Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-25 / 47. szám
ROLETÁRJ AI, EGYESÜLJETEK! . MA f i MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA | IV. évfolyam, 47. szám. ARA: 50 FILLER Szerda, 1959. február 25. A megye állami gazdaságai szakembereket, szántótraktorokat, vetőmagvakat és építőipari munkásokat adnak át az új termelőszövetkezeteknek Az állami gazdaságok fennállása óta először, tegnap a megyeszékhelyen az Állami Gazdaságok Igazgatóságán kibővített osztályvezetői értekezleten tanácskoztak a megyei igazgatóság felelős vezetői és az állami gazdaságok igazgatói arról, hogy milyen szakmai, politikai és gazdasági segítséget adjanak a fiatal termelőszövetkezeteknek, az új termelőszövetkezeti községeknek. A tanácskozáson Nagy János, a Megyei Igazgatóság vezetője bevezetőjében elmondotta, hogy a párt és a kormány, az egész társadalom elvárja az állami gazdaságoktól, hogy erejükhöz mérten, maximális segítséget adjanak a termelőszövetkezeteknek, elsősorban a fiatal termelő- szövetkezeteknek és a termelőszövetkezeti községeknek. Az is elhangzott fiz értekezleten, hogy az állami gazdaságok már az elmúlt évben is sokat segítettek a termelőszövetkezeteknek. Az Alsóleperdi Állami Gazdaság például 40 törzskönyvezett anyától származó vemhes üszőt adott át a dal- mandi Béke Tsz-nek és az egyik gyu- laji közös gazdaságnak. Ezenkívül ^ csaknem valamennyi állami gazdaság közvetlenül adott a termelőszövetkezeteknek minőségi vetőmagvakat, segített a könyvelésben, a termelési tervek elkészítésében. Az állami gazdaságok a termelő- szövetkezetek segítését ebben az évben még tovább fokozzák. Határozatba foglalták például, hogy a megye tíz állami gazdasága 30 termelőszövetkezetet patronál. A patro- nálás keretén belül kidolgozzák, illetve segítenek kidolgozni a vetésforgót, a termelési terveket, és ha szükséges, gépekkel, állatokkal és vetőmagvakkal segítik közvetlen módon is azt a termelőszövetkezetet, amelyet patronálnak. A termelőszövetkezeti mozgalom gyors fejlődése következtében sok és jól képzett mezőgazdasági szakemberre lesz szükség falun. Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága felmérte a helyzetet és úgy döntött, hogy 10 lói kéozett apronómust, könyvelőt ad át a termelőszövetkezeteknek. A határozat értelmében ment át például az Alsóleperdi Állami Gazdaság egyik kiváló szakembere a kurdi Uj Élet Tsz-hez agronómusnak. Az Alsó- péli Állami Gazdaságból pedig a gyönki járás egyik termelőszövetkezeti községének, Udvarinak a termelőszövetkezete kért könyvelőt és ag- ronómust. Az Állami Gazdaság igazgatója megígérte, hogy a kért elvtársakat átengedik a termelőszövetkezetbe. Nagyarányú az a segítség is, amelyet ezekben a napokban adnak az állami 'gazdasági szakemberek az új termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti községek nagytábláinak a kialakításához. A dombóvári járásban például ezt a munkát szinte teljes egészében az Alsóleperdi Állami Gazdaság szakemberei irányítják. A bátaszéki Búzakalász Tsz-nek pedig a Sárközi Állami Gazdaság szakemberei segítettek az üzemegységek kialakításában. Még e héten több szakembert küldenek át Alsópélről is Udvariba, hogy segítsenek a földek összevonásában. Tudott dolog, hogy a termelőszövetkezetek jövedelmező gazdálkodásának egyik fontos feltétele, hogy a közös gazdaságon belül jól fejlett állattenyésztés legyen. Ennek pedig egyik feltétele, hogy az állatok részére megfelelő férőhely legyen a közösben. S mivel előrelátható, hogy az Építőipari Vállalat egyedül nem lesz képes a termelőszövetkezetek jelentkező építési igényeket kielégíteni, e tekintetben is nagyon jelentős az állami gazdaságok ígért segítsége. Nagy elvtárs, a megyei igazgató emondotta, hogy rövidesen felmérik az állami gazdaságokban levő Építőbrigádok munkáját és a lehetőségek határán belül egykét, esetleg három hónapra is komplett építési brigádokat adnak át a termelőszövetkezeteknek. A Sárközi Állami Gazdaság az említettektől függetlenül már a jövő héten Alsónánára, a szekszárdi járás egyik termelőszövetkezeti községébe küld kőműveseket, ácsokat és bognárokat, akik a termelőszövetkezetben rendbehozzák az eléggé megrongálódott istállót. Mivel nap mint nap új termelőszövetkezetek alakulnak és a meglevő szövetkezetek földterülete is szinte óráról órára nő, szükséges, hogy több gépet adjanak a falura. Érkeznek ugyan új gépek a gépállomásokra is, de mivel az őszről különösen az egyéni parasztgazdaságokban sok szánta- nivaló maradt vissza, előrelátható, hogy a gépállomások nem tudják gyorsan, a kívánt időre elvégezni a tavaszi szántásokat. A megyei állami gazdaságok vezetői úgy döntöttek, hogy a tavasszal, ha erre szükség lesz, kormos traktorokat bocsátanak a tsz-ek rendelkezésére, s amennyiben az állami gazdaságok termelési tervének a teljesítése megengedi, évközben is segítik a termelőszövetkezeteket nagyobb mezőgazdasági gépekkel. Minden nap újabb győzelem! Gyulajon egy nap alatt 110 család kérte felvételét — Szövetkeznek Meggyes-pusztán — Nakon 311 holddal gyarapodott a tsz Nem hagyott alább az a hatalmas fellendülés, ami jellemzi megyénk szövetkezeti mozgalmát. A dombóvári járás egyik községében, Gi'ulajon évek óta jól gazdálkodik az Uj Barázda Tsz, s eredményeik nyomán mindig többen kérik felvételüket. Ezt bizonyítja, hogy egyetlenegy napon 110 család kérte felvételét. Gyarapodik a taglétszám, a földterület, s legfőbb gondjuk a szövetkezeti parasztságnak az, hogyan alakítsa, javítsa éves tervét, hogy a megnövekedett tagságnak biztos megélhetést nyújtson. Jól működő termelőszövetkezet volt a tamási járás egyik kis pusztáján, Meggyesen, ahol az emberek alig két éve kezdték el újra az egyéni életet. Termelőszövetkezeti életük alatt kitűnően gazdálkodtak, s a tamási járás egyik legjobb szövetkezete volt, s további gazdagodásukban az ellenforradalmi események gátolták meg őket. Azóta több mint két év múlott el, ugyanaz a föld kevesebbet adott, mint az előtt, amikor traktor szántotta a földet és kombájn aratta a gabonát. Ma nem kis örömmel számolhatunk be arról, hogy ismét tért hódít a szövetkezés és a hét egyik napján 24 család. 26 taggal, 156 hold földdel választotta ismét a közöst. Nakon egy nap alatt 36 család, 74 taggal és 311 hold földdel választotta a termelőszövetkezeti életet. Tovább gyarapodtak a dombóvári termelőszövetkezetek. A Rákóczi Tsz- ben újabb két család, a Béke Tsz- ben nyolc család 15, illetve 57 holddal választotta az új utat. Tovább gyarapodik az új belépők száma Ma- gyarkeszi községben. A hét első napján 9 család, 15 taggal és 132 hold földdel kérte felvételét. Koppány- szántón négy család, 15 hold földdel, Regöly községben két család, 24 hold földdel lépett a közösbe. Az Ozorához tartozó Döbrente-pusztán 11 család, 107 hold földdel választotta a könnyebb életet. Kedden ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kedden délelőtt ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Első napirendi pont keretében a munkaügyi osztály vezetőjének beszámolóját vitatták meg a tanácsi vállalatok 1958. évi bérhelyzetéről. A napirendi pont előadója Földes Imréné munkaügyi osztályvezető volt. A következő napirendi pontban az ipari-műszaki osztály irányítása alá tartozó vállalatok az 1958. évi gazdálkodásról és az 1959. évi feladatokról tárgyaltak. A napirendi pont előadója Kelemen Sándor ipari-műszaki osztályvezető volt. A végrehajtó bizottság különféle bejelentéseket is megtárgyalt. Indul az élet a termelőszövetkezeti községekben Ötven férőhelyes új istálló építését tervezik Felsőnánán évek óta két termelő szövetkezet, a Zöld Mew és az Uj Élet Tsz tagjai dolgoztak kiváló eredménnyel. Az elmúlt hetek hatalmas termelőszövetkezeti fejlődése az ő falujukat sem hagyta érintetlenül, a Zöld Mező Tsz tagsága például 97 családdal gyarapodott. Területük már jóval ezer holdon fe lül van. Nem volt kevesebb a fejlődés az Uj Élet Termelőszövetkezetben sem. A tagság már azon gondolkodik, hogy az új tagok által behozott állatállomány és a vásárlásra kerülő állatok részére férőhelyet biztosítsanak. Ennek megoldására a Zöld Mező Termelőszövetkezet egy 50 férőhelyes szarvasmarha-istálló építését tervezi. Az építkezést ebben az évben szeretnék megoldani. Kulturális élmény a felsoleperdi állami gazdasági dolgozók számára A Dombóvári Járási Rendőrkapi- ' mi munka mellett a gazdaság is tányság és a tűzrendészed alosztály nagy támogatást nyújtott a terem műkedvelő művészeti együttese az átrendezéséhez, rendbehozásához. Alsóleperdi Állami Gazdaság felső- j A színjátszó együttes tagjai elő- leperdi üzemegységében nagy siker- adásukkal nagy sikert arattak. Gá- rel bemutatta Louis Vollé »Szentelt bor Gyula levele alapján valamenySúlyos börtönbüntetésre ítélt a bíróság egy dunas7entgvörgvi kupecot A paksi járásbíróság dr. Barna Tibor tanácsa 3 napi tárgyalás után ítéletet mondott Debreczeni Sándor dunaszentgyörgyi lakos ügyében. Debreczeni Sándor sorozatosan járta a vásárokat, amelyeken adta-vet te a lovakat, szarvasmarhákat. Nagy mennyiségű szarvasmarhát és lovat vásárolt és adott el rendszerint rövid idő múlva és ezáltal mintegy 20 000 forint illetéktelen nyereséghez jutott. A bíróság ezért üzletszerűen elkövetett árdrágító üzérkedés és tizenhárom rendbeli közellátás ér dekét veszélyeztető bűncselekményben állapította meg bűnösségét és egy évi, 10 hónapi börtönbüntetésre, 3 évi jogvesztésre, és 10 000 forint értékű vagyonelkobzásra ítélte. A tárgyalás során több mint 60 tanút hallgatott meg a bíróság. A vádlott többek között azzal igyekezett védekezni a tárgyalás során, hogy szenvedélye a vásározás és leányainak a staférung előteremtése érdekében folytatott »üzletelést«. A bíróság tér mészetesen nem fogadta el a vádlott védekezését. víz és kokain« című négyfelvonásos komédiáját. Erről és az előadás előz ményeiről számol he levelében Gábor Gyula az üzemegység brigádvezetője. Az előadást az üzemegység dolgozói körében lelkes készülődés előz te meg. Egy régi gazdasági épületből átalakított kultúrterme van az üzemegységnek, ahová megfelelő színpadot kellett építeni, hogy az előadást megtarthassák. Törő Ferenc és Andrási János vezetésével a kiszes fiúk szabadidejükben és pihenőnapjukon felépítették a színpadot, a lányok pedig kimeszelték, feldíszítették a termet. A társadalnyi szereplő dicséretet és elismerést érdemel, de talán Boruzs Barnabás a főszereplő nyújtotta a legszebb teljesítményt. I A színdarab bemutatása után reg- gél négy óráig bált rendeztek, ahol a rendőrök és tűzoltók együtt szórakoztak az üzemegység dolgozóival. A levél írója az üzemegység dolgozóinak elismerését tolmácsolja a színjátszó együttes tagjainak, vezetőjének, a közönségszervezőnek, amit mi a magunk elismerésével is megtoldunk, hiszen ez az eset is az állami gazdasági dolgozók művelődését, szórakozását szolgálta. Dózsa György nevét vette fel a fiirgedi tsz Fürgéd község lakóinak életében nagyjelentőségű nap volt az 1959. február 21-e. Ünnepi falugyűlést tar tottak ezen a napon, amelyen kimondották »Fürgéd szövetkezeti köz séggé alakult át«. A falugyűlésen ott voltak a falu öregjei, fiataljai, ott voltak a szövetkező dolgozó parasztok feleségestül és családostól, a járási tanács kiküldötte Szalai Sándor elvtárs, a község vezetői és a pedagógusok, de együtt ünnepeltek a falusiakkal a Fornádi Állami Gazdaság dolgozói közül sokan akik ebből az alkalomból eljöttek, hogy köszöntsék Fürgéd szövetkezeti községet abból az alkalomból, hogy a falu parasztsága egy termelőszövetkezetbe tömörült. Az öröm és a biztonságérzet hatotta át a község lakosságát, most, hogy elindult a nagyüzemi gazdálkodás útján. Ezt a falugyűlésen résztvevők is kinyilvánították. Az új szövetkezeti község ugyanis nagyszerű gazdasági előnyökkel rendelkezik. Megvannak a volt Vas Gereben Tsz gazdasági épületei, amelyeket az állami gazdaság használ ie és rövidesen visszakerülnek az újon nan szövetkezők tulajdonába. Nincs gond arra, hogy helyezzék el a jószágot. Szalai Sándor elvtárs, a tamási já rási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozója a tavaszi munkákkal kapcsolatban adott néhány útmutatást. Ezután azt vitatták meg, hogy milyen nevet adjanak a tsz-nek. Voltak néhányan, akik Fürgéd szülöttjének Vas Gereben nevét javasolták. A többség azonban Dózsa György neve mellett döntött. Fürgéd szövetkezeti községben Dózsa György néven 163 család 1105 hold földön termelőszövetkezetet alakított. Felsőnána termelőszövetkezeti köz ségben arról is hallottunk, hogy a szövetkezetek tagjai kisebb mező- gazdasági gépeket vásárolnak. Az Uj Élet tagsága szecskavágó és kukoricamorzsoló vétele felől döntött. Nagyobb munkagépek vásárlását nem tartják célszerűnek, mivel a gépállomást kívánják nagyobbrészt igény bevenni. BÁTASZÉKEN HÁROM ÜZEMEGYSÉG LESZ A napokban adtunk hírt arról, hogy Bátaszék termelőszövetkezeti község lett és a szövetkezetbe tömörült parasztság 5000 holdon kíván gazdálkodni. A 370 családdal gyarapodott termelőszövetkezetben jelenleg a mezei leltár készítését vég zik. Megtörtént a gazdaságon belül az üzemegységek kialakítása, amely a szakvezetők és a tagság véleménye alapján három lesz. Az 5000 holdas szövetkezeti gazdaságot öt képzett mezőgazdasági szakember, agronómus irányítja majd, akik a legjobb szövetkezeti parasztokkal együtt csütörtökön kéz dik az évi termelési terv elkészítését. Pénteken ülésezik a MEGOSZ választmánya Pénteken kerül sor a Mezőgazda- sági és Erdészeti Dolgozok Szak- szervezetének évi rendes választmányi ülésére. Ebből az alkalomból a szakszervezeti aktivistákon kívül, állami gazdasági igazgatókat, gép- állomási vezetőket és termelőszövetkezeti elnököket is meghívnak. A vá lasztmány napirendjén a mezőgazdaságot segítő munka kérdései szerepelnek. Megvitatják, hogy a MEDOSZ szervezetei milyen segít séget tudnak adni a mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megoldásához. A választmányi ülés második napi rendi pontjaként a szakszervezet múlt évben végzett munkájáról is tárgyalnak. Az ülés a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Székházában lesz.
