Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-18 / 15. szám
fOLNA MEGYEI r VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! m MAGYAR SZOCIALISTA?:MUNKÁSPÁRT yÉS A TANÁCSOK LAPJA IT. évfolyam, 15. szám. MA 10 OLDAL, ARA 60 FILLER Vasárnap, 1D59. január 18. Ünnepélyes eredményhirdetés a mezőgazdaságban dolgozó KISZ fiatalok versenyében A múlt év folyamán a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága számos versenyt kezdeményezett a mezőgazdaságban dolgozó KISZ-fiatalok, brigádok, munkacsapatok és szervezetek részére. A versenyfelhíváshoz sokan csatlakoztak. A v. b. a közelmúltban értékelte a versenyeket. Szombaton délelőtt a verseny győzteseinek és helyezettjeinek Siklósi Imre elvtárs, a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottságának titkára adta át a jutalmakat. Az ünnepélyes eredménykihirdetésen résztvett és felszólal! Daradics Ferenc elvtárs, az MSZMP Megyei Bizottságának másodtitkára. A verseny végeredményét Tóth József elvtárs, a KISZ megyebizottságának munkatársa ismertette. A verseny győztesei a következők: A termelőszövetkezeti ifjúsági munkacsapatok versenyének végeredménye: 1. Tamási Uj Élet Tsz Németh József mcs. (2500 forint jutalom.) 2. Bátaszéki Búzakalász Tsz Klejcs József mcs. (1500 forint.) 3. Faddi Győzelem Tsz Bötz Sándorné mcs. (1000 forint.) A termelőszövetkezeti silózási verseny végeredménye: 1. Bátaszéki Búzakalász Tsz KISZ szervezete (1000 forint). 2. Tenge- lici Petőfi Tsz KISZ szervezete (500 forint). 3. Faddi Győzelem Tsz KISZ szervezete (500 forint). 4. Paksi Vörös Sugár Tsz KISZ szervezete (500 forint). 5. Tamási Uj Élet Tsz KISZ szervezete (500 forint). Gödöllői ikersoros kukoricatermelésben : 1. Szekszárdi Béke Tsz KISZ szervezete (1000 forint). 2. AIsó- péli Gazdaság Borbély József mcs. (1000 forint). Ifjú traktoristák versenye: 1. Regös János szedresi gépállomás (1000 forint). 2. Szabó István várdombi gépállomás (700 forint). 3. Máté Károly varsádi gépállomás (500 forint). 4. Ileberling György bonyhádi gépállomás (400 forint). 5. Bakos Lajos bölcskei gépállomás (400 forint). 6. Kőműves István dalmandi gépállomás (400 forint). 7. Teli János nagydorogi gépállomás (400 forint). Az eredmény kihirdetése után a jelenlevők az ifjúsági versenyek formáinak továbbfejlesztéséről tanácskoztak, javaslatot tettek néhány részletkérdésben is, amelyek még eredményesebbé tehetik a fiatalok nemes vetélkedését. Erősödnek, fejlődnek a dombóvári járás termelőszövetkezetei A dombóvári járás termelőszövetkezetei igen nagy fejlődésen mentek keresztül az ellenforradalom óta. Az ellenforradalom hatására a 15 termelőszövetkezetből 14 feloszlott, csupán egy maradt meg, de onnan is több tag kilépett. Az ország életének konszolidálódása következtében meg kezdődtek a termelőszövetkezetek újjáalakulásai a dombóvári járásban is. Ma már ismét 13 termelőszövetkezet működik. A fejlődés azonban nemcsak a ta gok, számának szaporodása terén je-, lentős, hanem a szövetkezetek gazdálkodása terén is. A termelőszövetkezetek körültekintően elkészített tervek alapján gazdálkodtak és ennek az eredménye sem maradt el. A termelőszövetkezetek az idei évre e) készített terveik alapján összes területükön hibridkukorica magot vetnek, a silótermeléshez pedig kizárólag a szovjet vetőmagot veszik igénybe, amely jól bevált a gyakor latban. Sőt még a háztáji területeiken is hibridkukorica vetőmagot vetnek. Fokozottabb gondot fordítanak a szövetkezetek a talajerő utánpótlására. Ebben a gazdasági évben területük 17 százalékát trágyázzák meg szerves trágyával. Az előző gazdasági évben 14 százalék volt a szervestrágyázott terület. Mivel bevált a zöldtrágyázás, úgy erre is egyre nagyobb gondot fordítanak. Az idén területük 6 és félszázalékán végeznek zöldtrágyázást, míg a múlt évben csak 2 százalékán végeztek. Nagyot fejlődött az ellenforradalom óta a dombóvári járás szövetkezeteinek az állattenyésztése. A számbeli növekedés elsősorban vásárlás útján történt, mivel nem rendelkeztek olyan saját állománnyal, amelyik megfelelő mennyiségi és minőségi szaporulatot tudott volna adni. Az állam erre a célra közel 800 000 forint beruházási hitelt biztosított a termelőszövetkezeteknek. Ma már ott tartanak a termelőszövetkezetek, hogy 100 katasztrális hóidra 18,8 darab szarvasmarha, 45 darab sertés, nagymennyiségű juh, stb. jut. E téren is évről évre növekedés tapasztalható. Évről évre növekszik a termelőszövetkezetek árutermelése. Az idei év ben 100 holdra számítva sokkal több Vízmííyet építenek Tolnanémediben 600 ezer forinttal járul hozzá a köz ség lakossága Bármerre jár az ember a megyében, mindenütt terveznek, készülődnek, hogy ebben az évben még többet tegyenek a falu fejlesztéséért, így van ez Tolnanémedi községben is. Most a vízellátás nagy problémáját akarják megoldani. Igaz, nem most kezdődött ez a nagy munka, mert már a tavalyi községfejlesztési program megtárgya lásánál szó esett róla. El is határozták, hogy az 1958-as évben a tervezésre fordítják a fejlesztési adó egy részét. Amikor ott jártunk éppen ketten is voltak Takács Károly elvtársnál, az elnöknél. Borsi Ferencné azt panaszolja: -A vízcsap di'gáb-m jöttem, mert úgy hallottuk, hogy a mi házunkig nem vezetik.« Takács elvtárs megnyugtatja, hogy a belterület minden részébe eljut majd a vezeték. — Látja elvtárs — mondja — még ha megrendeltem volna, akkor sem jöheittek volna pontosabban. Még- csak mérik, máris jönnek a tanácshoz, nehogy kimaradjanak. — Szívesen benne vagyunk az építkezésben — mondja egy másik ilyen érdeklődő, Szabó Lajos bácsi is. Az ő elmondásából tudom, hogy régen bizony nem sokat törődtek a faluvégiekkel, pedig a 20-as, majd egy másik alkalommal a 30-as évek ben 50 százalékos pótadót ők is megfizették, de csák a község közepén csináltak kutat így alakult meg a vízgazdálkodási társulást előkészítő bizottság, amelynek tagjai eddig már a falu lakóinak több mint 50 százalékát beszervezték. Már csak az hiányzik a megalakuláshoz, hogy a kész tervekkel tudjanak a jelentkezők elé állni. Ez is megtörténik rövidesen. A falu lelkesedése talán az anyagi áldozatokon látszik meg legjobban, hiszen teljesen saját erőből akarják megoldani. Az egész építkezés mintegy 700—800 ezer forintba kerül. Eb bői a községfejlesztési alap 200 ezer forintot biztosít hozzá, a többit, előreláthatóan 600 ezer forintot a falu lakossága adja hozzá pénzben és társadalmi munkában. (i—e) hízott szarvasmarhát, sertést és tejet értékesítettek, illetve értékesítenek, mint az előző évben. Az összehasonlító számadatok azt bizonyítják, hogy a jó gazdálkodás következtében évről évre javul a sző vetkezetek vagyoni helyzete is. A termelőszövetkezetek illő és forgó eszközeinek értékei egy év alatt több mint 5 millió forinttal növekedett. Járási átlagban az egy munkaegység értéke 35,44 forint volt, és egy tagra átlagosan 8812 forint részesedés jutott. Az idei évben a tervek szerint, amelyek teljesítésére minden reális alap megvan, nagyobb lesz a részesedés. KÖZÚTI ÉS VASUTi JELENTÉS: Az utak járhatók, baleset nem volt 1959. JANUÁR 17. 10 ÓRA. A megye területén lévő valameny- nyi közút járható. A közúti vállalat munkásai és gépei azonban ma reggel is teljes létszámban az utak tisztításán dolgoztak. A hókotrógépekkel a padkáról takarítják le a havat, hogy helyet biztosítsanak az esetleges újabb hóesésnek. Ezenkívül a munkások csákányozzák az utakon lévő jeget és a gépek egy része a felcsákányozott jégpáncélt takarítja el. Egyébként a hóvihar után hatszáz kilométeres útszakaszt tisztítottak meg az elmúlt héten a vállalat gépei és munkásai. A vasúton a szokásos téli menetrend szerint közlekednek a vonatok, hóakadály nincs. A néhány perces vonatkésések, a hideg idő miatt fordulnak elő. A szekszárdi mentőállomástól kapott értesülés szerint olyan jellegű baleset, amely a síkos út és hideg miatt következett volna be, nem volt. A mentők jellegzetes »téli« bal esethez nem vonultak ki. A rendőrség közlekedési osztálya pedig arról értesítette a szerkesztőséget, hogy csak az újév első nap-1 ján volt közlekedési baleset. A síkos úton, a kocsivezetők figyelmesen közlekedtek. Falusi Ifjúsági Szövetkezet alakult INakon A naki KISZ-szervezet tagjai a I szövetkezet elnevezéséről is, Petőfi földművesszövetkezettel karöltve Fa lusi Ifjúsági Szövetkezetei alakítottak január 14-én este. Az alakuló gyűlésen 20 fiatal vett részt, valamennyien aláírták a belépési nyilatkozatot és elhatározták, hogy 50 hold földön szerződéses növényeket termelnek, amelyeket közös munkával művelnek meg. A fiatalok megválasztották a vezetőséget. Elnöknek Pál Józsefet, a helyi KISZ-szervezet titkárát, vezetőségi tagoknak pedig B. Kovács Gyulát, Salamon Istvánt, B. Kovács Józsefet és Tóth József fiatalokat vá • lasztották meg. A Naki Falusi Ifjúsági Szövetkezet tagjai határoztak a nevét vették fel, mert mint mondották Petőfi, a nagy magyar költő for- radalmi szellemében akarnak dolgozni. Ugyanebben az időben alakult meg a községi mezőgazdasági fejlesztési bizottság is, amelynek 15 tagja van. A bizottságban képviselve vannak a párt, a tanács vezetői, értelmiségiek tsz-tagok, egyénileg dolgozó parasztok. Az újonnan megalakult községi mezőgazdasági fejlesztési bi zottságnak lesz a feladata, hogy kidolgozza a meze gazdaság fejlesztésé nek tervét, amelyet tanácsülések és gazdagyűlések keretében a község lakosságával közösen megvitatnak. A magánkisipárosok tevékenységét ellenőrizte a Bonyhádi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság A Bonyhádi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság az elmúlt hetekben vizsgálatot folytatott a járás területén működő magánkisiparosok tevékenysége fölött, főként az építőiparban. A népi ellenőrök az ellenőrzött kisiparosoknál — kettő kivételével — különböző szabálytalanságokat állapítottak meg. Általános tapasztalat, hogy a magánkisiparosok könyv-vezetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, adózás alá jövedelmüknek csak egy részét jelentik be. Az ellenőrzés szabálytalanságokat állapított meg az alkalmazottak SZTK bejelentése terén is. Több szőr előfordult, hogy a segédmunkásokat egyáltalán nem jelentették be az SZTK-ba, a szakmunkásoknál pedig a tényleges keresetnél alacsonyabb összeget tüntettek fel -— megrövidítve ezáltal alkalmazottaikat is, akik betegség esetén így kevesebb táppénzt kapnak. A vizsgálat eredményét a bizottság a járási tanács pénzügyi osztályának adják át az eljárás megindítása végett. Belga Kongó Az afrikai kontinens középső részén elhelyezkedő, mintegy 2 350 000 négyzetkilométer területű (hazánk területénél 25-ször nagyobb) igen gyéren lakott, Magyaror- ság lakosságát csak kevéssel felülmúló, 12 millió 300 ezer főnyi lakosú, Belga Kongó óriási természeti kincsekkel rendelkezik. Belga Kongó adja uránból a kapitalista világtermelés 60 százalékát, gyémátból 58 százalékát, rézből 10 százalékát, ón- és aranyter- melése is igen jelentős, de ezeken kívül számottevő mennyiségben találhatók még területén úgyszólván az összes ásványok és ércek. A Belga Kongót környező országok közül f\ nyugaton és északon elhelyezkedő Kongói Köztársaság és Középafrikai Köztársaság, a volt Francia Egyenlítői Afrika gvarmataiból az utóbbi időben váltak autonóm köztársaságokká. Szudán, amely régebben angol gyarmat volt, már néhány éve független állam és az ország déli határainál fekvő Rhodesia és Nyaszaföld a Brit Nemzetközösségen belül jelentős autonómiával bír. A Belga Kongóban az utóbbi napokban lejátszódott események arra utalnak, hogy .a többi afrikai országhoz hasonlóan, Belga Kongó népe is megindult a függetlenség és a felszabadulás faié vezető úton.
