Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-18 / 15. szám
SZERKESZTI A MÉSZÖV Véleménykutatás A Szekszárdi FJK az elmúlt két hónapban aktívák bevonásával a szövetkezeti tagok között véleménykutatást végzett, amit csak ülvözölni lehet. A véleménykutatás folytán több mint egyezernégyszáz szövetkezeti tagot hallgattak meg, hogy megtudják véleményüket egyrészt a szövetkezetek munkájának elbírálásában, másrészt, hogy mennyiben és milyen szövetkezeti munkába szeretnének bekapcsolódni a földművesszövetkezeti mozgalom kiszélesítése érdekében, főleg a szövetkezeti tagság és a vezetőség közti kapcsolat elmélyítésében. A megkérdezettek felé feltették a kérdést, hogy a téli hónapok folyamán milyen előadásokat szeretne a szövetkezeti tagság hallani? Kiderült, hogy míg sok földművesszövetkezeti ügyvezető úgy vélekedik, hogy náluk lehetetlen az ismeretterjesztő előadások megszervezése, addig a megkérdezett szövetkezeti tagok ezt a nézetet alaposan megcáfolták. A megkérdezettek egyöntetűen kijelentették, igen is szeretnének olyan előadásokat hallani, amiből tanulhatnak és hasznosíthatnak mind a szövetkezeli munka, mind a termelés területén. A megkérdezettek 32 százaléka állat- egészségüggyel, 24 százaléka egészségügyi, főként betegségek megelőzéséről szóló előadásokat, 26 százaléka az ifjúság nevelésével kapcsolatos, 18 százaléka pedig különböző tudományos előadásokat hallgatna szívesen, beleértve a belterjesség, valamint a nagyüzemi gazdálkodásról szóló előadásokat is. Arra a kérdésre, hogy hogyan látják a szövetkezet munkáját, igen sokan (közel 40 százalékban) kifogásolták, hogy a szövetkezet vezetősége még mindig keveset megy a tagság közé, menet közben nem kérik a különböző problémák megoldásában, nehézségek leküzdésében a tagok segítségét és véleményét. Ezt a megállapítást nem ártana, ha valamennyi vezetőség megszívlelné, annál is inkább, mivel a tagság részvétele a szövetkezeti munkában nagyban megkönnyíti a vezetés munkáját. Lehetővé teszi a meglévő akt'va- hálózat megerősítését az egyszerű legaktívabb szövetkezeti tagok bevonásán keresztül. Másrészt igazolja a szövetkezeti munka társadalmi ellenőrzésének lehetőségét, alátámasztva ezzel a megyei választmány 1958. május 15-én hozott, a társadalmi ellenőrzés megvalósításával kapcsolatos határozatát. A megkérdezettek 18 százaléka szerint több szövetkezetnél még mindig tapasztalható mulasztás a vagyonvédelem terén, ez főleg a szövetkezet tulajdonának meg nem felelő kezelésében mutatkozik. Sokan az áruellátás kérdéseiről mondták el véleményüket és kifejtették, hogy a javulás ellenére sajnos még mindig vannak olyan boltosok,, akik az áru beszerző sét nem tekintik szívügyüknek, és napokig előfordul, hogy a boltból fontos közszükségleti cikkek hiányoznak. Tengelicen, Bogyiszlón, Bátaszéken többen felvetették, hogy a költségek megtakarítása szempontjából miért nem igényelnek a tagságtól — főleg a fogattal rendelkezőktől— társadalmi munkát. Elmondták, hogy a téli hónapokban szívesen résztven nőnek akár szállítás, jéghordás és egyéb tevékenységű társadalmi munkában. A megkérdezettek 14 százaléka szeretné, ha a szövetkezeteknél különböző tanfolyamokat (főző, varró, hímző stb.) szerveznének és ezekbe ne csak asz- szonyokat, hanem a lányokat is bevonják. Egy másik kérdés arról szólt, milyen munkában szeretnének tevékenykedni. Elmondták, hogy szívesen bekapcsolódnak, amennyiben a szövetkezet vezetősége ezt igényli, különböző munkákba. Pl. a megkérdezettek 37 százaléka az ellenőrző munkába és egyéb szövetkezeti feladatok elvégzésébe, 14 százaléka társadalmi munkából venné ki részét, több mint 40 százalékban pedig a szövetkezetek kulturális tevékenységébe szeretnének bekapcsolódni. A szövetkezeti tagság körében végzett közvélemény-kutatás eredményes volt. Megfnutatta, hogy a földműves' szövetkezetek tagságának nagy része szívesen veszi, ha különböző módon megbízást kap a szövetkezeti munka különböző feladatainak elvégzésében. Alaposan rácáfolt az olyan véleményekre, hogy a mi szövetkezetünknél a tagok nem hajlandók segíteni. Nálunk nem lehet a kultúrtevékenysé- get kibontakoztatni stb. Ugyanakkor hozzájárult ahhoz is, hogy a szövetkezeti tagság és a vezetőség közti kapcsolatot a felszínre jött tapasztalatok alapján minden szövetkezetnél jobban elmélyítsék. Most a vezetőségeken a sor, hogy a tagok véleményeit figyelembe véve, ezt meg is valósítsák. —n —s r lljabb szakcsoportok alakultak Az utóbbi hetekben újabb szakcsoportok alakultak megyénkben. Jánosmajorban 12 taggal zöldség- termelő szakcsoport alakult. Az új szakcsoportnak tagjai már elkészítették a jövedelmező gazdálkodással kapcsolatos tervüket. Úgy tervezik, hogy legalább 20 holdon öntözéses zöldségkertészetet létesítenek. Emellett tervbe vették, hogy 20 kát. holdon dinnyét is termelnek, amelyet a tavasszal telepítésre kerülő gyümölcsösükben köztesként fogják megtermelni. Úgy számítják, hogy ha ez évben jól gazdálkodnak, több követőjük is akad Jánosmajorban. Erre annál inkább is szükség van, mivel Láttuk — hallottuk ... hogy az ozorai fmsz. a múlt év harmadik negyedévi tagéntekezletein többen kérték a fmsz. vezetőségét legyen segítségükre egy tejszövetkezet megalakításában. A vezetőség eleget téve a kérelemnek, megkezdte az ezzel kapcsolatos szervezői munkát, aminek eredményeként 56 taggal megalakult az ozorai tejszövetkezet. * ... hogy a MÉSZÖV szervezésében képesített könyvelői levelező tanfolyam indult. A tanfolyamra 43-an jelentkeztek és megkezdték az ezzel kapcsolatos tanulást. Munkájuk megkönnyítésére a MÉSZÖV havonta egy konzultációt fog tartani, ahol választ kapnak a tanulás során felvetődött problémák, kellően meg nem értett kérdéseikre. * ... hogy a január 13-án megindult hathetes Népfőiskola tanfolyamán a szövetkezetek vezetőségei közül Kiss Ferenc az értényi fmsz. felügyelőbizottságának tagja és ifj. Kőműves Mihály a döbröközi fmsz. felügyelőbizottságának elnöke vesznek részt. * ... hogy megyénkben eddig nyolc helyen alakult Falusi Ifjúsági Szövetkezet. Többségük növénytermeléssel foglalkozik, míg Grábócon 5 kh-nyi parlag területet gyümölcsössel fognak betelepíteni. terveik megvalósításához kellő számú munkaerő szükséges. A Pálfai Földművesszövetkezet jó tömegszervezeti és politikai munkája folytán a községben három szakcsoport alakult. Az egyik még ez év tavaszán 15 kát. holdon fekete ribizkét telepít, köztesként pedig görögdinnyét termelnek. A szakcsoport tagjai között nagy a lelkesedés, hogy öntözéses kertészetet is megvalósítsanak. Lelkesedésüket azonban akadályozza, hogy a községi tanács a legeltetési társulat kezelésében lévő mintegy 15 kát. hold öntözésre alkalmas Sió parti tartalékföldet a szakcsoportnak nem hajlandó átadni, bár a szakcsoport tagjai bíznak abban, hogy ezirányú kérésüket mind a helyi tanács, mind a felsőbb szervek megértik és megkapják a kívánt tartalékföld területét. Udvari községben gyógynövénytermelő szakcsoport alakult. A község dolgozó parasztjai látva a gyógynövénytermelés jövedelmezőségét, elhatározták, hogy a gyógynövénytermelést ezentúl nagyüzemi formában fogják végezni, hogy egyrészt nagyobb bevételük legyen, másrészt a nagyobb terméshozam megvalósításával több gyógynövényt adjanak az államnak. Tolnán és Váralján méhész szakcsoportok alakultak 46 taggal és 464 méhcsaláddal. Ezzel megyénkben a méhész szakcsoportok száma 54-re emelkedett. A % új emberek A téli nap felkúszott a falu fölé és sugarai keresztül hatoltak az arany színben játszó ablak függönyén. Más hol is, a falu másik végén is ráakadtak a nap sugarai a kis falusi házak ablakaira is kíváncsian nézegettek befelé. Tíz óra. Kis-Mórágyon Káhéknál a reggelit éppen befejezték. Káh Keresztéig, a gazda — hosszan nézte a betévedt, fáradt sugarakat. Megjárta a második világháborút fiatal fejjel. Mégis a koros férfi barázdája futott végig arcán, amikor hazakerült. Ezeket bizonyára a hadifogság szövögette reá, mint mikor egy sötét pincében eltéved az ember, boNéhány óra a zombai földművesszövetkezetnél Az autóbusz, melyen utaztam, a jeges út ellenére menetrendszerűen megérkezett Zombára, a bonyhádi járás egyik domboktól övezett községébe. Nem volt nagy hideg, mégis ahogy az utasok kiszálltak, fázósan húzták összébb kabátjukat. A megállónál lévő fmsz-i boltban még tart a leltározás — hirdeti az ajtóra függesztett táblácska. Mellette az italboltban egymás után kérik a féldecit az oda érkező emberek; »Na, most már jöhet a hideg« — mondja egyikük, aki éppen leöblítette torkán a fél deci pálinkát. Sokan, mintha gyűlésre mennének, a földművesszövetkezet irodahelyiségébe igyekeznek. A mindössze két nagyobb méretű szobából álló iroda- helyiség egyikében komoly munka folyik. Itt van a könyvelőség, ahol Kisz- ler Gyula főkönyvelő és Ferencziné beosztott könyvelő nagy figyelmességgel végzik Palkovics Árpád körzeti ellenőr és Éber Imre, a MÉSZÖV járási leltárfelelősének — aki ellenőrzés céljából jött a szövetkezethez — segítségével a leltárfelvételi jegyek leltárívekre történő feldolgozását és a leltáranyagok haszonkulcs és árváltozások szerinti felvezetését a könyvelésben. A másik helyiségben annyian vannak, hogy alig férnek. Nagy á forgalom. Pesti Pál, az fmsz. termelési felelőse kezében M. 230 084. sz. vételi jeggyel, Borbély Pál termelő panaszát tolmácsolja a szövetkezet ügyvezetőjének. Ugyanis az történt — ahogy mondja —, hogy a MEZÖMAG Vállalat több termelő esetében figyelmen kívül hagyva a szerződéses tavaszi bükköny termeltetés során a termelők által leszállított terméket, kétszer akarja a gazdákkal megfizettetni a vállalat részéről előlegezett vetőmag és műtrágya ellenértékét. Lehetséges, hogy a terményátvevő által a termelőnek adott vételi jegyről a vállalatnál ne tudnának? Ilyen hiba lenne ott a könyvelésben? Vagy más okok következtében érte sérelem a termelőket? — kérdezi önmagától is, próbálgatva a hiba igazi okát megtalálni. (Reméljük, ebben a MEZÖMAG Vállalat illetékesei segíteni fognak.) JT őzben a szövetkezet tagjai sűrűn adják egymásnak a kilincset. Van, aki az iránt érdeklődik, mikor kezdi a szövetkezet a jégverem megtöltését. Egy másik tag a tüzelővásárlásra kér felvilágosítást, A vásárlási könyvet itt lehet leadni? — kérdezi egyik újonnan jött szövetkezeti tag. — Vidd az Icához, majd ő elintézi — válaszol kérdésére Fülöp elvtárs ügyvezető. — Aztán mikor kapjuk ezt a kis ajándékot? — toldja meg a kérdést Petcz Istvánná. Kiss Jánosné meg ahogy belép az irodába, ezzel kezdi: »Lesz-e valami a visszatérítésből, mert azt mondják, nem kapunk!« A jelenlévők közül találóan szól közbe valaki: »Azok nem kapnak, akiknek nincs 50 forintos névértékű részjegyük.« Ezeknek a szabályok értelmében nem is jár. Az ilyenek között többen vannak, akik irigységből, vagy rosszindulatból mondják, hogy nem lesz visszatérítés. Jla ők is kiegészítették volna 50 forintra a részjegyeiket, mint mi tettük, most kapnának. No. hiszen ezt még megtehetik és jól is járnak, ha megteszik, mert akkor egy év múlva nekik is megjár — kapcsolódik Fülöp elvtárs a vitába. Erre csak azt lehet mondani: igaza van. Először: minden szövetkezeti tagnak érdeke, hogy növekedjen szövetkezetének saját ereje. Ezt a részjegybefizetések elősegíthetik. Másodszor: a szövetkezet által biztosított előnyöket természetszerűleg elsősorban azok a tagok élvezik, akik eleget tesznek az alapszabályban előírt kötelességeknek, s többek között legalább egy 50 forintos részjegy névértékét a szövetkezethez befizették. Harmadszor: aki sajnálja a meglévő részjegy befizetését 50 forintra kiegészíteni — s ez nem egy esetben 5—10 forintokon múlik —, maga alatt vágja a fát, mert nem kap vásárlási könyvecskét és kimarad a vásárlási és értékesítési visz- szatérítésből. Míg sorra vetődnek fel a különbö-(|; ző problémák, az óramutató jelzi, (*, hogy még néhány perc és meg kell(i, kezdődni a vezetőség oktatásával! kapcsolatos foglalkozásnak. A helyi f szervezetekből időben meg is érkéz-!1; tek. Sajnos, az igazgatósági tagok! egyik-másika »elfelejtett« megjelen-\ ni. A megjelent vezetőségi tagok he-i lyeselték, hogy gondoskodás történt J. továbbképzésükről és rendszeresen # megtartásra kerülnek a foglalkozá-! sok. A vita során többek között ma-f gukévá tették, hogy a vezetőségi ülé • \ seken túlmenően személyesen is\ minden vezetőségi tagnak az eddi- | ginéi jobban kell kivennie részét a(i szövetkezet irányításának munkájából. Szó esett a vezetőség és a tag- < * ság jobb kapcsolatának kialakításé- ról, a vezetőség és az alkalmazottak1 közötti viszonyról. Egy szóval azj előadó és vezetőségi tagok hasznos J eszmecserét folytattak, hogyan, mii módon lehet és kell emelni a veze-i tés színvonalát, jobbá tenni a veze-! tőség irányító munkáját. f A szövetkezet vezetősége irányító munkájának magasabb színvonalra (i emelése nagyban hozzájárulhat ah-i hoz, hogy a szövetkezet tagjai közül <» is mind többen bekapcsolódjanak a szövetkezet munkájába és második otthonuknak tekintsék szövetkezetüket. Orbán János gong, vergődik, aztán kimászik a lomálybol, arca sápadt a napfényben és válla, feje tele van vén pókhálóval, miket a sötétség, ez a csúf képű öreg asszony kötözőét gonoszul hideg magányában. Hát ez volt tulajdonképpen az sgész élete? Mert ami azelőtt volt íz első ifjúság, elmúlt, elrepült akár egy virágbaborult táj, amelyet rózsaszínű derengésben látott egyszer az ember. Aztán soha többé. Megkeresni sem lehet mégegyszer, csak emlékezni rá. Utána jött a nagy zivatar, amelyben emberek, reménységek, karrierek, tervek, kultúrák és országok úsztak el a semmiben, öt. azonban ez a roppant vihar nem nyütte el, csak megváltoztatta. Mint ha tetőtől-talpig megfürdött volna a sárkány vérében, hazajött keményen és elszántan. Most már élni akart, mindenáron csak élni, jól élni kárpótlásul és ezért a célért nem ismert szánalmat és kíméletet magával szemben sem. Uj ember lett Káh Keresztéig. Kis gazdaságában az egész család keze alatt égett a munka, de többre vágyott. Társakra, akik éppúgy dolgoznak mint Ö; becsülettel. Olyan társakra, akikkel közös lehet a célja. És most megtalálta őket. Szakcsoportnak lett a tagja; szerződéses növényeket és takarmányt termelnek. A közösséget úgy találta meg, mint a méh az eldugott nektárt, és ez jóleső érzés. Csak a tél hosszú. Tavaszt váróan állt ki a kapu elé, kék cigarettafüstöt lehelve. Dolgozni szeretne már a határban tíz társával, látni szeretné a közös munkát, annak eredményét. Hosszú az idő és sokat hagy gondolkodni, hogyan lenne jobb, hogy kellene csinálni úgy, hogy az első lépés a közös úton eredményeket szüljön. így születnek az új emberek, lassan mind nagyobb teret hódít a szo- icialista eszme, amely jólétet és felemelést hoz a falu életébe. BALSAl LÁSZLÓ
