Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-07 / 32. szám
VOLNA MEGY] VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOeiÁtlSTA MiNJKÁSFÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA IY. évfolyam, 32. szám. ARA: 50 FILLER Szombat, 1959. február 7. A Pravda és az Izvesztyija Macmillan moszkvai látogatásáról Moszkva: (TASZSZ) Villámsebesen járta be a hír Angliát, hogy Macmillan miniszterelnök ellátogat a Szovjetunióba, s találkozik a szovjet kormány vezetőivel — közli Nyék raszov, a Pravda londoni tudósítója. Az angol közvélemény mélységes megelégedéssel fogadta a hírt. Amint Nyekraszov hangsúlyozta, több angol lap összefüggésbe hozza Macmillan moszkvai útját a német kérdés nemzetközi vitájával, s a köz véleménynek azzal a követelésével, hogy »elébe kell menni« a német kérdésben tett szovjet kezdeményezésnek. Matvejev, az Izvesztyija londoni tudósítója rámutat: — Az angol nép tömegei üdvözlik Macmillan utazását, mert helyeslik a békés együttélés politikáját és gyűlölik a hidegháborút. Az SZKP XXI. kongresszusának határozata A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa egyhangú határozatot hozott Hruscsovnak »A Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számairól« tartott beszámolója alapján. A kongresszus jóváhagyta Hruscsov beszámolójának téziseit és a kongresszusi vita, valamint a téziseknek a kongresszust megelőző megtárgyalása alapján eszközölt mó «fásításokkal és kiegészítésekkel elfogadta a hétéves népgazdaságfejlesztési terv ellenőrző számait. Az SZKP XXI. kongresszusa teljes egészében jóváhagyta a párt Köz ponti Bizottságának tevékenységét, valamint nagyjelentőségű bel- és külpolitikai intézkedéseit. A párt Központi Bizottságának egész tevékenysége azon alapult — mondja a határozat .—, hogy a kommunista építés feladatainak megoldásában al kotó módon alkalmazta a marxista— leninista elméle'et, mélyrehatóan tanulmányozta a tömegek tapasztalatait és állandó kapcsolatban állt a néppel. A ha’ározat hangsúlyozza, hogy az SZKP XX. kongresszusa óta eltelt időszak a kommunista párt és a szov jet állam történetének egyik legfontosabb időszaka, amely megmutatta, milyen óriási jelentőségű volt a XX. kongresszus mind a Szov jetunióban folyó kommunista építés, mind pedig az egész nemzetközi kommunis a mozgalom, s az egyeíe- * mes béke megszilárdítása szempontjából. A XXI. kongresszus határozatában jóváhagyta a központi bizottság 1957 júniusi teljes ülésének az egész párt és az egész nép által egyöntetűen támogatott határozatait. E határozatokban a központi bizottság le leplezte és ideológiailag szétzúzta Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes cső portját. A központi bizottság — hang 6Úlyozza a határozat — helyesen járt el, midőn a frakciósok és szakadá- rok m gvetett csoportját határozót tan elítélte és félreállította. A pártellenes csoport leleplezésével és ideológiai szétzúzásával a párt még szorosabban zárkózott fel a központi bizottság köré, a marxizmus—leni- nizmus zászlaja alatt. Az SZKP XXI. kongresszusának határozata a szovjet nép nagy győzelmeinek eredményeit összefoglalva megállapítja, hogy a legfőbb eredmény, amit a szovjet nép elért: az új társadalom, a szocializmus és az ennek megfelelő politikai rend — a szovjet szocialista állam. A Szovjetunióban, amely megmutatta az emberiségnek a szocializmushoz vezető utat, olyan színvonalat értek el termelő erők, a szocialista termelési viszonyok és a kul turális fejlődés, hogy az lehetővé te szí a kommunista társadalom építésének széles fronton való kibontakoz tatását az elkövetkező hétéves időszakban. Az SZKP XXI. kongresszusának határozata megszabja a párt főfeladatait az elkövetkező hét évre a gazdaság, a politika, és az ideológia terén, valamint a nemzetközi kapcsolatok terén. Az SZKP fő gazdasági feladatai: az ország termelőerőinek sokoldalú fejlesz.ése, a nehézipar elsődleges fejlesz ése alapján minden gazdasági ág termelésének olyan arányú növelése, amely lehetővé teszi a kommunizmus anyagi-technikai bázisának nugteremtését és a Szovjetunió győzelmének biztosítását a kapitalista országokkal folytatott békés gazdasági versenyben, továbbá az ország gazdasági potenciáljának erősítése, a műszaki haladás a népgazdaság min den ágában, a társadalmi termelés ben végzett munka termelékenységé nek szakadatlan fokozása. Ezek biztosítják a nép életszínvonalának jelentős emelkedését. A kongresszus határozata a következődben íelölte meg a fő politikai feladaté kát: a szovjet szocialista rendszer további erősítése, a szovjet nép egységének és összeforrottságának fokozása, a szovjet demokrácia fejlesz ése, a néptömegek fokozott aktivitása és öntevékenysége kibontakoz'atása a kommunista társadalom építésében, a társadalmi szervezetek szélesebbkörű részvétele az állami feladatok megoldásában, a párt és a szocialista állam szervező és nevelő szerepének fokozása, a munkások és parasztok szőve'ségé- nek, a Szovjetunió népei barátságának erősítése minden vonalon. A kongresszus a következő ideológiai feladatokat jelölte meg: a párt ideológiai nevelőmunkájának fokozása, a dolgozók és mindenekelőtt a felnövő nemzedék kommunista öntudatának erősítése, a kommunista munkaviszony, a szovjet hazafiság es az internacionalizmus szellemében való revelése, a kapitalizmus csöke- vényeinek kiirtása az emberek tudatából, harc a burzsoá ideológia ellen. A határozat értelmében a nemzetközi kapcsolatok területén az SZKP fő feladatai a következők: olyan kö vetkezetes külpolitika, amely a népek békéjének és biztonságának fenntartására és megszilárdítására irányul a különböző társadalmi rend szerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve alapján; a hideg háború megszüntetését és a nemzetközi feszültség enyhítését célzó irány vonal köve'ése; a szocialista világ- rendszernek és a testvéri népek ba ráti együttműködésének sokoldalú erősítése. A hé'éves időszak alapproblémája — mondja a határozat — a maximális időnyerés a szocializmusnak a kapitalizmussal folytatott békés gaz dasági versenyében. A határozat hangsúlyozza, hogy gyors ü'emet és megfelelő arányokat kell biztosítani a népgazdaság fejlesztésében. A szovjet nép a párt vezetésével a szocializmus olyan győzelmeit érte el a gazdasági, a társadalmi és a politikai élet minden területén, ame lyek lehetővé teszik a kommunista társadalom anyagi-műszaki alapjának megteremtésére, a kommunizmusba való tervszerű átmenet megvalósítására irányuló feladatok gyakorlati megoldását. A társadalmi viszonyok fejlődése A fő gazdasági feladatok A kongresszus határozata elsőrendű jelentőségűnek tartja az ipar és kü’önösen a nehézipar fejlesztését. Szükséges — jelenti ki —, hogy a hétéves terv előirányozza az ipar tel jes termelésének hozzávetőleg S0 szá zalékos emelkedését, ezen belül az ►>A« csoportban (‘ermelési eszközök termelése) — 85—88 százalékos. 3 »B« csoportban (fogyasztási cikkek ternvüévö — 69—65 százalékos emelkedést. A hétéves terv az egész ipar teljes termelésének átlagos évi no vek dósét körülbelül 8 6 százalékban szabja meg, ezen belül az »A« csoportban 9 3 százalékban. a »B« csoportban pedig hozzávetőleg 7,3 szá zalékban. A nehézipar magas feile+*ségi fokából, valamint a mezőgazdaság további fellendítéséből kiindulva, a kongresszus szükségesnek tar+ia a közszükségleti cikkek termelésének jelentős növelését hogy a hét esztendő alatt kellőkérmen kielégíthessük a lakosság textil-, ruha-, lábbeli- és esvéb árukban mutatkozó szükségleteit. A mezőgazdaságban fő feladat, hoffv olvan termelési szintet ériünk el amelv lehetőire teszi a lakosság élelmiszer szii'méoieténeik. az inar nyersanvag szükségleteinek, s az állam minden egvéb mezőgazdasági tzrmék-szükségieté"ek telieis fedezésé'. A mezőgazdaság össztermelését 1.7-szeresére kell emelni. A mpzőeaz da«ág fei lesz lésének legfőbb feladata továbbra is a szemes terménvek terrne’éséne’- münden eszközzel való növelése: itt 10—11 milliárd púd elérése a cél. A határozat ezután megállam'tia: a hétéves terv sikeres véerehaitásánnk a kommunizmus anvag'-műszaki alapja megteremtésének dön'ő feltétele az úi tprhmkn széles'-örű mng honosítása, a termelési felvernetek komplex gépesítése és automatizálása, a népgazdaság valamennyi ágának szakosítása és kooperációja. A hét esztendő alatt a termelési folyamaik komplex gépesítés“ alapján az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban és a közlekedésben ki kell küszöbölni a nehéz fizikai munkát. A határozat előírja, hogv az állami beruházások az előző hétéves idő szakhoz képest. 1.8 szeresükre, azaz körülbelül i°én—1970 milliárd ru- belr- emelkednek, ami csaknem ugvanannvi. mint a szovjet hatalom eddigi fennállása alatt eszközölt beruházások teljes összege. A határozat felhívja a figyelmet rá, hogy a termelőerőket területileg ésszerűen kell elhelyezni a társadalmi termelőmunka leggazdaságosabb felhasználása és időmegtakarítás végett. Továbbra is fejleszteni kell a mérhetetlen természeti kincsekkel rendelkező keleti körzetek gazdaságát. A hétéves terv előírja valameny- nyi szövetségi köztársaság hatalmas méretű gazdasági fejlesztését. Az SZKP kongresszusa rámutat, hogy a jelenlegi viszonyok között — amikor óriási sikerek jöttek létre az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésében — minden feltétele megvan annak, hogy a szovjet nép a legrövidebb időn belül még jobban élien, még teljesebb mértékben kielégítse anyagi és szellemi szükségleteit. A hétéves terv a nemzeti jövedelem 62—65 százalékos növekedését és a fogyasztás 60—63 százalékos emelke dését irányozza elő A hétéves terv végére a munkások és alkalmazottak egy főre számított reáljövedel- me átlagosan 40 százalékkal, a kolhozparasztok reáljövedelme pedig legalább 40 százalékkal emelkedik. Tervbe vettük az alacsonyabb fi zetésű munkások és alkalmazottak bérének jelentős emelését, az öreg. ségi nvugdíiminimum emelését, a lakosság kereskedelmi és közszolgálta tási ellátottságának lénveges meg- javí'ását, a közétkeztetési vállalatok árainak csökkentését. A városokban és munkáslakótelepeken körülbelül 15 millió lakás, a falvakban körülbelül hé' millió ház épül fel a hétéves terv időszakában. A határozat értelmében a közeljövőben megszűnik a lakosság adóztatása. A határozat előírja a munkanap és a munkahét csökkentését. 1960 bán befejeződik a munkások és alkalmazottak hétórás, számos termelési ág fő szakmáiban pedig hatórás munkanapra való á‘térés. 1962 ben meg. valósul a munkások és alkalmazottak 40 órás munkahétre való áttérése. hétórás munkanap mellett 1964- től kezdődőleg a föld alatt & az egészségte'en munkaviszonvok között dolgozók fokozatosan áttérnek a 30 órás munkahétre, két szabadnappal, hat-hétórás munkanapok mellett. A kongresszus megállapítja azokat az óriási eredményeket, amelye- kef a szovjet tudomány minden területen, különösen pedig az atomfizika, a*omenerge ika, a lökhaitásos repülés és a rakétatechnika terén vi vo‘t ki, és szükségesnek tartja, hogy a hétéves terv alatt még gyorsabb ü emben fejlesszék a tudomány min den ágát, végezzék el azokat a fontos elméleti kutatásokat, amelyek biztosítják a tudománvos és műszaki továbbhaladást. A tudományos erőke és eszközöket a legfontosabb gya korlati és elméleti jelentőségű területekre kell összpontosítani. A kommunista építés jelen szakaszában megoldandó feladatok meghatározásakor az SZKP XXI. kongresszusa abból indul ki. hogy a Szovjetunió történelmi fejlődésének új szaki szába lépett. A szocializmus teljes és végérvényes győzelmet aratott a Szovjetunióban. A kongresszus határozata rámutat, hogy ma két társadalmi világrendszer van: az idejét múlt kapitalizmus és a fia'al, életerőtől duzzadó, a világ dolgozóinak rokonszenvét élvező szocializmus. Nincs olyan erő a világon, amely visszaállíthatná a kapitalizmust a Szovjetunióban, megsemmisíthetné a szocialista tábort. A termelőerők növekedésével egy idejűleg — mondja a határozat —. fejlődniök kell a szocialista társadalmi viszonyoknak is, amelyek az elvtársi együttműködés, a barátság és a kölcsönös segélynyújtás elvein alapulnak. Valamennyi gazdasági ág műszaki fejlődése, az oktatásnak és a termelésnek szorosabb összekapcso lása arányában eltűnnek majd a lényeges különbségek a szellemi és a fizikai munka között. A munkanap csökkentése, a munkafeltételeknek a komplex gépesítésen és automatizáláson alapuló megj avulása elősegíti majd, hogy a munka a sokoldalúan fejlett ember életszükségletévé váljék. A termelési viszonyok kolhoz-szövetkezeti formája — mondja a határozat —. még hosszú ideig elő fogja segíteni és elő is segítheti a mezőgazda:ág termelőerőinek fejlődését. A kommunista építés során fo kozódik majd a kolhozokban végzett termelőmunka közösségi jellege, a szövetkezeti kolhoztulajdon közeledik majd az össznépi tulajdon hoz, fokozatosan elmosódnak majd a határok e két tulajdonforma között A két tulajdonforma nem a szövetkezeti kolhoz tulajdon elsorvadásának következtében válik majd egységessé, hanem úgy, hogy a szövetkezeti kolhoz-tulajdon társadalmi jellegének színvonala a szociális ta állam segítségével és támogatásával felemelkedik az össznépi tulajdon szintiére. A kongresszus határozata hangsúlyozza, hogy a kommunista építés i lenlegi körülményei között az anya gi javak elosztásának alapja a következő irányelv marad: mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint. A szükségletek szerinti elosztásra való áttérést — hang súlyozza a határozat — fokozatosan valósítjuk meg a termelőerők fejlődésének arányában, mégpedig akkor, amikor megvalósul az összes szükséges fogyasztási javak bősége, és amikor minden ember önként és az anyagi javakból való részesedésének mértékétől függetlenül, képes ségei szerint fog dolgozni, felismerve, hogy erre szüksége van a társadalomnak. A szovjet társadalomban az anyagi és kulturális javak jelentős és mind nagyobb részét már most is ingyen osztják el — nyugdíjak, ösztöndíjak, iskolák, kórházak és más kulturális intézmények építésére és fenntartására fordított összegek formájában. A társadalmi fogyasztási alapnak ez a része állandóan növekedni fog, ami — hangsúlyozza a határozat — fontos előf el létei a kommunista elosztási elvre való ío kozatos áttérés szempontjából. Az SZKP XXI. kongresszusa megállapítja, hogy a szocialista államiság fejlődésében a fő irányvonal a demokrácia fejlesztése minden vonalon, minden állampolgár bevonása a gazdasági és kulturális epttes irányításába, a társadalom ügy eine«; intézésébe. Sok olyan funkció, amelyet most állami szervek látnak el, fokozatosan társadalmi szervezete« feladatkörébe megy át. Ez bővíti és erősíti a szocialista társadalom poli tikai alapját, biztosítja a szocialista demokrácia további fejlődését. A szocialista állam rendkívül fon tos feladatok teljesítésére hivatott a béke megvédésében s ugyancsak fon tos f ladata az is, hogy megvédje az országot az imperialista hatalmak katonai támadásának veszélyével szemben. Amíg van agresszív és im perialista tábor, a szovjet államnak kö élessége,, hogy erősítse és tökéletesítse a szovjet nép szocialista vívmányain és békés munkáján őrködő dicső fegyveres erőit, hadseregét és flottáját. Erősítenie kell az állambiztonsági szerveket, amelyeknek tevékenysége elsősorban az imperia lista államok hozzánk küldött ügynökei ellen iránv--’ A határozat rámutat, hogy a szocialista haza védelmének funkciója, amelyet most az állam tölt be, csak akkor halhat el, amikor teljesen megszűnik az im perialis a támadás veszélye. A hé‘éves terv megvalósítása még inkább megerősíti a béke és a haladás hatalmas támaszát alkotó Szov jetuniónak és a szocialista világ- tábornak pozícióit, tovább növeli a béke erőit és gyengíti a háború erőit. A Szovjetunió külpolitikája A hétéves terv — mutat rá a határozat — a szocializmus és a kapitalizmus gazdasági versenyének új fejezetét nyitja meg. Teljesítésének eredményeképpen a Szovjetunió néhány fő termékfajta abszolút számokban kifejezett termelésében túlszárnyalja, más termékfajtákéban pe dig megközelíti az Egyesült Államok a vezető kapitalista hatalom ipari termelésének jelenlegi színvonalát. Erre az időpontra a legfontosabb mezőgazdasági termékek globális és egy főre jutó termelése is meghalad ja az Egyesült Államok jelenlegi színvonalát. Azután <— körülbelül még öt évre lesz szükség," hogy utolérjük és túlszárnyaljuk az Egyesült Államokat, az egy főre jutó ipari termelésben. A Szovjetunió akkorra világviszonylatban az első helyre ke rül mind az abszolút termelésben, mind pedig az egy főre jutó termelésben. A szocializmus világtörténel mi jelentőségű győzelme lesz ez a kapitalizmussal vívott békés verseny ben. A határozat hangoztatja, hogy a kapitalizmus általános válsága _ to vább mélyül a szocializmus erőinek növekedése, a gyarmati rendszer széthullása és a kapitalizmus belső társadalmi ellentmondásainak kiéle ződése folytán. A válságokat sem a fegyverkezési hajsza, sem a kapita lista országok egyéb intézkedései nem szüntethetik meg. A kapitalizmus ellentmondásai tovább halmozódnak s újabb megrázkódtatásokat készítenek elő. A hétéves terv teljesítése és túlteljesítése, valamint a népi demokrati- kus országok gazdasági fejlődésének gyors üteme folytán a közgazdászok számításai szerint a világ ipari .er melésének több mint a felét a szocialista világrendszer állítja majd elő. Ez biztosi ja a szocialista világ- rendszer fölényét a kapitalista világrendszer felett az anyagi terme lésben — az emberi tevékenység * döntő területén. A szocialista világrendszer további növekedésével és fejlődésével együtt sikeresen fejlődik majd valamennyi szocialista ország is — hangzik a kongresszus határozata. Kiegyenese dik va’amennyi szocialista állam gazdasági és kulturális fejlődésének vonala. Közeledik az idő, amikor ezek az országok — akárcsak a Szov jetunió — a kommunista társadalmat fogják épí'eni. A Szovjetunió igen fontos feladatának tekinti, hogy továbbra is elősegítse a szocialista országo t egységének megszilárdítását, szoros gazdasági és kulturális kapcsolataik fejlesztését, a szabad népek tetvéri családjának még erősebb összefogását a marxizmus!—lefolytatás a 2. oldalon.)
