Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-21 / 44. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. február 21. Hacmillan nyilatkozata az alsóházban moszkvai útjáról Macmillan látogatásának programja London (AFP, Reuter, AP). Az an­gol alsóház külügyi vitájában Mac­millan miniszterelnök kijelentette, moszkvai utazása «-felfedező út« — jelentik a nyugati hírügynökségek. Macmillan szükségesnek tartotta ismét kifejteni, nem célja, hogy Moszkvában «közvetlen tárgyaláso­kat« folytasson, hanem «a jég meg­törését« tekinti feladatának és «bi­zonyos véleményt akar kialakítani az általános helyzetről, mielőtt sor kerülne a következő szakaszra«. Ez a következő szakasz, Macmillan sze­rint, Bonnban, Párizsban és esetleg Washingtonban teendő látogatása lesz, ahol «kidolgozzák majd a nyu­gati szövetségesek politikáját«. En­nek megtörténte után »nagy dönté­seket hoznak majd« — mondotta Macmillan, arra utalva, hogy a Nyu­gat felkészül a Szovjetunióval foly­tatandó közvetlen tárgyalásokra. Macmillan hangoztatta, »egyik fél hátrányára sem szabad megváltoz­tatni a fegyverek nyújtotta bizton­ság egyensúlyát«, majd azt fejtege - te, hogy a Nyugat minden javasla­tának szem előtt kell tartania »a NATO további fennállását«. Éppen ezért — mondotta Macmillan — a Nyugat semmit sem tehet, aminek következménye az Európában állo­másozó amerikai és kanadai csapa­tok kivonása lenne. De ha ezt biz­tosították — hangsúlyozta Macmil­lan —, akkor nem szabad semmi elől sem elzárkóznunk. Szilárdak­nak, de rugalmasaknak kell len­nünk« — mondotta. Londonban csütörtökön nyilvános­ságra hozták Macmillan angol mi­niszterelnök Moszkvában és a Szov­jetunióban teendő látogatásának részleteit. Szovjetunióbeli tartózkodásuk so­rán az angol államférfiak repülőgé­pen ellátogatnak Kijevbe és Lenin- grádba, március 1-én pedig vonat­tal visszaérkeznek a szovjet főváros­ba, ahonnan március 3-án utaznak haza repülőgépen. A kínai külügyminiszter levele a szovjet és az angol külügyminiszterhez Peking: (TASZSZ) Az Üj-Kína hír ügynökség közli, hogy Csenji a Kí­nai Népköztársaság külügyminiszte­re, február 19-én levelet intézett Gro miko szovjet és S. Lloyd angol kül­ügyminiszterhez, az indokínai kér­désben összehívott genfi értekezlet elnökéhez: A levél felhívja a figyelmet F. Sananikonénak, a laoszi királyi kor­mány miniszterelnökének és az Egyesült Államok külügyminiszté­riuma képviselőjének 1959. február 11-i, illetve 12-i nyilatkozatára, amelyek szerint Laosz többé nem tartja be a genfi egyezményeket. Az Egyesült Államok külügyminiszté­riumának képviselője még azt is kijelentette, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya katonai személy­zetet és nagymennyiségű fegyvert szállít Laosznak. A kínai kormány erélyesen tiltakozik az ellen, hogy a laoszi királyság és az Egyesült Államok egyoldalúan megsérti és felmondja a genfi megállapodáso kát. A fentebb ismertetett komoly helyzetre való tekintettel a kínai kormány felkéri a genfi értekezlet elnökeit, sürgősen intézkedjenek, hogy meghiúsítsák az Egyesült Ál­lamok sötét katonai intervenciós szándékait Laoszban és megőrizzék a békét Indokína térségében. Angol repülőgépek délaráhlcsl bomhatámadásezi Kairó: (TASZSZ) A Dél-Arábiai Liga kairói képviselete csütörtökön nyilatkozatot adott ki, amely szerint angol katonai repülőgépek az utób­bi két napban az arab félsziget déli részén fekvő Jafja emirátus több városát és faluját gyújtóbombákkal árasztották el. A bombázásnak a bé­kés lakosság között sok áldozata volt, s nagy anyagi kár keletkezett. A nyilatkozat szerint az angol gyarmati hatóságok így akarják megtorolni, hogy az emirátus békés lakossága rokonszenvét nyilvánítot­ta a dél-arábiai függetlenségi harco­sok iránt. Moszkva „szputnyikjai“ Irta: A. Dmitrijev A hétéves terv előirányzatai alap­ján soha nem látott gyorsasággal búj­nak ki a földből a moszkvai lakóhá­zak. Újabb és újabb területeket épí­tenek be sokemeletes, díszes házak­kal. Világos azonban, hogy a szovjet főváros határait a végtelenségig nem tágíthatjuk. Előreláthatólag 1965-ben már eléri a tervezett területet, de a lakásproblémát még akkor sem oldot­tuk meg teljesen. Ezért a főváros la­kosságának lakásellátását a környék beépítésével, az úgynevezett „szput- nyikok” kialakításával akarjuk bizto­sítani. AZ ELSŐ SZPUTNYIK Krjukovo Moszkvától észak-nyuga­ti irányban, 37 kilométerre helyezke­dik el. Itt épül fel 1963-ra az első, 65—70 ezer lakosú „szputnyik”-város. — Ez a terület különlegesen szép — mondja Igor Rozsin főépítész. Az új város több mint 2000 hektárnyi területet foglal el, s ennek' csaknem fele erdős, zöldövezet. A Szhodne fo­lyón épülő gát segítségével mester­séges tavat alakítunk ki. Az új varosban minden család jól berendezett lakáshoz jut. Egy-egy la­káson belül a szobák számát — a kü­lönleges választófalak segítségével — a lakó határozhatja meg. Elkészültek az új város beosztási térképei is. Ezek szerint a lakónegye­dei! tíz kerületre oszlanak, amelye­ket parkok vesznek körül. A lakóépü­leteket általában tavak partján, erdő közelében, a közlekedési útvonalak­tól távol építjük fel. A tervezésnél még azt is figyelembe vettük, hogy a gyermekek útját a lakónegyedektől az iskoláig, lehetőleg ne keresztezze nagyforgalmú útvonal. Jurij Bjalinovics, az első „szpnt- nyik”-város főmérnöke elmondotta, hogy az építkezést már 1958. utolsó hónapjaiban megkezdték. Megérkez­tek a talaj összetételét kutató geoló­gusok, az útépítők, az elektromos és közlekedési szakemberek pedig kije­lölték az épülő utak, vezetékek és közlekedési útvonalak helyét. Az új város építésénél a tudomány és a technika legújabb vívmányait alkalmazzák. Az épületeket típuster­vek szerint, ipari módszerekkel, elő­regyártott elemekből építik. Az új város legszembetűnőbb jel­lemvonása az lesz, hogy a villamo­sítás eljut a legkisebb háztartási mű­veletekig is. Ez különösen korszerű jelleget kölcsönöz a városnak. Említésre méltó, hogy a „szput- nyik”-városok nagyban különböznek New York vagy London külvárosától. Ismeretes ugyanis, hogy a kapitalista országokban a külvárosok lakói egészségvédelmi, kulturális stb. igé­nyeik kielégítését csak a belvárosban találhatják meg. A „szputnyikok”-nál más lesz a helyzet. A város lakóinak kulturális szükségleteit számtalan in­tézmény elégíti ki. Az ipari negyedek üzemei, vállalatai pedig nemcsak a ,.sznutnyikok” bőséges ellátását biz­tosítják, hanem természetesen a fő­várost is gazdagon ellátják árucikke­ikkel. A „Moszprojekt” szakemberei ál­landóan tökéletesítik a „szputnyik”- városok terveit. Megvizsgálják azokat a javaslatokat, amelyek egy-egy lakó­negyed, bölcsőde, iskola, áruház vagy garázs előnyösebb elhelyezésére vo­natkoznak. A maketten gyakran he­lyet cserélnek az egyes objektumokat jelző modellek. Felismerhetetlenségig megváltoz­nak a Moszkva környéki városok, mint például Kiin, Podolszk, Kolom- na, Szerpuhov stb. Már a hétéves terv első évében a moszkvai területen 1 800 000 négyzetméternyi lakóterü­letet építenek fel, 1960-ban pedig több mint kétmilliót. A továbbiakban ez a szám évente 10—15 százalékkal nő. nyugatnémet közvélemény helyesli a tárgyalások gondolatát Bonn: (TASZSZ) A Bonnban meg­jelenő Parlamentarisch frankfurti közvéleménykutató intézet múlt de­cemberi nyugat-németországi tanul­mányai alapján arra a következte­tésre jut, hogy a lakosság egyre ke­vésbé támogatja a nyugatnémet ve­zetőkörök politikáját. E politikák célja ugyanis Nyugat-Németország felfegyverzése az agresszív Északat­lanti Szövetség keretében. Az intézet adatai szerint azt a té­telt, hogy »Nyugat-Németországnak folytatnia kell fegyverkezését a NATO keretében, hogy megfelelő pillanatban sikeres tárgyalásokat folytathasson Moszkvával«, a meg­kérdezettek mindössze 22 százaléka helyeselte, ugyanakkor 40 százalék ellenezte. Azt a tételt, hogy »rá kell bírni a négy nagyhatalmat, érvény­telenítsék a katonai szövetségek­ből Németország két részére há­ruló kötelezettségeiket, majd az egy séges Németországot szavatolt biz­tonsági egyezménybe kell bevonni.« A megkérdezettek 39 százaléka tá­mogatja és csupán 22 százaléka uta­sította el. Körülbelül ugyanilyen eredmény­nyel zárult a közvéleménykutatás ab bán a kérdésben is, hogy »a Német Szövetségi Köztársaságnak és a Né­met Demokratikus Köztársaságnak javaslatokat kell kidolgoznia az el­jövendő egységes Németország belső berendezéséről.« A sajtótájékoztató »nagy meglepe tésnek« minősíti azt a tényt, hogy a közvéleménykutatás adatai szerint az »Adenauer—Strauss irányvona­lat«, amelynek lényege: az újra­egyesítést Nyugat-Németország fel­fegyverzésén és NATO tagságán ke resztül valósítják meg, kevesen tá­mogatták még az Adenauer-vezette CDU tagjai között is. 78 millió korona ösztöndíj a főiskolások részére Csehszlovákia nagy összegeket ál­doz a főiskolai hallgatók továbbta­nulásának biztosítására. 1958-ban a kormány 78 millió koronát fordított erre a célra. Idén a csehszlovák fő­iskolák különböző tanszékén a 12 ezer rendes hallgatón kívül körül­belül 200 olyan hallgató is meg­kezdte tanulmányait, aki több éves termelési gyakorlattal rendelkezik. Ezek a hallgatók úgynevezett üzemi ösztöndíjban részesülnek, amelyet közvetlenül az üzemtől kapnak. A következő években az üzemek az üzemi ösztöndíjak létesítésével kí­vánják biztosítani szakember-után­pótlásukat. — Brazíliában történt, a San Lo­renzo—Racing mérkőzésen. A San Lorenzo csapat 2:0-ra vezetett, ami­kor a Racing-szurkolók szabályszerű bombázás alá vették a pályát. A San Lorenzo hívei a lövedékek záporával válaszoltak- A tribünökön kitört ve­rekedés hamarosan átterjedt a pá­lyára is. A bíró a mérkőzést a be­fejezés előtt 21 perccel lefújta: úgy találta, hogy túl sokan nyüzsögnek a pályán! Erős nyugati nyomásra jött létre a ciprusi egyezmény Felháborodás Cipruson és Görögországban London (TASZSZ). A görög, a tö­rök és az angol kormány képviselői csütörtökön Londonban aláírták a ciprusi szerződést. A megállapodás alapján létrejövő ciprusi alkotmány komoly mértékben korlátozza majd a sziget szuverénitását. A három állam képviselői megállapodtak a többi kö­zött, hogy állandó angol katonai tá­maszpontok lesznek a sziget terüle­tén, de ezenkívül bizonyos feltételek mellett Görögországnak és Törökor­szágnak is joga van csapatokat tar­tani e szigeten. Mint londoni sajtókörökben rámu­tatnak, a három ország képviselői komoly nyomást gyakorolnak. A cip­rusi görög lakosságot képviselő és a ciprusi szuverenitás csorbítása ellen élesen síkraszálló Makariosz érsekre. Makariosszal határozottan közölték, hogy ha nem írja alq az egyezményt, akkor azt az ő aláírása nélkül érvé­nyesítik. Görögországban éppúgy, mint Cip­rus szigetén a felháborodás hulláma söpör végig a ciprusi kérdésben tör­tént londoni gyarmatosító Összeeskü­vés miatt. Ciprusi és görögországi személyiségek, diák- és munkaszer­vezetek táviratban hívták fel Maka­riosz érseket, hogy ne engedjen a nyugati hatalmak nyomásának és ne írja alá a szerződést, ha az nem is­meri el a ciprusiak önrendelkezési jogát. Londoni sajtójelentésekből arra le­het következtetni, hogy a ciprusi és a görögországi közvélemény bizonyos befolyást gyakorolt Makariosz és az értekezleten részt vett más ciprusi küldöttek álláspontjának kialakulá­sára. Az Avgi című lap jelentése sze­rint Makariosz Londonban közölte Karamanlisszal, hogy a ciprusi kül­döttség több alapvető kérdésben nem ért egyet a zürichi egyezménnyel. Makariosz hangsúlyozza, Ciprus né­pe „nem egyezhetik bele, hogy an­gol, görög, török katonai támaszpon­tok létesüljenek a szigeten”. Ugyan­csak az Avgi jelenti, hogy Averoff görög külügyminiszter a londoni görög nagykövetségre kérette a cip­rusi küldötteket és közölte velük, hogy vagy helyeslik minden kikötés nélkül a zürichi egyezményt, vagy a görög kormány „mossa kezeit” a cip­rusi kérdésben. A CIPRUSI MEGEGYEZÉS FŐBB PONTJAI A Reuter ismertetése szerint a cip­rusi megállapodás főbb pontjai, ame­lyeket a sziget új alkotmánya is tar­talmaz majd, a következő: 1. A cip­rusi görögöknek és törököknek külön községtanácsaik lesznek a sziget nagy városában, Nicosiában, Famagusztá- ban, Larnakában, Limaszolban és Pafoszban. 2. A szigeten görög és tö­rök helyőrséget tartanak fenn kilenc- száz főnyi görög és hatszáz főnyi tö­rök katonasággal, a két helyőrségnek közös parancsnoka lesz, évenként váltakozva egyszer görög, egyszer tö­rök. 3. Ciprus független státuszát Anglia, Görögország és Törökország szavatolja. 4. Angliának továbbra is lesznek szuverén katonai támaszpont­jai a szigeten. 5. A ciprusiak dönté­sére bízzák, hogy a sziget a brit nem­zetközösség tagja legyen-e. 6. A török és a görög közösségnek külön-külön parlamentje és egy közös parlament­je is lesz. Ez utóbbiban a két közös­ség képviseletének aránya hetven százalék görög és harminc százalék török. 7. A sziget minisztertanácsában hét miniszter görög lesz és három török, de a legfontosabb tárcák közül legalább egyet török miniszternek kell juttatni. 8. A ciprusi hivatalok­ban a két közösség képviseletének aránya azonos lesz a parlamentével. A Londonban csütörtökön aláírt megállapodás főbb pontjait hétfőn hozzák nyilvánosságra, amikor a rész leteket bejelentik a görög és a török parlamentben. Londoni illetékes körökben közöl­ték, hogy az angol kormány a hata­lom átadását körülbelül három hónap múlva kezdi meg Cipruson. A Szovjetunió segítségével Jelenleg a gazdaságilag gyengén fejlett ázsiai és afrikai országokban több mint 150 ipari objektumot épí­tenek a Szovjetunió segítségével. A Szovjetunió és számos afrikai, ázsiai állam között fennálló gazda­sági kapcsolatok egyik legfontosabb része, hogy szovjet szervek részt- vesznek különféle iparvállalatok építésében. A szovjet műszaki segít­ség nagyban hozzájárul a keleti ál­lamok nemzeti iparainak megte­remtéséhez. Meg kell jegyeznünk, hogy a Szovjetunió minden önző politikai, vagy gazdasági meggondo­lás nélkül nyújt segélyt, a támoga­tásával felépült vállalatokra nem tart igényt, hasznából nem részese­dik. A szovjet segítséggel épülő iparvállalatok teljes egészében az illető állam tulajdonát képezik. 1959 első felében szovjet segít­séggel épül majd fel a kabuli (Af­ganisztán) autójavító gyár. Magyar könyvkiállítás Vilniuszban A vilniuszi Állami Múzeum főépü­letének homlokzatán a Magyar Nép- köztársaság lobogója leng. A magyar és a litván zászló a két nép barátsá­gát jelképezi. A múzeumban nemrégiben magyar könyvkiállítás nyílt, amelyet nem­csak a főváros, hanem a környező vá­rosok lakói is látogatnak. A litván ifjúság körében különösen nagy ér­deklődés nyilvánult meg a magyar könyvek itánt. Nagyon sokan álldo­gálnak Petőfi Sándor, Ady Endre és József Attila versgyűjteményei előtt. A kiállítás látogatói örömmel szem­lélik a díszes kivitelű könyveket, amelyek a legkülönbözőbb témákkal foglalkoznak. Különösen örvendetes­nek tartják a magyar könyvkiadás szakadatlan fejlődését, amely a ki­adott könyvek példányszámainak növekedésében is megmutatkozik. Az egyik kaunaszi nyomdász a következőket írta a Látogatók Köny­vébe: „Nagyon tetszik a kiállítás. A nyomdai munkák magas színvonalat tükröznek. További sikereket kívá­nok a magyar nyomdászoknak.” Számos hasonló véleménnyel talál­kozhatunk. A látogatók közül többen azt javasolták, hogy Magyarországon rendezzenek litván könyvkiállítást. Ezek a kiállítások hozzájárulnak a magyar és a litván nép közötti ba­rátság megszilárdításához. Budapesti szövőnők tanítják tolnaiakat a A múlt évben kezdték meg a se­lyem szövését a Tolnai Selyemfonó­gyárban. A gyár új üzemrészében már 48 gépen szőnek selymet. A gépek mellé beosztott szövőnők azon- j bán ez ideig még selymet egyáltalán nem szőttek, sőt a munkásnők nagy része a szövésről még csak hírből hallott. A gyár veztősége — a jobb minőségi termés előállítása érdeké­ben — elhatározta, hogy Budapest­ről hívnak le nagy gyakorlattal ren­delkező hernyóselyem-szövőnőket, hogy azok itt adják át tapasztalatai­kat. A napokban 9 szövőnő érkezett az Adria, a Hungária Jaquard és a Pipacs selyemszővőgyárakból. A bu­dapesti munkásnők egy hónapig ma­radnak Tolnán, ez idő alatt a hernyó­selyemszövés módszerére megtanít­ják a gyár dolgozóit. Az új üzemrészben egyébként meg­kezdték az ipari selyem szövését is, a lakosság szükségleteit kiélégítő ter­mékek gyártása mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents