Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-15 / 12. szám

fOMA ',G PROLETÁR.»AI, EGYESÜLJETEK! IV. évfolyam, 12. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1959. január 15. Ksi& Mikojan New Yorkba érkezett New York (Reuter—AFP). Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese kedden este Los Angelesből repülőgépen New Yorkba érkezett. A repülőtéren Szoboljev, a Szovjetunió ENSZ-küldötte és New York város polgármesterének képvi­selője fogadta. Az állami gazdaságok az idén öt mázsával kívánják növelni a kukorica holdankénti átlagtermését — Beszélgetés Géczi Károly megyei főagronómussal — Sok százezer érdekes hozzászólás, javaslat a szovjet hétéves terv vitájában A kukoricatermelők országos ta­nácskozásának résztvevői néhány héttel ezelőtt felhívásai fordultak a mezőgazdaság vezetőihez és dolgozói­hoz. Ennek a felhívásnak lényege az, hogy a hibridkukorica termelés ki- szélesítésével és a holdankénti tőállo­mány növelésével emeljék a kukorica holdankénti átlagtermését. A megyei állami gazdaságok ezzel kapcsolatos terveiről Géczi Károly, az állami gaz­daságok megyei főagronómusa nyilat­kozott lapunk munkatársának. — Az állami gazdaságok elmúlt évi kukoricatermési eredményei feljogo­sítanak bennünket arra, hogy 1953- ben célul tűzzük ki a tavalyi termés- eredmények fokozását. Az elmúlt év­ben a megyei állami gazdaságok — májusi morzsoltra átszámítva — 17,1 mázsa kukoricát takarítottak be egy holdról. Ezt az idén megyei viszony­latban 5 mázsával kívánják növelni. Ennek szerintem a reális feltételei megvannak. Hiszen tavaly — a rossz esztendő ellenére — az alsóleperdi a fornádi és a nagytormasi állami gazdaságban több száz holdról több mint 20 mázsa holdankénti kukorica- termést takarítottak be, — kezdte nyi latkozatát Géczi Károly. — Vannak-e intézkedések, amelyek a kukoricatermelésben a tavalyihoz viszonyítva újat jelentenek? — kér­deztük. — Igen, vannak. A takarmányozás céljaira vetett kukoricát az idén min­den állami gazdaságban martonvá- sári ötös hibrid vetőmagról termelik, ami az elmúlt évben legjobb ered­ményt adott. Ez a vetőmag garantál­tan 99 százalékos tiszta és 98 száza­lékos csíraképességű. Persze ez ön­maga még nem biztosít magasabb termést. De alkalmaznak az állami gazdaságokban egyéb, újnak számító termelési módszereket is. Az egyik az, hogy a kukorica holdankénti tő­számát növelik. Az eddigi években ugyanis 50—70 centiméter tőtávol­ságra hagytak meg egy termőnövényt, vagyis 12—13 ezer tövet számláltak egy holdon. Az idén 25—30 centimé­ter tőtávolságra hagyják meg a kuko­ricát, 16—17 ezer növény lesz egy holdon. Ezek együttesen biztosítják a kukoricatermés fokozását — kaptuk meg a választ. — A kukoricatermelés költségei­nek csökkentése érdekében alkalmaz­nak-e újnak számító módszereket már az idén? — tettük fel a másik kér­dést. — örömmel mondhatom, hogy en­nek érdekében is történtek intézke­dések. A kukoricát az idén már min­den állami gazdaságban úgy megszer­kesztett géppel vetik, amely a kí­vánt tőtávolságra szemenként rakja el a kukoricát. így az egyelési mun­kafolyamat lényegében feleslegessé válik, ami csökkenti a termelés ed­digi költségeit. Ezen túlmenően nagy­üzemi kísérletképpen több állami gazdaságban alkalmazzuk a kukorica vegyszeres gyomirtását. Svájcból im­portálunk az ott bevált Simacina el­nevezésű hormonos vegyszerből, és a legnagyobb kukoricatáblákon nem kapálással, hanem vegyszeres perme­tezéssel irtjuk a gyomokat. Ez is csökkenti a költségeket. * A fent elmondottakhoz érdemes még hozzátenni: ha a megye állami gazdaságai a kukoricatermelés foko­zásával kapcsolatos célkitűzéseket teljesítik, akkor az eddigieknél na­gyobb mértékben járulhatnak hozzá az ország hús- és zsírellátásához. Hi­szen a már említett 5 mázsa hoidan- kénti kukoricatöbblet megyei viszony latban 260 vagonnal több szemes ta­karmányt jelent. Ezzel az abrak­mennyiséggel 4300 disznóval többet lehet meghizlalni, mint az elmúlt év­ben. Moszkva (MTI). Befejezéséhez kö­zeledik a Szovjetunióban a hétéves népgazdasági terv irányelveinek vi­tája. A múlt év novemberének köze­pétől sok ezer gyűlésen, értekezleten, üzemi, párt- és tudományos tanácsko­záson mondották el a szovjet embe­rek véleményüket, hozzászólásukat. Előzetes számítások szerint több mil­lióan mondották el írásban vagy szóban véleményüket a tervjavaslat különböző pontjairól, s a felszólalók nagy része javaslatot tett egyes mó­dosításokra, az általános feladatok gyakorlati megoldására, egyes elő­irányzatok megváltoztatására. A beérkezett javaslatok nagy része a helyi problémák megoldásával fog­lalkozik. A mezőgazdasági kérdések­ről szólva igen sokan javasolták a szűzföldek megművelése további programjának részletes kidolgozását, az állattenyésztés sokoldalú fejleszté­sének biztosítását, a takarmányalap növelése különböző módszereinek be­vezetését. Érdekes vita alakult ki a termelés vezetésének további egyszerűsítésé­ről. Vita alakult ki a népgazdasági körzetekről is. Több felszólaló felve­tette például, hogy módosítani kell az alig több mint egy évvel ezelőtt létrehozott népgazdasági körzetek ha­tárait, illetve át kell alakítani a nép- gazdasági tanácsok munkáját. A szovjet folyami flotta korszerűsítése A szovjet folyami flotta a követ­kező években gyorsabb és nagyobb teherbírású hajókkal bővül. A Volga —Káma-i víziúton például az 1959— 1965 években több egyenként ötezer tonna teherbírású hajó áll forga­lomba. A tervek szerint néhány úgy nevezett »express-« teherszállító ha­jót is építenek, amelyek óránként száz, vagy még ennél is több kilo­méteres sebeséggel haladnak. Uj nagyteljesítményű hajók bonyolítják le majd a Fehér és a Balti tenger közötti forgalmaT a két tenger kö­zötti csatornán. M. L.-né ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS VB > Megvitatták a dombóvári járási tanács vb. jelentését a járás termelőszövetkezeti mozgalmáról A kukoricatermelés fokozásának lehetőségeiről tanácskoztak a paksi járás községi és termelőszövetkezeti agronémusai A kukoricatermelők nemrég meg­tartott országos tanácskozásán Vass János, a paksi járás mezőgazdasági osztályának vezetője is résztvett. Az ott elhangzottakkal kapcsolatos meg beszélések céljából tegnap megbeszé lést tartott a járás községi és ter­melőszövetkezeti agronómusaival. Arról volt itt szó, hogy a kukorica­termelésnek milyen lehetőségei van nak a paksi járásban. A szakembe­rek abban állapodtak meg, hogy a termelőszövetkezeteknek és egyéni parasztoknak javasolják a kukorica holdankénti tőállományának a nő­Egyesült a három györkönyi termelőszövetkezet A paksi járás egyik kis községé­ben Györkönyben az elmúlt évek­ben három, viszonylag kis termelő- szövetkezet volt: a Szabadság, a Pe­tőfi és a Kossuth. A három szövet­kezet tagsága úgy látta, hogy több­re viszik, ha gazdaságukat egyesí­tik. Ez a közelmúltban meg is tör­tént. A Kossuth és a Petőfi Tsz bele­olvadt a Szabadság Termelőszövet­kezetbe. Az egyesülés után ez a kol­lektív gazdaság lett a paksi járás legnagyobb termelőszövetkezete, 1148 hold földje és 105 tagja van. Az egyesült tsz elnökéül Batyalik Ist­vánt választották meg, aki több éven keresztül jól irányította a Sza­badság Termelőszövetkezetet. A györkönyi termelőszövetkezeti tagok döntése helyeslésre talált a község egyéni parasztjai körében is, amit bizonyít, hogy azóta tízen je­lentkeztek tagnak a Szabadság Tsz-be. velését és minden lehető módon nép Szerűsítik a hibridkukorica terme­lést. A paksi járásban ugyanis a termelőszövetkezetek és egyéni pa­rasztok ez évre tervezett kukorica vetésterületének mintegy 40 száza­lékát hibrid vetőmaggal kell be­vetni. Ennyi földbe elegendő vető­magot tárolnak jelenleg a járás magtáraiban, raktáraiban, amit cse­reképpen adnak ki a termelőszövet­kezeteknek és egyéni parasztoknak. A csere ezideig vontatottan ment, mivel a járásban még nem igen is­merik a hibridkukorica termelés elő­nyeit, de a következő napokban az agronómuosk gazdagyűléseken és az ezüstkalászos tanfolyamokon erről a témáról szakelőadásokat tartanak. Élénk kulturális élet folyik Vár­dombon, de a Sárközi Állami Gaz­daságban is. A kettőt azért kell együtt említeni, mert kulturális tevékenységük egybekapcsolódik. A gazdaság kultúrosainak jó része ép­pen az ott dolgozó várdombi fiata­lok közül kerül ki, és a kulturális tevékenységet a gazdaság anyagiak­kal is segíti. A várdombi tánccsoportot megye- szerte ismerik, kulturális seregszem­léken való részvételén keresztül. A tánccsoport mellett az énekkar most van alakulóban a gazdaságban. Be­mutatkozását a Tanácsköztársaság megalakulásának 40 éves jubileumá­ra tervezik, majd az április 4-i ün­nepségen is színpadra lép. A későb­bi terv, hogy a tánccsoport mellett A végrehajtó bizottság megállapí­totta, hogy az ellenforradalom óta sokat fejlődtek számbelileg a járás termelőszövetkezetei, ugyanakkor je­lentősen megerősödtek. Az ellenfor­radalom előtt 15 termelőszövetkezet volt a járásban, de ebből tizennégy az ellenforradalom hatására felosz­lott. Csupán a csibráki Viharsarok Termelőszövetkezet nem oszlott fel, kilépők is voltak. Az ellenforradalom leverése után, ahogy a helyzet kon­szolidálódott, fejlődésnek indult a szövetkezeti mozgalom: a volt szövet­kezeti tagok és az egyéni gazdák közül nind többen kezdték belátni, hogy az egyedüli helyes út a szövet­az énekkar is részt vesz a járási kulturális seregszemlén. A színjátszók sem tétlenek. Jelen­leg a »Gazdag szegények« próbái folynék, bemutatását február köze­pére tervezik. Ezek mellett a kultúrházban rend­szeresen folynak az ismeretterjesztő előadások, igen élénk érdeklődés melle t. Jelenleg mezőgazdasági tár­gyú e őadások folynak, a helyi viszo­nyoknak megfelelően. A múlt csü­törtökön a paprikatermelésről hang­zott el előadás, ma például a do­hánytermelésről, a jövő héten a sző­lőtelepítésről lesz szó. Várdombon ugyanis nagy mértékben foglalkoz­nak a gazdák paprikával, dohány­nyal és szőlővel is. A későbbiekben pedig állattenyésztésről tartanak előad ásókat. kezés. Még 1956 decemberében újjá­alakult a szakcsi és a kurdi szövetke­zet. Később is alakultak újabb szö­vetkezetek és jelenleg már 13 termelőszövetke­zet működik a járás területén. A termelőszövetkezetek az aszályos időjárás ellenére is jó gazdasági ered­ményeket értek el, és többek között ez is jelentősen vonzotta az egyéni gazdálkodókat. A fejlődésre jellem­ző, hogy a múlt év január 1-én 275 család, 396 tag, az idei év január 1-én pedig 457 család és 610 tag volt a szövetke­zetekben. A termelőszövetkezeti csoportok földterülete és tagjainak száma az el­múlt év során csökkent. Ennek az a magyarázata, hogy például a dombó­vári Béke Tszcs teljes egészében me­zőgazdasági termelőszövetkezetté ala­kult át, és másutt is sokan átléptek a tszcs-ből a szövetkezetbe. A felszabadulás előtti helytelen erdőgazdálkodás, ezekben az évek­ben érezteti különösen hatását. Az erdők nagy részét kiirtották, de új telepítésről nem gondoskodtak. Az elmúlt években és jelenleg is a ha­zai építő és egyéb faszükségletek egy részét exportáljuk. Az export csökkentésére érdekes eljárást dol­goztak ki a múlt években. A több éves kísérletsorozat után, olyan eredményt kaptak, mely alkalmazá­sával a fahiány bizonyos mértékig csökkenthető lesz. Az ellenforradalom után létrejött 16 szakcsoport is, 250 taggal. Ebből hat méhészkedéssel, 10 pedig szerző­déses növénytermeléssel foglalkozik. A termelőszövetkezetek vezetői, el­sősorban az igazgatósagi tagok a múlt év során általában jól látták el fel­adataikat. Néhány helyen azonban a megnövekedett feladatok ellátására gyengének bizonyult az elnök és szűk ségessé vált leváltásuk. Igen kedvező jelenség a szövetkezetekben, hogy még azok a tsz-ek is kérnek szakem­bert, ahol az elnök kellő mezőgazda- sági szaktudással rendelkezik. Igen sok szó esett a beszámolóban és a vita során a termelőszövetkezetek különféle termelési és értékesítési problémáiról. Igen sokat foglalkoz­tak a községi tanácsok, termelőszö­vetkezetek kapcsolatával is. A következő napirendi pontban az igazgatási osztály munkáját írtékelte a végrehajtó bizottság. Sor került különféle kisebb-nagyobb ügyek meg­vitatására is. A farost-lemez és egyéb műanyag után megkezdik majd a ragasztott talpfák készítését. A hulladékként kezelt lécdarabokból 2,80—4,20 mé­ter hosszú vasúti váltótalpfákat ké szítenek majd ragasztásos eljárással. A talpfaragasztó üzemet még ez év második felében a dombóvári fate­lítő vállalatnál kezdik felépíteni. A tervek szerint 1960-ban már a talp­fát ragasztott eljárással »készítik«, így hasznosítják az eddig csak tűzre alkalmas lécdarabokat. A tánc- és színjátszócsoport mellé énekkar alakul Várdombon 1960-ban már a talpfát is ragasztják

Next

/
Thumbnails
Contents