Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-11 / 9. szám

# 1959. január 11. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Felnőtt iskolások Már jócskán esteledik, a sáros, lucskos utcán nemigen látni járó­kelőt. De mégis. Úgy hat óra után is­kolások botorkálnak a gyengén meg­világított utcán az iskola felé. A ta­nítás csak este hétkor kezdődik, de előbb megy mindegyik, hogy még- egyszer átolvassa a leckét. Mert sen­ki nem tudja, mikor szólítja fel fe­lelésre a tanító. Frickel Jakab a VII. osztály tan­termének küszöbén lép be. Nem ő az első, többen is ott ülnek már a padok­ban, a padok tetején könyvvel a ke­zükben. — Csak ezt a magyar nyelvtant ne kellene tanulni — morfondírozik Bors Bálint. — Az ember fejét any- nyira összekúszálják vele. Az ikes igék, az összetett szavak írása, elég köztük eligazodni. — Nekem az egy t, meg a két t-vel van baj — told ja meg a panaszt egy másik. — Pedig az nem is olyan nehéz — magyaráz Komáromi János. Ha ma­gánhangzó van előtte, akkor két t, ha mássalhangzó, egy t. Elment, futott... — Nemcsak mi vagyunk így a he­lyesírással. Aki csak azzal foglalko­zik, azt is meggondolkoztatja sok­szor — állapítja meg Mercz János. — Nem könnyű a történelem sem, de mégis szívesebben tanulom. — Nem lesz ám könnyű a nyolca­dik osztály sem. Ott is lesz tanulni- való. Mondják a nyolcadikosok, hogy tanulhatnak éppen eleget. — Ha nekifékszünk a tanulásnak, akkor az sem lesz olyan nehéz. És ha most tanulunk, akkor a jövő év is könnyebb lesz. — Hát igen, tanulnunk kell. Hi­szen egyikünk sem akar rossz bizo­nyítvánnyal hazamenni. A szomszéd tanteremben a nyolca­dik osztályosok valamilyen számtan- példán tanakodnak. Egyiknek-másik- nak hibásan jött ki a végeredmény a házi feladatra kiadott példáknál. — Az ördög ebbe a tanulásba. Már csak azért is igyekeznünk kell, hogy a gyerekhez oda ne menjünk segítsé­gért. — Hát még ha egyesre felelsz. Vi- beted haza a bizonyítványt — az asszonynak. — Nekem a múltkor úgy is azt mondta az igazgató — mert becsú­szott egy hármas magyarból —, hogy a szülői értekezletre az asszonyt hív­ják majd meg. — Hát még ha jönne a gyerek el­lenőrizni, hogyan tanul az apja... — De azért az év végén mi is meg­rendezzük a ballagást. — Ránk éppen passzol, hogy ..Bal­lag már a vén diák...” — Hajaj. addig még beülünk né­hányszor ezekbe a padokba. Ilyesféleképpen folyik a beszélge­tés néha-néha a tanítás megkezdése előtt. Hét órakor belép a terembe a tanító, elcsendesül a beszélgetés, megkezdődik a tanítás. A könyvek, füzetek fölé szorgalmasan hajolnak itt-ótt már őszülni kezdő fejek, ceru­zától elszokott, nehéz kézzel róják a .,tanulók” papírra a betűket. Mert itt, Kocsolán, a felnőttek is tanulnak. Parasztemberek, asszonyok, kisiparosok. vasutasok tanulják az általános iskola VII., illetve VIII.- dik osztályának anyagát. 15 hetedi­kes és tizenkét nyolcadikos. Bors Bá­lint például pályamunkás, Bugyi Vil- mcsné parasztasszony, Frickel Jakab kőműves, Kalauz Jenő földművesszö­vetkezeti dolgozó, Krommer János kovács, Mercz János földműves, Kos­Kovács András hegedűművész és Luki György zongoraművész szerepel az új év első hangversenyén 7 A szekszárdi hangversenyidény a négy nagysikerű őszi hangverseny után, amelyek mindegyike komoly művészi teljesítmény volt és sokáig emlékezetes lesz, a szekszárdi hang­versenylátogató közönség számára, januárban Kovács András hegedű- művész és Luki György zongoramű­vész hangversenyével folytatódik. A hangversenyen, mint kísérő Kovács Andrásáé is közreműködik majd. Kovács András nem azonos a hang versenysorozat februári hangverse­nyére hirdetett Kovács Dénes Flesch díjas művésszel, de a Pécsi Szimfo­nikus Zenekar szekszárdi szereplései alkalmával, mint az együttes hang­versenymestere, rendkívül kedvező benyomást gyakorolt játékával a szekszárdi zeneértőkre és zeneked­velőkre is. Ezúttal, mint szólista fog majd bemutatkozni és minden bi­zonnyal meg is fogja nyerni, majd az igényes és az utóbbi időben talán kissé el is kényeztetett szekszárdi közönséget. Luki György a fiatal zongoramű­vész-nemzedék egyik igen tehetséges képviselője, aki méltó társa lesz a tehetséges pécsi hegedűművésznek. Kovács András zongorakíséretét nem a hangversenyen közreműködő Luki György, hanem Kovács Andrásné, a művész felesége fogja majd ellátni. A hangversenyre január 20-án, kedden este 8 órai kezdettel, a Ze­neiskola kellemesen fűtött nagyter­mében kerül majd sor. A hangver­seny jegyeit a zeneiskola gondnoka elővételben árusítja. A hangverseny részletes műsorára még majd visszatérünk. Itt jegyez­zük meg azt is, hogy márciusban a szovjet—magyar barátsági hónap keretében egy, esetleg két szovjet művész is ellátogat majd Szekszárd- ra, hogy ízelítőt adjon a szekszárdi hangversenylátogatóknak is a szov­jet zeneművészetből. di Dénes földműves, Pápai József asztalos, Ozbach József állami gazda­sági dolgozó. Jórészük közel jár már a negyvenhez, de vannak fiatalabbak, 26—30 év körüliek is, akik úgy gon­dolják, pótolják, amit valamikor el­mulasztottak. Tanulni sohasem késő. Bizonyára kérdik egyesek, minek kell már ennyi idő után újra tan­könyvet kezébe venni egy paraszt­nak, egy kisiparosnak? Mindegyik kocsolai „általános iskolás” tudna rá feleletet adni. Nem különösebbért, csupán mert hasznát látja. Pápai Jó­zsef asztalos, Krommer János ko­vács, Frickel Jakab kőműves ezután is ugyanúgy dolgozik a mesterségé­ben, Piringer József ugyanúgy szánt­ja a földet, — csak éppen némileg másként látja a világot, úgy mint az a 31 kocsolai felnőtt, aki már előttük elvégezte a nyolc általánost az utób­bi években. Mert itt már nem is olyan újkeletű, hogy a felnőttek is beülnek az iskolapadba. Az sem zavarja őket, hogy esetleg délelőtt, vagy délután a gyerekük ült ugyanabban a padban. A hetedikes Tóth Károly lánya nyolca­dikba jár, a nyolcadikos Dékány Jó­zsef egyik gyereke elsőbe, a másik hatodikba jár, de iskolás gyermeke van Komáromi Jánosnak, Frickel Ja­kabnak, Páli Józsefnek és még töb­beknek is. * „Meglepő, milyen szorgalmasan ta­nulnak — mondja róluk Máthé Mi­hály, az iskola igazgatója. — Különö­sen a hetedikesek. Amióta a dolgozók iskolája működik, talán még nem volt ilyen igyekvő osztály. Tanítják, segítik egymást, nehogy valamelyik lemaradjon. Elkészítik rendszeresen a házi feladatokat, megtanulják a fel­adott anyagot a napi munkájuk mel­lett. Az ének, testnevelés és a rajz kivételével az általános VII., illetve VIII. osztályának anyagát tanulják.” — És mi, pedagógusok? Nagyon szívesen foglalkozunk velük, pedig ez már a „harmadik műszak” a dél­előtti, délutáni tanítás után. Hiszen azért választottuk ezt a hivatást, hogy taníthassunk. Gyereket, felnőttet egyaránt. Bognár István H*I*R*E*K — ÜGYELETES ORVOS január 11-én dr. Ferenczy József, Rákóczi utca 19. Telefon száma: 25—50. — A TAG ÉS TAGJELÖLT FEL­VÉTELEK elbírálásával foglalkozott a legutóbbi rendkívüli ülésén a dóm bóvári járási pártbizottság végre­hajtó bizottsága. — EGY REPÜLŐGÉP ELVESZTI AZ AJTAJÁT... Furcsa, a mai idők­re jellemző »baleset« történt a kö­zelmúltban a nyugat-németországi Eckenheimben. Egy alacsonyan re­pülő amerikai helikopter ajtaja egyszercsak meglazult és a közeli pa ­rasztház tetejére, majd onnan a ker­ti virágágyra zuhant. A helikopter pilótája leszállt a házzal szomszédos telken, a gép személyzete pedig visz szahelyezte az ajtót, majd folytatta útját. — A TUDOMÁNYOS ISMERET­TERJESZTŐ TÁRSULAT és a Épí­tők Szakszervezetének Megyei Bi­zottsága Tolnán, az Építők Kultúr- otthonában dokumentum és kisfilm vetítéseket rendez. Minden műsor három filmből, ismeretterjesztő, do­kumentum és egy játékfilmből áll. Az első előadás 14-én, szerdán este 6 órai kezdettel lesz. Belépődíj egy­ségesen 1,50 forint. — A LAKOSSÁG JÖVEDELMEI­NEK EMELKEDÉSE folytán ma sok kai nagyobb a fogyasztás, mint a fel- szabadulás előtt volt. Élelmiszerek­ből például az egy lakosra jutó évi lisztfogyasztás 1938-ban 134 kiló, 1956-ban 156 kiló, a zsírfogyasztás 18 kiló, illetve 22,5 kiló, a húsfogyasz­tás 34.7 kiló, illetve 42 kiló, a cu­korfogyasztás 10,5 kiló, illetve 25 kiló, a tojásfogyasztás 82 darab, il­letve 123 darab volt. — UJ HÍDMÉRLEG vásárlása szerepel a lápafői községi tanács költségvetésében. A mérleghez ko­csi és gépkocsi rakodót is építenek, körülbelül 25 000 forintos költség­gel. — KURUZSLÁS A KÖZEL-KE­LETEN. A Közel-Keleten, különösen Irakban és Iránban a. nép még ma is szívesen fordul kuruzslókhoz és ezek továbbra is »virágzó üzletme­nettel« dicsekedhetnek. Minden be­tegség ellen biztos gyógyszernek te­kintik például a hamuvá égetett Ko­rán-lapokat, amelyet édes teában vagy szörbetben adnak be a beteg­nek. — HETVENKÉT UJ LAKÁST épí­tenek Tolna megyében bérház for­májában, megyei beruházási alap­ból. Ebbői 36 lakás Szekszárdon és 36 Dombóváron épül. Ezenkívül meg kezdik ez évben 57 lakás építését, amelyet a következő évben fejez­nek be. — RABELAIS A HALÁLOS ÁGYON. Rabelais, a nagy francia szatirikus író halálos ágyánál orvo­sai megvitattál': a betegség okait és állapotának előrelátható alakulását. Rabelais teljes öntudatánál volt és hallotta az orvosok suttogását, de nem értette pontosan szavaikat. Szo­kott élesnyelvűségével megjegyezte: >-Óh uraim, engedjék meg, hogy ter­mészetes halállal haljak meg.« — BŐVÍTIK KISDOROGON az ál- <310008 iskolát. Azt tervezik, hogy az iskola udvarában álló kihasználat lan épületet átalakítják úgy, hogy ott egy tantermet és egy tornatermet tudnak berendezni. — HÁROM KERÉKPÁRT őriznek a szekszárdi városi és járási rendőr- kapitányságon. Igazolt tulajdonosa átveheti. r— EGY KERÉKPÁRVÁZAT szol­gáltattak be talált tárgyként a vá­rosi és járási kapitányságra. Kérik, hogy tulajdonosa vegye át. — EGY GYERMEKCIPŐT TA­LÁLTAK. Jogos tulajdonosa átve­heti a városi és járási rendőrkapi­tányságon. — Olvasóinkhoz! Lapunk szombati száma a hóakadályok miatt néhány helyre késve érkezett, melyért olva­sóink szíves elnézését kérjük. i 11 rr1 A JANUÁRI NÖVÉNYVÉDELMI FELADATOKRÓL Szántóföldi növényeink kártevői és betegségei nyugalmi állapotban töl­tik a hideg téli időszakot, ezért meg­jelenésükre nem kell számítanunk. Kivétel csak a gabonafutrinka lárvája (a csócsároló) és a hópenész. A csócsároló meglehetősen érzéket­len a hideg iránt. Enyhe téli napo­kon kibújik a föld felszínére és ősz; gabonavetéseinket rágja. Kártétele ilyenkor jelentéktelen. Januárban nem szoktunk ellene védekezni. Mostoha szülőanya — fogadott édesanya A mostoha szülőanya körül,kém­lelt a vonatfülkében. Senkit sem lá­tott. Az elsőosztályú fülke teljesen üres volt. A gyermeket, akit a kar­ján tartott, óvatosan a bársonyülés­re helyezte. A kicsi kegyetlenül vi­sítani kezdett. Az anya idegesen kö rülkémlelt. Kalauznak nyoma sem volt a kocsiban. Gyors mozdulatok­kal gombolta ki a kabátját,, egy no­teszt vett elő, üres papírt tépett ki belőle, és ráírta nagy ákom-bákom betűkkel. Marika, született 1943. december 28-án. Az írást a kisbaba pólyájára erő­sítette gombostűvel, aztán kiugrott a fülkéből és megindult sietve a fo­lyosón, a szomszédos kocsi felé. Dúzson fiatal házaspár szállt fel a vonatra. A férj műszaki rajzoló volt. Feleségével egyenesen az I. osztályú kocsiba szállt fel. A bejárat mellett lévő első fülkében síró kisbabát vet­tek észre. — Nézd csak, milyen aranyos kis­baba! — kiáltott fel az asszony, aki már régóta vágyott anyaságra és úgy kapta fel a visító kisgyermeket, mintha a sajátja lenne. — Tedd le, hátha visszajön az édesanyja és megharagszik, amiért agyondögönyözöd — mormolta a fér­fi. —■ De miért van rajta ez a cédula? — döbbent meg az asszony. Előkerült a kalauz is. — Nem tudja kié ez a kisgyer­mek? i— Nem kérem. Az első osztályon Önök az első utasaim — válaszolt a kalauz. Hosszas kutatás indult, de az anya nem került elő. Közben a vonat már Pest felé közeledett. A házaspár ma­gához vette a gyermeket, de a kö­rű’mények úgy alakultak, hogy mi­vel néhány év múlva az asszony is munkát vállalt, a kicsi Marikát kény telenek voltak gyermekotthonba ad ni. 3. A Hőgyészi Petőfi Gyermekotthon­ban nevelték tovább a kislányt. Ma­rikának néha látogatói is voltak. A családtalan fiatal házaspár látogatta meg minden évben kétszer-három- szor. Marika a napokban múlt tizenhat éves. Születésnapján elhagyta a ne­velőotthont, ahol jól élt, sok szépet és jót tanult, de a családi élet mele­gét nem élvezhette igazán. A műszaki rajzoló,, aki tizenöt év­vel ezelőtt rátalált, örökbefogadta a kislányt. Alig néhány nappal ezelőtt beszél tem a G-család tagjaival, ahol most már háromra szaporodott a létszám. Marika »mamája« szőkehajú: asz- szony.. férjének szintén szalmasárga haja van, Marika fejét pedig holló- fekete hajkorona díszíti. Külsőleg nem nagy a hasonlatosság a »szülők« és a kislány között. A’szeretet és az egyetértés azonban mégis boldog családi otthonná varázsolta G. Ist­ván ék lakását. Marikát semmi kö­telék nem fűzi a mostoha és ismeret len szülőanyához. G. Istvánná édes lányává fogadta Marikát. A kislány pedig édesanyjává fogadta G. Ist- vánnét. H. T. Az ősszel erősen bokrosodott, buja vetések a tél folyamán vagy kora ta­vasszal kipálihatnak. Az ilyen vetést vastag hótakaró vagy jégpáncél ese­tén járassuk meg állatokkal. A hó­takaró nélküli buja vetést a télvégi (kora tavaszi) kipállás megakadályo­zása végett még a fagyos időben já­rassuk meg birkákkal. A hópenész megjelenésére akkor számíthatunk (elsősorban a rozson, de más gabonaféléken is), ha vastag a hótakaró és a havazás megindulása előtt nem volt fagy. A hópenésszel fertőzött vetésen, a hótakaró elolva­dásakor, fehéres rózsaszínű penész­bevonat látható. Később ez a bevonat eltűnik, és csak az elsárgult leve- i lek emlékeztetnek a fertőzésre. A hó- penész veszélyének csökkentése vé- *,gett az olvadás megindulásakor gon­doskodjunk a hófúvások (hókupacok) |i szétszórásáról. \ Fertőzés után tavasszal a szokásos­nál nagyobbra emeljük a fejtrágya I (mennyiségét. I» Ahol a vetőmagot higanyos szerrel (•csávázták, hópenészfertőzésre kevés- Ubé kell számítani, mert a csávázás megakadályozza a betegségnek a ve- )|tőmag útján való terjedését. Januárban a kártevőknél nagyobb ((veszedelem a hótakaró nélküli erős fagy. Ha a növény megfagy, ez még nem jelenti feltétlenül pusztulását. Ha a fagy fokozatosan, lassan enged fel, a növény rendszerint életben marad. Leggyakoribb a pusztulás ak­kor, ha a fagy és felengedés sűrűn váltakozik. A hazai búza- és rozs­fajtáink még a —20 C fokú hideget is kibírják károsodás nélkül. Az őszi árpa már sokkal érzékenyebb y KIKRE KŐTELEZŐ A BAROMFI HATÓSÁGI ÁRA? A belkereskedelmi miniszter rende- , lettel szabályozta az élő és vágott baromfi, továbbá a tojás árát, vala­mint ezek beszerzését. A rendelet szerint az állami kereskedelem által forgalomba hozott élő és vágott ba­romfira, valamint azok bontási ter­mékeire megállapított hatósági árak alkalmazása és megtartása a föld­művesszövetkezetekre és a magán- kereskedőkre is kötelező. Az élő és vágott baromfi, valamint a tojásfelvá­sárlás korlátozására korábban meg­állapított határidőt a rendelet 1959. december 31-ig meghosszabbítja. (A rendelet a Magyar Közlöny január 3. számában jelent meg.) A LEGELTETÉSI BIZOTTSÁGOK KÖZÜLETI SZERV JELLEGE Á földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter 40/1955. (Mg. É. 17.) FM számú együtttes utasításának megfelelően átszervezett legeltetési bizottságokat jogaiknál és kötelezett­ségeiknél, szervezésüknél, összetéte­lüknél, gazdálkodási, ellenőrzési, fel­ügyeletük és irányításuk módjánál fogva államigazgatási feladat ellátá­sára rendelt tanácsi szerveknek kell tekinteni. Ezért az állami vállalatoknak és az 51/1955. (VIII. 19.) MT számú rende­let 4. § (1) bekezdés b) pontja alá eső egyéb alakulatoknak, valamint a le­geltetési bizottságoknak egymással szemben keletkezett szerződésszegési és egyéb vitás vagyoni ügyei döntő- bizottság elé tartoznak, ha csak nincs olyan jogszabály, amely ettől eltérően rendelkezik. — A legeltetési bizott­ság által alkalmazott munkavállaló (pásztor) közületi munkavállaló. Az állásfoglalással a polgári kollégium­nak a Bírósági Határozatok 1957. évi februári számában közölt 411. számú állásfoglalása hatályát veszti. , (A Legfelső Bíróság polgári kollégiumá­nak 668. számú elvi állásfoglalása nyomán.) HOL LESZ VÁSÁR? Országos állat- és kirakodóvásár január 11-én Dombóváron, január 12-én Szekszárdon. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents