Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-25 / 71. szám

1959. március 25. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 ^Kö&épiókoláóok Szerkesztették a Bonyhádi Állami Perczel Mór Közgazdasági Technikum tanulói az iskolai szerkesztőbizottság vezetésével. A szerkesztőbizottság vezetője: Rumbus Ilona. GONDOLATOK a Tanácsköztársaság 40. évfordulóján Egy nép életében gyakran fordul­nak elő olyan események, amelye­ket örök időkre megőriz a történe­lem. A mi történelmünk is bővelkedik ilyen eseményekben. Népünk évszá­zadok folyamán több alkalommal is harcolt szabadságáért, függetlensé­géért. A Dózsa-, Bocskay-, Bethlen-, és a Rákóczi vezette harcok mind egy-egy dicsőséges szakaszai, lánc­szemei ezeréves történelmünknek. Ebben a hónapban két ilyen tör­ténelmi évfordulót is ünnepeltünk: 15-én az 1848-as magyar forradalom 111, 21-én pedig a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 40. év­fordulóját. E két jelentős évforduló, e két esemény történelmi előkészí­tője volt népi demokráciánknak. 1848 és 1919 hazánk történelmében hősies kísérletek, melyek a felszaba­dulás előtt az úri Magyarországgal szemben, a haladást, a nemzeti meg újhodást képviselték. * Mi tette történelmünk kiemelkedő dátumává e két évszámot, és milyen tanulságokat vonhatunk le ezekből a magunk számára? Elsősorban azt, hogy a maguk ide jében programjuk és célkitűzéseik a társadalmi haladás követelményeit fogalmazták meg. 111 évvel ezelőtt — 1848-ban — a haladás legnagyobb gátja a feudális rendszer és a gyar­mati függés volt. Az 1848-as forra­dalom e gát ellen indult rohamra, hogy megnyissa az utat — az évszá­zados elmaradást leküzdve — Ma­gyarország polgári átalakulása előtt. A feudális bilincsekre mért csapá­sok közül a legsúlyosabb a jobbágy­felszabadítás volt. A magyar munkásosztály 40 év­vel ezelőtt 1919 márciusában — a Kommunisták Magyarországi Párt­jának vezetésével — kísérletet tett arra, hogy megszabadítsa az orszá­got a fejlődést gátló feudális ma­radványoktól és egycsapásra végez­zen a kapitalista kizsákmányolással is, hogy megteremthesse a szocialis­ta Magyarországot. Ez döntő fordu­latot jelentett volna népünk életé­ben. Néhány szó KISZ-szervezetünk munkájáról Ha mérlegre tesszük KlSZ-szerve- zetünk első félévi munkáját, akkor — az előző évhez viszonyítva — elégedettek lehetünk az eredmény­nyel. Szervezetünk erősödött, fejlő­dött a múlt tanévhez viszonyítva. Mindjobban eleget tesz szerveze­tünk annak a célkitűzésnek, hogy egész tanulóifjúságunk vezetője le­gyen. Több példa és tény igazolja ezt a megállapításomat, de nem bo­csátkozom most ezek ismertetésébe, hanem inkább az előttünk álló fel­adatokról akarok szólni. A tanulmányi munka segítése és további javítása mellett elsőrendű feladatunk magatartásunkat tovább javítani, finomítani. Olyan légkört kell teremtenünk, hogy a fiúk — el­sősorban a felsőbb osztályos fiúk — hatékonyabban kapcsolódjanak be szervezeti életünkbe, és példát mu­tassanak. Szervezetünk politikai célkitűzései nek megvalósítása érdekében a jól megindult előkészítőket még tartal­masabbá kell tenni, hogy jó ered­ménnyel és sikeresen záródjanak majd a Kilián György és Ifjú Kom­munista próbák. Kultúrcsoportjaink tagjainak jól fel kell készülni a Járási Ifjúsági Seregszemlére, hogy a korábbi évek jó eredményeihez _hasonlóan szerepel­jenek az idei kulturális seregszem­lén is! És gondolni kell lassan a nyárra is, nyári tervünk, az országjárás elő­készítésére és megszervezésére. Meg győződésem, hogy az idei dunántúli túra is olyan jól fog sikerülni és él­ményekben olyan gazdag lesz, mint a tavalyi észak-magyarországi. A feladatokat mindannyian jól is­merjük, munkára fel tehát, hogy azokat minél jobban oldjuk meg, hogy minél jobb eredménnyel zár­juk a tanévet és utána megérdemel­ten élvezzük a nyári pihenést és szó rakozást! Bertalan Ilona KISZ titkár Félév után Ki mint vet úgy arat — tartja a régi magyar közmondás. Most, hogy az 1958—59-es tanév első fele immár mögöttünk van, mi is megláthattuk első félévi vetésünk eredményét: ja­nuár 31-én megkaptuk a félévi érte­sítőket. Örömtől dobogó szívvel, felcsilla­nó szemmel, vagy — szorongó érzé­sekkel eltelve egyikünk-másikunk — mentünk ki a katedra elé osztály főnökeink felszólítására, hogy át­vegyük a zöldes-külsejű könyvecs­kéket. Értékeljük eddigi munkánk ered­ményét. Iskolai eredményünk a negyedévi­hez képest emelkedett. Ezt mutatja 3.36-os átlagunk is. Lássuk hogyan alakult osztályaink rangsora a félévi eredmények alapján? 1. II. osztály 3.57, 2. I. osztály 3.42, 3. III. osztály 3.38, 4. IV. osztály 3.10. Ez a rangsor valamennyiünket meglepett. A II. osztály — az utolsó heteket is kihasználva — vasszorga­lommal tört az élre. Ez megtevő volt, hiszen eddig még egyszer sem sikerült az első helyre kerülniök. Őszintén gratulálunk! A második helyet az I. osztály fog lulta el, megérdemelten, összetéte­lénél fogva egyike a legjobb osztá­lyoknak az idei 1. osztály. Legmeg­lepőbb és számunkra a legkellemet­lenebb volt a III. osztály 3. helyezé­se. Eddig mindig az első helyen áll­tak tanulmányi téren! Vajon mi az oka lemaradásunknak? Talán a III. osztály tananyagából is adódik ez! A IV. osztály is javított eredmé­nyén a negyedévihez képest, de tő­lük is még sokkal jobb eredményt várunk. Képességük megvan hozzá. Reméljük, hogy a közelgő képesítő vizsga komolysága kellő szorgalom­ra buzdítja őket is. Tanulmányi csoportjaink versenye is élénkebb volt az elmúlt negyed­évinél. Különösen az utolsó napok jelentettek sok izgalmat, amíg a sta tisztikai diákkör tagjai fényt derí­tettek a valóságra. A VI. és IV. csoport között fenn­álló komoly versenyből a VI. cso­port került ki győztesen. Szépen ja­vított és a harmadik helyre került az V. csoport, amely szorosan felzár kozott a IV. csoport mögött. A verseny tovább folyik. Majd az év végén dől el, hogy melyik cso­port érdemli meg a jutalmat, a pesti kirándulást. Az egyénenkénti tanulmányi ered­mények a következők: kitűnő 2, je­les 9, jó 52, közepes 37, elégséges 17, elégtelen 6. A két kitűnőrendű ta­nulónk, akikre büszkék vagyunk: Guttyán Margit IV. o. t. és Bertalan Ilona III. o. t. Félévkor 9 tanulónk büszkélked­hetett jeles bizonyítványával. Azon­ban sok jórendű tanuló lehetne még kellő szorgalommal jelesrendü. NAGY KATALIN 111. o. t. A Magyar Tanácsköztársaság fenn állásának rövid 133 napja alatt tör­ténelmi jelentőségű intézkedéseket foganatosított. A proletárhatalom ki sajátította a földesúri és kapitalista kézen lévő gyárakat, bányákat, nagy birtokokat, emberhez méltó jogok­hoz juttatta az addig rabságban, tu­datlanságban élő magyar milliókat. A Tanácsköztársaság azonban — ellenséges kapitalista környezettel körülzárva — olyan kis országban, mint Magyarország, tartósan nem maradhatott fenn. Az intervenció- sok túlerejével szemben vívott hő­sies, de egyenlőtlen harcban követ­kezésképp alul kellett maradnia. Szovjet-Oroszország akkor még nem tudott közvetlen segítséget nyújta­ni, hiszen az is létéért küzdött a nem zetközi reakcióval szemben. Ennek ellenére a Magyar Tanács- köztársaság jelentősége nemzetközi és nemzeti szempontból is igen nagy volt. Mindazokat a célkitűzéseket, me­lyek 48-ban és 19-ben megoldatla- _nok maradtak, egy negyedszázaddal később a magyar népi demokrácia váltotta valóra a feudális maradvá­nyok felszámolásával, a kapitaliz­mus megdöntésével és a szocializ­mus építésének elkezdésével. E ne­gyedszázad alatt a Szovjetunió hihe­tetlenül megerősödött, s így már segítséget tudott nyújtani a magyar népnek is, hogy ezeket a feladatokat valóraválthassa. Ezzel népünk előtt is megnyílt a lehetőség, hogy ráléphessen a szo­cializmus építésének szabad útjára. Hegyi Mária IV. o. t. Iskolaszövetkezetét alakítottunk Megfelelő előkészítés után meg­alakítottuk »Iskolai Termelő és Ér­tékesítő Szövetkezet«-ünket. A meg­alakulást tanulmányozás céljából látogatás előzte meg a szekszárdi közgazdasági technikumban. Alakuló közgyűlésünk előtt már két héttel olvashattuk az iskola fo­lyosóján lévő hirdetőtáblán az »Is­kolai Termelő és Értékesítő Szövet­kezet-« alapszabály-tervezetét. Az alakuló közgyűlés február 20-án ült össze. Az igazgató úr bevezetőjében a szövetkezet megalakulásának célki­tűzéseiről beszélt, s szavai megszív­lelendők mindannyiunk számára. E szavak ösztönzőek és lelkesítők vol­tak minden egyes szövetkezeti tag számára. Az alakuló közgyűlés résztvevői egyhangú határozattal megalakult- nak nyilvánították az »Iskolai Ter­melő és Értékesítő Szövetkezethet. Az új vezetőség ismertette a szö­vetkezet alapszabály-tervezetét, ami! a tagság egyhangú lelkesedéssel el­fogadott. Az alakuló közgyűlésen jelen volt Vágvölgyi János, a járási FJK kül­dötte és Ferencz Imre elvtárs, a he­lyi földművesszövetkezet elnöke. Vágvölgyi elvtárs — iskolánk öreg­diákja — jó munkát kívánt megala­kult szövetkezetünknek és ígéretet tett arra, hogy a járási FJK min­denben támogatni fogja szövetkeze­tünket, őmaga is személyesen min­dig készségesen fog segítséget nyúj­tani, ha bármilyen kérdésben fordu­lunk hozzá. A hamarosan meginduló iskolabol­tunk főbb kérdéseit is megtárgyal­tuk. A boltot heti váltásban egy fő­boltos vezeti (ez mindig III. osztá­lyos tanuló), a pénztáros mindig II. osztályos tanuló lesz és minden hé­ten a segédboltos I. osztályos. Alakuló közgyűlésünk lelkes han­gulatban zárult, abban a reményben hagytuk el a gyűléstermet, hogy közös erővel és összefogással iskola- szövetkezetünk valóra váltja majd nemes célkitűzéseinket! Haip Adél III. o. t.: TUDOMÁNY ES TECHNIKA A KOZMIKUS SUGÁRZÁS HATÁSAI Szergej Bernov és Alekszandr Csudakov, a szovjet kozmikus raké­ta tudományos eredményeiről szólva a következő jelentős tudományos el­méletet fejtették ki: Semmi ok sincs arra, hogy más égitestekre repülő utasok sugármeg­betegedéstől féljenek. Ha a Nap úgy­nevezett nyugalmi állapotban van — vagyis nem játszódnak le rajta ha­lált hozó, kozmikus sugarakat elő­idéző robbanások —, akkor az űrha­jósok útja ilyen szempontból ve­szélytelen. A tudósok megállapították, hogy amíg a repülési magasság el nem éri földünk rádiuszának kilencszere­sét, addig a sugárzás erőssége gya­korlatilag nem változik. Habár a Föld körül 50 000 kilométer magas­ságig elektronok keringenek, ener­giájuk — a kozmikus rakétán elhe­lyezett műszerek tanúsága szerint — jelentéktelen, 30—100 ezer elektron- volt. Nagy magasságokban egy légyzetcentiméternyi területen má­sodpercenként két elektron repül keresztül. A szputnyikok és a kozmikus ra­kéta műszerei azt jelezték, hogy a Földet sajátos koszorú övezi, ame­lyet a maximális sugárzás zónájá­nak nevezhetünk. Míg 400 kilométer magasságban a repülő részecskék száma viszonylag kicsiny, addig to­vább folytatva útufikat a kozmikus térségben, e részecskék száma egyre növekszik. Tizenötezer kilométer magasban számuk 700-szorosára emelkedik. Ezek az elektronok már nagy energiával rendelkeznek, amely meghaladja a több száz millió elektronvoltot. Itt a sugárzás 100- szorosan ártalmasabb, mint az égi­testek közötti térségben. Kis magas­ságokban a kozmikus részecskék száma alacsony, energiájuk jelen­téktelen. FÖLDALATTI RAKÉTA A Szovjetunióban elkészítették az első földalatti rakétát, amelyet alag­út fúrására használnak. A rakéta első részén különleges porlasztó be­rendezés található, amely folyé­kony üzemanyagot és sürített leve­gőt tartalmaz. A porlasztó nyílásán hatalmas lángnyelvek törnek elő, ezek nyitják meg a rakéta útját az előre meghatározott irányba. A ra­kéta mögött ilyenformán henger- alakú alagút képződik. A rakéta-berendezést tadzsik mér nökök találták fel. Az első kísérle­tek kedvező eredménnyel végződ­tek. A jövőben földalatti öntözőcsa­tornák és vezetékek lefektetésénél lógják alkalmazni. ÜJ AUTOMATIZÁLT FÚRÓGÉP A moszkvai csiszológépgyárban új fúrógépet szereltek fel, amely 4 mikron pontossággal működik. A szokásos fúrógépnél a munkásnak optikai műszer segítségével mind­egyre figyelnie kell, hogy jól van-e beállítva a munkadarab. Az új gép nél a koordinátákat optikai műsze­rek 120-szoros nagyításban ernyőre vetítik. Ennélfogva a munka ter­melékenysége 20—24 százalékkal nö vekszik. MEGSZÜLETETT A »KOVIZI0« Egy francia cég találékonyságá­nak köszönhető, hogy újabban lehe­tővé vált egyetlen központi televí­ziós készülék használatával egy ház minden lakásában élvezni a televí­ziós adásokat. Az új »Koviziónak« ke resztéit berendezés abból áll, hogy a legfelső emeleten, az antenna köze­lében helyezik el a központi tele­víziós készüléket és minden lakás­ban a Kovizor ernyőjét rá lehet kap csolni a vevőkészülék hálózatára. Az új berendezés segítségével a la kók fele áron juthatnak hozzá tele­víziós készülékhez. Világirodalom gyöngyszemei SHAKESPEARE: „Ax vagy nekem, mi testnek a kenyér“ Vízszintes: 1. Az idézet kezdete. 11. Alkotó. 12. Titokzatos ország. 13. Világtalan. 14. Filmszínésznőnk. 16. T-vel a végén szakít. 17. Elszórok. 21. Versenyzők futnak be ide. 23. Orosz hegységből való. 24. Időjelző — ékezetfelesleggel. 26. S. S. E. 27. Edény. 28. Hiteget. 30. Paripabizta­tás. 32. Erős hideg. 33. Személyes névmás. 34. Irodalmunk első írott emléke — névelővel. 37. Francia ket­tős betű. 38. Nikkel vegyjele. 39. Ige­kötő. 40. Korjelző. 41. M-mel édes ital. 43. Fordítva figyelmeztet. 45. Fém. 49. Idős. 50. Gyümölcs. Függőleges: 1. Kiad. 2. Időtartam. 3. Német monda-alak — tündér. 4. Járnak rajta. 5. Sikkasztó. 6. Sós Bé­la. 7. Néhány vaslap — fordítva. 8. És latinul. 9. Már régen. 10. Égitest. 15. Rangjelzés. 16. Helyhatározó rag. 18. Vizet ad. 19. A függ. 48. folyta­tása. 20. Verssorvég. 22. A függ. 19. folytatása. 25. Igaztalan vád. 29. Ket­tőzve bányaváros. 30. Régi cím, rö­vidítve. 31. I. N. I. (Utolsó kockába két betű.) 32. Tüzelőanyag. 35. Hal­fajta. 36. Fekvőhely. 41. Saru, ke­verve! 42. Afrikában van.' 43. Dug — fordítva. 44. Lekváros. 46. Duna- menti nyaralóhely. 47. B-vel állat. 48. A vízsz. 1. folytatása. 51. Fogoly. Megfejtendő az idézet a következő sorrendben: vízsz. 1, függőleges 48, 19 és 22.

Next

/
Thumbnails
Contents