Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-27 / 49. szám

1S59. február 27. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Egy eset a sok ezer közül Egyik napról a másikra szaporo­dik azoknak a száma, akik a nagy üzemi gazdálkodás útjára térnek. És hogy a sokszáz tsz-be lépő közül éppen Buga Antal 8 holdas mözsi dolgozó paraszt tsz-be való lépésé­vel foglalkozom, teszem ezt azért, mert ennek érdekes előzménye van. * Négyen üldögélünk a mözsi Uj Élet Tsz irodájában: A tsz könyve­lője, az agronómus, Buga Antal egyé ni gazda és jómagam. A kedd esti közgyűlésről beszél­getünk, amelyen tíz tagot vettek fék — Földet is hoztak az új tagok? — kérdezem. Földet azt hoztak, de a tagok már nem egészen újak — adja meg a választ a könyvelő. — Hát ezt hogy értsem? — Úgy ahogy mondom. Ez azt je­lenti, hogy a többségük már volt tsz tag, de az ellenforradalom hatá­sára kiléptek, éppen úgy mint Buga Antal — int az asztal végénél ülő gazda felé. — Én már többször hívtam Anti bácsit, hogy jöjjön közénk vissza — veszi át a szót Csákvári János, a tsz agronómusa. — Én meg most is azt mondom, amit tegnap és tegnapelőtt is mond­tam: Nem! — és öklével akkorái csap az asztalra, hogy még az ab­laküvegek is belerezdülnek. Csákvári János mintha misem tör­tént volna, tovább beszél. — Pedig jó lenne, ha jönne, mert szükség lenne a szakértelmére a sző­lőben, a gyümölcsösben. Elvégre ma ga 5 hónapos szőlő és gyümölcster­melő tanfolyamot is végzett, mint tsz tag. Ezért is itt lenne a helye. Másrészt pedig azért, mert ko­moly gondot okoz a vezetőségnek, hogy kire bízza a 18 holdas gyümöl­csös és a 3 hold szőlő munkájának irányítását, amelyet négy évvel ez­előtt éppen maga telepített 90 szá­zalékos eredéssel. — Aztán milyen állapotban van az a szőlő? — Hogyan viseltétek gondját — kérdezi és oldalról az agronómusra néz. — Ezerkilencszázötvenhétben egy kicsit el volt hanyagolva, nem győz­tük munkaerővel, de az elmúlt év­ben már több gondot fordítottunk reá. Nyolc hektoliter borunk ter­mett. Az idén tovább fejlesszük a szőlészetet. Építünk egy tanyát, olyan kisebb présház félét. Fúrunk egy kutat. Ezenkívül 12 000 tőke mellé karót teszünk, sőt az idei ter­mésre számítva 20 hektoliter hor dót is vásárolunk. Beszél az idei év terveiről Csákvári János. — Hát ez mind nagyon szép, ha futja az erőtökből. — Azért hívjuk magát, hogy több erőnk legyen. — így folyik a párbeszéd, s úgy látszik hiábavaló az agronómus ér­velése, Buga Antal kifürkészhetet­len arccal egykedvűen néz maga elé. * Nem mond sem igent, sem nemet. Mit tehet ilyen esetben a riporter? Menti azt, ami menthető. Ha nem lesz riport, legalább legyen egy né­hány soros híranyag és befejezésül egy-két kérdést intéz a vitában lát­szólag elfáradt agronómushoz. — A tíz belépő hány hold földet hozott a tsz-be? — Papp Mihály 12 holdat, Földesi János 10, Csányi Mátyás 8, sorolja a neveket az agronómus, az újságíró pedig szorgalmasan jegyez. És ami kor a felsorolás végéhez érnek, meg szólal az egy idő óta mélyen hall­gató Buga Antal. — írja fel, hogy Buga Antal is be­lépett 8 hold földjével a mözsi Uj Élet Tsz-be diktálja szótagolva a szöveget. Amikor pedig ezzel vég­zett, jobb kezét az agronómus felé parolára nyújtva azt mondta: — Most pedig add ide, aláírom a belépési nyilatkozatot. P.-né Szava ló vers eny a dombóvári gimnáziumban A fizikai előadótermet megtöltő közönség nagy érdeklődéssel és fi­gyelemmel hallgatta végig a gimná­zium szavalóversenyét, amelyet a KISZ-szervezet rendezett. A kötele­ző vers Ady Endre: A hadak útja című költeménye volt A szabadon választott vers elmondása nagy ér­deklődést váltott ki. A kötelező vers után ugyanis — az egyik különzsüri véleménye szerint — Hajós Károly, Székely Ilona, Ujj József és Takács Piroska csaknem azonos »pont­számmal« álltak. Minden a szaba­don választott vers előadásán mú­lott. Székely Ilonának sikerült a leg­jobban. Mély átéléssel szavalta Jó­zsef Attila: »Kései sirató«-ját. Na­gyon jól sikerült Takács Piroskának Kaffka Margit: »Pétiké jár« című költeményének előadása. Érdekes Színfoltja volt a versenynek Ujj Jó­zsef kétnyelvű szavalata. Horatius egyik versét eredetiben és Kardos László fordításában tolmácsolta. 1. Székely Ilona (III. c.), 2. Takács Piroska (II. b.), 3. Ujj József (IV. h.). A versenyen a szavalók sok értékes tapasztalatot szereztek. Fontos tanul­ság, hogy a szavalók legyenek min­dig tekintettel a vers mondanivaló­jára, érzésére és hangulatára és eze­ket juttassák érvényre. A jó szava­lathoz szükséges: helyes választás, a vers értése és határozott kiállás. A szavalóverseny megrendezése és lebonyolítása kiválóan sikerült, eredményével elégedettek vagyunk. Matyók László KISZ kultúrfelelős JÓ REGGELT ! ITT A TEJ ! A város csendes, néhány gépko­csi veri csak fel az út porát. A korai munkakezdők sietnek a hi­vatalba, üzletbe. A szekszárdi bér házak környékén is csend van. A kenyérszállító gépkocsi bukdácsol be a Csemege boltig a rossz úton, azután lerakják a kocsirakományt. Az üzletben segédek dolgoznak. Mérik a tejet. Literes és félliteres üvegekbe töltik a friss italt, ko­Több mint 1 millió forinttal járult hozzá a társadalom a tanév első felében az iskolák és óvodák megsegítéséhez A társadalomban rejlő hatalmas erőforrásokról már sokszor esett szó lapunk hasábjain is. Ezt bizonyítja az a jelentés is, amelyet a művelő­désügyi osztály küldött a miniszté­riumnak a megye iskoláinak, óvodái nak társadalmi megsegítésének első félévi eredményeiről. E jelentés szerint a tavalyi egy ta­nulóra eső 14,57 Ft-tal szemben az idén 27,67 Ft jut egy főre. Ez azt jelenti, hogy a megye üzemei, szíj tői munkaközösségek és a társada­lom legszélesebb rétege 1 232 000 Ft-ot áldozott az iskolák és óvodák társadalmi megsegítésére. Ebből a szép összegből 582 000 Ft jut új építkezésekre. Decs-Gyöngyös oldalon 2 tantermes, nevelői laká­sos iskola épült, Szedresen 2 tanter­mes, napköziotthonos iskola, Alsó- nánán, egy új tanterem, Decsen új 2 tantermes, nevelői lakásos iskola, Kisvejkén új tanterem, Kismányo- kon, Váralján 1-1 új tanterem van épülőben, Bonyhádon a kg. techni­kumban zsibongó, Dombóvárait gya kor lati tanműhely, Szekszárd-Palán­kon új iskola »születik« ebben a tanévben. A társadalom legszéle­sebb rétegének ez az összefogása igen nagy segítség az állami erőfor­rásból épülő tanteremépítési moz­galomhoz, amely célul tűzte ki, hogy V. V. Azóta mintha megfiatalodott vol­na, bajuszkötőt szerzett valahonnan, s olyan hegyesre sodorta a bajuszát reggelenként felkunkorítva az orra mellé, hogy mindenki megcsodálta. Mintha a látása is megjavult volna, úgy kémlelte a kéklő messzeséget, s az elmaradozó gémeskutakat, mint ismerősöket, mosolyogva üdvözölte. — ... Aztán mit csinálsz te eny- nyi férfi között? — szólította meg a középen kuporgó lányt. — Nem asz- szonynépnek való élet ez... Jó gye­rek ez a Gyurka, de hát nem lehet mindig melletted. Látod, mám», is, csak éppen a pihenőnél csipkedhe­tett meg egy kicsit. Abból csak baj lehet, mert annak az esze sem oda lesz, amit csinál, mindig rád gondol majd, aztán hamarabb éri a golyó. Nem kellett volna elszöknöd. Ha előbb észre vesz a gyerek, biztos visszaküldött volna. De hát mi sem tudtuk, azt hittük, hogy ő is így akarta. Apád majd agyonkeres ... Mi? Nem bánod? Rózsa jobban maga alá húzta a lá­bát és úgy látszott, hogy mindjárt -elsírja magát. Nagyon bántotta, hogy a most folyó hároméves tervben a legégetőbb tanteremhiányokat or­szágos viszonylatban megoldja. De jut a társadalmi erőforrásból az egészségügyi hiányosságok eltünteté­sére is. Sok helyen pedig erre nem fordítanak gondot. Több iskolát fel­szereltek folyó vizes mosdóval, hogy így küzdjenek a bélférgesedés meg­akadályozása ellen. Másutt a sze­méttárolót, ismét másutt a WC kér­dést oldották meg 40 000 Ft felhasz­nálásával. Mintegy 348 000 Ft jutott ebben a félévben tatarozásra is és egyéb se­gítés összege is 262 000 Ft-ot tesz ki. A megye járásai közül a szekszár­di végez kiemelkedően jó munkát. Nem véletlen, hogy a célhitelek 70 százaléka a szekszárdi járásban ke­rül felhasználásra és a most folyó tanévben közel 20 tanterem léte­sül majd a társadalom segítőkészsé­gét mozgósító célhitelek és társadal­mi munka, községfejlesztési hitelek felhasználásával. A szekszárdi já­rás 88 Ft-os egy főre eső eredményét elsősorban a munka jó megszervezé­sének köszönheti. A járás valameny nyi oktatási intézménye résztvesz a mozgalomban és nem volt egyetlen intézmény sem, amely jelentési kö­telezettségét elmulasztotta volna. Sajnos, már nem mondható el ugyanez a dombóvári, a tamási és a gyönki járásról, ahol az oktatási intézmények egy része nem vesz részt a mozgalomban, vagy pedig nem vezet nyilvántartást a társada­lom adományairól és így az ado­mányok feledésbe merülvén, nemle­ges jelentést volt kénytelen küldeni. Országos viszonylatban Tolna me­gye az eddigiek során nem végzett kiemelkedő munkát. Ez nem is cso­da, mert mert most is csak a szek­szárdi járást, Szekszárd várost és a paksi járást lehet dicséretben ré­szesíteni, a megye többi járásában, a dombóvárit kivéve, még tavalyhoz viszonyítva is visszaesés mutatko­zik. A művelődésügyi osztály jelenté­se szerint a félévi beszámoló ráirá­nyította a figyelmet erre a munká­ra és a második félév minden bi­zonnyal még szebb eredménnyel fog zárulni. A művelődésügyi osztály azt a célt tűzte ki a megye intézményei elé, hogy a tanév végére a társadal­mi segítés összege elérje az 5 millió forintot. Ennek a célnak az elérésé­hez minden adottság megvan a me­gyében is és reméljük, hogy a tan­év lezárulásával »győzelmi« jelen­tésről számolhatunk majd be. g tuti... Gyurka még csak feléje sem nézett egész délelőtt. Igaz, mondta a regge­li pihenőnél, hogy nem tud jönni, mert felderítő lesz és a csapat előtt kell mennie egy jó kilométernyire, de azért talán csak eljöhetett volna, ha nagyon akar, erre hátra is egy kicsit. Biztos nem is akart. Talán haragszik is azért, amiért eljött. Nem mondta, csak azt, hogy a szü­lei majd kétségbeesetten keresik és megparancsolta, hogy írjon nekik levelet azonnal és a legelső faluban adja postára ... Igen, írjon, de ilyen kocsin, ami kirázza a lelket az em­berből, hogyan írjon, még ha kérne is valakitől papírt, meg ceruzát. És azt szerette volna, ha ő ír. Vagy leg­alább is mind a ketten és megírnák, hogy mi a tervük, hogyha a romá­nokat most megverik, akkor haza­mennek és összeházasodnak. Azt hitte, hogy abból áll a háború, hogy győznek és ezzel vége, mehet min­denki haza. — Na, nem kell azért sírni. Nem azért mondtam, csak hát nehéz itt az élet, rtikán fekszik ágyba az em­ber, s ilyen fiatal lánynak ennyi férfi között... — vigasztalta az öreg, látva, hogy rögtön elsírja ma­gát. — Nézd csak, látod azt a fácánt a kóró tövében? Lelövöm, aztán csi­nálsz belőle jó vacsorát hármónk- nak, a Gyurkának, neked, meg ne­kem. — Fogta a puskát és a vállá­hoz emelte. — Nem is fácán az, hanem macs­ka — nevette el magát a lány. — Ott a tanya, nézze. Balra, előre. — Ejnye, ejnye, pedig úgy lát­tam, hogy fácán — eresztette le a puskát az öreg és idegesen nyaldos­ta a szája szélét. Rózsa mindenről elfeledkezve jó­ízűen nevetett az öreg tévedésén, s azon, hogy macskát akart lőni va­csorára. — Látsz ott messze egy hosszú, sötét csíkot? — Maga ellát odáig? — kérdezte csodálkozva a lány. — Én nem, de innét már lehet lát­ni. sárba rakják, felteszik egy csukott gépkocsira, a süteményes kosara­kat maguk mellé teszik a kifutók és indulnak a városba. A Garay térnél a gépkocsi a kórház felé fordul. A hentesüzlet előtt fiatal leány és pöttömnyi em berke száll le a kocsiról. Gyorsan tűnnek el az egyik házban. A la­kás ajtajában ott áll a tejesüveg, egy papírzacskó, s mellette a sü­teményért és a tejért járó pénz. Mi tovább megyünk a gépkocsi­val. Fabinyi István boltvezető né­hány szóval tájékoztat a Népbolt e kísérletéről. A vevőszolgálat még csak néhány napos. A Széche nyi utca egy részére és a Munká­csy utcára terjed csak ki. Több mint hetven vevőjük van, s az or­szágban ilyen módszerrel még nem próbálkoztak az elmúlt években. A Munkácsy utcai rossz köves- útón csörögnek a tejesüvegek — Budapesti Közértektől vették — azután a vezető megáll és gyor­san kiszállnak a segédek; Simon Béla, Takács László és Török Zol tán kifutó fiú. Takács László az utca alsó, Tö­rök Zoltán pedig a felső végén kezdi a tej és kifli kiosztását. Török Zolit végigkísérjük a la­kásokig. A 43. számú házba 5 kif­li és egy liter tej kell. A lakás aj­tajában vesszőkosárban ott áll a csereüveg, a kiflinek a zacskó és a pénz. A rendelést beleteszi a ki­futó fiú, azután zörög az ajtón, mert meg kell mondani, hogy hol­nap reggel adják le a szombati húsrendelést. Fiatalasszony nyit aj tót, megköszöni a figyelmeztetést. A 37-es házban Hornokék már vár ják a tejes fiút, másfél liter tejet és zsemléket rak le. Azután fel­veszi a rendelést, amit még tíz óráig — a déli főzésre valót — ki kell hozni. A 33-as házból már a lakók kijönnek a fiú elé, s még a jóreggelt is alig tudja elmondani, már azt mondják: — Ilyen korán Rózsa előrenézett és valóban, na-J gyón halványan valami sötét csíkotJ látott az ég és a föld találkozásánál.^ — Valamit látok. — No, hát oda már csak egy kö­pés a Tisza, onnét aztán irány felfe-J lé a Tisza mellett Szolnoknak .. J onnét meg haza... De mit csinálsz(| te itt a századnál, agyon unod ma­gadat ... — Majd segítek a konyhán főzni. — Ha lesz mit — nevetett az öreg.l — Mert az is előfordul ám, hogyí nincs mit főzni. A feketekávé meg-jj főzéséhez meg nem kell segítség. MaJ sem lesz főttétel ebédre, a tarisz-( nyának kell a fenekére nézni. A nap már a láthatár szélén vö- röslött, amikor a menetoszlop eleje? egy kis erdő mellett megállt, s al század odacsoportosult. Az első lo-j vakat már rég megnyergelték, s ki­kötötték őket a fákhoz, a menet vé-J gén haladó kocsik még csak mostl érkeztek sorban egymás után. Rózsai a kocsioldalon áthajolva figyelte aj katonákat, tekintetével Gyurkát ke­reste, de nem találta. (Folytatjuk.) Atádi Géza jössz ma? Ez mindig így lesz? S míg megnyugtatják őket a segé­dek, addig Rajcsányiékhoz szalad be a tejjel, ott rendelést is adnak: fél kiló narancsot, egy kiló kenye­ret és gulyáslevesnek való sertés­húst kémek. A 27-es házból sietve jön kifelé a fiú, amikor utána szól nak; Zolikám, itt hagytad a táb­lát! Igen, a tábla az fontos, mert arra van felírva, kinek mit kell vinni, s hogy milyen friss zöldség, főzelék és húst tudnak délre hoz­ni. Amíg Pálinkáséknál és Bozsá- nyiéknál adja le a tejet és a süte­ményt, idős bácsi jön hozzánk és azt mondja: — Nagyon jó ez a reggeli hogyis hívják. — Vevőszolgálat; magyarázza meg Fabinyi István. — Igen ez a vevőszolgálat. Én csináltatok egy ládát, lakattal, az egyik kulcs nálam, a másik meg a gyereknél lesz, de nem lehetne úgy megoldani, hogy befizetünk előre bizonyos összeget és akkor nem kellene naponta a pénzzel bajlódni a fiúnak, sokkal gyor- sabb és kényelmesebb lenne így a kiszolgálás. — Sajnos egyelőre még néni, mert a kísérletek folynak még csak ezzel a módszerrel és a ve­vők véleménye alapján állítjuk majd ki a vevőszolgálatot — mond ja Takács László. —• De a javasla­tát megbeszéljük illetékesekkel. Nem múlt el félóra amióta a Népbolttól eljöttünk. Nincs még hét óra, de már hatvannégy lakás bán forralják a tejet készítik a reggelit. A Népboltban azután összesítik a megrendeléseket. Először a fe­hérszínű megrendelőlapokat ve­szik sorra — ezeken rendelik az ebédre valót — azt tíz órára ki­viszik — majd a zöldszínű lapo­kat veszik elő, amelyekre dél­utáni megrendelés van írva, azt 3 és hat óra között viszik ki. Ha va­laki külön kéri: 5 óra után szál­lítják az árut. Sokan érdeklődnek a vevőszol­gálat iránt, naponta bővül a ve­vők köre és a szállított áruk szá­ma is. A Mohai Ágnes ásványvíz­től kezdve a cipőkrémen, a ke­nyéren, cukron, liszten, húsokon át egészen a mosószerig mindent házhoz szállít a Népbolt ötletes vásárló szolgálata. Négy napja működik ez a boy- szolgálathoz hasonló kereskedelmi rendszer. Még a lebonyolító appa­rátus kicsi, tejesüvegek, raktár és kifutó fiú hiány van, de már a Munkácsy és Széchenyi utcában minden reggel fél hét után a tejes fiú kopogtat: »Jó reggelt! Itt a tej!« * A Népbolt vevőszolgálata jelen­leg még csak kísérleti jellegű -— tájékoztattak bennünket a megyei tanács kereskedelmi osztályán. A fentebb említett utcákon próba­képpen vezették ezt be, s ha a la­kosság megbarátkozik az új vá­sárlási módszerrel, az illetékes ha­tóságok, ha biztosítani tudják a vásárló rendszer fenntartásához és továbbfejlesztéséhez szükséges anyagiakat, úgy azt fokozatosan ki terjesztik a város több utcájára. Pálkovács Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents