Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-17 / 14. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VOLNA K IV. évfolyam, 14. szám. ARA: 50 FILLÉR Szombat, 1959. január 17. Amerikai és angol lapok Mikojan csúcsértekezleti javaslatáról Kilián György nevét vette fel a szedres! KISZ-szervezet New York (AP—AFP—Reuter). Az amerikai külügyminisztérium hivata­losan nem kommentálta Mikojannak azt a kijelentését, hogy a csúcsérte­kezletnek össze kellene ülnie. Nem hivatalosan azonban kiemelik, hogy a Nyugat gyakran fejezte ki készségét a német kérdésről bármely szinten tartandó kelet—nyugati tanácskozá­sok iránt, feltéve, hogy „ha e tárgya­lások elfogadható alapon folynak és a haladás reménységével kecsegtet­nek”. London A pénteki brit lapok sze­Világszervezetet kell életre hívni az űr-jog kérdéseinek tisztázására rr Az Űrhajózási Bizottság ülése A Magyar Űrhajózási Bizottság tel­jes ülést tartott, amelyen résztvet- tek az űrrakéta-technika tudományos kutatói, csillagászok és meteorológu­sok. A tanácskozás több időszerű kér­dést tárgyalt. Kulin György elnök megnyitója után Réti Endre, a TIT Tudományos titkára szólalt fel, maid Nagy Ernő, az Űrhajózási Bizottság vezetőségi tagja tájékoztatta a meg­jelenteket az amszterdami nemzetkö­zi asztronautikai kongresszus munká­járól. A tanácskozás résztvevői úgy döntöttek, hogy a X. Nemzetközi Asztronautikai Kongresszust az idén Londonban tartják, ahol döntenek Magyarország felvételéről a Nemzet­közi Szövetségbe. Magyarország rész­vétele a nemzetközi asztronautikai kutatásokban ezzel a kongresszussal kezdődött. A résztvevők megállapí­tották, hogy a magyar szakemberek elméleti tevékenysége egyenértékű a nagy országok kutatómunkájával. Bővültek a Magyar Űrhajózási Bi­zottság nemzetközi kapcsolatai is. Az ülés további részében Szá- deczky-Kardos László egyetemi tudo­mányos munkatárs a világűr-jog kér­déseiről tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Elmondotta: A tech­nika fejlődésével a jogi tudománynak is haladnia kell. A világűr-jog a jogi elvek összességét képezi, amely hi­vatva van a világ jogi problémáit rendszerezni. Efölött világszerte nagy viták vannak. Többek között kérdés az is, hogy ez a jog felfelé meddig terjed egy állam felségjoga szempont­jából. Mindezen kérdések tisztázására — mondotta — egy jogi világűri szer­vezet felállítására van szükség, amely szervezet a népek egyetemes érdekét figyelembe véve dolgozná ki a vi­lágűr-jog kérdéseit. Egészségügyi előadások, tanfolyamok — A Vöröskereszt-szervezetek mun kaja a tamási járásban — rint az amerikai kormánynak mér­legelnie kell Mikojan csúcsértekezleti ajánlatát. A Daily Telegraph megál­lapítja: Anglia részéről semmiféle ellenvetés nem merülhet fel az ellen, hogy Hruscsov, Eisenhower és Mac­millan találkozzék. Persze, egy hiva­talos csúcsértekezlet nyélbeütése ne­héz dolog lenne — teszi hozzá a lap, de az Oroszország és Amerika között tátongó szakadék áthidalására irá nyúló minden kísérlet a békét szof gálja. A News Chronicle is Mikojar javaslatának mérlegelését ajánlja, ! kijelenti, hogy a kereskedelem „addif is jó szolgálatokat tehet”. A választások lezajlása után sem csökkent a Vöröskereszt-szervezetek tevékenysége a tamási járásban. Je­lenleg a községekben folyó ismeret- terjesztő előadások — egészségügyi előadások —, megszervezésében, meg rendezésében működnek közre. A járás területén tizenhat Vörös­kereszt-szervezet működik 498 tag­gal. A 16 szervezetből egy termelő- szövetkezetben, kettő állami gazda­ságban, tizenhárom pedig községben működik. Ezideig huszonöt egész­ségügyi előadást szerveztek. Az egészségügyi előadások mel­lett a vöröskereszt-tagok részvételé­vel különböző tanfolyamok is mű­ködnek. Tamásiban és Regölybcn összesen 48 részvevővel nők iskolája működik, Tamásiban, Regölyben, Regszemcsén és Pincehelyen 135 hallgatóval »Egészségvédelemre kész« tanfolyam működik, azonkí­vül egy közegészségügyi tanfolyam Tamásiban, 28 hallgatóval. Ezeken a tanfolyamokon elsősegélynyújtás­sal, balesetvédelemmel, különböző betegségek tüneteivel és egyéb egész ségügyi tudnivalókkal ismerkednek meg a hallgatók. Ezek mellett az iskolában is sza­porodott az utóbbi időben az ifjúsá­gi Vöröskereszt-szervezetek száma és azok eredményesen is működnek. Tamásiban a belterületi általános is­kola felsőtagozatában elsősegélynyúj tó tanfolyam működik Hargitai Má­ria tanárnő irányításával. Felsőnyé­ken és Értényben is jól működnek az ifjúsági Vöröskereszt-szervezetek. Az értényi ifjú vöröskeresztesek va­sárnap például jól sikerült előadást rendeztek. A járás Vöröskereszt-szervezetei­nek munkáját hétfőn vitatja meg a párt járási végrehajtóbizottsága. Az eredményes munkát bizonyítja az is, hogy a szervezetek taglétszáma el­érte az 1956-os, ellenforradalom előt­ti színvonalat. A regölyi Vöröske­reszt-szervezet például 84, a pince­helyi 40 tagot számlál. Szekszárd után rövidesen Tamásiban is lesz gyorskiszolgáló bolt Tamásiban a földművesszövetkezet kiskereskedelmi boltjai 40 millió fo­rintot forgalmaznak évente. E nagy forgalomra való tekintettel az idén korszerűsítik az üzleteket, megpró­bálják gyorsítani a kiszolgálást. Ruch János, a tamási községi földműves­szövetkezet üzemág felelőse ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a leg­közelebbi május 1-re valamennyi üz­letben neonfény világítás lesz. Ezen túlmenően a csemegeboltot és a cipő­boltot gyorskiszolgáló üzletté alakít­ják át. A szükséges szervezési és át­alakítási munkálatokat rövidesen meg is kezdik. Bekötőutat építenek a Fornádi Állami Gazdasághoz Esős idő esetén a Fornádi Állami Gazdaság el van zárva a külvilágtól. A puszta és a kövesút közötti 3 kilo­méteres utat csak lovaskocsival jöhet ilyenkor megtenni. Ez drágította ed­dig a termények betakarítását, sok bosszúságot okozott a gazdaság ve­zetőinek. A több évi gond az idén megoldódik. A gerjeni, a juhéi és az alsópéli állami gazdaság után For- nádon is építenek bekötőutat. A közel egymillió forintot igénylő nagy mun­kát már megkezdték. A mintegy há­rom kilométer hosszú kövesút a ter­mények betakarításának idejére el­készül. Dobi István távirata de Gaulie-nak Dobi István, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke táv­iratban fejezte ki jókívánságait Char­les de Gaulle-nak, a Francia Köz­társaság elnökének tisztjébe történt beiktatása alkalmából. A kínai oktatásiéi delegáció látogatása a művelődésügyi miniszternél A kínai—magyar kulturális egyez­mény alapján Lih Co^-caj közoktatás­ügyi miniszterhelyettes vezetésével hazánkban tartózkodó kínai oktatás- .ügyi delegációt Benke Valéria műve­lődésügyi miniszter pénteken fogadta. — A tél folyamán tanfolyamot szerveznek termelőszövetkezeti ba­romfigondozók és tehenészek részé­re. A tanfolyam helye még nincs meghatározva. Előreláthatólag a te­henészek a Juhéi Állami Gazdaság­ban, a baromfigondozók pedig az Al. sótengelici Kísérleti Gazdaságban végzik el a tanfolyamot. Mindegyik tanfolyamon 30 fő vesz részt. Nagy eseményre került sor a hét elején Szedresen. A KISZ-fiatalok ekkor vették át ünnepélyes keretek közt az új tagkönyveket. Kettő kivé­telével — akik igazoltan voltak tá­vol — valamennyi KISZ-fiatal meg­jelent a taggyűlésen, mely mutatja, tisztában vannak az esemény jelen­tőségével. A beszámoló, melyet a KISZ-szervezet titkára tartott, még inkább emelte ezt az érzést. Beszélt arról, mit jelent a tagkönyvcsere a fi­atalok életében. — Miért piros a könyvünk? — tette fel a kérdést, és mindjárt válaszolt is rá — mert a i kommunisták pártjához tartozunk, s a 40 év előtti KIMSZ-esek vére fes­tette pirosra, akik a pártért, a népért küzdöttek és véreztek. Éppen e dicső hagyomány alapján javasolta a vezetőség, hogy a KISZ- szervezet vegye fel Kilián György nevét, amit a tagság el is fogadott. Igen megható volt azt is hallani, mint tett esküt a 30 szedresi KISZ- fiatal, hogy hűek lesznek a kiszista névhez, hűek lesznek a párthoz, a néphez. Ezután vették át nagy meg- illetődés közben a fiatalok az új tag­sági könyveket. Üdvözölte a fiatalokat a gyűlésen résztvevő Takács Mihályné elvtársnő, a megyei párt végrehajtó bizottság tagja is. Befejezésül a fiatalok a DIVSZ- indulót énekelték el. A tamási Vörös Szikra Tsz • •• rr r • ^ • rr a jovo évi terveiről A tamási Vörös Szikra Tsz-ben alaposan és körültekintően készítet­ték el az évi tervet, amelyben meg­határozták a beruházások összegét, (Valamint a termelési és értékesítési bevételeket. A növénytermelés, állat­tartás, valamint a segédüzemek jö­vedelmét ebben az évben 4 932 506 forint értékben határozták meg. Az idei évben szerződéses állatok értékesítéséből 2 069 505 forintot terveznek. A tej, gyapjú, méz ér­tékesítése után pedig több mint félmillió forint jövedelmet vár­nak. A termelőszövetkezet új üzemágak­kal bővíti gazdaságát: 17 holdas ha­lastavat építenek, amelynek földmun­kálatait rövidesen megkezdik. Az idei évben nagyobbarányú gyümöl­csös telepítését végzik el, négy hol­don őszibarackot, egy holdon pedig málnát telepítenek, 150 ezer forint sa­ját erőből történő beruházással. 120 ezer forintot gépek vásárlására for­dítanak, de tovább folyik a gazdasági épületek fejlesztése is, istállót, juh- hodályt és górét építenek. A tsz az évi munkák végzésére 60 ezer forint munkaegységet ter­vezett 153 tagra. Ebben az évben a munkaegységhígí­tás megelőzésére brigádelszámolót rendszeresítettek, ak) a brigádveze­tők által beadott adatokat napra­készre dolgozza fel. Befejeződtek az évvégi vizsgák a palánki mezőgazdasági technikum levelező tagozatán A palánki mezőgazdasági techni­kum levelező tagozatán befejeződtek az évvégi vizsgák. Az 1—II—III. osz­tályban összesen negyven hallgató vizsgázott sikeresen. Többen vizsgáztak kitűnő ered­ménnyel, de az átlagos tanulmányi eredmény is eléri ü jó közepest. Ah­hoz mérten, hogy a levelező hallga­tók jó része különböző foglalkozású és az idősebb korosztályhoz tarto­zik, jónak mondható ez az ered­mény. Az eredményekben szemmel- lótható fejlődés volt tapasztalható, akiknél például az első évben még gyengébben ment a tanulás, a má­sodik, harmadik osztályból már jobb eredménnyel vizsgáztak. A vizsga befejező száma hangula­tos összejövetel volt, halászlével és — nem hivatalos — borversennyel; A hallgatók ugyanis ki-ki alapon gondoskodtak borról. Mivel pedig a megye különböző községeiből jöttek össze, különböző borok is voltak — némelyik két-háromféle bort vitt magával. ízlett a szekszárdi vörös bor, de a nagydorogi, a paksi, a du- naszentgyörgyi, a regölyi is. A össze­jövetelen így mindjárt gyakorlati ta­pasztalatokra is tettek szert — hi­szen a gazdászoknak jó borszakéite- lemmel is kell rendelkezniük. A kemencék mestere A mikor a Bonyhádi Zománc- __ gyár pártszervezetének veze­tőségi ülésén a gyár főmérnökét megkérdezték, meg tudná-e csinálni az üzem 1959-ben a kétezer tonna zománcedényt, Salacz Ottó főmér­nök egy kis haladékot kért a válasz­adásra. — Mert ugyebár, eddig ne­gyedévről negyedévre túlteljesítettük a tervet. Nagy kár lenne, ha legkö­zelebb lemaradnánk, ezért csak olyat vállaljunk, amiben biztosak va­gyunk. Beszélni szeretnék előbb az égetőkkel, de főként a kemencekar­bantartókkal, mit szólnak hozzá. Mert elsősorban rajtuk, az égető- kapacitáson múlik, mehet-e a két­ezer tonna — mondta. Másnap már megszületett a dön­tés, jelentették az igazgatóságnak is, hogy jövőre meg lehet emelni a ter­vet. A kemenceépítőket — Riegl Ist­ván brigádját — a hetes kemencé­nél találom. A csarnokból nem le­het látni őket, munkahelyüket egy kantfal válassza el az új zománcozó • csarnok belsejétől, azért húzták fel ideiglenesen, hogy ne mehessen be a csarnokba a hideg levegő. Kívül dol­goznak. T?iegl István fiatal ember, de a szakmában már »öreg«-nek számít, tíz esztendeje építi, javítja a zománcgyári kemencéket. sem hatszáz fok alá és a szárító is melegebb füstgázokat kapott. Amikor az új zománcozócsar­nok elkészült, újak voltak a kemencék is. Ma már egyik sem a régi, mindegyiket átépítették, mind­egyiknél alkalmaztak valamilyen újítást, tökéletesítést. így döntették meg a kemenceépítő munkások — elsősorban brigádvezetőjük, Riegl István — a mérnökök számításait, akik még úgy terveztek, hogy a nyolc kemencéből állandóan hatot tud majd üzemeltetni a gyár, kettő lesz állandóan átépítés alatt. Tavaly a hatos átlag hat és félre emelke­dett, az idén pedig hét kemence le­het állandóan üzemben. Riegl Istvánnak nem volt könnyű megtanulnia ezt a mesterséget. »Ta­nítómestere«, Schwarcz Henrik fél­tékenyen vigyázott tudására, amikor valamilyen kényesebb munkát csi­nált, csak azt mondta: »Eredj Pista a másik kemencéhez, állítsd fel az I-gerendákat... tisztítsd ki a tűz- szekrényt.« A »tanuló« azonban szemfüles volt, elleste a szakmát, ö már nem féltékeny. Most is két ta­nulója van. — Nekem csak köny- nyebb lesz a dolgom, ha ők minél többet megtanulnak a szakma tit­kaiból. És haszna lesz belőle az egész gyárnak. J. J. — Látja, a hetest most teljesen le kellett bontani. De ha mi felépítjük, akkor már erre nem lesz szükség; Áthelyeztük a rekuperátorcsöveket, az égetőtér alá — ezeken a csöveken keresztül kapja a tűz az előmelegí­tett levegőt — legközelebb, ha a ke­mence ismét átépítésre szorul, csak a belsejét kell kibontani. Míg a régi módszerrel készült kemencék átépí­téséhez három-négy hónap is kel­lett, ezzel — felfűtéssel együtt — egy hónap alatt megleszünk. Ennyi­vel kevesebb lesz a termeléskiesés. Mert mi drága anyaggal dolgo unk. Ez a korundtégla például négyven forintba kerül. De még többe kerül a gyárnak az, ha áll a kemence. És ahogy elmegyünk a többi ke­mence mellett, mindegyiknél van megjegyzése. — Ide pótlevegő-csövet építettünk be... ennél meg, az egyesnél, a rostélyt küszöböltük ki, hogy könnyebb legyen a fűtők mun­kája. A négyesnél megfövidíte' t k a rekuperátorcsöveket. Amikor ez átépítésre került, idejött a mT szaki osztályról Rabatin Gábor és kérdez­te, nem tudnánk-e úgy csinálni, hogy az alagútszárító több meleget kaDjon. — Csináljuk rövidebb^e az előmelegítőcsöveket — mondtam. Nekifogtunk, megcsináltuk. Amikor megmértük az új kemencénél az elő­melegített levegő hőfokát, kiderült, hogy igazunk volt, nem csökkent az

Next

/
Thumbnails
Contents