Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-11 / 9. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. január i: A magyar kormány válaszjegyzéke az NDK kormányához A Magyar Népköztársaság kormá­nya január 9-én jegyzékben vála­szolt az NDK kormányának a múlt év november 10-i jegyzékére, vala­mint »A béke veszélyeztetése, a nyu­gatnémet politika által« című emlék iratára. A Magyar Népköztársaság kormányának jegyzéke teljes támo­gatásáról biztosítja a Német De­mokratikus Köztársaságot a német imperializmus ellen, a béke biztosí­tásáért és Németország békés, de­mokratikus alapokon történő újjá- egyesítéséért folytatott küzdelemben. A jegyzék kifejezésre juttatja azt a meggyőződését, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Német Demokrati­kus Köztársaság közötti kapcsolatok és a szocialista országok közötti együttműködés további megszilárdu­lása folytán a német imperialisták agresszív tervei meghiúsulnak és a Az amerikai szenátusban vereséget szenvedlek a faji megkülönböztetést ellenőrző szenátorok Pénteken az amerikai szenátusban vereséget szenvedtek az obstrukció korlátozására vonatkozó javaslat tár­gyában a faji megkülönböztetés hívei. Az obstrukció, vagyis a vita elhú­zásának joga csak a szenátusban ér­vényes. A múltban a déli államok szenátoraiból álló kisebbség alkal­mazta ezt a jogot, hogy megakadá­lyozza azoknak a javaslatoknak a megszavazását, amelyek szavazati, vagy egyéb polgárjogokat akarnak adni a négereknek. Miben látja a naprendszer új kisbolygójának jelentőségét a csillagász ? A gellérthegyi Uránia bemutató csillagvizsgálóban szakadatlanul cseng a telefon, száz és száz érdeklő­dő ostromolja kérdéseivel dr. Kulin Györgyöt, az ismert csillagászt, az intézet vezetőjét. Mi történik a szov jet műbolygóval, amikor megkezdi pályáját a Nap körül? Lehet-e majd távcsővel követni mozgását, miként a Nap többi bolygójáét? Meddig ke ringhet a Nap körül, stb.? Ezek azok a kérdések, amelyek a leginkább fog lalkoztatják az érdeklődőket. Kulin György a tömegesen el­hangzó kérdésekre így foglalta ösz- sze feleletét az MTI munkatársának: — Köztudomásúlag most már van­nak adatok arról, hogy az új égitest túljutva a Holdon, mint a Nap boly­gója rója majd eliptikus pályáját. Nem a nagybolygók számát szaporít­ja azonban, tehát nem a tizedik nagybolygó lesz, mint a laikusok ál­talában gondolják, hanem úgyneve­zett kisbolygóként kering tovább a Nap körül. A naprendszernek a ki­lenc nagybolygón kívül százezernyi kisbolygója van, ezek egyike lesz a szovjet műhold is. Mozgása közben állandóan összeütközik millió nagy­ságrendű, úgynevezett mikrome­teorokkal, amelyek között lehetnek borsószem nagyságúak, vagy ennél nagyobbak is. Ezek szüntelenül kop­tatják majd felületét, de elpusztíta­ni nem tudják, legfeljebb évmilliár­dok alatt. Az új kisbolygó tehát — ahogyan mondani szokták — az idők végezetéig kering a világűrben. — A szovjet megfigyelések és számítások szerint január 7—8-án állt rá a Nap körüli pályájára és kö­rülbelül 14-én éri el a napközeit, vagyis akkor lesz legkisebb távol­ságra, mintegy 146,4 millió kilomé­terre a Naptól. Mivel pályája elip- szis alakú, a távolság ettől kezdve állandóan növekszik, egészen szep­temberig, amikor eléri legnagyobb távolságát, a 197,2 millió kilométert. Ez a Föld és a Mars közötti távol­ságnak körülbelül fele lesz. — Amikor majd keresztezi a Föld pályáját, tehát földünkhöz egészen közel surran el, akkor a legnagyobb távcsövekkel meg tudják figyelni és le tudják fényképezni. — Ha már pontosan kiszámítják pályáját, megfigyelésének égi- mechanikai szempontból rendkívüli hordereje lesz. Mozgásából ugyanis sokkal pontosabb adatokat kapha­tunk a csillagászati alapegységekre vonatkozóan, így a Föld és a Nap közötti távolságra, a Föld mozgásá­ra, a bolygók távolságára és szá­mos más csillagászati kérdésre mint eddig. Jelenleg tudniillik a Nap tá­volságát nem tudjuk közvetlenül mérni, csupán az Erosz .nevfi kis­bolygó mozgásából számíthatjuk ki, amikor legkisebb távolságra van tő­lünk. A szovjet műbolygó kedvező körülmények között esetleg tízszer, sőt százszor közelebb kerülhet hoz­zánk, mint az Erosz és ez a számítá­soknál ennyiszer nagyobb pontossá­got jelent a Nap és az egész bolygó- rendszer adataira vonatkozólag. Eb­ben látom végtelen nagy tudomá-- nyos jelentőségét a naprendszer új kisbolygójának — fejezte be ma­gyarázatát dr. Kulin György. ■ ■oicsioiomomomcDioiomoioiomoioiomo Áz alábbiakban ismertetjük vállalatunk által rendezett játék- és ajándéktárgy sorsolás eredményét, az 1958 december 28-i hivatalos sorsolás alapján I. díj: 400 Ft-os kerékpár ; ii. , , 225 Ft-os karóra i in. , , 220 Ft-os Dia-vetítő 1 IV. , , 210 Ft-os Pajtás fény­képezőgép I v- ’ , 175 Ft-os hajasbaba VI. , , 98 Ft-os szobabútor VII. , . 82 Ft-os sakkgarnitúra 'VIII. , , 65 Ft-os autóbusz IX. . , 51 Ft-os dömper X. , 49 Ft-os roller Mart Edit, Szekszárd, Széchenyi u. 58 Csutorás I., Dombóvár, Petőfi u. 8 Rideg M.-né, Szekszárd, Rákóczi u. 33 Zrínyi József, Nosztány Vámosi István, Paks, Kalap u. 5 Sárközi L., Dombóvár, Tüske-puszta Vajda Lajos, Decs, Szállás 1060 Uhrin M., Szekszárd, Honvéd u. 18 Dr. Zoltán Vilmos, Szekszárd, Béri Balogh Ádám u. 7. Cziráki Rudolf, Várdomb A nyereménytárgyak átvehetők a Népbolt Központ áruforgalmi osztályált 'CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD BCD ■ szocialista tábor, valamint a világ békeszerető erőinek a nemzetközi fe szültség csökkentésére és a béke biztosítására irányuló törekvései eredményre vezetnek. Készül Európa síénleiőhelyeinek térképe Nemrégiben I. Gorszkij, akadé­miai levelező tag lehelet kapott a párizsi földrajzi kutatóiroda igaz­gatójától. A francia tudós azzal a kéréssel fordult szovjet kollégájához, hogy segítsen Franciaország szénlelő­helyei, valamint a kutatási prognó­zis térképének összeállításában. 1958 tavaszán Párizsban a geoló­gusok nemzetközi tanácskozásán elhatározták, hogy elkészítik Európa szénlelőhelyeinek nemzetkö­zi térképét. Ezt a munkát az 1960- ban Koppenhágában megtartandó nemzetközi geológiai kongresszus XXI. ülésszakának megnyitásáig be kell fejezni. A fent említett párizsi tanácskozáson a résztvevők elisme­rőleg nyilatkoztak a Szovjetunió szénkészleteinek térképéről. Ezért kérték most a franciák a szovjet tu­dósok segítségét. Atomtudósok klubja Dubnában az Egyesített Atom- kutató Intézet székhelyén megalakí­tották a tudósok klubját. A klubta­nács elnökévé Bruno Pontecorvo fi­zikust választották. A klubon belül a következő szakosztályok alakul­tak: filozófiai, fizikai, kibernetikai, művészeti, rádiótechnikai és távol- balátási, turisztikai sport, valamint fotó és filmszakosztály. Az alakulógyűlés után a filmama- tőr-tudósok bemutatták első rövid- filmüket Dubna életéről. Politikai megfigyelők az Eisenhower-üzenet komoly hiányairól Washington (MTI). Az amerikai főváros politikai megfigyelői egyön­tetűen megállapítják, hogy Eisenho­wer elnöknek az Ünió helyzetéről szóló ez évi üzenete leggyengébb volt az eddigi politikai pályafutása alatt. Az üzenet nem tartalmaz semmi újat és mindenekelőtt rávilágít a merész ség és a határozottság hiányára - ahogyan ezt Lyndos Johnson demok rata szenátor a kongresszus megnyi tásakor megállapította. Az albán dolgozók nemzeti ünnepe Tirana (TASZSZ). Január 11-e az albán dolgozók nemzeti ünnepe. Ti­zenhárom évvel ezelőtt ezen a napon nyilvánították Albániát népi köztár­sasággá. Az albán nép súlyos örök­séget vett át a korábbi gyűlölt rend­szereitől. Az ipar szinte egyáltalán nem létezett. A mezőgazdasági ter­melésben pedig a legkezdetlegesebb munkamódszereket alkalmazták. A lakosság 80 százaléka sem írni, sem olvasni nem tudott. Albánia rövid idő alatt agráripari ország lett. A köztársaságban sok korszerű gyár és üzem épült. Az al­bán ipar tavaly tizenhétszer többet termelt, mint a háború előtt. A mű­velésre alkalmas földterület négy­ötöd része már a szocialista szektor­ba tartozik. Az albán nép új szocia­lista kultúrát teremt magának. A fel­nőttek többségénél megszüntette az írástudatlanságot, s csaknem minden faluban iskolát épített. A felszaba­dulás óta jelentősen növekedett a dolgozók anyagi jóléte. Az amerikai iskolák faji konflik­tusa tovább tart, annak ellenére, hogy a legutóbbi időkben ezeket a híreket más események a lapok első oldalairól némileg hátrább szorítot­ták. Az Egyesült Államokban azon­ban ma csak úgy, mint hat hónappal ezelőtt, tanácstalanul állnak e kér­dés előtt, sőt mondhatnék, hogy a legutóbbi időben még jobban kiéle­ződtek az ellentétek. A déli államok — elsősorban Vir­gínia és Arkansas — egy jottányit sem engedtek az iskolák faji integ­rációjával szembenálló magatartá­sukból. Inkább hagyják, hogy a szeptember elején bezárt iskolák to­vábbra is zárva maradjanak,, de egyetlen néger diákot sem akarnak felvenni. Ezen államok kormányzói több­féle tervet vetettek fel a bezárt, is­kolák tanulóinak további oktatásá­ra, ezek a tervek azonban túlnyomó- részt kudarcot vallottak. így tehát azok a diákok, akiknek szülei anya­gi okokból nem tudják gyermekeiket drága magániskolákba küldeni, to­vábbra is otthon ülnek. Ez különö­sen azok számára hátrányos, akik a jövő évben egyetemre kerülnek. A négerek és fehérek közös isko­láztatásával szembeni ellenállás oly mértékben megmérevedett, hogy új ötlet vetődött fel: ezeken a területe­ken, ahol a faji vita miatt a fehér gyerekek jelenleg nem tanulhatnak, bezárják a csak négerek látogatta is­kolákat is. Ez a javaslat egy befo­lyásos politikustól származik,, áld egyébként Virginia kormányzójának közeli barátja. Hol vannak Szekszárd műemlékei ? Felszabadulásunk után alig hogy talpraállt az ország, máris megin­dult népi demokráciánk területén, többmilliós költséggel, egy-egy me­gyeszékhely^ nagyobb város, község, fontosabb műemlékeinek feltárása, restaurálása, eredeti építészeti stí­lusában való helyreállítása. A ben­nünket környező megyék közül kü­lönösen kitűnik ebben a történelmi hagyományokat mentő és ápoló munkában Fejér, Veszprém és Bara­nya megye. És hol áll ma Tolna megye a mű­emlékvédelem, az építészeti emlé­kek, a haladó hagyományok felku­tatása, feltárása, megmentése és megőrzése terén? Sajnos, egészen a legutóbbi időkig, alig történt ná­lunk valatfii. Elsősorban Bonyhád és Ozora az élenjárók a műemlékké nyilvánított épületek megmentésé­ben. Elvétve már a megye más pont­jairól is érkeznek kedvező hírek. De beszéljünk most a megyeszékhely­ről. Hogyan állunk itt a műemlék- védelem dolgában? Tény, hogy a legégetőbb más fel­adatok elvégzése után Szekszárdon is komolyan kezd foglalkozni a me­gye és város vezetősége városunk műemlék-épületeinek helyreállításá­val, tatarozásával. A Babits-házat már évekkel ezelőtt helyreállították. Az épület később szerény emlék­táblát is kapott. Elkészült a Liszt Ferenc emléktábla. Helyreállították Béri Balogh Ádám elfogatási helyé­nek emlékoszlopát a roskadozó ősi szilfa mellett. Rövidesen sor kerül a régi megyeháza rendbehozására. Alakulóban van a műemlékbizott­ság, melynek első feladata lesz a vá ros történelmi helyeinek, nevezetes épületeinek számbavétele, azoknak műemlékjelző táblával való ellátá­sa. És mégis megtörtént, hogy zavar­ba jött a szekszárdi múzeum igaz­gatója, amikor egy szovjet vendég­csoport arra kérte, hogy mutassa meg számukra a város nevezetessé­geit. Kalauzolja el őket Szekszárd ősi várába, mutassa be a török-kori várost, azután a barokk Szekszárdot, vagy esetleg nézzék meg a római em lékeket is, mert bizonyára vannak ilyenek itt is, mint ahogy vannak Sopronban, Szombathelyen, Székes­fehérvárott, Veszprémben és Pécsett. A múzeum dolgozói zavarba jöt­tek, mert legfeljebb annyit tehettek volna, hogy kikutyagolnak a ven­dégekkel a Balogh Ádám fa roncsá­hoz, azután visszavándorolnak a Ba_ bits-házhoz, onnét a barokk Szent­háromság-szoborhoz, a régi megye­házához, végül vissza Liszt Ferenc emléktáblájához. Arra a kérdésre azonban, hogy hol van az ősi város, csak ennyit válaszolhattak: Alisca utolsó nyomai ott lapulnak valahol a Bödő-hegy környékén, ahonnét a napistennek szentelt, római kori ol­tárkő került elő s amely hely tájé­káról római obulusokat görget néha a megáradt Séd vize, a régi dologház helyén és környékén, ahonnét óke­resztény római kőkoporsó, benne rit­kaságszámba menő, feliratos, áldozó üvegserleg került elő, az Árpád-kori Szekszárd I. Béla király alapította apátságának és templomának romjai ott lapulnak valahol a régi megye­háza belterületén és kertjében, ahonnét a magyar honfoglaláskori motívumokat őrző, remekbe fara­gott oszlopfők származnak, a török­kori város központja és vára ott la­pul a Sztálin tér aszfaltrétege, újabbkori épületei alatt, pogány te­metője ót la noí a Bezerédj utca kor­nyékén, ahonnét turbános török sír­kő került napfényre, és a barokk vá ros talán több, új köntösben tetszel­gő, de régi épület vakolata és bolt­ívei alá rejtőzött. Tehát nemcsak ókori Pécs létezik, nemcsak ősi Székesfehérvár és ba­rokk Sopron van, létezik ősi Szek­szárd is, csak egyelőre rejtve van szemünk elől, földtakaró, több szá­zados törmelékréteg, s újabbkori, rá­nehezedő épülettömbök takarják Nem válhattak teljesen semmivé, porrá Szekszárd műemlékei. Néhány évvel ezelőtt a Sztálin tér északnyugati felén, másfél négyzet- méternyi területen leszakadt az asz­faltburkolat. A keletkezett üreget a múzeum átkutatta s épületfunda­mentumra, mellette középkori hul­ladékveremre akadt. A verem ha­mus rétegét átkutatva, abból közép­kori török evőcsészék tömege és egy XVII. század eleji kínai porcelán csésze került elő. A másik jellemző példa: 1958 nya­rától a szekszárdi Vörösmarty utcá­ban, az Egészségház mellett épít­kezés folyik. Az alapból őskori, zsu­gorított csontvázú sír, Árpád-kori sütőkemence,, középkori fazekas ke­mencék, ezenkívül temérdek Árpád­kori, középkori és XVIII—XIX. szá­zadi kerámia jött felszínre, köz­tük Háry János fazekassága idején készült szekszárdi népi kerámia. Megtaláltuk Szekszárd egyik legré­gibb települési pontját, emellett rá­bukkantunk ősi fazekas negyedére Ennek a két, aránylag elenyészően kicsiny, gyorsított mentéssel fel­tárt területnek régészeti, várostörté­neti anyaga is igazolja, hogy Szek- . szárd belterületének földjébe csak le kell nyúlnunk, s napfényre ke­rülnek sok vihart látott történelmi múltjának hiteles bizonyítékai, em­lékei. Meg vagyunk győződve róla, hogy az itt említetteknél még sokkal fon­tosabb, nagyobb jelentőségű és ki­terjedésű, konzerválható, helyreál­lítható régészeti anyag, de mindenek előtt műemlék, római és későbbi ko­ri építmények, erődítmény, török fürdő, minaretek erdejének alapjai lappanganak Szekszárd ősi, feltárat lan fundamentumában. Kis áldozatkészséggel, a műemlék- védelem ügye iránti szeretettel itt is sokat lehetne tenni, virágzó idegen- forgalmat s abból származó anyagi bevételt lehetne biztosítani s ez el­sősorban rajtunk áll, városunk dol­gozóin. Több Tolna megyei község már előttünk áll a példamutatásban. Ozo rára, Bonyhádra, Nagymányokra, Váraljára gondolunk. Utóbbi község például társadalmi gyűjtéssel bizto­sítja régészeti emlékeinek feltárását s társadalmi munkával fogja végez­ni a feltárásokat, lelkes bányászai munkafelajánlása révén. Dr. Mészáros Gyula múzeumigazgató Új ötlet a faji konfliktus megoldására az amerikai iskolákban

Next

/
Thumbnails
Contents