Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-08 / 33. szám

1959. február 8.

TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG

Felfelé ívelő fejlődés...

A nagyszokolyi Béke Termelőszövetkezet gazdasági életében végbement változásokról

Nagyszokoly lakosainak többsébe kisparaszt. A felszabadulás előtt is földdel rendelkező kisparasztok alkották a falu lakóinak zömét. A kisparaszti parcellák sűrűjében 1949. őszén termelőszövetkezet alakult 15 taggal. A termelőszövetkezet viszonylag gyors fejlődésen ment keresztül. 1953-ig a taglétszám elérte a 70-et, majd az 1953-as »Nagy Imre beszéd« után visszazuhant 35- re A fejlődés lassúbb lett, de azért 1956 nyarán már 56-ra emelkedett a taglétszám, s a fejlődést az ellen- forradalom állította meg és vetette vissza, mivel az »októberi« napokban 13-an megint kiléptek. Azóta több mint 2 év telt el, s a taglétszám 43-ról ismét 62-re emelkedett.

NÖVEKEDIK A TAGOK

JÖVEDELME

A termelőszövetkezet gazdálkodása évről évre javul. Erről tanúskodik az is, hogy a termelőszövetkezeti tagok jövedelme terén állandó emelkedés tapasztalható.

1952-ben 33 szövetkezeti tagnak 88 000 forintot osztottak szét a ledolgozott munkaegységekre, 1953- ban 445 000 forintot 42 tag között, 1954-ben 176 000 forintot 47 tagnak, 1958-ban pedig a termelőszövetkezet 63 tagjának 760 000 forintot osztottak szét a ledolgozott munkaegységekre.

Amint láthatjuk tehát növekedett a termelőszövetkezeti tagok jövedelme, de ez a jövedelememelkedés nem ment a szövetkezeti alap növelésének rovására. Ugyanis 1952-ben, amikor 511 hold volt a termelőszövetkezet földterülete, mindössze 31000 forintot tudtak csak a szövetkezeti alap növelésére fordítani. — Ugyanakkor 1957-ben 451 hold jövedelméből 124 000 forintot fordítottak a termelőszövetkezet tagjai a közös alap növelésére.

VÁLTOZIK A SZÁNTÓFÖLDI KULTÜRA

A falu mellett folyó patak mentén öntözéses kertészetet létesítenek ebben az évben. A szerződéses növények vetésterületét 50 holdról 70- re emelik. Főként a nagy jövedelmet biztosító vetőmagtermesztést, s ezen belül napraforgó, káposztarepce és vetőmagburgonya termesztését tervezik erre az évre.

Az elmúlt években 2—3 mázsával többet termeltek átlagosan minden növényből a termelőszövetkezet föld jein Nagyszokolyban, mint az egyéni földeken. Ennek egyik okát az alaposabb talajmunka és növény ápolás mellett a bőséges műtrágyafelhasználásban lehet keresni. A termelőszövetkezet az 1956—57-es gazdasági évben 0,9 mázsa műtrágyát használt fel holdanként, az 1957— 58-as évben viszont 2 mázsa volt a holdankénti műtrágyafelhasználás.

Ennek köszönhető, hogy az elmúlt évben a szövetkezet messze túl szárnyalta az állami felvásárlás útján tervezett terményértékesítést. Ugyanis a termelőszövetkezet 373 hol das szántóterületéről 522 000 forint értékű terményt kellett volna értékesíteni, hogy a 3004-es rendelet biz tosította 30 százalékos közép- és hosszúlejáratú hitelelengedést megkaphassák. A szövetkezet a tervezett 522 000 forint helyett 677 000 forint értékű terményt értékesített, s ennélfogva 50 százalékos hitelelengedést kapott.

Fő FELADAT AZ ÁLLAT- ÁLLOMÁNY NÖVELÉSE

A nagyszokolyi Béke Termelőszövetkezetnek tuberkulózis mentes szarvasmarha törzsállománya van. A tehenészetben csak nemrégiben vezették be az egyedi takarmányozást. Az egyedi takarmányozás bevezetésének meg lett az eredménye.

A TAVASZI AGROTECHNIKA ALAPVETŐ SZABÁLYAI

Az évi talajművelés két fő munkáját, a tarlóhántást és az őszi mélyszántást nem könnyű jóminőségben elvégezni, de a tavaszi talajelőkészítés és különösen a vetésekkel egybekapcsolt talajmunkák a legnagyobb gondosságot igénylik. Mert hiába végeztük el az őszi mélyszántást, ha a tavaszi talajmunkát elhanyagoljuk, vagy elnagyoljuk. A tavasszai elrontott talajt, a növények tenyészideje alatt már nem lehet megjavítani, és ha az elvetett növények kedvezőtlen talajviszonyok között csíráznak, fejlődésükben egy-két héttel is elmaradnak. A tavaszi talaj művelésre általános szabályokat adni nem lehet.

A nedvesség megőrzése

Tavasszal állandóan figyelni kell a talajt, hogy a talajművelési munka legalkalmasabb időpontját megállapít suk. Cél: az elvetett mag a kikelő és fejlődő növény számára a legkedvezőbb életfeltételek biztosítása. A tavaszi talajművelésnél is igen fontos a szárazság elleni előzetes védekezés: az őszi mélyszántás segítségével ösz- szegyűjtött őszi és téli csapadék megőrzése, a tavaszi felmelegedés és szelek következtében előálló párolgás megakadályozása.

A talaj felmelegedésének elősegítése

A nedvesség megőrzésén kívül elő kell segíteni a talaj felmelegedését, a téli csapadék következtében össze- fömődött, beiszapolódott talajok levegőzését, mert ha a talajbaktérium elszaporodásához nem biztosítjuk az előbb elmondottakat, akkor a talaj tápanyagai nehezen táródnak fel és a kikelő növény nem jut a szükséges tápanyaghoz. A tavasszal elhanyagolt, kiszáradt, vagy helytelen talajműveléssel elrontott és végül a vízzel telített rossz szerkezetű, levegőtlen, hideg talajokban a baktériumélet alig indul meg, és a növények visszamaradnak fejlődésükben. A megerősödött növény viszont jól beárnyékolja a talajt, megóvja a kiszáradástól, elnyomja a fellépő gyomokat és ellenáll a későbbi időjárási, rovar- és gombakártételeknek.

A szopós malacok nevelése

A legtöbb helyen januárban megtörténtek már a malacozások, ezért arról kell beszélni, mi történjék a malacokkal ezután. Legfontosabb teendő az anyatej biztosítása, amelyet a rendes takarmányozással lehet elérni. A másik fontos kívánnivaló a naponkénti friss almozás. Arra azonban figyelni kell, hogy a szalma szecs kázva kerüljön a kutricába, mert a hosszú szalmában a malacok elbújnak és a koca könnyen agyonnyomja őket.

Ha nem elég a kocatej, akkor a kismalacokat tejelő kecske, sőt szoptatós kutya is felneveli, de legegyszerűbb megoldás a tehéntejjel való itatás.

1958 első felében 7 liter volt a fe- jési átlag, s ez 1958. második felére 10 literre emelkedett. A bőséges és jóminőségű takarmány egyedi adagolása folytán újabb emelkedésre le hét számítani.

Nagyobb a tehenészetben a tisztaság és gondosabb, szakszerűbb állatápolás folyik ma,, mint néhány évvel ezelőtt. Ennek köszönhető az is többek között, hogy emelkedett az ellési százalék. Az 1956—57-es évben 53,3 százalékra, az 1957—58-as évben pedig 75 százalékra tudták tel jesíteni a szaporulati tervet.

A szövetkezet tagsága az állattenyésztés és ezen belül is főként a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését tűzte ki célul.

SZÖVETKEZETI MAJOR

létesítése

A Béke Termelőszövetkezet nem örökölt régi, urasági épületeket, s ennélfogva új épületek építtetésére van utalva. Nagyszokolytól egy kilométernyi távolságra szövetkezeti major építését kezdték meg az idén. Egyelőre 40 férőhelyes szarvas marhaistálló, magtár, és két kukoricatároló építésébe kezdtek. A szövetkezeti majorit korszerű, a nagyüzemi termelés feltételeinek minden szempontból megfelelő gazdasági épületekkel látják el.

A LEGNAGYOBB A VONZÓDÁS A FIATALOKNÁL

A termelőszövetkezet felfelé ívelő fejlődését a nagyszokolyi ifjúság vet te leginkább észre. A termelőszövetkezetnek és a falusi parasztfiataloknak közös KISZ-szervezetük van. A KISZ-szervezet jó munkája eredményeként két egyénileg gazdálkodó parasztfiatal lépett eddig be a termelőszövetkezetbe, s egy lány is be jelentette belépési szándékát.

Hogy a termelőszövetkezetet még vonzóbbá tegyék, a falu lakói és ( főként a fiatalság számára kibővítik 1 a Béke Tsz kultúrtermét, és a legújabb fajta televíziós készülékből is vásárolnak a termelőszövetkezet szá

hírek

— Ügyeletes orvos február 8-án dr. Ferenczy József, Szekszárd, Rákóczi utca 19. Telefon: 25-50.

— Az Állami Déryné Színház február 18-án ismét Szekszárdon vendégszerepei. Ez alkalommal Nadányi Zoltán Szigligeti ribillió című zenés, verses művét mutatják be. Az előadást igen nagy érdeklődés előzi meg.

— Szekszárd városában az elmúlt év során jelentősen bővítették a hangoshíradót, amelyen keresztül rendszeresen tájékoztatják a város lakosságát a közérdekű kérdésekről.

— Kéty községben a múlt év novemberében alakult meg a Magyar Vöröskereszt szervezete, mindössze 10 taggal. A Vöröskereszt elsősegély- nyújtó tanfolyamot indított be, amelyet tizenkilencen sikeresen elvégeztek. A szervezetnek jelenleg már 38 tagja van. Ebben az évben rendeztek egy egészségügyi előadást, utána pedig táncmulatságot, amelynek tiszta bevételét a szervezet felszerelésének kiegészítésére használják fel. A Vöröskereszt munkája iránt egyre nagyobb az .érdeklődés és a lakosság köréből mind többen jelentkeznek véradásra és rákszűrőre.

— A Bonyhádi KíSZ-szervezet ma

este rendezi meg farsangi bálját a helyi kultúrotthonban.

— A paksi ezüstkalászos gazdatanfolyam nagy népszerűségnek örvend, amit az is mutat, hogy 24 taggal indult meg, de minden előadáson 30— 35 hallgató jelenik meg. Hetenként kétszer tartanak előadást.

— Tolna megye állami gazdaságaiban az utóbbi négy év alatt a munkások életkörülményeinek megjavítására, lakás, munkásszállás, kultúr- ház és fürdő építésére több mint 18 millió forintot fordítottak.

— Az Ozorai Nőtanács álarcos bált rendezett az elmúlt vasárnap. A bál jövedelmét szociális célokra fordítják.

H. T.

— A tamási gimnázium KISZ szervezete a közelmúltban Ady-estet rendezett. Tizennégy tanuló nevezett be a szavalóversenybe és közülük négy díjat kapott.

— Dunaföldvár közönségének február 4-én mutatkozott be Husek Rezső, a Szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola művész igazgatója, és Paálné Falus Edit, az iskola művész tanára. A kultúrotthonban megrendezett hangverseny közönsége melegen ünnepelte a szekszárdi művészeket, akik a zongora- és énekirodalom remekeinek hű tolmácsolásával szolgáltak rá a közönség elismerésére.

— Baromfitenyésztési tanácskozást tartottak pénteken a Földművelés- ügyi Minisztériumban mintegy 600 baromfitenyésztési szakember és dolgozó részvételével. Tolna megyéből tízen vettek részt ezen a tanácskozáson. Főként a pecsenyecsirke és a tenyészállatok előállításával foglalkoztak.

— A paksi járás hat községében

72 hold édescirok, 30 hold ricinus és 174 hold lencse termelésére kötöttek szerződést.

— A dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet a 20 holdas lucernatáblájáról az idén többek között 24 mázsa magot is előállított a nagy- mennyiségű széna mellett. A mag jóminőségű volt, 97 százalékos tisztasággal és így tisztasági felárat is kaptak.

— A bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetbe a közelmúltban 17 tag kérte a felvételét. Felvételükről a szombat esti közgyűlésen döntöttek.

— A Szekszárdi Városi Művelődési

Ház művészegyüttese Dunajevszkij: Szabad szél című operettjének előadására készül. Úgy tervezik, hogy március első napjaiban kerül sor az előadásra a Magyar—Szovjet Barátsági Hónap keretében.

— A Bonyhádi Járási Kultúrotthon bán február 14-én tánciskola kezdődik.

A szekszárdi szimfonikus zenekar munkájának nehézségeiről és a fellendülés feltételeiről

Amióta csak működik Szekszárdon szimfonikus zenekar, hosz szabb-rövidebb szünetek, szép sikerek, majd ismét visszaesések jelzik munkáját.

Másfél évvel ezelőtt ismét egy fellendülési periódus következett be. Csupa tűz és lelkesedés volt minden zenész, szép terveket készítettek s igazán ritkán tapasztalt optimizmussal kezdtek munkához. S ma? A lelkesedés sokak részéről lehanyatlóban van ismét, a próbákat a tagok meg nem jelenése miatt csak éppenhogy meg lehet tartani. A tagság körében egyenetlenség, nézeteltérés ütötte fel a fejét.

Kutatva a bajok okát, több zenekari tag s a szekszárdi kulturáKedden a végrehajtó bizottság, szerdán a megyei tanács tart ülést

A Tolna megyei tanács végrehajtó bizottsága február 10-én,, kedden ülést tart, amelyen több napirendi pont szerepel. Elsőnek a pénzügyi osztály jelentését vitatják meg az 1958. évi adótervek teljesítéséről és az 1959. évi adóügyi feladatokról. A napirendi pont előadója Vancsa Sán dór pénzügyi osztályvezető. Utána a pénzügyminisztérium revizori kirendeltségének beszámolóját terjesztik elő a második félévi ellenőrzési munkáról. Ennek a napirendi pontnak Vereczkei Ferenc pénzügyminisztériumi revizor az előadója. Előterjesztésre kerül a legelőgazdálkodás szabályozásáról készült tanács- rendelet tervezet is megvitatás végett. Ennek a napirendi pontnak az előadója Báli Zoltán v. b. elnök- helyettes. E v. b. ülésen előterjesztésre kerül az OTP szekszárdi fiókja vezetőjének, Czéh Lajosnak a beszámolója a takarékbetétek alakulásáról, az egyéni házépítési köl- csönökről, a házhely értékesítésről, az árvízkölcsönök visszafizetésének helyzetéről, a községfejlesztési hitelek pénzügyi lebonyolításáról, stb.

A megyei tanács is ülést tart ezen_a héten, február 11-én, szerdán. Az ülésen dr. Tuska Pál, a végrehajtó bizottság elnöke beszámol az 1958. évi községfejlesztési tér vek teljesítéséről és az 1959. évi községfej leszlési tervekkel kapcsolatos tennivalókról. A megyei tanács ülésének külön napirendi pontjaként szerepel a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkatervének jóváhagyó sa. Ennek a napirendi pontnak, szin tén dr. Tuska Pál az előadója. Előterjesztik jóváhagyást végett a legelőgazdálkodásról készült tanácsrendelet tervezetet is. Ennek a napirendi pontnak Báli Zoltán v. b. elnökhelyettes az előadója.

lis élet néhány vezetőjének a véleményét is kikértük. A vélemé- nyek összegezése alapján, s hozzátéve ahhoz saját véleményünket, a nehézségeket a következőkben lehet felvázolni:

1. Elkedvetlenedést okozott, hogy a közönség a reméltnél sokkal kisebb számban látogatta a hangversenyeket. Közönyösséget tapasztaltak a zenekar tagjai a város színházlátogatói részéről, de azt is meg kell mondani, hogy a város társadalmi életének vezetői részéről is.

2. A vállalatok, hivatalok vezetői — ahol a zenekari tagok dolgoznak — sokszor meg nem értést tanúsítanak a zenekari munka iránt, még az is megtörténik, hogy akadályozzák a tag megjelenését a próbákon.

3. A zenekari tagok között vita van a műsorok összeállítását illetőén. Egy rész a »komoly« zene mellett »könnyebb« muzsikát is akar játszani. A másik rész esküdi ellensége az operettmuzsikának s mereven elzárkózik attól.

4. A zeneiskola tanárai nem vesznek részt a zenekar munkájában.

A bajok és nehézségek, amint látni, nem is nagyon veszedelmesek. Kijavításukra minden lehetőség megvan. Ehhez csak az szükséges, hogy a város társadalmi életének vezetői, de a zenekar minden tagja is változtatni akarjon a jelenlegi helyzeten.

Krassay Gyula, a művelődési ház igazgatója megnyugtatott bennünket, hogy a zenekar részére minden anyagi eszköz rendelkezés re áll. Dr. Tucsni László szerint a lelkesedés nem csökkent a régi tagokban és szervezőkben. Véghelyi Miklós karnagy ugrásszerű fejlődést remél néhány év múlva a felnövekvő tehetséges fiatalok bekapcsolódásától. Gál Józsi bácsi

azt reméli, hogy a vállalatok vezetői és a pártszervezetek vezetői a jövőben nagyobb figyelmet tanúsítanak a vállalatuknál dolgozó zenekari tagok művészeti tevékenysége iránt.

Ha a hibákat pontokban soroltuk fel, hadd foglaljuk pontokba a kibontakozás — általunk vélt —> feltételeit is:

1. A jövőben a művelődési ház végzi a közönségszervezés munkáját. Anyagi eszközök, tapasztalat a jószándék rendelkezésre áll. Ha nem is várható, hogy egyszeriben zsúfolt házak előtt koncertezik a szimfonikus zenekar, bízni lehet benne, hogy az eddiginek többszöröse lesz a közönség. A város társadalmi életének vezetői se tartsák távol magukat a hangversenyektől. Ha ma még nem is mindenki számára érthető a »nehé?« zene, holnap már azzá válik. A zenében se hagyjuk a műveltséget a régi uralkodó osztályok monopóliumának. Sajátítsuk ki magunknak. De ezt csak úgy lehet, ha meg is ismerkedünk a komoly zenével.

2. A komoly zene — könnyű zene vitábari azt hisszük azok állnak a realitás talaján, akik figye- lembevéve a közönségigényt is, a műsor-összeállításban azt javasolják, hogy ebből is abból is vegyen repertoárjába a zenekar.

3. Ha a szimfonikus zenekar vezetői néha el is mulasztották, tegyük meg mi, hogy kéréssel forduljunk a zeneiskola tanáraihoz: támogassák a jövőben jobban a szimfonikus zenekar munkáját.

A visszaesésnek még csak a kéz detén tart a Szekszárdi Szimfonikus Zenekar, tehát könnyű visz- szalendülni ismét a csúcspontra; Ez elsősorban a zenekar tagjain múlik. Rajtuk múlik saját maguk gyönyörűségére s a város dől gozói művelődésének hasznára.

(—i —v)