Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-24 / 46. szám

TOWIA MECH VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! GYAft SZOCIÁLIS IV. évfolyam, 46. szám. ÁRA: 50 FILLÉR S A TANÁCSOK LAPJA Kedd, 1959. február 24. Újabb hat termelőszövetkezeti község! Vasárnap Bátaszék, Fürgéd, Diósberény, Kalaznó, Udvari és Felsőnána lett termelőszövetkezeti község Az elmúlt két napban még az ed­digieknél is gyorsabb ütemben lép­tek be egyéni parasztok a megye ter­melőszövetkezeteibe, vagy alakítot­tak új közös gazdaságokat. A leg­utóbbi szombaton és vasárnap növe­kedett például a bátaszéki Búzaka­lász Termelőszövetkezet földterülete olyannyira, hogy ma már mintegy 5000 holdas a közös gazdaság. A tö­Jan Simek elvtárs látogatása Tolna megyében Kedves vendég érkezett hétfőn Tolna megyébe. A baráti Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága propaganda alosztályá­nak vezetője, Jan Simek elvtárs. A délelőtt folyamán csehszlovák vendégünk hosszasan beszélgetett a megyei pártbizottság titkárával, Prantner József elvtárssal, valamint több megyei vezetővel. Prantner Jó­zsef elvtárs tájékoztatta a Tolna megyei helyzetről, különös figyelem mel a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével kapcsolatban szerzett tapasztalatokra. Jan Simek elvtárs sok, a mezőgazdaság átszervezésével kapcsolatos és egyéb Csehszlovákiá­ban szerzett tapasztalatot és mód­szert ismertetett. A délelőtt folyamán Jan Simek elvtárs meglátogatta a Bakta-he- gjet, ahol elbeszélgetett az állami gazdaság néhány dolgozójával és ve­zetőjével. Majd délután 4 órakor a város kommunistáival találkozott. A városi tanács nagytermében »A Csehszlovák Kommunista Párt ideo­lógiai munkájának néhány kérdése« címmel előadást tartott. Az előadás után néhány konzultációs kérdésre válaszolt. Kaszorúzási ünnepség a szovjet hősök emlékművénél A szovjet hadsereg tegnap ünne­pelte születésének 41. évfordulóját. Ebből az alkalomból Szekszárdon, s a megye különböző községeiben meg koszorúzták a második világháború­ban hősi halált halt szovjet kato­nák emlékművét, sírjait. Szekszárdon két helyen a temető­ben és a városban lévő emlékműnél emlékeztek meg a szovjet hadsereg megalakulásának évfordulójáról. A megyei tanács épülete mellett lévő emlékmű előtt először a szovjet hely őrség helyezte el koszorúját, majd pedig a megyei pártbizottság, a me­gyei tanács vezetői helyezték el ko­szorúikat, ezután 'a város hivatalai­nak, intézményeinek képviselői tisz­telegtek az emlékműnél. A temető­ben a hősi halált halt szovjet kato­nák emlékművét koszorúzták meg. meges belépések" következtében va­sárnap Bátaszék is termelőszövetke­zeti község lett. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezését illetően szinte ugrásszerű fej­lődés volt szombaton és vasárnap Ud­variban. E két nap alatt 150 parasztcsalád választotta a közös gazdaságot, akik mintegy 1000 holdat vittek a termelőszövetkezetbe. A községben mindössze négy egyéni paraszt maradt, akik vasárnap estig nem csatlakoztak a kezdeményezők­höz. Udvari is termelőszövetkezeti község. Itt említjük meg, hogy va­sárnap a gyönki járás négy községé­ben: Kalaznón, Diósberényben és Udvarin kívül Felsőnánán az egyéni parasztok zöme aláírta a belépési nyi­latkozatot. Kalaznón például a februárban alakult termelőszövetkezetnek több mint 1000 hold földje és 113 tagja van. A tamási járásban szombaton este tartották meg a második termelő­szövetkezeti községben, Fürgédén az avató ünnepséget. Itt az elmúlt na­pokban 163 család, 179 tag 1105 hol­das termelőszövetkezetet alakított. Az egyéni parasztok használatában itt is elenyészően kevés föld van már. termelőszövetkezeti községből Tegnap kezdték meg Bikácson a földek összevonását Híradás négy Bikács a megye első termelőszö­vetkezeti községe. A Rákóczi és az Uj Élet Termelőszövetkezet az el­múlt napokban belépett közép-a- rasztok bevitt földjeivel mintegy 900' holddal többet mond magáénak. Ebből az is következik, hogy a köz­ségen belül össze kell vonni a föl­deket, ki kell alakítani a nagytáblá­kat. Ezt a munkát tegnap kezdték meg a községben. Három megyei földrendező dolgozik Bikácson és úgy számítják, hogy még e héten el­döntik, hogy melyik termelőszövet­kezetnek, hol lesznek a földjei, mert utána meg akarják kezdeni a trá­gyahordást és amennyiben az idő engedi, a tavaszi szántást, vetést. re Készítik a kurdi Uj Elet Tsz termelési tervét A dombóvári járás egyik legjob­ban gazdálkodó termelőszövetkeze­tének, a kurdi Uj Életnek a rohamos fejlődés következtében több mint 2000 hold földje van. Ez a földterü­let azért szaporodott, mert a közel­múltban több mint 200 parasztcsa­lád választotta a szövetkezeti gaz­dálkodást a községben. így az Uj Élet Termelőszövetkezetnek új ter­melési tervet kell készíteni, amihez tegnap hozzá is fogtak. Mivel a ta­gok száma megháromszorozódó't, tervezik, hogy 40 holdas kertészete lesz a szövetkezetnek. Meg akarják gyorsítani az új major építését is. Az ugyanis már a korábbi tervek­ben szerepel, hogy 300 férőhelyes te­hénistállót építenek és kialakítják a szövetkezet új tanyaközpontját. Az építkezést úgy akarják meggyorsíta­ni, hogy a szövetkezeten belül épí­tőbrigádot alakítanak és az építő vállalat munkásai mellett a szövet­kezeti tagok is dolgoznak majd az istálló és a major mielőbbi elkészí­tésén. Tegnap avatták Dunakömlődöt termelőszövetkezeti községgé Mint arról korábban már hírt ad­tunk, Bikács után másodiknak Du- nakömlőd lett termelőszövetkezeti község a megyében. Az avatót teg­nap tartották, ahol részt vett a köz­ség apraja-nagyja. Az ünnepségen egyben az első televízió avatása is megvolt Dunakömlődön. Rövidesen kikerül a tábla a község szélére: Dunakömlőd termelőszövetkezei i község. Az avató ünnepség után ma már megkezdték a közös munkát a szövetkezet régi és új tagjai. Készí­tik a melegágyakat, hogy mihelyt az' idő engedi, azonnal kiültethessék a palántákat a szövetkezet öntözéses kertészetében. Nagy munka folyik a gyönki Vörös Csillag Tsz-ben A gyönki Vörös Csillag Termelő- szövetkezet ebben az évben már több mint 1500 hold földön gazdál­kodik. A közösben meg is kezdő­dött a munka. A Varsádi Gépállo­más traktoros brigádja már a ter­melőszövetkezetben dolgozik, vonta­tókkal hordják ki a trágyát a föl­dekre, sőt már megkezdődött a gépi műtrágyaszórás is. De a szövetkezet­ben munkára készen állnak a szántó traktorok is, hogy mihelyt a talaj állapota megengedi, azonnal meg­kezdjék a szántást a szövetkezet nagytábláin. Szövetkeznek Magyarkesziben is »•Évekre visszatekintve nem fog­lalkoztunk komolyabban Magyar- keszi községgel. Olyan volt, mint egy kis elhagyott sziget, a kör nyező falvak között, ahol egy ­Berlin, a kettészakított város A Szovjetuniónak a berlini kérdés megoldásával kapcso­latos nagyjelentőségű java la­ta óta a sajtó rendszeresen foglalkozik a kettészakított város problémájával. A 884 négyzetkilométer te­rületű, tehát hazánk fővár-sa területénél másfélszer na­gyobb Nagy-Berl’n 55 százalé­ka, azaz 481 négyzetkilométer az amerikai, brit, illetőlej; francia szektorhoz tartozik. A három nyugati hatalom szektorát 1948-ban politikai­lag kiszakították Berlinből és közigazgatásilag Nyugat-Eer- lin néven egyesítették, a vá­rosrész azonban közigazg tá- silag nem tartozik a Német Szövetségi Köztársasághoz. Az amerikai szektorban 1 090 000, a brit szektor terüle­tén 670 000, a francia szektor­ban pedig 470 000 ember lakik; yK t DahRm ü^.mli.lr/ií’ _ V M EGÁLLAPODÁS SZERINTI KÖZLEKEDÉSI UTVONUAK , NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG és NYUGAT BERLIN között így Nyugat-Berlin sága 2 230 000 fő. összlakos­A berlini demokratikus szektor területe 403 négyzetki­lométer, lakosainak száma 1180 000 fő. A Nyugat-Berl-'nbe vezető légi, szárazföldi és vízi útvo­nalak a Német Demokra'ikus Köztársaság felségterül-tén haladnak át (térkép: jobbsa­rokban, fent). Nyugat-Be l:n idegen testként ékelődik az NDK területébe és ugródeszkául szolgál a szocialista országok elleni kém- és szabotázscselekmények vég­rehajtására. Ennek megszüntetését j ENSZ ellenőrzése alatt álló) szabad célozza a szovjet javaslat, amely várossá válna, szerint Nyugat-Berlin (esetleg az | — Terra • másután alakultak a termelőszö­vetkezetek. Magyarkeszin pedig olyan patópálos »Ej, ráérünk arra még«-féle nyugalom volt — mond ták a járási pártbizottságon. — Úgysem lehet ott megalakítani a termelőszövetkezetet«, — mondták két-három héttel ezelőtt a tamási járásnál. Hat-hét éven keresztül tartott ez az úgynevezett »nyugalmi« ál­lapot. Egy héttel ezelőtt pedig megváltozott a falu képe. Csak kezdeményezni kellett és ma már az egész község a termelőszövet­kezet alakításáról beszél. Termé­szetesen ki így, ki úgy. Azok, akik már többször összejöttek tsz ta­gokkal, szimpátiával, a tájékozat­lanok pedig várakozással néznek az események elé. Folyik a vita az utcán, a bor­bélynál, az italboltban, de főleg az esti beszélgetések során, amelye­ket utcánként tartanak. Az el­múlt héten Ruzics Ferenc, Hu­nyadi utcai gazdánál volt esti be­szélgetés, amely szenvedélyes vi­tává alakult. Szóbakerült sok min den, amelyről egy rövid cikken belül nehéz lenne beszámolni. A lényeg viszont az volt, hogy hat család még aznap este aláírta a belépési nyilatkozatot. A kezde ményezők, Béleczki József, Bélecz ki Sándor és Béleczki Lajos, Rus- ka Ferenc, Horváth István és Var­ga Nándor voltak. A házigazda ak kor még azt mondta: gondolkodik. Béleczki József egyike Magyar­keszin a sok Béleczki nevet vise­lőknek, körülbelül 100-nál is töb­ben hallgatnak erre a névre, igen érdeklődő és mindenről tudni akar tanulmányozza a tsz mintaalapsza bályzatát. Számításokat végez, hogy mint tsz tag mennyi jövede­lemre számíthat az idei gazdasági évben. Érdeklődési köre kiterjed mindenre. Legutóbb a szomszédos felsőnyéki tsz-be látogatott el, ahol az iránt tudakozódott, ha most -— úgy mint ők — kezdők lennének, mit hogyan csinálná­nak, hogy jobb legyen. Számol, gondolkodik és elfogultság nélkül mond véleményt, mert mint mond ja, látott jól és gyengébben mű­ködő termelőszövetkezeteket. A következőket mondja: »Magyar­keszi községben közvetlenül ed­dig még nem volt sem rossz, sem jó példa a tsz-el kapcsolatban, s úgy lenne jó, ha nem a saját, ha­nem a mások kárán okulnánk.« — Előttünk már bizonyos te­kintetben járt út van. Könnyebb lesz a helyzetünk, mert felhasz­nálhatjuk azokat a jó tapasztala­tokat, amelyeknek helyességét ed­dig a gyakorlat igazolta, nem kell azokkal a helytelen módszerekkel kísérleteznünk és bukdácsolnunk, mint például a felsőnyékieknek. — Nem tudom mi az oka an­nak, hogy eddig mifelénk nem jöt­tek beszélgetésre — mondja N. M., aki a Hunyadi utca végén lakik. Talán nem bíznak bennem és úgy kezelnek, mint néhány év­vel ezelőtt? — Jogosan teszi fel N. M. a kér­dést, akinek az utcabeliek előtt megvan a tekintélye, mert jól gaz dálkodik, szép állatai vannak és szívesen látnák a közösben. A mi véleményünk az, ha a község szö­vetkezői úgy döntenek, hogy szí­vesen dolgoznak vele, ő is szövet­kezeti tag lehet. Magyarkeszin napról napra szin te ugrásszerű fejlődés van. Az el­múlt héten még csak 33 család volt 180 hold földdel. A péntek esti tanácsülésen és azóta pedig tömeges belépések vannak. Hétfő­re megháromszorozódott a szövet­kezni akarók száma: 90 család több mint 500 holddal írta alá a belépési nyilatkozatot. Most már nem arról beszélnek a községben, hogy lesz-e a tsz, avagy nem, ha­nem arról, hogy Magyarkeszi köz­ségben nem hagyják addig abba a szervezést, amíg szövetkezeti köz­séggé nem alakul át. P-né

Next

/
Thumbnails
Contents