Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-20 / 16. szám
itii#. jtiHuár át. TOLNA MEGYEI NÉPWJSAG 3 Figyelemreméltó kérdésekről tárgyalt a szekszárdi egészségügyi munkaértekezlet Ä TIT 1858. évi II. félévi munkája a számok tükrében Néhány nappal ezelőtt munkaér- »kezleten tárgyalták meg a Szek- -izárdi Városi Tanács Egészségügyi Osztályán az egészségügy helyzetét. Az értekezlet önmagában nem lenne figyelemreméltó, hiszen ilyen nem egj van, az ott elhangzottak azon- oan megérdemlik a nyilvánosságot, hiszen a feltárt hiányosságok mellett számottevő eredményekről számolhattak be a felszólalók. 0?. Major György, városi főorvos elmondotta, hogy bár szerény körülmények között, rákszűrő állomás is működik városunkban, létrehozták az iskolafürdőt, az iskolafogászatot, folyamatosan rendel az iskolaorvos. A város köztisztaságával kapcsolatban vannak még kívánnivalók, többek között a szennyvízderítéssel kapcsolatban is. A város vízellátása 1838. december 18-án kezdődött.. Az iskolában a 10 órai szünetben a jsapatvezető pajtás összehívta az '■'rsvezetöket. ‘Pajtások! Holnap csapatnap lesz —- mondotta. — Ma délután zárt borítékban parancsot kap minden őrs a szervezőtestület elnökétől, melyet holnap kell végrehajtani.« Délután 4 órakor izgatottan várták a pajtások Varga elvtársat,, hogy kiadja a parancsokat. Mikor megérkezett, Böröcz Ferenc rangidős, őrsvezető tett jelentést, majd Varga elv- társ szólt a pajtásokhoz. Felhívta figyelmüket a Forradalmi Nyomolvasók fontos munkájára, majd kiosz tóttá a parancsokat. Nézzünk meg közülük egyet.-Szarvas őrs vezetőjének... Az 1958. december 19-i csapatnap alkalmával őrsötöknek a következő parancsot adom... Keressétek fel Medinán azt az embert, aki a Tanácsköztársaság idején, mint vöröskatona fegyverrel harcolt a néphatalom megszilárdításáért. Közelebbit csak annyit tudunk, hogy keresztneve Róbert. Feljegyzéseteket december 10-án adjátok le a csapatvezető elv- társnak.« A parancshirdetés után őrsi megbeszélésen határoztak. Induljunk el az őrs nyomában. A% őrs 19-én regjei kerékpárral indult a szomszédos Medinára. Rövid érdeklődés után hamar kiderítették, hogy a keresett személy Fenyves Róbert. Könnyen megtalálták, mert Róbert bácsi a Sió parton szállításra váró cukorrépa- halmoknál áll őrt. Kissé elcsodálkozott, , mikor egy kerékpáros gyermek- csapat közeledett. Nem tudta, mit akarhatnak. Mikor azonban Böröc:-; Ferenc őrsvezető pajtás előadta, nü járatban vannak, felderült Róbert bácsi arca. Nem titkolta, hanem irömmel és nyíltan megmondta, hogy nagyon jól esik a látogatás. Leült a kis csőszkunyhó elé, a pajtások köréje. is sok kívánnivalót hagy maga után. Ha az ellenforradalom nem jön közbe, összehasonlíthatatlanul jobb lenne a helyzet, azonban már így is két kút fúrása folyamatban van, amelyeket 1959-ben kapcsolnak be a vízhálózatba. A közvetlen egészségügyi tennivalókon túl 276 felvilágosító előadást tartottak az egészségügy dolgozói. A fertőző betegségek elleni védekezés sikerrel járt, hiszen 407 fertőző beteg közül mindössze egy halt meg, s ez az ember is már meg haladta a hatvan esztendős életkort. A Salk- és tífuszellenes védőoltásokat sikerrel végrehajtották s rendszeres vizsgálatnak vetik alá a trachomás, vagy trachoma-gyanús betegeket is. A csecsemőhalálozás 4,4 százalék S Róbert bácsi mesélt! Elmondta, hol élt a háború előtt, hogy 18 éves korában katonának vitték, az olasz fronton harcolt, majd 1918. végén jött haza. Csepelen laktak. Ott dolgozott a gyárban. 1919. márciusban Kun Béla elvtárs járt a gyárban, és felszólította a munkásokat, hogy fog jamak fegyvert a néphatalom kivívása és megvédése érdekében. Az ő hívó szavára fogott fegyvert a 19 éves Fenyves Róbert. A 22. számú csepeli vörösezred géppuskás századában szolgált. Első komoly bevetésük a kalocsai ellenforradalmi lázadás leverése volt. Majd a csehek ellen vonult a csepeli ezred. Az első összeütközés Sóskut-majornál volt. Itt nagy győzelmet arattak a vörös harcosok. A második összeütközésre Tokajnál került sor. Itt Róbert bácsi is megsebe sült. így került a tokaji vasútállomásra, s itt találkozott Szamuely elvtárssal. Megjegyezte Róbert bácsi, hogy Szamuely elvtársnak mindenkihez volt pár biztató szava. Pár hétig volt Róbert bácsi kórházban. Mikor azonban felhívás jött. hogy a románok már Szolnokot fenyegetik, otthagyta a kórházat, s újra fegyvert fogott. Törökszentmikló- son találkoztak a románokkal. Az árulás azonban akkor már megbontotta a hadsereg egységét. Itt került fogságba Róbert bácsi. Sokáig fogvatartották, megverték őket, s hosszú évekig nem volt nyugta a csendőrök zaklatásától. Hosszan mesélt Róbert bácsi. Hét oldalon keresztül számolt be erről a Szarvas-őrs jelentésében. Búcsúzás kor meghívta az őrs Róbert bácsit, jöjjön el egy őrsi összejövetelre, hogy többet beszélgessenek. Elégedetten tértek haza a Szarvas őrs tagjai, s büszkén jelentették 20-án a csapatvezető pajtásnak: »a parancsot végrehajtottuk!« IKER LÁSZLÓ volt, jobb az országos átlagnál. Dr. Scherer Sándor beszámolt a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól ismertette az ott tapasztalt példátlan fejlődést, majd elmondotta, h:g/ a jövőben a D2 vitamin helyett D,: vitamin adagolását ajánlja a gyermekeknek. Dr. König Imre gyermekgyógyász arról számolt be, hogy a toxicus bélhurutos megbetegedés folytán az elhalálozás ezelőtt 25 évvel 24 százalékos volt, ma az elhalálozás öt százalék alatt van. A kiváló eredményt a só és vízterápia bevezetésé vei érték el. Diftériás gyereket ma nem tudnak bemutatni az orvosoknak, mert nincs. Hangsúlyozta fontosnak tartja a kórház szülészeti osztályán az anyák kioktatását. Dr. Szelényi Béla elmondotta, hogy a Szekszárdon létesítendő két mélyfúrású kúthoz a szükséges pénzösszeget biztosították. Megemlítette a továbbiakban, hogy az iskolákban a jövőben az egészségtan tanítását orvosok fogják végezni. Az egészségügyi munkaértekezlet hasznos munkát végzett. Beszámolt az eredményekről, bemutatva .az elmúlt évek páratlanul gyors fejlődését, de ugyanakkor megbeszélték a még tapasztalható hiányosságok kiküszöbölésének módját is. Több hasznos javaslat hangzott el a várostisztaság kérdésében. Szabni, varrni tanuld asszonyok közöli Fiirgeden A szépen feldíszített tanácsteremben 24 lelkes fiatalasszony tanulja a szabás-varrás elemeit. A falon tábla, előtte magyaráz krétával kezében, mint egy szabás - tanár, a tanfolyam lelkes vezetője, Nyirő Jánosné, aki hetenként jár ki kora délután és késő este megy haza. ’ Ez az első foglalkozás és rendkívül érdekes a tanfolyam beindításának módja. A vezető ugyanis magával hozta a Népújság múlt év áprilisi számát, amely lelkesen mutatja be egy hasonló tanfolyam befejezését Értényben. Ezt is Nyirő Jánosné vezette akkor. De kezdődik a foglalkozás, az' asz- szonyok előtt egy-egy fehér lap, rajzolnak, szerkesztenek, vonalzóval és ceruzával a kezükben. Közben figyelmesen hallgatják a vezető gondos és türelmes magyarázatát. Nem restelli a nehezebb dolgokat kétszer-háromszor is elmondani. És a szorgos női kezek, amelyek még egy-két órával ezelőtt talán rántást kevertek, vagy ruhát mostak, most vonalzóval szerkesztik a szabás ábráit és várakozó tekintettel figyelnek a vezető szavára. Ilyen lelkes foglalkozás csak jó, tanulságos befejezést nyerhet. H. K. Mint már megemlékeztünk róla, a TIT pénteken délelőtt Szekszárdon elnökségi ülést tartott. Az ülésen Szállási Ernő, a szervezet titkára, majd gazdasági kérdésekben Imre Lászlóné, a szervezet gazdasági vezetője tartott beszámolót. A két beszámoló alapján az alábbi tanulságos kép bontakozik ki a TIT 1958. második felében végzett munkájáról. A TIT az elmúlt fél esztendő alatt is jó kapcsolatot tartott fenn a párt és a tanács megyei, járási, városi szerveivel és a tömegszervezetekkel. A szervezet politikai tekintélye az elmúlt fél év során tovább szilárdult. A megyében elismeréssel szólnak a szervezet munkájáról és mindinkább igénylik az ismeretterjesztő előadásokat. A társulat munkája jó hatással van az értelmiség egészére. A társulat vonzza a tagokat, aminek következtében emelkedik a taglétszám. A TIT megyei szervezetének az elmúlt fél év során 242 tagja volt, amelyből 216 férfi és 26 nő. A társulatnak járási szervezete nem volt az elmúlt esztendőben és emiatt a járási székhelyeken nem volt kielégítő a munka. Ezen a helyzeten is változtat az a körülmény, hogy 1959-től kezdve három járási munkatárs áll majd a járási székhelyeken rendelkezésre. Az év második felében a társulat közel 300 előadást tartott, amelyen a hallgatóság létszáma meghaladta a 15 000A tűzoltóság feladata egy mondatban megfogalmazva: élet- és vagyonmentés. Bizony, nagyon sok mindent meg kell tenni annak érdé kében, hogy ez a mondat valóravál- jon és ezáltal népgazdaságunknak, dolgozóinknak mennél kevesebb vagyona essen a tűz martalékává. A Bonyhádi Járási Tűzrendészeti Alosztály dolgozói az elmúlt év során mindent megtettek annak érdekében, hogy lehetőleg a tűzeseteket megelőzzék. Különböző helyeken előadásokat szerveztek a tűzrendészeti szabályok ismertetésére, a járás területén lévő objektumokat rendszeresen ellenőrizték. Az összes tanácsi kezelésben lévő lakóépületeket felülvizsgálták, de megjelentek minden egyes egyéb lakóépületnél is A tűzrendészeti szabályok betartására figyelmeztették ekkor a dolgozókat, az objektumok vezetőit, s ahol kellett, erélyesebb intézkedéssel biztosították a rendelkezések betartását. Állandóan tartották a kapcsolatot a járási szervekkel és ahol szükséges volt, közösen tették meg az intézkedéseket. E munka eredményének tudható be, hogy az elmúlt év során a bonyA szervezet 50 000 forintos bevételi tervét 5000 forinttal túlteljesíte.te Ezenkívül a szervezet jó munkáját dicséri az a körülmény is, hogy a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága is méltányolta a szervedet munkáját és 10 000 forint támogatást juttatott a szervezetnek. Az előadásokért járó üzemi térítés sem volt még olyan magas, mint ebben az esztendőben. Igen megnőtt a szervezet munkája iránt az érdeklődés, amit ékesen bizonyít az a körülmény is, hogy a szervezet csupán egy napon 14 üzemmel kötött megállapodást. A tervezett 150 000 forintos kiadással szemben csak 139 000 forint volt a társulat kiadása, amely azzal magyarázható, hogy nem készült el 1958. végéig a diafilm és a hozzátartozó forgatókönyv. A szervezet 1959-re is 50 000 forintos bevételt és 160 000 forintos, tehát 10 000 forinttal megemelt kiadást irányzott elő költségvetésében. A társulat 1958-ban megmutatkozó felfelé ívelő munkája biztosíték arra, hogy az 1959-es esztendőben a TIT még inkább meg fog izmosodni és azokat a feladatokat, köztük az értelmiségi klub felállítására vonatkozó tervet is teljesíteni fogja és még inkább meg lesz a lehetősége annak, hogy a megyeszékhely és a megye értelmisége megtalálja egymást és önmagát és végképpen meg találja a helyét a szocializmus építésében. hádí járás területén mindössze egy kereszt árpa égett el, az is villám- csapásból, de a többi tüzesetek száma is az 1957-es évhez viszonyítva mintegy 40 százalékkal, a kárérték pedig közel 70 százalékkal csökkent. Az alosztály dolgozói ez év során még nagyobb lendülettel fognak dolgozni. A lakosság tájékoztatása végett a bonyhádi buszmegállónál híradó táblát helyeztek el és közlik a dolgozókkal a tűzvédelmi szabályokat, a megtörtént tűzeseteket, hogy tanulságul szolgáljanak. Az állami tűzoltók munkájához nagy segítséget nyújtanak a községi önkéntes tűzoltók, akik saját községükben őrködnek a község lakóinak vagyona felett. A járási alosztályparancsnokság dolgozóinak és a községi önkéntes tűzoltóságok tagjainak az a kérése, hogy a bonyhádi járás dolgozói tegyék magukévá a tűzrendészeti rendelkezéseket, tartsák be a tűzrendészet! szabályokat, tegyenek eleget a tűzoltók figyelmeztetéseinek. Csőglei István tü. főhadnagy. A szedrest forradalmi nyomolrasó fiatalok egy napja et. A bonyhádi járás tűzvédelmi helyzete PIROS SZALAG XI. A bámészkodók közül ezalatt né- hányan a gép belsejébe hatoltak. Egy kovács azonnal hozzálátott a két géppuska egyikének kiszereléséhez, néhányan pedig a hidroplán hajó ját kezdték verni a parton talált do rangokkal. A gép vezetője keserű mosollyal az ajkán nézte a történteket, mindaddig, amíg egy fiatalember, aki hosszúcsövű pisztolyt szorongatott a kezében, hozzá nem lépett és oldalba lökte. —■ Na, fickó, mozgás. — Hová? — A községházára. Amint elindultak, a pilóta egy ismerős alakot vélt felfedezni az utcában, amelyen a községháza felé kísérték, aki feléjük közeledett az út túlsó oldalán. Amint közelebb értek, felismerte Névai Andrásit, régi ismerősét. Szólni akart neki, hogy !e gyen segítségére, de az szemének egy pillantásával jelezte, hogy ne szóljon. Először arra gondolt, hogy talán őt is üldözik valamiért, de ezt a gon dolatot elvetette, mert ebben az eset ben nyilván nem sétálna világos nappal az utcán. Vagy talán valami ravaszságban töri a fejét? — Majd meglátjuk — morogta maga elé félhangosan. — Ml van? — kérdezte egyik kísérője. — Semmi, semmi, csak szoros a madzag a kezemen. Kísérői nevetni kezdtek, nyilván kényesnek tartották, amit az egyik be is vallott. — Majd megszokod öregem. Úgy látszik túl finom a kezed. Nem voltál hozzászokva? Nem felelt a kérdésre, nem tartotta érdemesnek vitatkozni a kói férfival, csak azt sajnálta, hogy ősz sze van kötve a keze, máskülönben nem lenne semmi baj. Zsebében ott van a pisztolya, amit nem vettek el tőle, ügyesen elintézhetné mind a kettőt. Mire észbekapnának egyikük már golyóval a bordáik között harc- képtelen lenne, a másik pedig... Megpróbálta lehúzni csuklójáról a kötést, feszítette a kezét abban a reményben, hogy elszakad a madzag, de az nem engedett, inkább mélyen a húsába vágott, s érezte, hogy ujjai zsibbadni kezdenek. Az egyik kísérő észrevette erőlködését. melybe egészen beleizzadt. —• Kór a fáradtságért, erős a madzag. A pilóta szeretett volna durván megfizetni ennek az embernek a szemtelenségéért, de nem volt módjában. Ránézett és megjegyezte magának az arcát. Eszébe jutott Névai, s közömbösséget színlelve hátrapil- lantotrt, mintha azt a fiatal, 18 év körüli lányt nézné, aki elhaladt mellettük. Névait nem látta sehol. Fiatalabbik kísérője úgy látszik elemében volt, mert egyre csillogtatta szellemességét. Melléje lépert és oldalba lökte a könyökével: — Csinos, mi? Elhiszem... Megnyalnád utána a szád szélét. Szóba sem állna veled. A pilóta belátta, hogy hallgatással, makacssággal még inkább magára haragítja kísérőjét, erőltetett mosollyal a szája körül, megszólalt: — Fogadnék, hogy hazakísérem. Tíz liter borom van rá. A fiatalember észrevette a csapdát, melyet a pilóta állított* a számára, s hangosan felnevetett. — Közben meglépnél, mi? Elballagnál Baracsra, a vörösökhöz, hogy jelentésit tégy nekik a látottakról. — Szavamat adom, hogy nem — mondta a pilóta, s mosolygott magában, hogy a fiatalember kérdezés nélkül árulta a vörösök hollétéit. — Nem kell a szavad. Mit csináljunk vele? A nyakad kell, arra kötelet lehet köitni. A községháza épületének sarkához közeledtek,, s a pilóta szorosnak érezte nyakán az inget. Jobbra-balra forgatta a fejét, s közben ismét hátrapillantott. A templom előtt, fent a dombon megpillantotta Névait, aki zsebredugott kézzel sétált utána. Már maga az a tény, hogy ismerőst látott megnyugtatta, s amikor kísérőjével együtt belépett a községháza boltíves kapuján mosolyogni is tudott, maga sem tudta, hogy miért. — De jó kedved van fickó — jegyezte meg ismét a fiatalember, aki még mindig hatalmas pisztolyát szorongatta a kezében. — Arra gondoltam, hogy estére ha zakísérem azt a lányt és a kapuban csókkal búcsúzok tőle. — Nem hiszem — hangzott a válasz. Tovább nem beszélgethettek, meri egy ajtó elé értek, melyed a legény kopogott, s amikor arra engedélyt kapott, belépett. A másik őr nem mozdult mellőle. Talán egy percig álltak a csendes folyosón, melyről egyik oldalon az ajtók nyitottak, má sík oldalán pedig az ablakokon keresztül az • udvarra lehetett látni, amikor ismét nyílott az ajtó és egy ismeretlen férfi nézett ki rajta. —• Na, gyerünk •— intett a kezével, s hangjából arra lehetett következtetni, hogy hozzászokott a pa rancsolgatáshoz. Beléptek a terembe,, ahol az asztal nál egy férfi ült, s emellett foglalt most helyet az is, aki az ajtót kinyitotta, s egy kézmozdulattal elküldte a falnak támaszkodó fiatalembert, és másik kísérőjét. — Mi járatban van? — kérdezte az egyik férfi idegesen dobolva ujjaival az asztalon, s még mondani akart valamit, amikor kopogtak az ajtón, s meg sem várva a választ, Névai András lépett a terembe. (Folytatjuk.) ATÁDI GÉZA
