Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-08 / 6. szám

1959. .január 8.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

Fiatal mérnök a főagronómusi poszton j

Nagy László határozott mozdulattal zárta ki a főagronómusi iroda ajtaját. — A főagronómust helyettesíti talán? — kérdeztem. — Igen, már hosszabb idő óta — válaszolt és ő is kérdezett: — Ugye, túl fiatalnak talál ahhoz, hogy a főagronómusi teendőket jól ellássam; — A válaszadás elől kitértem, mert még nem volt tudomásom, hogy Nagy László rátermett-e, hogy huzamosabb ideig rábízzák egy több ezer holdas gazdaság szakmai irányítását. De miután megtudtam, most már azt mondom, Nagy László fiatal kora ellenére rászolgált arra, hogy bizalmat előlegezzenek neki. Azok közé a főiskolát végzett fiatal mezőgazdasági mérnökök közé tartozik, akik tudnak áldozatot hozni a szakma sze- retetéért.

NAGY LÁSZLÓ városban nevelkedett, méghozzá a fővárosban, Budapesten. 1957-ben végezte el az agrártudományi egyetemet. Mikor választania kellett, hogy hol dolgozik, több lehetőség állt előtte. A többi között mehetett volna Pécsre is a városba, ahol munkája elvégzése mellett kedve szerint járhatott volna színházba, moziba szórakozni. De nem ide ment, a több lehetőség közül a számára talán a legnehezebbet választotta, azt, hogy a Juhé- pusztai Állami Gazdaságban dolgozik. az iskola után itt tanulja meg gyakorlatban is a mezőgazdasági munka sokféle fortélyát. — Pedig tessék elhinni, mielőtt idejöttem, csak annyit tudtam a Juhé-pusztai Állami Gazdaságról, hogy van, hogy 1957-ben az Országos Mezőgazdasági Kiállításon az üzem Terka nevű tehene nagydíjat nyert; Annyit azonban tudtam, hogy nem lehet valami nagy hely, mert még a térképen sem találtam meg — mondta mosolyogva, s közben a balkezén lévő karikagyűrűvel foglalatoskodott. — De nagyon megszerettem ezt a vidéket, szeretem a gazdaságot és ha csak rajtam múlik, nagyon sokáig itt dolgozom — tette hozzá kis vártatva és látszott rajta, hogy gondolatai nem a főagronómusi irodában vannak. Magáról és munkájáról ezenkívül nem sokat mondott. Még annyit^, hogy boldog vőlegény, szíve választottja egri kislány, pedagógus, jelenleg Pesten dolgozik és ha meglesz az esküvő, akkor ő is leköltözik Juhé-pusztára, mert elsőlátásra megtetszett neki a vidék. A több ezer holdas Juhé-pusztai Állami Gazdaságban két évvel ezelőtt gyakornokként kezdte 1000 forint fizetéssel.’ A kötelező gyakorlati idő után agronómusi beosztást kapott és fizetését 1200 forintra emelték, később 1500 forintot kapott és most mint a főagronómus helyettesének 1700 forint a fizetése. Megítélése szerint ezt ő most még nem is érdemli meg, mert tulajdonképpen nemcsak a munkáját fizetik meg, hanem az állam nagylelkűen a tanulást is dotálja. — Tudniillik én felbecsülhetetlenül sokat tanultam itt a két év alatt és tanulok most is idősebb kollégáimtól, főleg az igazgatótól és a főagronómustól;

A FIATAL MEZŐGAZDASÁGI

szakemberek nézeteit, mentalitását felületesen ismerő emberek jogosan kérdezhetnék most: — Mi van abban különös, hogy egy városon nevelkedett fiatalember élethivatás- j nak választotta, hogy mezőgazdasági szakember lesz és egy istenháta- mögötti pusztán kötött ki? Ebben csakugyan nincs különös. Ez önmaga természetes. Hiszen aki egyszer arra határozta el magát, hogy agronómus lesz, az egészen biztosan jól tudja, hogy növényeket termelni, állatokat tenyészteni nem a nagyvárosi neonfények között lehet, hanem csakis a földeken, a pusztán. Ezzel szemben sajnos, ma még elég gyakori, hogy a fiatal mezőgazdasági szakemberek szíves-örömest helyezkednek el városban, hivatalokban, minden úton az íróasztalt keresik, ahol a napi nyolc órán túl nincs kötelesség. Sokan még olyan áron is a várost, a hivatalt választják, hogy szakmájukban nem érvényesülhetnek, hogy elméleti tudásuk mellé nem szerezhetik meg a nélkülözhetetlen gyakorlati tapasztalatot. Ezt támasztotta alá dr. Dombos Kálmán, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának főállatte nyésztője, aki azt mondta: — Több éve dolgozom a megyében és több tucatra való fiatal mezőgazdasági szakemberről tudok, aki itthagyta azt a posztot, amelyre élethivatása és felettesei küldték, mert hiányzott neki a városi élet, nem tudott beleilleszkedni a pusztán élő emberek mindennapi gondjába, bajába. — Nos, hát ezért írtam meg Nagy László mezőgazdasági mérnök esetét, amely ha a maga nemében nem is különös, de mégis tanulságos. Sok, az életbe kikerülő mezőgazdasági szakember példát vehet Nagy László munkájáról, magatartásáról.

Dorogi Erzsébet

KISZ-es ifi vezetők úttörőcsapatoknál

Az úttörőmozgalom, mint kommunista gyermekszervezet, nem'nélkülözheti a Kommunista Ifjúsági Szövetség politikai-ideológiai irányítását. Ez az irányítás a gyakorlatban legfőképpen a .kiszes raj vezető csapatoknál végzett munkájában bontakozhat ki.

A dombóvári járás úttörőcsapatainak zömében dolgoznak már KISZ- tag rajvezetők. Vannak csapatok, ahol ezek a kiszes rajvezetők igen jelentős segítői a csapatvezetőségnek és a csapatokban folyó munkának. Ahol jól működnek a kiszes rajvezetők, ott a csapatvezetésbe is bevonták őket éppúgy, mint a pedagógus rajvezetőket.

Különösen

dicséretes munkát végez a ko- csolai úttörőcsapatnál Pápai Károly KISZ-tag, aki a fiúk raját irányítja. De jól dolgozik Vámosi Károly gyulaji KISZ-rajvezető

is,

aki több túrán vett részt a pajtásokkal, s a túrák alkalmával a hősi halált halt fiatalnak, Mátai Antalnak lengyeli sírjához is elvezette rajának tagjait. Földi Lívia IV. tanítóképzős KISZ-tag rajvezető a dombóvári ta- títóképző raját vezeti. Jól működnek még Szakoson és Lápafőn a kiszes rajvezetők.

Van azonban még olyan jelenség, ahol bizonyos idegenkedés, türelmetlenkedés mutatkozik meg a csapat- vezetők és az állami irányítás vezetői részéről a kiszes rajvezetők munkájával kapcsolatban. Nem kielégítő a kiszes rajvezetők foglalkoztatottsága, például a dombóvári leányiskolánál. Pedig egyetlen csapatnak sem ál! rendelkezésére annyi ügyes rajvezető, mint nekik. A rajvezetők kevés irányítást kapnak, jóformán csak statisztaként ülnek benn egy-egy összejövetelen. Ez volna a feladatuk? Nem hisszük.

A KISZ alapszervezetek sem látják még mindenütt fontosnak az úttörőcsapatokban végzendő munkát.

Vannak helyek, mint például Kurd, Csibrák és Mucsi, ahol inkább a KISZ aíapszervezeteken múlik a kiszes ifjak beállítása és munkálkodása,

mint a csapatvezetőn. Pedig a kiszes ifjúvezetők munkálkodása az úttörő- csapatokban nemcsak az úttörőmozgalomnak van hasznára, hanem sokat nyerhet vele a KISZ alapszervezet is, mert hiszen a leendő KISZ- tagoknak előkészítéséről van szó. Tehát közös a cél az úttörőmozgalomban és a KISZ-ben is, amelyért dolgozunk. Ezután jobban kell együtt dolgoznunk, mint eddig.

PIROS SZALAG

i.

A HÁROM TESTVÉR

Megállt az utcasorkon és elgondolkodva nézte a siető embereket. Mindenki sietett valahová, csak ö nem, pedig lett volna miután szaladnia, de munka után hiába megy, nem kap. Ahogy ott állt, volt a megjelenésében valami az aszfaltbetyárok flegmaságából, s a tekintete is szúrós, vizsgálódó volt ahogy végignézte a mellette elhaladó hivatalnokokat, hogy azt hihették róla, valami rosszban töri a fejét, és mosolygott azon, amint az egyik hivatalnok a túlsó oldalról átköszön a másik oldalra és megemeli a kalapját. Megfigyelte, hogy legtöbbször csak az egyik köszönő emeli le egészen a kalapját, és meg is hajol hozzá, kedvesen, de fanyarul mosolyog, a másik csak éppen megbillenti, vagy csak feléje emeli a kezét. Tudta, hogy a megalázkodásig hajlongó vásottruhájú emberek, mind soványfizetésű irodakukacok, vagy segédek valamelyik boltban, azok meg, akik magasra emelt fejjel haladnak el mellette, üzlet- tulajdonosok, vagy főnökök valahol. Ezeknek utána köpött, amikor már pár méterre voltak tőle. Nagyon gyűlölte ezeket az embereket, már akkor, amikor elvitték katonának. Az ott töltött évek alatt ez a gyűlölet csak mélyült benne. Sokat gondolkodott azon,

hogy őt elhozták meghalni, pedig nincs miért, azok meg akik otthon maradtak, hasznot húznak a háborúból, meleg szobában, puha ágyban alusznak, festett kicsinosított úriasszonyokat rajonganak körül, dőzsölnek a kávéhá- zakbain, s míg ő és a hozzáhason- lók ezrei szakadt gúnyában a hóra hasalnak, hidegtől elkékült, megmerevedett ujjakkal szorítják a puskát, addig ők vadászatot rendeznek otthon.

Ahogy figyelte az utcát, mindig új arcok tűntek fel. Eddig a járókelők többsége irodai dolgozó volt, kutyát sétáltató cselédlányok, akiknek nyáron és télen egyaránt meg kellett sétáltatni az úrnő ölebét, most már munkások jöttek, maszatosan, szénporosan az állomás felől, izzadtságtól kipirult arccal a szállítási vállalkozó udvarából. S amikor ezek elhaladtak melletie, odaköszöntek hozzá, mag billentve a fejüket feléje, aztán legtöbbjük a Stefánia vendéglő felé indult.

A Duna utca felől most egy ismerős alak közeledett a téren át. Amikor melléje ért köszöntötte, keményen megrázta a kezét, s a vállára csapott széles tenyerével. — Mi az fiú?! Nagyon mélyen gondolkozol Megárt ám a gondolkozás... Nem is szabad... Olyan világot élünk, c.:n>krn gondolni sem szabad mindenre, csak amit megengednek .. — Vole.cz Sándor telt a réyi isme i ős, aki mindig anal ugratta, hogy sokat gondolkodik. Nem sértődött meg az éoö- désen, lősz a gondolkodás mélységét, értelmét éj pen tőle tanulta. Sándor okos ember volt, egyetemet járt, de az utolsó évben kitiltották éppen a gondolkodás miatt, mert olyan dolgokon gondolkodott, amit az egyetemen nem tanítottak, az egyetemen ugyanis azzal nem foglalkoztak, hogy hogyan lehetne segiterd a munkások sorsán. Sándor szegény gyerek volt, az apja nem élt már, az anyja, szegény mosásból tartotta fenn magát, neki már nem*futott belőle, s azon a kevés ösztöndíjon tengődött, amit kitűnő bizonyítod nyára kapott, zsebpénzt pedig a buta úrigyerekek órákra való előkészítésével keresett. S amikor az egyetemisták között terjesztette gondolatait, kicsapták érte.

— Azon gondolkozom, amin mindig — válaszolt rövid hallgatás után... Te se találtál ki semmi okosat?

B Megyei Tanács VB Pénzügyi Osztályának tájékoziatáia az adóbevallások beadásával kapcsolatban

A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Pénzügyi Osztálya tájékoztatásul közli, hogy az egyes adózóknak az 1959. évre az alábbiak szerint kell adóbevallási kötelezettségüknek eleget tenni:

1. A házado és lakáshelyreállítási hozzájárulás kivetéséhez minden magántulajdonban lévő épületről bevallást kell adni 1959. január 15- ig2. Az iparosok 1958. évi második félévi adóköteles tisztajövedelmük- ről 1959. január 20-ig.

3. Az önálló, nem mezőgazdasági foglalkozású adózók (orvosok, egyéb szellemi foglalkozásúak, ház-, mező- gazdasági ingatlant bérbeadók, járadékosok, minden egyéb más önálló tevékenységet folytatók) 1958. egész évi adóköteles tiszta jövedelmükről ugyancsak 1959. január 20-ig kötelesek bevallást adni.

4. Mindazok, akik 1959. január hó 1. napján az ország területén gazdaságilag művelhető, kataszteri tisztajövedelemmel bíró 400 négyszögöl, vagy ennél nagyobb területű mező- és erdőgazdasági ingatlant — »ide értve a kertet, szőlőt és gyümölcsöst is — bármilyen címen (tulajdonjog, haszonélvezet, haszonbérlet, felesbérlet, illetmény vagy egyéb más címen) használnak, továbbá azok, akik 1959. január 1. napján két évesnél idősebb ló vagy öszvér tulajdonosai, illetőleg haszonélvezői, 1959. február 15-ig tartoznak bevallást adni a községekben kifüggesztett »Felhívásiban foglaltaknak^ megfelelően.

A fent felsoroltak adóbevallásukat a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak adóügyi szerveinél — Szekszárd városban a városi tanács vb pénzügyi osztályánál — kötelesek megtenni az ugyanott díjmentesen beszerezhető adóbevallási íveken.

A házadó, valamint az iparosok és az önálló, nem mezőgazdasági foglalkozású adózók adóbevallásának benyújtására megszabott határidő már meghosszabbított határidő, mivel a megfelelő nyomtatványok késve érkeztek a megyébe.

Az állatorvosok 1958. egész évi, valamint a kereskedők 1958. évi második félévi adóköteles tisztajövedelmükről a részükre megküldött bevallás nyomtatvány felhasználásával az ahhoz csatolt felhívásban közölt határidőben és helyen tartoznak adóbevallásukat megtenni.

— Én nem gondolkozom, nekem megtiltották. — Tréfált nevetve Sándor és közelhajolt Gábor füléhez, mintha titkot súgna; — de azért titokban majd töröm a fejem.

— Ne, tréfálj! Komolyan beszélek:

— Velem ma nem lehet komolyan, beszélni, nagyon jó kedvem van.

— Mi történt veled, csak nem találtál aranyat?

— Nem, még annál is többet... Készpénzt... Az aranyat el kellene adni... Húsz koronám van. Gyere iszunk egy fröccsöt. Na, gyere! és húzta a Stefánia felé. — Foglalj helyet — emelt ki az asztal mellől egy széket, ő pedig a pultra könyökölve a tulajdonos lányának komiszosan a szemébe nézve két fröccsöt kért.

— Két finom fröccsöt drágám — szólt vissza még az asztal mellől.

Amikor kiléptek a kocsmából már sötétség nyújtózott a város házai között. Kézfogással váltak el és Gábor gondolatban már otthon volt... Különös család volt az övék. A kis városka lakói is különösnek tartották az Andler családot, mert olyan újságot járattak, amit a csendőrök gyakran elkoboztak.

(Folytatjuk.)

ATÁD1 GÉZA

Az adóbevallásra kötelezett adózók saját érdeke, hogy adóbevallási kötelezettségüknek határidőben tegyenek eleget, mert az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adóügyi szervek felemelt adótételek alkalmazásával vetik ki az adót, illetve bírságot vetnek ki.

Közli továbbá a Megyei Tanács VB Pénzügyi Osztálya, hogy az adók végleges kivetéséig, azaz az első félévben az adózók az elmúlt évi adókivetésük alapján előleget tartoznak fizetni.

A mezőgazdasági főfoglalkozású adózóknál az előleg mértéke úgy az első, mint pedig a második negyedévben az előző évi adó 20—20 százaléka, amely a negyedévek első napján, tehát 1959. január 1-én és április 1-én esedékes és február 15-ig, illetőleg május 15-ig fizethető adópótlékmentesen.

A többi adózónál az előleg mértéke mindaddig, amíg a folyó évi első félévi adóelőlegük megállapításáról, illetőleg adójuk kivetéséről külön értesítést nem kapnak, havonta az elmúlt évi adó 1/12 része, amely minden hónap első napján esedékes és a hónap 15. napjáig fizethető adópótlékmentesen.

így tehát az első negyedévi, illetőleg első havi előleg máris esedékes.

A pénzügyi osztály felhívja az adózókat, hogy saját érdekükben pontosan teljesítsék adófizetési kötelezettségüket, mert a fizetési határidő elmulasztása esetén havi három százalék adópótlékot kell felszámítani visszamenőleg az esedékesség első napjától.

Állandósították Szekszárdim a népszerű borkimérőt

A Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat gondoskodott arról, hogy a borivóknak is legyen kellemes karácsonyi és újévi ajándékuk: a Szekszárdi Szabadság Szálló Étterméhez tartozó kistermet elkülönítették és átalakították borkimérő helyiséggé, Ez nemcsak egy borkimérő a sok közül, mert itt meglepően jó borokat hoztak forgalomba, és viszonylag az árak is alacsonyak. A borkimérőt, amint arról korábban Németh Zoltánná, a Szabadság Szálló vezetője tájékoztatott bennünket, kizárólag a karácsonyi és újévi borvásárlási szezonra hozták létre. Az új vezető, Friedmann Nándor, a közelmúltban arról tájékoztatott bennünket, hogy ez a borkimérő nagyon megnyerte a dolgozók tetszését, és ezért nem zárták be a karácsony-újévi szezon elmúltával, hanem tovább működtetik. Jelenleg mintegy ötfajta folyó bor kapható, de a választékot még tovább bővítik. Több fajta palackozott bort is forgalomba hoztak. Érdekességként meg kell említeni, hogy 3 és féldecis palackozott borok is kaphatók. A borkimérő népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint hogy kezdetben 900 forint volt a napi forgalom, most pedig, noha elmúlott a karácsony és az újév, meghaladja az 1500 forintot.

Virágiidvözletek az NDK-ból a világ minden részébe

A Német Demokratikus Köztársaság virágkötészete közül 700 csatlakozott már a Fleurop nemzetközi virágajándék-közvetítő szervezethez. Ez a 700 virágkötészet évente sok millió virágüdvözletet küld az NDK minden részébe, Nyugat-Németor- szágba és a világ legkülönbözőbb országaiba. Karácsony előtt különösen nagy volt a forgalom. így például a hazájuktól távollevő tengerészek is a rügeni rádión keresztül rendeltek virágot hozzátartozóiknak.