nikában. A játékautó iránt nem is nagyon lelkesedik.) Egy kislánynak babakocsit vásá­rol a mamája, s a rábeszélésre egy pólyába kötözött babát is. Amíg a mama a pénztárhoz megy, a kislány ráteszi a kezét a kocsi fogantyújára, nyomban kinyilvánítja tulajdonjo­gát: — Ez az enyém, és senki másé. Az eladók ifedig ki tudja hányad szór és hányadik papának, mamá­nak, nagymamának mutatják be a guruló nyuszit, az ugráló békát, a nylonruhás babákat, az autókat és ki tudná felsorolni, még hányféle já­tékot. Persze, nemcsak a játékokat vá­sárolják. Egy idősebb bácsi és egy szemüveges kisfiú nagy szakérte­lemmel válogat a horgok, különböző horgászkészsétfek között. Hát Igen, a horgászok népes tábora ismét el­lepi majd a partokat, a bő zsák­mány reményében, és a felszerelést ugyebár, most kell beszerezni. De térjünk csak vissza a húsvéti árukhoz és tegyük át a székhelyűn­ket — mondjuk, az Illatszerboltba. A kölnivíznek van most nagy kele- te, hol van már az a divat, amikor még a kút mellett folyt a locsolás. A vödör díszes kis üveggé zsugoro­dott, a friss víz pedig átváltozott or gona, rózsa, szekjű és ki tudná még, hányféle virág illatát illatozó kölni­vé. Egy falusi néni — a kosara tártál mából ítélve nagyobb bevásárlás kedvéért jött be Szekszárdra — két üveggel vásárol egyszerre, közben magyarázón teszi hozzá: — A gyerekeknek kell locsolni. Ugyancsak fogy a Fekete macska, az Opera, a Levendula, -’e a.hányan betérnek vásárolni, valamennyien vásárolnak tojásfestéket is. De újab bán keresett a szeplőkrém is. Mert a tavaszi napsugár bizony, a szép­iákét is előcsalja... Megindultak tehat a húsvéti és a tavaszi előkészületek. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents