Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-22 / 69. szám

ROLETarjai, egyesüljetek: POLKA zeV.s “«GYÁR SZOCIALISTA; M ÍV. évfolyam, 69. szám. Ma 10 oldal. Ara: 60 fillér Vasárnap, 1959. március 22. Mai küzdelmeink 1919-et folytatják Emlékünnepség Szekszárdon a Tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulóján Zsúfolásig megtelt a Városi Mű­velődési Ház szombaton este. A me­gye, a város dolgozói emlékeztek meg a Magyar Tanácsköztársaságról, megalakulásának 40. évfordulóján. Az elnökségben helyet foglaltak a megye és város vezetői mellett azok a veteránok, akik 1919-ben jelentős munkát végeztek a proletárdiktatúra megteremtése érdekében. Az elnök­ségben foglalt helyet Zvarcev szov­jet ezredes elvtárs is. Szabópál An­tal elvtárs, az MSZMP városi titkára megnyitója után Prantner József elv­társ, az MSZMP Tolna megyei titká­ra mondott beszédet. Prantner József elvtárs ünnepi beszéde Tisztelt Elvtársak! Ma negyven esztendeje annak, hogy a magyar történelemben elő­ször a munkásosztály átvette a hatal­mat. Negyven évvel ezelőtt ezen a na­pon a magyar nép forradalmakkal bőven tarkított történelmének leg­ragyogóbb korszaka vette kezdetét — mondotta bevezetőben. Beszéde további részében ismertette a párt megalakulásának jelentőségét, mun­káját a forradalom vezetésében, majd így folytatta: — 1919. március 21-én hirdették ki a Tanácsköztársaság megalakulá­sát, a munkásosztály hatalmának lét­rejöttét. Létrejött az új népi állam alapja: a tanácsrendszer, amelyben a munkásság a vele szövetséges pa­rasztsággal gyakorolta a hatalmat. A nép igaz ügyének képviselői őszinte örömmel hajtják végre az első pro­letárállam intézkedéseit, az üzemek államosítását, létre­hozzák az üzemi munkástanácso­kat és hozzákezdenek a termelés szocialista rendszerének kialakí­tásához. A továbbiakban Prantner elvtárs is­mertette azokat az eredményeket, amelyek a dolgozók életének meg­könnyítését célozták. Megemlékezett beszédében azokról a hősökről, akik életüket áldozták a nép ügyéért Tol­na megyében is. — Ma a Tanácsköz­társaság 40. évfordulóján elmondhat­juk, hogy az első magyar proletár állam rövid fennállása idején többet tett, mint az uralkodó osztályok hosszú évtizedeken keresztül —, mondotta a továbbiakban. — Ezekért a nagyszerű intézkedésekért rágal­mazták a Tanácsköztársaságot évtize­deken keresztül. Rágalmazták, mert megvalósította a néphatalmat, mert elvette a gyárat, földet, a bankokat a kizsákmányolóktól és az egész nép tulajdonába adta. Megfékezte a nép évszázados vámszedőit. Jogot adott a jogtalannak, kenyeret az éhezőnek. Ki hát az igaái hazafi? — tette fel a kérdést, majd válaszolt rá: — Az igaz hazafiság legfőbb mér­céjének a nép érdekében kifejtett tevékenységet tartjuk — mondotta. Beszéde további részé­ben a Tanácsköztársaság bukásának okairól beszélt Prantner elvtárs, va­lamint arról a véres terrorról, amely megtizedelte a magyar nép legjobb­jait. — 1919-ben szövetséges hiányá­ban meg tudták dönteni a fiatal Ta­nácsköztársaságot. Ma már vannak nagyszerű szö­vetségeseink és nincs olyan ha­talom, amely sokat szenvedett népünket a szocializmus útján megállítaná — mondotta a továbbiakban, majd utalt az 1956-os ellenforradalomra és ezzel kapcsolatban hangsúlyozta azt a segítséget, melyet immáron több esetben a Szovjetunió nyújtott. Beszédében kihangsúlyozta, hogy mai küzdelmeink 1919-et folytatják. Követői vagyunk annak a dicső em­léknek, amelyet a Tanácsköztársaság állított. Van tennivaló bőven, ma sem kevés a nehézség. De a harcot mégis könnyebben vívjuk meg, mert mérhetetlenül megnőttek a szocializ­mus erői. Ezen az évfordulón büsz­kén tekintünk végig a megtett úton — folytatta. — Büszkén, mert már­tírjaink piros vére nem hullott hiába. Az ügy, amelyért életüket áldoz­ták, a diadalmas megvalósulás felé halad. Ez az évforduló kötelez is bennünket, elsősorban arra, hogy munkánkban, tevékenységünkben a dolgozó nép ér­dekeit tartsuk szem előtt. Ez az év­forduló arra is kötelez — mondotta befejezésül —, hogy megőrizzük mártírhalált halt drága elvtársaink emlékét. Hajtsuk meg fejünket az élő, munkában, harcban megtört elv­társaink előtt, akik ott voltak a Ta­nácsköztársaság bölcsője mellett, s akiknek fáradhatatlan proletárszíve még most fiatalos erővel dobog. Prantner elvtárs nagy tetszést ara­tott beszéde után díszlépásben vo­nultak a terembe a munkásőrség, a fegyveres erők küldöttei, akik ünne­pélyes fogadalmat tettek. Majd Zvar­cev szovjet ezredes elvtárs emelke­dett szólásra. Beszédében köszönetét mondott a szovjet népnek nyújtott segítségért 1919-ben, majd ajándékot nyújtott át az idős, 1919-es elvtársak­nak. Az ünnepség további részében a szekszárdi Garay János Gimnázium irodalmi színpada adott színvonalas műsort. X X X X X I X X X X X X X X X X X X X X X X X * ■ TÖRVÉNY A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG EMLÉKÉNEK MEGÖRÖKÍTÉSÉRE Negyven évvel ezelőtt a magyar munkásosztály hősi forradalmi harcban megszerezte a hatalmat és megalkotta 1919. március hó 21-én a Magyar Tanácsköztársaságot. 1919-ben népünk annyi hősi küzdelem után valóra vál­totta sok évszázad szabadságharcainak célkitűzéseit és nem­zetünk legjobbjainak törekvéseit, megdöntötte a feudális tőkés uralmat, kivívta hazánk függetlenségét és kezébe vette sorsának irányítását. A magyar munkásosztály, a szegényparasztság és a társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért harcra kész értelmiség, az orosz proletariátus példáját követve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után elsőnek lépett a szo­cialista forradalom útjára. A Magyar Népköztársaság országgyűlése ünnepélyesen kinyilatkoztatja, hogy hűen a Tanácsköztársaság forradalmi hagyományaihoz, fáradhatatlanul küzd a legfőbb célkitűzés megvalósításáért: népünk szabadságának megvédéséért, gaz­dag életéért, szocialista hazánk felvirágoztatásáért. Az országgyűlés a Magyar Tanácsköztársaságra, a nem­zet 1919-es dicsőséges forradalmára emlékezve a következő törvényt alkotja: 1. §. A Magyar Népköztársaság országgyűlése a magyar nép történelmi múltja kimagasló forradalmi hagyományá­nak, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságnak dicső emlékét törvénybe iktatja. X 8 X X X I X X X £ X X X X I X X I X X X X Testvéri párt- és kormányküldöttségek vezetőinek felszólalása az Országgyűlés ünnepi ülésén A. B. Arisztov, a szovjet párt- kínai párt- és felszólalása után Csu Te marsall, a kinapi párt- és vezetője lépett a szónoki emelvényre. Csu Te: kormányküldöttség kormányküldöttség Ügy üdvözöljük a magyar nép eredményeit, mint saját sikereinket A Kínai Kommunista Párt, a kí­nai kormány és a kínai nép nevé­ben tiszteletünket és harcos üdvöz­letünket tolmácsolom a dicső Ma­gyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar forradalmi munkás;paraszt kormánynak és a magyar népnek. A kínai nép nagy figyelemmel kí­séri a testvéri, hős magyar nép har­cát. Mindenkor nagy örömmel érte­sülünk a magyar nép újabb ered­ményeiről és úgy üdvözöljük azo­kat, mint saját sikereinket. A két ország barátsága, egysége, kölcsö­nös segítsége és együttműködése, napról napra szilárdul és fejlődik a közös ellenség elleni és a közös ügy előmozdításáért vívott harcban. Kína is, Magyarország is a szo­cialista tábor testvéri tagja. A nagy Szovjetunió vezette szocialista tá­bor és a nemzetközi kommunista mozgalom egysége, az 1957. novem­beri értekezlet óta hatalmas mér­tékben tovább erősödött. Most, amikor a Magyar Tanács- köztársaság megalakulásának 40. évfordulóján visszatekintünk a ma­gyar nép eddig megtett forradalmi útjára és megfigyeljük a nemzetkö­zi helyzet fejlődésének irányát, még nagyobb lelkesedéssel tekinthetünk előre, teszünk további erőfeszítése­ket a kommunizmus közös ügyéért. Fogjunk össze tehát és emelt fővel, nagy léptekkel haladjunk előre! Spiro Kolcka: j§ A szocialista tábor ellenségei nagy leckét kaptak A reakció, amelyet az imperializ­mus szervezett és amelyet segített a jobboldali szociáldemokraták árulá­sa, kihasználta az akkori külső és belső helyzetet, megfojtotta a böl­csőjében a fiatal magyar Tanácsköz­társaságot. A reakciónak azonban Ünnepélyek, kitüntetések a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóján Ezekben a napokban minden köz ségben megemlékeztek a Tanácsköz társaság kikiáltásának 40. évfordu­lójáról. Megyénk 12 községében me­gyei előadó, a többi helyeken pedig járási, községi előadók méltatták a nagy nap jelentőségét. Sok pártszer­vezetnél, üzemekben, hivataloknál, vállalatoknál külön taggyűlési meg­emlékezések is voltak. Az iskolák­ban több helyen idős veteránokat is hívtak meg az ünnepélyre, akik ott ismertették harcaikat, a régi emlé­keket. Uttörőavatás, színvonalas kultúrműsorok tették színessé az ün. nepélyeket. A tanácsok ünnepi ülé­sen emlékeznek vissza a dicső na­pokra. . Dunaföldváron pénteken este zsú­folásig megtöltötték az érdeklődők mintegy négyszázan a kultúrtermet, még a szomszéd szobában is szorong tak sokan. Az előadás után nagy fi­gyelemmel, lelkes tapssal fogadták a helybeli Abelovszky Gáspár visz- szaemlékezéseit, aki 1919-ben a vö­rös flottánál teljesített szolgálatot. Egyperces néma felállással adóztak az 1919-ben elesett hősök emléké­nek és az e héten elhunyt idős duna földvári veterán, Majsai József har­cos életének. A tolnai községi kultúrház nagy­termében sem fértek meg az ün­neplők. Itt az ünnepi előadás után Szauter Mihály, községi párttitkár, — oki szintén 1919-es harcos — ti­zenhárom veteránnak adta át a Ta- nácsköztársasági Emlékérmet és em­léklapot, köztük Imre Erzsébet nyug díjas selyemgyári munkásnak, aki 1912 óta vesz részt a munkásmozga­lomban. A tolnai ünnepségen részt­vett a szovjet hadsereg több tisztje, közülük felszólalt Bopkov őrnagy, aki visszapillantása során beszélt a közös harcokról, közös győzelmek­ről. Külön ünnepségeken, vagy a köz­ség lakosságának ünnepélyein me­gyénkben 260 tanácsköztársasági funkcionárius kapta meg e napok­ban a kormány által alapított Tft­nácsköztársasági Emlékérmet és em­léklapot. Valamennyien olyanok, akik a Tanácsköztársaság alatt ki- sebb-nagyobb funkciókban szolgál­ták a magyar népet: direktóriumi ta gok, munkástanács tagok, szakszer­vezeti vezetők, a vörösőrség tagjai és vezetői. A 260 kitüntetett közül tizennégy nő. A bátai ünnepségen a község hat veteránja könnyezve, meghatottan vette át a kitüntetést. Szekszárdon szombaton délután 4 órakor a városi tanács nagytermé­ben ünnepélyes külsőségek mellett 57 idős szekszárdi harcosnak adta at a kitüntetést Szabópál Antal a vá­rosi pártbizottság titkára. Szombaton délelőtt Szekszárdon a párt, a szovjet hadsereg, az üzemek, hivatalok, vállalatok képviselői meg koszorúzták az alsótemetői 1919-es mártírok emlékművét. Vasárnap Dombóváron nagyszabású ünnepség keretében kerül sor az 1919-ben ki­végzett mártírok új emlékművének felavatására. soha sem sikerült kioltani azt a tü­zet, amelyet a Tanácsköztársaság szikrája lobbantott lángra a mun­kások, a parasztok, a magyar dol­gozók szívében. A magyar nép ellenségei megszer­vezték az 1956-os októberi ellenfor­radalmat, hogy ismét kicsavarják a magyar nép kezéből azokat a vívmá nyokat, amelyeket annyi nagy ál­dozat árán sikerült megszereznie. A bátor magyar nép pártja veze­tésével, élén Kádár János elvtárssal, felhasználva azt a segítséget, melyet a Szovjetuniótól, felszabadítónktól, vé­delmezőnktől, megmentőnktől és leg nagyobb barátunktól kért és azon­nal meg is kapott, legyőzte az ellen- forradalmat, megszilárdította a né­pi hatalmat és elszántan halad to­vább a szocializmus építésének út­ján. A szocialista tábor ellenségei méltó választ kaptak a szocializmus hatalmas táborától, amely megmu­tatta acélos egységét, legyőzhetetlen erejét. Az egész nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom, az egész haladó emberiség, a magyar nép mellé állt, megmutatta hatal­mas erejét az imperializmus bűnös háborúra uszító terveivel szemben. Iván Mihajlov: A magyar forradalom mély visszhangot keltett a bolgár nép szívében Jogos büszkeséggel ünnepeljük ma a magyar munkásosztály hősi tettét; azt, hogy 1919 tavaszán, az orosz munkások és parasztok után elsőként emelte magasra Budapest felett a néphatalom vörös zászlaját. A magyar forradalom mély vissz­hangot keltett a bolgár dolgozók lel kében és szívében is. A mi pártunk a magyar forradalom eszméiben és hősi tetteiben a nagy Október ügyé­nek folytatását látta. A Bolgár Népköztársaságban mindörökre győzött a szocializmus, a kommunista párt vezetésével, a Szovjetunió segítségével, a testvéri szocialista országokkal folytatott együttműködés révén. összeköt bennünket a békéért és a szocializmusért folytatott közös harc, a marxizmus—leninizmus, a gyakorlati életben bevált közös ideológia. Václav Kopecky: Népeinket összekötik a szocializmns közös érdekei A Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 40. évfordulója alkal­mából a csehszlovák nép lelkesen üdvözli a Magyar Népköztársasá­got, a Magyar Szocialista Munkás- párját, a forradalmi munkás-paraszt kormányt, a magyar munkásságot és az egész dolgozó népet. Összeköt bennünket a proletámemzetköziség a népi demokrácia és a szocializ­mus közös érdeke, összeköt bennün­ket a forró szeretet a Szovjetunió és Lenin dicső pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja iránt. Pák Kim Csűr: A szocializmus nagy családjában Bár a fiatal Tanácsköztársaságot — a magyar proletárforradalom nagyszerű szülöttét —, megfojtotta az aljas, fegyveres imperialista in­tervenció és a belső reakció, forra­dalmi szellemét örökségül kapták és tovább fejlesztették a magyar kommunisták, a munkásosztály leg­jobb fiai, eszméi pedig kiterebélye­sedtek Magyarország felszabadulá­sa után, a népi demokratikus rend­szerben. Szilárd meggyőződésünk, hogy a magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével, jó munká­jával még nagyobb sikereket ér el a szocializmus építésében. (Folytatás a 2. oldalon.) t

Next

/
Thumbnails
Contents