Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
SZERKESZTI A MÉSZÖV Á mezőgazdaságban is a nagyüzemeké a jövő Emlékeztető Az egyéni gazdaságok már rég kinőtték ifjú korukat* sőt végérvényesen és visszavonhatatlanul »megöregedtek.« Ezt azonban a gazdaságukkal »megöregedett« gazdák nem akarják belátni és megpróbálnak mindent ami rentábilissá teheti a gazdaságokát* de ez csak részben sikerül. Vajon gondol-e egyetlen egyé ni paraszt arra, hogy szocialista államunkban nem elég az egyéni jólét biztosítása, hanem többtermeléssel kell a növekvő szükségletet kielégíteni? Az államigazgatásban arányosan van képviseltetve a munkásosztály mellett a parasztság is, a többtermelésből származó nemzeti jövedelemből közvetlen, vagy köz vetve éppúgy részesül a falu is a javakból. Közelállók a falusi élethez, falusi emberekhez ismerem körülményeiket, ezen túlmenve a falu me tógazdaságát, illetve munkáját és termelését felmérő statisztikai adatokat. Ezek a számok azt mutatják, hogy a mezőgazdaságunk, amely nép gazdaságunkban a termelés igen jelentős szerepét kell ,hogy betöltse, a nemzeti jövedelem létrehozásában változatlanul egy helyben topog, annak ellenére, hogy az ország lakos ságának ma is közel 50 százalékát foglalkoztatja. Ez lassan visszahatást gyakorol, mivel a fokozott fejlődés követelményei oly magasra nőnek, hogy a korszerűtlen kisüzemi gazdálkodással nem lehet kielégíteni. Itt az ideje annak, hogy végre a falu mezőgazdasággal foglalkozó rétege tegye fel a kérdést önmagának, hogy mehet-e ez így tovább? Végre el kell érkezni ahhoz az időhöz, amikor a dolgozó parasztok széles tömegei keresik meg azt a helyes utat, amelyen elindulhatnak. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének lehetőségei országunkban igen nagyok és az adottságok megközelítően sincsenek kihasználva. Ezt rögzíti pártunk agrárpolitikája is, amikor a mezőgazdasági termelés fej lesztésének főbb irányelveiről beszél. Éppen ezért a párt, a lakosság életszínvonalának további javítása, az ipar nyersanyag bázisának és a mezőgazdasági exportnak növelése érdekében azt tartja helyesnek, ha a forradalmi munkás-paraszt kormány az egészségesebb ipari szerkezet kialakítása mellett a falu szocialista átalakításának szem előtt tartása és egyidejű elvégzése mellett a mezőgazA szekszárdi méhész szakcsoport taggyűlést tartott e hó 23-án, amelyen az alábbi napirendi pontok kerülitek megvitatásra Szőke János elnök üdvözlő szavai után. Tisztújítás, viaszolvasztó használati díjának megállapítása, intézőbizottsági és tagértekezletek idejének megállapítása, a MÉSZÖV értesítő ismertetése és egyéb szakcsoportot érint őproblémák. Az első napirendi pont értelmében az elnök javasolta a tagságnak a jelölő bizottság kijelölését, amíg a jelölőbizottság az új vezetőségre vonatkozó javaslatot megtárgyalta, Zehán Gergely megyei méhészeti szakititkár röviden vá zolta a szekszárdi méhész szakcsoport eddigi működését, hivatkozott arra, hogy Szekszárdon a méhészetnek komoly hagyományai vannak ó* dasági termelés fokozottabb fellendítését — arccal a belterjesség felé — fő feladatnak tekinti. Egyik fontos teendő, hogy csökkentsük a mező- gazdasági termelés költségeit részben a hozamok növelésével, részben a gépesítés kiterjesztésével. A nyugodt termelő munkának viszont feltétele a biztonságos termelés. A párt a továbbiak során is védi és támogatja a szövetkezeti, valamint az egyénileg gazdálkodók termelését. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy ők is mindent kövessenek el annak érdekében, hogy saját eszközeik kel fejlesszék gazdaságukat és maradéktalanul tegyenek eleget az álNem Petőfi verséről van szó, hanem a Decs közelében fekvő Led- neczky pusztáról. A közelmúltban a decsi szövetkezeti agronómus támogatásával Varga József, az Állami Gazdaság agronómusa a KlSZ-szer- vezeten belül létrehozta az Ifjúsági Szövetkezetét. A szövetkezetnek 22 tagja 6 kh-on kezdi meg a gazdálkodást. 3 holdon cukorrépát, 3 kh-on pedig hibridkukoricát fognak termelni, természetesen a legkorszerűbb agrotechnikai eljárásokkal. így elkészíthették a várható jövedelem tervét is, amely 24 ezer forint körül Annak ellenére, hogy a földművesszövetkezetek választott vezetősége komoly hiányát érezte eddig az oktatásnak mégis nagy általánosság bán az tapasztalható, hogy a földművesszövetkezeteken belül az oktatás nehezen indult be. Ennek az okai a megoszló vélemények szerint a következők lehetnek. Nagyon tömören van ezen a téren az oktatások szervezése, mert a községekben mintegy 4—5 féle oktatás folyik és az oktatásban résztvevők 70—80 szá zaléka ugyanazokból az elvtársakból kerül ki. Az egyes tömegszervezetek jobban összehangolhatták volna az oktatás kérdéséit, mert előfordult, hogy 1 napon két-három féle oktatás is volt. Ez sem jelenti azt, hogy a másik napokon nem volt program, mert tanácsülés, v b. ülés, aktívaértekezlet tsz vezetőségi ülések vannak és ezenkívül különösen a panagyon szeretnék, ha a szekszárdi méhész szakcsoport ténylegesen ennek szellemében működne. A továb biakban ismertette a megyei méhész szakbizottság munkáját, az 1959 évi méz szerződéskötés, viasz-szerződéskötés, oktatás és méh egészségügy helyzetét. Közölte, hogy a megyei szakbizottság tervbe vette a tavasszal a tavalyi Gonozd-pusztai méhfertő- zés-góc felszámolásához hasonlóan a grábóci góc felszámolását is. Ezután a taggyűlés Katona József méhész társat megválasztotta a szakcsoport elnökének. Az új elnök megköszönte a bizalmat, üdvözölte Zehán szaktitkár méhésztársat és kérte az intéző bizottságot, hogy minden megválasztott tagja odaadó munkát végezzen és a megbeszéléseken és a munkában teljes számmal vsgyenek részt. lammal szembeni kötelezettségeiknek. De hol lehet valóban biztonságos a termelés? Az elmúlt év erre világos választ adott: a nagyüzemben. Kihangsúlyozhatjuk azt, hogy az egyéni gazdaságok bevételeinek növekedése és az egyénileg gazdálko dók életszínvonalának emelkedése ezen a téren igen korlátozott lehetőséget biztosít. Csak a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásban lehetséges fokozott gépimunka, szaktudás felhasználásával, korszerű termelés és ami ezekkel együtt jár: a rendszeres bővített újratermelés. Ez a bővített újratermelés lesz az alapja a további felemelkedésnek. mozog. Ebből televíziós készüléket kívánnak vásárolni, azonkívül a televízió működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges villanyvezetéket finanszírozzák 1,5 km hosszúságban. Természetes ehhez magas értékű társadalmi munkával is hozzájárulnak. Az eddigi számítások szerint 10 ezer forint marad meg, amelyet az Ifjúsági Szövetkezet tagjai „Ismerd meg hazádat!” gondolattal kirándulásra használnak fel, a korábbi elhatározástól eltérően, amikor is külföldi utazást tűztek ki célul. raszti rétegekből kikerült választott vezetőség a saját gazdaságában is el van foglalva. Ezek a hiányosságok felszámolódtak, a problémák egyes esetekben megoldást nyertek. lákitfití- : A passzív magatartásnak egy példáját is megemlítjük. Nika elvtárs a MÉK főkönyvelője megbízatását az oktatás vezetésére a decsi szövetkezethez kapta. Az első alkalommal azonban az érintett 28 választott vezetőségi tagból mindössze 4 személy jelent meg, és ezért az oktatást megtartani nem lehetett. Az indulás ilyen kudarca után Nika elvtárs részletesen felmérte és megbeszélte az ügyvezetővel a szervezési feladatokat. Szükségessé vált az egész oktatás idő ütemezésének is a revi- diálása, mert több esetben azok nem voltak összhangban az egyéb szervek rendezvényeivel. Az ezek után megtartott oktatáson 15 fő jelent meg, annak ellenére, hogy minden vezetőségi tag külön névre szóló és az oktatás jelentőségét tartalmazó le velet kapott, valamint személyesen is meghívták őket, mégis csak 50 százalékos volt a megjelenés. Itt meg kell említeni, hogy a decsi szövetkezet helyi szervéitől Sárpilisről 7-en jelentek meg és helybeli vezetőségi tagok közül pedig mindössze nyolcán. A második előadáson is elég gyenge volt a megjelenés mindössze 11 fő, közöttük a sárpilisi vezetőségi tagokkal. Ezen az oktatáson az igazgatóság elnökesem jelent meg, távolmaradását be sem jelentve. Ez az oktatási nap mégis aktívnak mondható, az előadás anya ga érdekelte a jelenlevőket és általános megállapítás volt az, hogy az igazgatósági tagok sok értékes kiinduló ponthoz jutottak az elkövetkező munkájukat illetőleg. A földművesszövetkezet a tagságra alapítja a gazdasági erejét és magán a földművesszövetkezeti tagságon múlik, hogy a szövetkezet gazdasági és pénzügyi viszonyai milyen mértékben közelítik meg az elébük állított követelményt. Éppen ezért a köz- és küldöttgyűléseken, valamint a taggyűléseken a szövetkezetek saját eszközeik növelése érdekében oly célkitűzések — új létesítmény, felújítás — megvalósítására tegyenek javaslatot, amelynek nemcsak kivitelezésében, hanem anyagi fedezetében is közvetlenül részt vehetnek a földművesszövetkezetek tagjai. Különös súllyal kell foglalkozni a földművesszövetkezetek tagságának a mezőgazdasági termelés szervezése terén megnövekedett feladatokkal. Emellett azonban nem szabad elhanyagolni, illetve háttérbe szorítani a kereskedelmi munkát sem. Az árutermelés és a falu ellátó kiskereskedelmi tevékenysége szorosan kapcsolódik egymással. A létrehozott termelési bizottság és a termelési üzemág a termelésben élenjáró dolgozó parasztok és termelési szakemberek együttes tevékenysége alapján segítsék a falu dolgozó parasztjainak mun káját és a termelés növelését. A helyi lehetőségek felhasználásával segítsék elő, hogy minél szélesebb körben érdeklődést keltsen a szövetkezeti gazdálkodás gondolata, ezenkívül a hegyközségek és a szőlő-, gyümölcs- kultúra fokozásával, valamint az irányított állattenyésztés útján segítsük elő a falu mezőgazdaságának szocialista fejlődését. A földművesszövetkezet tagságának épp úgy, mint a választott vezetőinek el kell mélyülni a földművesszövetkezeti munkában, mert végeredményben a falu életében a szövetkezet irányítása döntő lehet. Ezért a szövetkezet gazdálkodásának állandó javításával a propaganda eszközeinek igénybevételével, az aktívák személyes nevelő munka útján ismertessék és népszerűsítsék az új gazdálkodási és agrotechnikai módszerek bevezetését és eredményeit a Szüntelenül fejlődik a román mezőgazdaság műszaki alapja. A román gépgyártó ipar hatalmas arányú fellendülése nyomán a mezőgazdaság a múlt évben több ezer új traktort és mezőgazdasági gépet kapott. A gépek kivitelezése egyre tökéletesebb. A román mezőgazdaság mintegy 40 ezer traktorral rendelkezik. Jelenleg átlagban minden 250 hektár termőföldre 1 traktor jut, míg 1938- ban csupán 2000 hektárra jutott egy traktor. A szántóföldeken 7500 gabonaarató kombájn és ezer meg ezer más mezőgazdasági gép dolgozik. Jelentős mennyiségű mezőgazdasági felszerelést kaptak az ország fő gabonatermő vidékei: Constanta, Galati, Bukarest és Temesvár tartomány. Az új gépek munkábaá tiltásával növekedett a munka termelékeny A fiatal lengyel elektronikus gépgyártás nagyszerű új sikerekkel büsz- kélkedhetik. Megépült az „AAH” matematikai gép, ez a bonyolult elektronikus számológép, amely a maga nemében egyedüli a világon. Eredetisége abban áll, hogy az ún. harmonikus funkciók analízisére szolgál. Hétköznapi nyelven szólva: falu dolgozó parasztjai körében. Egy évvel ezelőtt voltak a földművesszövetkezeteknél a szövetkezeti igazgatóságok és felügyelő bizottságok új- jáválasztásai. Sajnos még tapasztalható volt ezeken a választásokon is a korábbi helytelen gyakorlat, hogy a szövetkezeti szervek nem tulajdonítottak kellő jelentőséget a választásoknak és ezért sok földművesszövetkezeti szervezetnél a vezetőségválasztás talán nem is a demokratikus elvek alapján történt, ezért most — ahol ez fennáll — fokozottabban álljon a tagság a földművesszövetkezet érdekeinek megvédése és kivitelezése mellé, nyújtsanak messzemenő támogatást annak érdekében, hogy a káros, a szövetkezeti demokráciával ellentétes gyakorlatot teljesen kiküszöböljék. Végezetül a földművesszövetkezeti taggyűléseken az éves eredmények, mérlegadatok megvitatása mellett ne feledkezzünk el a legközelebb soron következő nagy munkáról, a gépimunka szerződések megkötésével kapcsolatos feladatokról. A mező- gazdasági gépimunkák fokozott ki- terjesztésének elősegítése és a földművesszövetkezeteknek a termelési feladatok felé való irányítása érdekében — természetesen az ide vonatkozó rendelkezések értelmében — a földművesszövetkezeti tagságnak a taggyűlést kell felhasználni, hogy az előző év tapasztalatait mérlegre tegyék és a gépimunka területén jelentkező hiányosságokat megvitassák és a jövőben ennek alapján kiküszöböljék. Foglalkozni kell a taggyűlésnek hozzászólásaiban a szerződéses termeléssel kapcsolatos kérdésekkel. Meg kell határozni a taggyűlésnek az erre vonatkozó feladatát a termelési tagbizottságoknak azért is, hogy a szerződéses terveket ismerve, a szerződéskötések idején a földművesszövetkezet ne legyen bizonytalanság elé állítva. (Folytatása következik.) Balsal László sége, a mezőgazdaság gépesítése. Az állami gazdaságokban például a múlt évben a szántást, a gabona vetését és betakarítását csaknem teljes egészében gépekkel végezték. A gépállomások teljesítőképessége 1949-hez viszonyítva 5,4-szeresére növekedett, s ezzel párhuzamosan emelkedett a szövetkezeti gazdaságokban a géppel végzett mezőgazda- sági munkák százalékaránya. A gépállomások teljesítőképessége 1957-hez viszonyítva mintegy 1 300 000 normálhektárral növekedett. Az idén az állam) gazdaságok, a gépállomások további 6100 traktort, 4700 kombájnt, 6200 vetőgépet, s több ezer más korszerű mezőgazdasági gépet kapnak. bonyolult gyakorlati feladatokat old meg, így például — az időjárásjelzést. A gép az állami hidrológiai és meteorológiai intézet megrendelésére készült. — :• ■ ■ i A gépen, tervezői két évig dolgoztak. 300 lámpája és 100 úgynevezett számolókamrája van, mindegyik 24 érintkezéssel. A puszta télen Tisztújítás A választott vezetőség oktatásáról Újabb gépek a román mezőgazdaság számára IDŐJÁRÁST JELEZ AZ UJ LENGYEL ELEKTRONIKUS SZÁMOLÓGÉP
