Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-08 / 33. szám
TÖLKA MEGY \ (LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IV. évfolyam, 33. szám. Ma 10 oldal. Ara: 60 fillér Vasárnap, 1959. február 8 Bolcskeiek az EMAG-ban A budapesti munkások február 28-án viszonozzák a látogatást Pénteken reggel, alig múlik öt óra, az ötvenegynéhány ember már ott várakozik a bölcskei tanácsháza előtt, indulásra készen. Megérkezik az autóbusz Sztálin - városból. Az egyik gazda meg is jegyzi: — Na, még így sem utaztam busszal, hogy nem kéri a kalauz a pénzt a jegyért. Tíz óra van, amikor az autóbusz megáll Budapesten az EMAG bejárata előtt. A gyár igazgatója, párttitkára, munkásai fogadják a bölcskeieket. Rövid üdvözlőbeszédek, aztán a lényegre kerül sor. A gyárlátogatásra. Érdeklődéssel járják végig a műhelyeket, a szerelőcsarnokokat; végigkísérik, hogyan készül el a kombájn, az a gép, amely az aratás nehéz, verejtékes munkáját veszi le az emberek válláról. A gyáriak megmagyaráznak mindent, a legapróbb részletekig, hogyan készül el egy kombájn, hogyan tökéletesítették, korszerűsítették a gyártás megindulása óta. Elmondják, hogyan segítik gyártAz elmúlt években számtalan példa volt arra, hogy az állam tenyészállatokon keresztül is segítette a termelőszövetkezeteket. A napokban megjelent 3004/1. számú kormányhatározat is kimondja, hogy további nagyobb mennyiségű kocával, hízómarhának valóval, tehénnel kell a termelőszövetkezeteket segíteni. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának állattenyész tési csoportja tájékoztatása szerint ebben az évben a megye termelő- szövetkezetei állami támogatásból 300 vemhes üszőt, állami szektortól Hiányaikkal a mezőgazdaságot, a parasztságot. A bölcskeiek szemlélődnek, nézelődnek, látható érdeklődéssel, hiszen közülük senki sem látta még, hogyan készül a kombájn. A gyár udvarán ott sorakozik vagy 150 kombájn, útra készen Csehszlovákiába. Egyik-másik bölcskei parasztember a vezetőülésbe felis kapaszkodik. És már a véleményekkel sem fukarkodnak. — Most már látom, megértem, miéyt van szükség a mezőgazdaságban is a nagyüzemekre — állapítja meg Szabó István kispa- raszt. — Egy-két hold gabonának nem lehet nekiállítani ezt a gépet. És az már nem kétséges senki előtt sem, hogy a mezőgazdaságban is hasznos a gép. Lám, ez a kombájn is mennyire megkíméli az ember erejét. — Bizony igazad van — helyesel Hoffer Ernő. — Nagyüzemekre van szükség a mezőgazdaságban is, hogy minél több munkát végezhessen gép. 100, szabadpiacról pedig 400 vemhes üszőt vásárolhatnak fel, továbbá mintegy 800 hízóba állítható szarvasmarhát és több mint 300 to- vábbtenyésztésre alkalmas kocát kap nak a termelőszövetkezetek. örvendetes hogy a termelőszövetkezetek nemcsak kapnak az államtól, de igyekeznek a már saját nevelésű tenyészállataikat társszövetkezetnek átadni. A bátai Vörös Zászló és a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet a múlt évben több hasas üszőt adott el. — Elhiszem most már, hogy nem is olyan könnyű az ipari munkások munkája — szól közbe B. Nagy János. — Eddig az* hittem, hogy ők könnyen keresik a pénzt. Most látom, nekik is kemeg kell dolgozni a keresetért. i | Az üzemlátogatás után a gyár kultúrtermében jönnek össze beszélgetésre a böicske ek és a gyár munkásai, beszélgetnek, vitatkoznak egymás munkájáról, életéről, családi körülményeiről. Végezetül pedig megkérik az EMAG-belieket, viszonzásul látogassanak el ők is Bölcskére. Megegyeznek a látogatás időpontjában is, a gyáriak február 28-án adják vissza a látogatást. Délután még ellátogatnak a mezőgazdasági múzeumba, megtekintik a parlamentet, este a cirkuszba mennek, és ugyancsak későre jár, amikor maguk mögött hagyják Budapestet. Egyik-máslik elbóbiskol, de többen még mindig a látogatás élményeit tárgyalják. — Bizony, érdemes volt eljönni. — Most megismertük egy gyár munkásainak munkáját. Xendergyáitás exportra A felszabadulás óta most elsőízben kaptak Tolna megyei kendergyárak exportgyártásra megbízást. A Tolnanémedi Kendergyárban és a Dunaföldvári Kendergyárban néhány héttel ezelőtt kezdték meg az exportkender gyártását, nyugati meg rendelésre. Az első szállítmány mindkét gyár ból még ebben a hónapban ' elindul rendeltetési helyére. Háromezer koca, 800 hízómarkának való További segített a termelősxöveikexetekntk A Szekszárdi Faipari Vállalatnál Elkészült az első garnitúra fényezett hálóbútor. Kovács József és Marosi József már szállításra készítik elő az új hálót, amiből az idén ötven-.! de a következő években sokkal többet gyártanak. Sok új géppel gazdagodott az elmúlt évben az üzem, köztük a legkisebb — de mégis sokkal könnyebbé és gyorsabbá teszi a munkát — ez a kézi csiszológép, amivel most Horváth János tanuló dolgozik Női tanácstagok értekezlete Pakson Pakson a járási nőtanács csütörtökön értekezletre hívta össze a járási tanácsban és a községi tanácsokban működő női tanácstagokat. Több, mint százan vettek részt a megbeszélésen, ahol Fehér Lajosné, az Országos Nőtanács Központi Bizottságának tagja tartott előadást a nő feladatairól a tanácsok munkájában. Különös részletességgel vitatták meg a női tanácstagok tennivalóit a szociális és a népművelési állandó bizottságokban. A SZOVJETUNIÓ 7 éves TERVÉNEK (1959-19 65) LEGFONTOSABB LÉTESÍTMÉNYEI fS/verdlors/k +$Cse!jabins/k<f _.%l SzoJroMá- '/; \ 1 i^- - i' Szarbaj v Ä Jakűtsik Kbmmolszk.na Amuré [, tejymwC ~Csi/a 0. 1000 km ('fü’sfc 05592 < j) \ kohászat C'ßregjpar <^-épitőangagipar Üg&földgá/mezöés "o Pr I-J # # , fnlrínArfolHnlnnin írujr TSztábnabad (Z-óy hőerőmű {jf--gépgyártás gyémánt ^íj viiierőniű ^= könnyűipar 11 j j j J ’őlelrniszer/par faipar — villamosítandó vasútvonal új vasútvonal ■ földga'zvezeték [k alapvétők földgázfeldolgozo ipar ielő/ie/i T - új szénmedencék
