Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-27 / 49. szám
1S59. február 27. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Egy eset a sok ezer közül Egyik napról a másikra szaporodik azoknak a száma, akik a nagy üzemi gazdálkodás útjára térnek. És hogy a sokszáz tsz-be lépő közül éppen Buga Antal 8 holdas mözsi dolgozó paraszt tsz-be való lépésével foglalkozom, teszem ezt azért, mert ennek érdekes előzménye van. * Négyen üldögélünk a mözsi Uj Élet Tsz irodájában: A tsz könyvelője, az agronómus, Buga Antal egyé ni gazda és jómagam. A kedd esti közgyűlésről beszélgetünk, amelyen tíz tagot vettek fék — Földet is hoztak az új tagok? — kérdezem. Földet azt hoztak, de a tagok már nem egészen újak — adja meg a választ a könyvelő. — Hát ezt hogy értsem? — Úgy ahogy mondom. Ez azt jelenti, hogy a többségük már volt tsz tag, de az ellenforradalom hatására kiléptek, éppen úgy mint Buga Antal — int az asztal végénél ülő gazda felé. — Én már többször hívtam Anti bácsit, hogy jöjjön közénk vissza — veszi át a szót Csákvári János, a tsz agronómusa. — Én meg most is azt mondom, amit tegnap és tegnapelőtt is mondtam: Nem! — és öklével akkorái csap az asztalra, hogy még az ablaküvegek is belerezdülnek. Csákvári János mintha misem történt volna, tovább beszél. — Pedig jó lenne, ha jönne, mert szükség lenne a szakértelmére a szőlőben, a gyümölcsösben. Elvégre ma ga 5 hónapos szőlő és gyümölcstermelő tanfolyamot is végzett, mint tsz tag. Ezért is itt lenne a helye. Másrészt pedig azért, mert komoly gondot okoz a vezetőségnek, hogy kire bízza a 18 holdas gyümölcsös és a 3 hold szőlő munkájának irányítását, amelyet négy évvel ezelőtt éppen maga telepített 90 százalékos eredéssel. — Aztán milyen állapotban van az a szőlő? — Hogyan viseltétek gondját — kérdezi és oldalról az agronómusra néz. — Ezerkilencszázötvenhétben egy kicsit el volt hanyagolva, nem győztük munkaerővel, de az elmúlt évben már több gondot fordítottunk reá. Nyolc hektoliter borunk termett. Az idén tovább fejlesszük a szőlészetet. Építünk egy tanyát, olyan kisebb présház félét. Fúrunk egy kutat. Ezenkívül 12 000 tőke mellé karót teszünk, sőt az idei termésre számítva 20 hektoliter hor dót is vásárolunk. Beszél az idei év terveiről Csákvári János. — Hát ez mind nagyon szép, ha futja az erőtökből. — Azért hívjuk magát, hogy több erőnk legyen. — így folyik a párbeszéd, s úgy látszik hiábavaló az agronómus érvelése, Buga Antal kifürkészhetetlen arccal egykedvűen néz maga elé. * Nem mond sem igent, sem nemet. Mit tehet ilyen esetben a riporter? Menti azt, ami menthető. Ha nem lesz riport, legalább legyen egy néhány soros híranyag és befejezésül egy-két kérdést intéz a vitában látszólag elfáradt agronómushoz. — A tíz belépő hány hold földet hozott a tsz-be? — Papp Mihály 12 holdat, Földesi János 10, Csányi Mátyás 8, sorolja a neveket az agronómus, az újságíró pedig szorgalmasan jegyez. És ami kor a felsorolás végéhez érnek, meg szólal az egy idő óta mélyen hallgató Buga Antal. — írja fel, hogy Buga Antal is belépett 8 hold földjével a mözsi Uj Élet Tsz-be diktálja szótagolva a szöveget. Amikor pedig ezzel végzett, jobb kezét az agronómus felé parolára nyújtva azt mondta: — Most pedig add ide, aláírom a belépési nyilatkozatot. P.-né Szava ló vers eny a dombóvári gimnáziumban A fizikai előadótermet megtöltő közönség nagy érdeklődéssel és figyelemmel hallgatta végig a gimnázium szavalóversenyét, amelyet a KISZ-szervezet rendezett. A kötelező vers Ady Endre: A hadak útja című költeménye volt A szabadon választott vers elmondása nagy érdeklődést váltott ki. A kötelező vers után ugyanis — az egyik különzsüri véleménye szerint — Hajós Károly, Székely Ilona, Ujj József és Takács Piroska csaknem azonos »pontszámmal« álltak. Minden a szabadon választott vers előadásán múlott. Székely Ilonának sikerült a legjobban. Mély átéléssel szavalta József Attila: »Kései sirató«-ját. Nagyon jól sikerült Takács Piroskának Kaffka Margit: »Pétiké jár« című költeményének előadása. Érdekes Színfoltja volt a versenynek Ujj József kétnyelvű szavalata. Horatius egyik versét eredetiben és Kardos László fordításában tolmácsolta. 1. Székely Ilona (III. c.), 2. Takács Piroska (II. b.), 3. Ujj József (IV. h.). A versenyen a szavalók sok értékes tapasztalatot szereztek. Fontos tanulság, hogy a szavalók legyenek mindig tekintettel a vers mondanivalójára, érzésére és hangulatára és ezeket juttassák érvényre. A jó szavalathoz szükséges: helyes választás, a vers értése és határozott kiállás. A szavalóverseny megrendezése és lebonyolítása kiválóan sikerült, eredményével elégedettek vagyunk. Matyók László KISZ kultúrfelelős JÓ REGGELT ! ITT A TEJ ! A város csendes, néhány gépkocsi veri csak fel az út porát. A korai munkakezdők sietnek a hivatalba, üzletbe. A szekszárdi bér házak környékén is csend van. A kenyérszállító gépkocsi bukdácsol be a Csemege boltig a rossz úton, azután lerakják a kocsirakományt. Az üzletben segédek dolgoznak. Mérik a tejet. Literes és félliteres üvegekbe töltik a friss italt, koTöbb mint 1 millió forinttal járult hozzá a társadalom a tanév első felében az iskolák és óvodák megsegítéséhez A társadalomban rejlő hatalmas erőforrásokról már sokszor esett szó lapunk hasábjain is. Ezt bizonyítja az a jelentés is, amelyet a művelődésügyi osztály küldött a minisztériumnak a megye iskoláinak, óvodái nak társadalmi megsegítésének első félévi eredményeiről. E jelentés szerint a tavalyi egy tanulóra eső 14,57 Ft-tal szemben az idén 27,67 Ft jut egy főre. Ez azt jelenti, hogy a megye üzemei, szíj tői munkaközösségek és a társadalom legszélesebb rétege 1 232 000 Ft-ot áldozott az iskolák és óvodák társadalmi megsegítésére. Ebből a szép összegből 582 000 Ft jut új építkezésekre. Decs-Gyöngyös oldalon 2 tantermes, nevelői lakásos iskola épült, Szedresen 2 tantermes, napköziotthonos iskola, Alsó- nánán, egy új tanterem, Decsen új 2 tantermes, nevelői lakásos iskola, Kisvejkén új tanterem, Kismányo- kon, Váralján 1-1 új tanterem van épülőben, Bonyhádon a kg. technikumban zsibongó, Dombóvárait gya kor lati tanműhely, Szekszárd-Palánkon új iskola »születik« ebben a tanévben. A társadalom legszélesebb rétegének ez az összefogása igen nagy segítség az állami erőforrásból épülő tanteremépítési mozgalomhoz, amely célul tűzte ki, hogy V. V. Azóta mintha megfiatalodott volna, bajuszkötőt szerzett valahonnan, s olyan hegyesre sodorta a bajuszát reggelenként felkunkorítva az orra mellé, hogy mindenki megcsodálta. Mintha a látása is megjavult volna, úgy kémlelte a kéklő messzeséget, s az elmaradozó gémeskutakat, mint ismerősöket, mosolyogva üdvözölte. — ... Aztán mit csinálsz te eny- nyi férfi között? — szólította meg a középen kuporgó lányt. — Nem asz- szonynépnek való élet ez... Jó gyerek ez a Gyurka, de hát nem lehet mindig melletted. Látod, mám», is, csak éppen a pihenőnél csipkedhetett meg egy kicsit. Abból csak baj lehet, mert annak az esze sem oda lesz, amit csinál, mindig rád gondol majd, aztán hamarabb éri a golyó. Nem kellett volna elszöknöd. Ha előbb észre vesz a gyerek, biztos visszaküldött volna. De hát mi sem tudtuk, azt hittük, hogy ő is így akarta. Apád majd agyonkeres ... Mi? Nem bánod? Rózsa jobban maga alá húzta a lábát és úgy látszott, hogy mindjárt -elsírja magát. Nagyon bántotta, hogy a most folyó hároméves tervben a legégetőbb tanteremhiányokat országos viszonylatban megoldja. De jut a társadalmi erőforrásból az egészségügyi hiányosságok eltüntetésére is. Sok helyen pedig erre nem fordítanak gondot. Több iskolát felszereltek folyó vizes mosdóval, hogy így küzdjenek a bélférgesedés megakadályozása ellen. Másutt a szeméttárolót, ismét másutt a WC kérdést oldották meg 40 000 Ft felhasználásával. Mintegy 348 000 Ft jutott ebben a félévben tatarozásra is és egyéb segítés összege is 262 000 Ft-ot tesz ki. A megye járásai közül a szekszárdi végez kiemelkedően jó munkát. Nem véletlen, hogy a célhitelek 70 százaléka a szekszárdi járásban kerül felhasználásra és a most folyó tanévben közel 20 tanterem létesül majd a társadalom segítőkészségét mozgósító célhitelek és társadalmi munka, községfejlesztési hitelek felhasználásával. A szekszárdi járás 88 Ft-os egy főre eső eredményét elsősorban a munka jó megszervezésének köszönheti. A járás valameny nyi oktatási intézménye résztvesz a mozgalomban és nem volt egyetlen intézmény sem, amely jelentési kötelezettségét elmulasztotta volna. Sajnos, már nem mondható el ugyanez a dombóvári, a tamási és a gyönki járásról, ahol az oktatási intézmények egy része nem vesz részt a mozgalomban, vagy pedig nem vezet nyilvántartást a társadalom adományairól és így az adományok feledésbe merülvén, nemleges jelentést volt kénytelen küldeni. Országos viszonylatban Tolna megye az eddigiek során nem végzett kiemelkedő munkát. Ez nem is csoda, mert mert most is csak a szekszárdi járást, Szekszárd várost és a paksi járást lehet dicséretben részesíteni, a megye többi járásában, a dombóvárit kivéve, még tavalyhoz viszonyítva is visszaesés mutatkozik. A művelődésügyi osztály jelentése szerint a félévi beszámoló ráirányította a figyelmet erre a munkára és a második félév minden bizonnyal még szebb eredménnyel fog zárulni. A művelődésügyi osztály azt a célt tűzte ki a megye intézményei elé, hogy a tanév végére a társadalmi segítés összege elérje az 5 millió forintot. Ennek a célnak az eléréséhez minden adottság megvan a megyében is és reméljük, hogy a tanév lezárulásával »győzelmi« jelentésről számolhatunk majd be. g tuti... Gyurka még csak feléje sem nézett egész délelőtt. Igaz, mondta a reggeli pihenőnél, hogy nem tud jönni, mert felderítő lesz és a csapat előtt kell mennie egy jó kilométernyire, de azért talán csak eljöhetett volna, ha nagyon akar, erre hátra is egy kicsit. Biztos nem is akart. Talán haragszik is azért, amiért eljött. Nem mondta, csak azt, hogy a szülei majd kétségbeesetten keresik és megparancsolta, hogy írjon nekik levelet azonnal és a legelső faluban adja postára ... Igen, írjon, de ilyen kocsin, ami kirázza a lelket az emberből, hogyan írjon, még ha kérne is valakitől papírt, meg ceruzát. És azt szerette volna, ha ő ír. Vagy legalább is mind a ketten és megírnák, hogy mi a tervük, hogyha a románokat most megverik, akkor hazamennek és összeházasodnak. Azt hitte, hogy abból áll a háború, hogy győznek és ezzel vége, mehet mindenki haza. — Na, nem kell azért sírni. Nem azért mondtam, csak hát nehéz itt az élet, rtikán fekszik ágyba az ember, s ilyen fiatal lánynak ennyi férfi között... — vigasztalta az öreg, látva, hogy rögtön elsírja magát. — Nézd csak, látod azt a fácánt a kóró tövében? Lelövöm, aztán csinálsz belőle jó vacsorát hármónk- nak, a Gyurkának, neked, meg nekem. — Fogta a puskát és a vállához emelte. — Nem is fácán az, hanem macska — nevette el magát a lány. — Ott a tanya, nézze. Balra, előre. — Ejnye, ejnye, pedig úgy láttam, hogy fácán — eresztette le a puskát az öreg és idegesen nyaldosta a szája szélét. Rózsa mindenről elfeledkezve jóízűen nevetett az öreg tévedésén, s azon, hogy macskát akart lőni vacsorára. — Látsz ott messze egy hosszú, sötét csíkot? — Maga ellát odáig? — kérdezte csodálkozva a lány. — Én nem, de innét már lehet látni. sárba rakják, felteszik egy csukott gépkocsira, a süteményes kosarakat maguk mellé teszik a kifutók és indulnak a városba. A Garay térnél a gépkocsi a kórház felé fordul. A hentesüzlet előtt fiatal leány és pöttömnyi em berke száll le a kocsiról. Gyorsan tűnnek el az egyik házban. A lakás ajtajában ott áll a tejesüveg, egy papírzacskó, s mellette a süteményért és a tejért járó pénz. Mi tovább megyünk a gépkocsival. Fabinyi István boltvezető néhány szóval tájékoztat a Népbolt e kísérletéről. A vevőszolgálat még csak néhány napos. A Széche nyi utca egy részére és a Munkácsy utcára terjed csak ki. Több mint hetven vevőjük van, s az országban ilyen módszerrel még nem próbálkoztak az elmúlt években. A Munkácsy utcai rossz köves- útón csörögnek a tejesüvegek — Budapesti Közértektől vették — azután a vezető megáll és gyorsan kiszállnak a segédek; Simon Béla, Takács László és Török Zol tán kifutó fiú. Takács László az utca alsó, Török Zoltán pedig a felső végén kezdi a tej és kifli kiosztását. Török Zolit végigkísérjük a lakásokig. A 43. számú házba 5 kifli és egy liter tej kell. A lakás ajtajában vesszőkosárban ott áll a csereüveg, a kiflinek a zacskó és a pénz. A rendelést beleteszi a kifutó fiú, azután zörög az ajtón, mert meg kell mondani, hogy holnap reggel adják le a szombati húsrendelést. Fiatalasszony nyit aj tót, megköszöni a figyelmeztetést. A 37-es házban Hornokék már vár ják a tejes fiút, másfél liter tejet és zsemléket rak le. Azután felveszi a rendelést, amit még tíz óráig — a déli főzésre valót — ki kell hozni. A 33-as házból már a lakók kijönnek a fiú elé, s még a jóreggelt is alig tudja elmondani, már azt mondják: — Ilyen korán Rózsa előrenézett és valóban, na-J gyón halványan valami sötét csíkotJ látott az ég és a föld találkozásánál.^ — Valamit látok. — No, hát oda már csak egy köpés a Tisza, onnét aztán irány felfe-J lé a Tisza mellett Szolnoknak .. J onnét meg haza... De mit csinálsz(| te itt a századnál, agyon unod magadat ... — Majd segítek a konyhán főzni. — Ha lesz mit — nevetett az öreg.l — Mert az is előfordul ám, hogyí nincs mit főzni. A feketekávé meg-jj főzéséhez meg nem kell segítség. MaJ sem lesz főttétel ebédre, a tarisz-( nyának kell a fenekére nézni. A nap már a láthatár szélén vö- röslött, amikor a menetoszlop eleje? egy kis erdő mellett megállt, s al század odacsoportosult. Az első lo-j vakat már rég megnyergelték, s kikötötték őket a fákhoz, a menet vé-J gén haladó kocsik még csak mostl érkeztek sorban egymás után. Rózsai a kocsioldalon áthajolva figyelte aj katonákat, tekintetével Gyurkát kereste, de nem találta. (Folytatjuk.) Atádi Géza jössz ma? Ez mindig így lesz? S míg megnyugtatják őket a segédek, addig Rajcsányiékhoz szalad be a tejjel, ott rendelést is adnak: fél kiló narancsot, egy kiló kenyeret és gulyáslevesnek való sertéshúst kémek. A 27-es házból sietve jön kifelé a fiú, amikor utána szól nak; Zolikám, itt hagytad a táblát! Igen, a tábla az fontos, mert arra van felírva, kinek mit kell vinni, s hogy milyen friss zöldség, főzelék és húst tudnak délre hozni. Amíg Pálinkáséknál és Bozsá- nyiéknál adja le a tejet és a süteményt, idős bácsi jön hozzánk és azt mondja: — Nagyon jó ez a reggeli hogyis hívják. — Vevőszolgálat; magyarázza meg Fabinyi István. — Igen ez a vevőszolgálat. Én csináltatok egy ládát, lakattal, az egyik kulcs nálam, a másik meg a gyereknél lesz, de nem lehetne úgy megoldani, hogy befizetünk előre bizonyos összeget és akkor nem kellene naponta a pénzzel bajlódni a fiúnak, sokkal gyor- sabb és kényelmesebb lenne így a kiszolgálás. — Sajnos egyelőre még néni, mert a kísérletek folynak még csak ezzel a módszerrel és a vevők véleménye alapján állítjuk majd ki a vevőszolgálatot — mond ja Takács László. —• De a javaslatát megbeszéljük illetékesekkel. Nem múlt el félóra amióta a Népbolttól eljöttünk. Nincs még hét óra, de már hatvannégy lakás bán forralják a tejet készítik a reggelit. A Népboltban azután összesítik a megrendeléseket. Először a fehérszínű megrendelőlapokat veszik sorra — ezeken rendelik az ebédre valót — azt tíz órára kiviszik — majd a zöldszínű lapokat veszik elő, amelyekre délutáni megrendelés van írva, azt 3 és hat óra között viszik ki. Ha valaki külön kéri: 5 óra után szállítják az árut. Sokan érdeklődnek a vevőszolgálat iránt, naponta bővül a vevők köre és a szállított áruk száma is. A Mohai Ágnes ásványvíztől kezdve a cipőkrémen, a kenyéren, cukron, liszten, húsokon át egészen a mosószerig mindent házhoz szállít a Népbolt ötletes vásárló szolgálata. Négy napja működik ez a boy- szolgálathoz hasonló kereskedelmi rendszer. Még a lebonyolító apparátus kicsi, tejesüvegek, raktár és kifutó fiú hiány van, de már a Munkácsy és Széchenyi utcában minden reggel fél hét után a tejes fiú kopogtat: »Jó reggelt! Itt a tej!« * A Népbolt vevőszolgálata jelenleg még csak kísérleti jellegű -— tájékoztattak bennünket a megyei tanács kereskedelmi osztályán. A fentebb említett utcákon próbaképpen vezették ezt be, s ha a lakosság megbarátkozik az új vásárlási módszerrel, az illetékes hatóságok, ha biztosítani tudják a vásárló rendszer fenntartásához és továbbfejlesztéséhez szükséges anyagiakat, úgy azt fokozatosan ki terjesztik a város több utcájára. Pálkovács Jenő