Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-22 / 45. szám

Testvér segítsen a testvérnek Vj tavaszra ébred a nánai határ A MÉSZÖV február 6-án tartott, az OFT 1959- januári határozatát tárgyaló választmányi ülésén talá­lón, talpraesetten hangzott el: a földművesszövetkezetek a termelő- szövetkezetekkel testvérek. S mint a jó testvéreknél szokásos, az idő­sebb, tapasztaltabb, az erősebb testvér segítse a fiatalabb, tapasz­talatokban még gyengébbet, h.ogy megerősödjön és gazdagodjon. A segítésadás igen sokrétű lehet, különböző módjai vannak. Ezekkel a választmányi ülés sokoldalúan foglalkozott, a legkülönbözőbb megvilágításban, a feladatokat is megszabta. Ez azonban csak az el­ső lépést jelentette. A többi, a ne­hezebb része még vissza van. Meg­valósításához odaadó, személyesen is példamutató, áldozatkész mun­ka szükséges minden földműyes- szövetkezeti vezetőségtől és dolgo­zótól. Itt a kérdés lényege abban van: képesek-e erre, képesek-e ma­gukban is az egyéni gazdálkodás­sal való szakításra, és a termelő- szövetkezetek fejlesztését előre'en- dítő, szervező és felvilágosító mun­kára? Erre azt válaszolhatjuk: igen, képesek, amit a gyönki já­rásban lévő tapasztalatok is igazol­nak. A járás földművesszövetkeze­tei, élen az FJK-val, eredménye­sen kapcsolódtak be a tsz-fejlesz- tési bizottságok munkájába. A párt-, a tanács- és egyéb szervek­kel a legszorosabb összhangban, közösen végzik a legfontosabb gaz­dasági szükségesség megoldását, a mezőgazdaság szocialista nagyuze- művé történő átszervezését. Azon­ban mielőtt ehhez hozzákezdtek, személyesen is példát mutattak, hogy felvilágosító szavuk meg­egyezzen tetteikkel. Szoboszlai Je­nő elvtárs, az FJK elnöke az édes­apjával történő beszélgetés során — aki hallgatott az okos szóra — meggyőzte és hét holdjával belé­pett a tsz-be. A szavak és tettek összhangjának nagy az ereje. Nem véletlen, hogy az emberek nem kedvelik, sőt megvetik azokat, akik vizet prédikálnak és bort isznak. Más módon, hasonlóan cselekedtek az FJK választmányának tagjai közül Pridalkó Géza és Dene Sán­dor középparasztok, akik éveken keresztül a földművesszövetkezeti munkában is tevékenyen részt vet­tek és az elmúlt napokban belép­tek a termelőszövetkezetbe. E tet­tük önmaguk szempontjából is hasznos volt. Először: a tsz-ben, ahol a fejlő­A földművesszövetkezetek a falu legnagyobb tömegszervezetei. A me­zőgazdaság szocialista átszervezésé­nek időszakában kézenfekvő, hogy közvetlen és legfontosabb feladatuk a mezőgazdasági termelés fejleszté­sének és a mezőgazdaság szocialista átalakításának egységes megvalósí­tása. A Központi Vezetőség és az OFT szabta feladatok végzésében a következőket tapasztaltuk a föld­művesszövetkezeteknél meginduló munkában. Földművesszövetkezeteink szerve ző agitációs és propaganda tevé­kenységgel, a mezőgazdasági tsz- ekkel kialakított gazdasági kap­csolataik erősítésével, valamint ott, ahol a mezőgazdasági tsz-ek szer­vezése nem lehetséges az egyszerű szövetkezetek továbbfejlesztésével vesznek részt. A községekben meg­alakuló termelőszövetkezeti fejlesz­tési bizottságokba a megye szövetke­zetei különösen jól bekapcsolták a vezetőséget, és a termelési tagbizott ság legaktívabb tagjait. Azzal is se­désnek nincsenek korlátái, mint az egyéni gazdaságokban, anyagilag jobban megtalálják számításaikat Másodszor: megtalálták azt az utat, amelyen nincs válaszfal, a kö­zösségi és egyéni érdek között. Harmadszor: mint a járás fmsz-i irányító szervének tagjai, felsza­badultan, a felvilágosító munka végzésekor bárki elé odaállhatnak és mondhatják: én eleget tettem hazafias kötelességemnek, most rajtad a sor, hogy te is ezt t^dd. Ezt kívánja a haza, de magad ér­deke is. Udvariban és Pálfán az fmsz-i vezetőség közül hatan léptek a tsz- be. Mindkét községben az ügyve­zetők feleségei is ezt tették. Ka- laznón a helyi vezetőség tagjai és a nőbizottság tagjai közül kilencen léptek be a termelőszövetkezetbe. Simontornyán pedig többek köz tt Dene Sándor igazgatósági tag (aki egyben a választmánynak is tagja) és Ányos József termelési bizottsá­gi tag írták alá a belépési nyilat­kozatot. A Gyönki Földművesszövetkezet igazgatósági tagjai és dolgozói büszkék lehetnek arra, hogy hoz­zájárultak községük szocialista községgé való eléréséhez és e tör­ténelmi aktusnak cselekvő részesei voltak. Derekas munkát végzett Hoff Ádám elvtárs, a szövetkezet ügyvezetője, aki úgy irányította a szövetkezet munkáját, hogy mind a vezetőség, mind az apparátus nagy része példásan kivette részét a szervező munkából, miután a ve­zetőség, a termelési bizottság tag­jai mind a termelőszövetkezet út­ját választotta. Hitet tettek ezzel arról is, hogy a . tagság láthatja, nem csalódott, mikor őket a veze­tőségbe választotta, s rájuk bízta az fmsz irányító munkáját. Barta- los Imre, Bernát Péter, Kiss Elek. Berg Konrád és a többi tsz-be lé­pett méltán lehet erre büszke. Többségük a szervező munkába i bekapcsolódott. Azok, akik tegnap még az egyéni gazdálkodás talaján álltak, ma már a szocialista nagy­üzem lelkes szószólói lettek­Az igazság kedvéért meg kell mondani, valamennyien középpa­rasztok, méghozzá azok közül va­lók, akik már egyéni gazda koruk­ban tekintélyt, megbecsülést vív­tak ki maguknak. Ezért hallgattak az fmsz-i tagok közül is többen Kiss Elek okos szavaira, és űzték ki vele együtt gondolatukból az egyéni gazdálkodás imádatát. Kü­gítenek, hogy jól gazdálkodó köz­ismert szövetkezeti tagot választat­nak be a bizottságba, akik elősegí­tik a termelőszövetkezet megalaku­lását, vagy a meglévőbe való belé­pést. A földművesszövetkezetek terme­lési üzemágait általában szakképzett mezőgazdászok vezetik. így első­sorban ők az előharcosai a nagy­üzemek kialakításának. A szövetke­zetek következő lépésként az agitá­ciós munka mellett erősítik mind­több helyen kapcsolataikat a ter­melőszövetkezetekkel, a gazdasági együttműködés terén. Különösen súlyt fektetnek a zöldség- és gyü­mölcstermelésre, illetve szerződésre, továbbá a baromfi tenyésztésére és felvásárlására. Természetes tehát, hogy a földművesszövetkezetek a fejlett nagyüzemi módszerekkel dol­gozó tsz-eket az ilyen irányú szak­mai munka mellett kulturált, sor­rendi előnyt biztosító kereskedelmi tevékenységgel — műtrágya, gép és építőanyagellátásával — nagyban segítheti. lön meg kell említeni, az fmsz-i apparátus dolgozói közül azokat, akik mint a párt lelkes népnevelői, erőt, időt nem kímélve dolgoznak e nagy feladat végrehajtásában. Egyrészük, mint a szövetkezeti mozgalom dolgozói, becsületbeli ügynek tekintette, hogy érvdús, okos szavaikkal elsősorban hozzá­tartozóikat győzzék meg. Ezt tet­ték például: Kiss Boriska, Rucz János, Hugyec Pálné és Kle n András. Mindannyian beszervezték szüleiket a tsz-be. A szövetkezeti apparátusban azonban vannak olyanok is, akik ugyan földdel nem rendelkeznek és lelkesen agi­tálnak a tsz-szervezés m llett. Nagy Károly, a szövetkezet főköny­velője, Guti Gyula kis. kér. üzem­ágas, Vincze Gyuri bácsi éjjeliőr, Major Miklós és Balogh József. Mindezek mutatják, hogy a föld­művesszövetkezetek, mint a terme­lőszövetkezetek testvérei, képesek segíteni a fiatalabb testvért úgy is, hogy mind több egyénileg gaz­dálkodót segítsenek a tsz-be és ez­zel is erősítsék a termelőszövetke­zeti mozgalmat. — O.— Takarékszövetkezeti hírek Megyei szinten elkészültek a ta­karékszövetkezetek éves munkájáról beszámoló mérlegek. Ezekből meg­állapítható, hogy eredményesen zár­ták az 1958-as évet, különösen Bá- taszék és Dunaföldvár, ahol — a kettőnek együttesen — a nyeresége megközelíti az 50 000 forintot. A ta­karékszövetkezetek lázasan készü­lődnek a közgyűlések megtartására, érthető is, hisz ott nyilvánosan ke­rül a tagság elé az eredményeket el érő ügyvezetők és igazgatósági ta­gok jó munkája. Ez év első negyedévi januárra eső tervüket a takarékszövetkezetek tel jesftették, sőt a negyedéves tény- számuk 80 százalékos tervteljesítést mutat. A növényvédelem téli feladatairól kívánunk szólni, amelyet úgy a nagyüzemi, mint az egyéni gazda­ságokban feltétlenül szükséges fon­tolóra venni és ebből eredően bi­zonyos munkákat haladéktalanul el végezni. Termesztett növényeink té­li növényvédelmének célja egyrészt a hideg időjárás ellenére is folyta­tódó kártételek megakadályozása, másrészt olyan védekező munkák el végzése, melyek a kártevők és be­tegségek áttelelését és tavaszi el­szaporodását akadályozzák meg. Szántóföldön az állandó hótakaró képződéséig és hóolvadástól a gabo­na bokrosodásáig négy naponként, de legalább hetenként egyszer meg kell vizsgálni a vetéseket a gobana- futrinka lárvája, a csócsárló, a veté si bagolypille hernyója a mocskos pajor és a mezei pocok kártételének megakadályozása érdekében. A csó­csárló kártétele az őszi gabonatáblá­kon elsősorban akkor jelentkezik, ha a gabonát gabona után vetet­tünk. Ha az őszi gabonát előző évi gabonatábla mellé vetettük, a kárte­vő innen támad és a vetés széléről halad növényről növényre a tábla belseje felé. A kártétel könnyen felismerhető arról, hogy a kártevő a föld felszínéig érő függőleges já­rataiba húzza a gabona leveleit, me­lyek nedvét kiszíva, rostjait kóc­— A kanyargós út dombokat szel át, amelyeken itt-ott gyéren zöldellő őszi vetések alusszák, fá­zósan hótakaró nélküli álmukat Mintha a falu teljesen magára hagyta volna a határt, mozdulat­lan minden, még a varjak is ká- rogás nélkül húznak át a ruhátlan akácos felett a falu felé. Alsónánán már égnek a villa­nyok. Az utcai lámpák megannyi fénylő szem nézik az út fagyos rögét; a hangszóró sercegve gong­ütést szór szét a falu házai felett. Mindenhol kinyílik a konyhaajtó: — »Vajon mit mond a tanács?-« ... »Köszöntjük Hollósi Jánost a századiknak belépő tsz tagot.« És felcsendül a nóta. Mindennek van előzménye, kezd jük talán onnan nézni az esemé­nyeket. Annak idején az októberi vihar egy jól működő tsz-t szórt szét. Nem volt különösebb ok a feloszlásra, de hát akkor... az a néhány tag pedig, aki a jövőre is gondolt, meg az eltöltött hét évet is nézte nem tudta megállítani a lejtőnek indult tagságot. A zilált állapotok után 1957 ta­vaszán a földművesszövetkezet kezdeményezésére Decsák bácsi a tsz volt elnöke gyümölcstermelő szakcsoportot alakított, azzal a gondolattal, hogy a 19 kh. telepí­tést megmentse, amelyet még a tsz létesített. Vele együtt a szakcso­portba lépett többek közt Galla Menyhért, Böröcz Sándor, Balogh István és Sági György. — Most, hogy úgy visszagondo­lok — mondja Decsák bácsi — nem találtam helyemet a szakcso­portban, kevés volt az a közös munka, amit azon a tizenkilenc holdon közösen végezhettünk. Az­tán később, amikor a MÉSZÖV - tői Berecz elvtárs többször meg­látogatott, újra az az elhatározás foglalkoztatott, hogy meg kellene alakítani a termelőszövetkezetet, volnánk hozzá olyan gazdák, akik helyt állnának a tsz-ben. szerűen gombolyítva otthagyja. A megtámadott növényt kh-ként hu­szonöt kg HCH-val porozzuk. Az egész táblát azonban csak akkor po­rozzuk, ha a csócsárló a vetésben mindenütt megtalálható. Hogy ha ezt a védekezést a tavasz folya­mán végeznénk, a porzás megkezdé se előtt a helyi tanácsnál bejelen­tést kell tenni, hogy a méhekre ve­szélyes szerrel való porzásra a tér- melók figyelmét felhívja. A vetési bagolypille őszi hernyó- nemzedéke a mocskospajor, télen az őszi gabonavetés lerágásával káro­sít. Foltokban vagy nagy tömegben arcvonalszerűen terjedve jelentke­zik. Védekezés kh-ként 10—15 kg 10 százalékos DDT porozó. A két cin­nél nagyobb hernyók ellen a poro­zás már kevésbé hatásos, ezért ilyen fejlettségű hernyók ellen csalétket kell kiszórni, kh-ként 32 kg-ot. A csalétket 2 kg DDT porozóból 3—5 kg melaszból, 25 kg korpából, lu- cemalisztből ,darált szárított répa­szeletből, vagy más hasonló száraz szemcsés növényű anyagból össze­keveréssel és annyi víz hozzáadásá­val készítjük, hogy nedves fűrész­porhoz hasonló anyagot kapjunk. A mezei pocok, különösen csa­padékmentes őszi és téli időjárás — így aztán ez év januárjában megindult a tervezés. Elsőnek léptem be a termelőszövetkezetbe, aztán velem együtt a tizenkét szak csoport tag is. Utána meghívtak a megyei nagyaktíva ülésre ,ahol az­tán visszatért a régi munkaked­vem, az ambícióm és akkor már világosan láttam, hogy nem vár­hatunk egy percet sem, neki kell fogni a nagyüzemi munkának, csak azt az utat járhatja a pa­rasztság, ha boldogulni akar, ha építő tagjai kívánnak lenni fej­lődő országunknak. Megtört a jég. A szervező mun­kát a kezdetben fenntartással fo­gadták a gazdák, de később látva a megalakult szövetkezet tagságá­nak lelkesedését, nem sokat kéret­ték magukat, bekopogtattak a köz ségi tanácshoz és egymásután ír­ták alá a belépési nyilatkozatokat. Csoportba verődve beszélgettek a mozi előtt előadásra várakozva az alsónánai új tsz tagok. Jól álló középparasztok vitatták a jövő feladatait, terveit. Beszélgetésük­ből csak egyet, egy mondatot eme­lek ki, ami tényleg a meggyőző­dést bizonyltja. Ez a mondat, amely lassan már közvéleménnyé alakult, kizár minden ellenvetést, magával hordja az új élet eleven csíráját. Ugyanis azt mondják a, parasztok, hogy most érzik iga­zán, hogy milyen kár volt a jól fejlődő termelőszövetkezetet fel­oszlatni, most már jobban sajnál­ják, a régi termelőszövetkezetet, mint az apáik által fiúra hagyott »ősi« rögöt. Ezután már másképo gondolkodnak, a közösség szük­ségességére ennyire még sohasem vágytak és a tavasszal új magot vetnek a termelőszövetkezeti köz­ség ezerháromszáz holdjába és úgy gondolják, hogy ha jól dol­goznak, most már Alsónánán és szerte az országban, csak felfelé vezethet az út... BALSAI LÁSZLÓ esetén súlyosan károsítja az őszi gabonavetéseket. Cinkfoszvid tar- tarlmú Arvalinnal kell irtani. Az irtás azonban csak úgy eredményes, ha egy-egy községben, dűlőben vagy határrészben egyidőben végezzük, mert különben a szomszédos nem kezelt területről a fertőzés napokon belül újra átterjed. Az erre vonat­kozó hatályos rendelet értelmében ezért a védekezést az érdekelt ter­melők csak közös munkával végez­hetik. Az irtást megelőző napon a táblán található pocok-lyukakat be kell taposni. A lakott lyukakat a pocok másnapra kikaparja, ezekbe kell az Arvalint lapos fapálcikával, vagy kettévágott náddarabbal behe­lyezni. Az Árváimhoz kézzel nyúlni nem szabad, mert mérges, nem sza­bad továbbá az Arvalint a járat elé szórni, sem gondatlanságból elszór­ni, mert ez a hasznos vadállomány tömeges pusztulását okozhatja. A mér gezett területről a haszonállatokat két hétig távol kell tartani. Kaszá­lókon, legelőkön a pocok-irtást szén kéneggel kell végezni, pocok-lyukan­ként öt g szénkéneg beöntésével. Ahhoz azonban, hogy a szénkéneg hatását kifejtse, legalább tíz Celsius fok hőmérséklet szükséges, mert en­nél alacsonyabb hőmérsékleten a szénkéneg nem párolog. — B. L. TAPASZTALATOK TANÁCSOLJUK; A kártevők pusztításával ne várjunk tavaszig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents