Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-10 / 34. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! \ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT- ÉS A TANÁCSOK LAPJA Ahol már tavaszt mutat a naptár VOLNA MEr IV. évfolyam, 34. szám. ARA: 50 FILLÉR Kedd, 1959. február 10. Befejeződött az állami gazdaságok vezetőinek négynapos értekezlete Szombaton fejeződött be az állami gazdaságok vezetőinek négynapos értekezlete. Az értekezlet utolsó napján az oktatás kérdéséről, a társadalmi tulajdon védelméről és a gazdaságok tűzrendészettel kapcsolatos teendőiről tartottak előadást. Az állami gazdaságokban folyó oktatás kérdéséről Csonka Károly, a megyei igazgatóság személyzeti előadója tartott beszámolót. A beszámolóból kiderült, hogy megyénk állami gazdaságaiban jelenleg 900 munkás vesz részt egyéves szakmunkásképző tanfolyamon. A tanfolyam részvevőinek 'nagy része három-öt éves gyakorlati munkát végzett a növényápolás, állattenyésztés, kertészet és traktoros munkák terén, s megfelelő ismeretekre tett szert ahhoz, hogy a szakmunkás oktatással kapcsolatos tanfolyamon részt vehessen. Csonka Károly elvtárs beszámolójában beszélt arról, hogy az NDK- ban a mezőgazdasági munkások között is, ugyanúgy, mint az iparban, külön mezőgazdasági tanulók, segédek és mesterek vannak. A Bábolnai Állami Gazdaságban tavaly többen letették már a szakvizsgát. A jeles és jó eredménnyel végző munkások 10 százalékkal, a közepes eredménnyel végző munkások pedig 5 százalékkal magasabb bért kapnak. Csonka Károly elvtárs beszámolójában kitért a mezőgazdasági felső- és középkáderek képzésének kérdésére is és megállapította, hogy megyénk állami gazdaságaiban jelenleg az összterülethez viszonyítva még kevés a szakember. A szekszárdi vásárban A hideg idő sem tartotta vissza az embereket — szekszárdiakat és környékbelieket egyaránt —, hogy sokkal többen jöjjenek össze, mint a januári vásárra. Igaz, senkinek sincs halaszthatatlan dolga és ha másért nem is, az érdeklődés, tájékozódás kedvéért felkeresik a vásárt. És mivel a sok érdeklődő közt azért vásárló is akad, a forgalom is nagyobb volt ezen a vásáron. Több volt például a szarvasmarha, ámbár az árak nem igen változtak. Változatlanul sok választási malacot, nagyobb süldőt kínáltak eladásra. A kirakodóvásár a megszokott képet mutatta. Ruhafélét, méterárut nem igen vásárolnak, hiszen mindent megtalálnak bent a városban lévő üzletekben. Néhány »leg« a vásárból: A leghangosabb vásárrész a sertésvásár volt, egy malac sem tűrte hang nélkül a gyakori emelgetést. Ezzel a módszerrel döntötték el a vitát az eladó és a vevő közt a malac súlyát illetően. Legtöbb volt a fekete, yorkshire és berkshire malac, süldő. Úgy látszik, néhány év alatt közkedveltté váltak ezek a hizékony, könnyen nevelhető fajták. Legkevesebb felhajtott állat ismét a szarvasmarha volt. Legnagyobb kelete a »klumpának«, a facipőnek volt a lábbeliek között, Úgy látszik, az embereket még nem tévesztette meg az időjárás, még számítanak a télre. (Na és, legfeljebb elteszik a jövő télre.) A legnagyobb tolongás a lacikonyha körül volt, s ebből következik, hogy — tekintettel a hidegre — a legkelendőbb a forralt bor volt. A legjobban meglepődött az az atyafi, aki az elfogyasztott ital hatására egy idegen kocsi bakjára ült. — Nem értem, ki tette a kocsimra ezt a láda malacot? — kérdezte a kocsi körül állóktól. — Mért? Hová való kend? — kérdezték. — Pilisre. — Ennek a kocsinak meg kétyi a gazdája. Nézze csak a névtáblát. — Hát akkor az én kocsim hova lett? — nézett körül csodálkozva a beszeszelt atyafi. Komlótermelől tanfolyam indul Szekszárdon ötnapos komlótermelői tanfolyam indul Szekszárdon. A tanfolyamon az ország összes komlótermelő állami gazdaságainak főagronómusa, üzemegységvezetője és komlótermelő mestere részt vesz. Előreláthatólag mintegy 60 hallgató vesz részt az előadásokon. A komlótermelők részére többek között az országos viszonylatban is nagy komlótermelői szaktekintélynek örvendő dr. Igmándi Aladár és az Agrártudományi Egyetem tanára, Mészáros Ferenc tart előadásokat. A komlótelepek állványozásánál szükséges építészeti mechanizmusról pedig Pásztor Mihály, az Építéstudományi Intézet főmérnöke beszél majd a tanfolyam részvevőinek. Kidolgoiták Haovszrho'y | négyéves kíizsvglejlesitési tervé! A közelmúltban dolgozták ki Nagyszokoly négyéves községfejlesztési tervét. A község lakóinak döntése folytán a jövedelemadó 10 százalékét kitevő összeget fordítanak négy éven keresztül községfejlesztésre. Ez azt jelenti, hogy községi viszonylatban évi 600 000—700 000 forintot kitevő összeg jut majd köz- ségfejlesztésre. A község lakói közül a tervezett 10 százalékon felül a legutóbbi tanácsülésen dr. Szakács Sándor állatorvos 500 forintot, Somogyi János dolgozó paraszt 500 forintot, Dravecz Lajos tanácstitkár 300 forintot, Dobos Ferencné párttitkár 200 forintot, Pados János tanácselnök 200 forintot, Kiss Imre iskola- igazgató 200 forintot ajánlott fel. Négymillió forint terven felüli nyereség Egy és negyedmillió forint nyereségrészesedés a tanácsi vállalatoknál A Tolna megyei tanács végrehajtó bizottsága ipari és műszaki, valamint pénzügyi osztálya a hónap elején kezdte meg a tanácsi vállalatok 1958. évi mérlegeinek felülvizsgálását. A munkák még nem fejeződtek be, de az már megállapítható, hogy a tanácsi vállalatok az elmúlt esztendőben sokkal eredményesebben dolgoztak, mint 1957-ben. Bár a terv feladatok nagyobbak voltak, — az alaprentabilitás megállapításánál már az 1957-es tényleges eredményeket vették figyelembe, de így is ösz- szesen több, mint négymillió forint terven felüli nyereséggel zárták az évet a tanácsi ipari és élelmiszer- ipari vállalatok. A terven felüli nyereségből körülbelül egy és negyedmillió forint kerül kifizetésre nyereségrészesedésként a vállalatok dolgozói közö t. Ez megfelel átlagosan 18—19 napi fizetésnek, szemben a múlt évben fizetett 12 napos átlagkeresettel. Halálosvégű dráma Szekszárdon a Rákóczi utcában Hétfőn reggel halálos végű dráma játszódott le Szekszárdon a Rákóczi utca 72. szám alatti házban. Simon Ferencné több fejszecsapással agyonütötte 20 éves leányát, majd pedig öngyilkosságot kísérelt meg. Amint az mindennapi szokás a családban, hétfőn reggel munkába ment a család valamennyi tagja, kivéve az asszonyt és Ildikó nevű leányát, akik nem dolgoztak. Nem sokkal ezután az asszony fejszét ragadott és több ütést mért leánya fejére. A leány a megállapítások szerint az ágyban feküdt és minden valószínűség szerint még aludt, mert különben nyilván védekezett volna. Az ütések hatására azonnal meghalt. Az asszony, Simon Ferencné ezután magához vett egy borotvát, felment a padlásra és ott a borotvával elmetszette a balkarján az ütőeret. Amikor azonban rátaláltak, még életben volt, de sok vért vesztett és életveszélyes állapotban kórházba szállították. Az egyik szomszéd fedezte fel a történteket. Ugyanis átment Simonékhoz, az ajtók nyitva voltak és mit sem sejtve bement a szobába, ahol meglátta a vérben fekvő leányt, s azonnal telefonáltak a közelben lévő üzlethelyiségből a mentőkért. Nyomban keresni kezdték az anyát, akit meg is találtak a padláson, s így nyilvánvalóvá vált, ' hogy az anya oltotta ki a leány életét. A rendőrség azonnal megindította a nyomozást, a helyszínre siettek a nyomozók és igyekeztek felderíteni a dráma részleteit. Megállapították, hogy a leány néma volt. Hogy miért követte el az anya borzalmas tettét, nem lehetelt megállapítani, mivel az anyát még nem lehetett kihallgatni. A környékbéliek körében, akik ismerték Simo- nékat, a legkülönfélébb híresztelések terjengenek az üggyel kapcsolatban. Van, aki azt állítja, hogy az anyának — mint mondani szokták — szálka volt a szemében ez a leánya és nagyon haragudott reá, többen viszont ennek az ellenkezőjét ál lítják. Az ügyet rejtélyessé teszi, hogy az anya egy alkalommal már kísérelt meg öngyilkosságot. Az ügyben tovább folyik a nyomozás. Értesüléseink szerint hétfőn délután felboncolták a holttestet. Az asz- szony állapota továbbra is súlyos. B. F. Még javában tart a tél, de a szekszárdi Haladás Tsz-ben már az egész tagság a »tavaszi munkákkal« foglalkozik. Nemrég készült el 100 ezer forint állami hitelből és 50 ezer forint értékű saját munkával ez az üvegház, ahol már a kis pa'ánták gyomlálását végzi Varga F atalin, Fuítsz Mária és Szarka Ilona Húsvétra már saláta, máiusra pedig paradicsom kerül a szekszárdi piacra ezekből a palántákból. Készülnek a melegágyak az üveg lázból kikerülő palánták részére. A termelőszövetkezet gomb-pincéil: ől naponta szekszárdi üzletedbe. kerül friss gomba a
