Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-30 / 25. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPCJSAG 1959. január 30. Asszonyoknak — lányoknak Amikor a nők még páncélt viseltek ••• A mai ruhák hatásukat az anyag kitűnő minőségével és a derék és csípőtájon elhelyezett, szellemesen alkalmazott rugalmas »erősítések­kel« érik el, a kényelemnek és a mozgási szabadságnak legmagasabb fokát nyújtják. De hogyan is volt ezelőtt a híres »régi jó időkben? A görög nő a »chiton « alatt bőrmellszalagokat hor dott, (ezeket »strophion«-nak nevez­ték), továbbá derékövet, amelyet bát ran tekinthetünk a fűző elődjének. Ezután sokáig csend uralkodott e té­ren. Több száz évvel később jelent­kezik a »coprsette«, egy mellénysze­rű ruhadarab. Az inget olyan szűkre szabták, hogy kidomborította a mell formáját. A derekat a hónaljtól a csípőig futó fűzőszalagok emelték ki. A korzett (fűző) most már hal­csontból, acél- és fapántokból álló igazi remekművé fejlődött. De eze­ket inkább »kínzóeszköznek« nevez­hetnénk! Ezt a divatot Medici Kata­lin, a kövérsége miatt lelkes fűző­viselő, olasz hazájából hozta magá­val Franciaországba. A spanyol viseletét, amely a XVI. században a divatot irányította, a régi képeken az udvari ruházatú höl­gyek mutatják be: a keményített és kitömött ujjasokon látni a mellfűző­be bedolgozott vaspántok körvona­lait. A fűző, amelyet a nyaknál egy úgynevezett »malomkőgallér« kerete­zett,, a derék táján csúcsban, az úgy­nevezett »kihajtós szárnyban« vég­ződött. A hordó- vagy zubbonyfor­májú szoknya, amelyet »vortuga- din«-nak neveztek, szilárdan állt a A púder mellett a rúzs a legálta­lánosabban elterjedt kozmetikai szer. Ezúttal főleg a rúzzsal, a rúzsok kö­zött is az ajakrúzzsal foglalkozunk. A ma hölgye észrevehette, ha es­télyre megy neonfényes teremben, s megnézi magát a kis tükrében:nem olyan színárnyalatú az arca és az ajka, mint otthon volt, amikor »ki­készítette« magát. Ugyanez a tapasz talata a pesti hölgynek is, aki csak az utcára megy, ahol gyönyörű neon fényes világításban tündöklik a kör­út, a forgalmas nagy utcák és te­rek. A szép pirosra rúzsozott ajkak szederjes fényt mutatnak a neon- fényben, ami bizony az első látásra megdöbbenti az illető ajak tulajdo­nosát. Különösen az erősen vörös rúzsok látszanak ilyennek. Maga ez a tény dilemma elé állítja a nőket, akik tudják, hogy a szájrúzs színé­nek mindig alkalmazkodni kell az ajkak, a bőr és a haj színéhez. Ku­riózumként megemlítem, hogy a sö­tétbőrű abesszín divathölgyek ibo- lyaszín ajakrudakat és sárga pudert használnak. De maradjunk csak a mi nőinknél. Hogyan rúzsozzunk? Az ajkat a középvonaltól kezdve földön és a lábból egy parányi dara­bot sem engedett látni. Nemsokára azonban a divat egé­szen más részletet talált érdekesnek: a nyakkivágást. A XVII. században a »dekoltázs« a középpontba került, eleinte még batisztba és csipkébe burkolva, később teljesen meztele­nül. Spanyolországban a fejlett mel­let csúnyának találták. Ezért fiatal lányok felső testére ólomlemezeket raktak, hogy a mell fejlődését meg­akadályozzák! A XVIII. században a derék nagy jában változatlan maradt. A nő zsen ge korától kezdve-éjjel-nappal fűző­ben járt, hiába hivatkoztak az orvo­sok a fűző egészségtelen következ­ményeire. Csak a francia forradalom hozta meg a divat forradalmát is: el tűnt a fűző. Kezdtek »antik módra« öltözködni. Leheletszerű anyagból készült ingszerű, könnyű ruhákkal fedték be — helyesebben fedték fel — a női testet. A következő biedermeyer-időkben a »mider« ismét kínzóeszközzé fajul, mivel a keskeny derék megköveteli az igen erős fűzést. A derék lassan újra hosszú lesz és hegyes kihajtós szárnyban végződik. A kebleket szo­ros fűzéssel felemelik. A XX. század fordulóján körül­belül 1902-ben a fűző új formát kap. Most az a feladata, hogy a hasat és a csípőt leszorítsa: egyenes, lapos vonalra törekednek. 1925-ben, az ing ruhák idejében a fűző ismét eltűnik a divatlapokból, ekkor születik meg a csípőszorító, amely a melltartóval kiegészítve a mai napig sem vesz­tett népszerűségéből. a szélekig rúzsozzuk, előbb a felső ajkat, majd az alsót, de vigyázzunk, nehogy túlságosan vastagítsuk aj­kunkat vagy szélesítsük szájunkat. Bármilyen szép is legyen egy nő, visszatetszőén hat, ha úgy rúzsozza magát, hogy az ajak pirosságán is túlkeni rúzzsal az ajak nyálkahár­tyáját határoló bőrrészletet is: »el­keni magát«. Az ilyen bizonytalan kezű hölgyek, akik valószínűleg ide­gesek is és ezért is nem tudnak rúzsrudakkal az ajak és bőr éles határvonaláig elmenni, legjobban te­szik, ha vékony papírból készült sablont tesznek az ajkukra és azon át végzik a rúzsozás műveletét. Ezek a sablonok különféle ajkakhoz ké­szülnek^ tehát mindenki saját mé­retére választhatja meg azokat. De ha kis rajztehetség van benne, ma­ga is elkészítheti papírból kivágva az ajkaknak megfelelő alakot és nagyságot. Hogy el ne kenődjék a rúzs pél­dául a bál hevében, vagy más ok­ból, gyárilag úgynevezett »csókálló« rúzsokat Is készítenek. (FÁBIÁN) ÜZENETEINK »Ag'gódó édesanya« jeligére Szek- szárd: Azt most nem vitatjuk, hogy leánya miért lett ilyen szófogadat- lan s hogy a szülő ezért mennyiben felelős. Úgy véljük azonban, hogy türelmes, következetes munkával leánya megváltoztatható. Amint írja levelében, leánya esténként szó nél­kül kimaradozik, napközben is csa­varog ismerőseinél és mint anya, emaitt nyilván félti leányát. Ezért semmi esetre se bánjanak durván leányukkal, mert az nem vezetne eredményre. Inkább szép szóval pró bálják meggyőzni leányukat arról, hogy ez mennyire nem leányhoz méltó viselkedés és igyekezzenek mi nél több olyan családi programot csinálni, ami tetszik leányuknak is (rokonlátogatás, utazás, stb.) és ami által szorosabb kapcsolatok fűzik a családhoz, a szülőkhöz és ez előbb- utóbb leányuk szófogadását is maga után vonja. * »Lili« jeligére Dombóvár: Ahhoz, hogy egy leány egy fiúval Budapest­re utazzon kirándulni, mindenek­előtt szükséges ,hogy köztük hosz- szabb, bensőségesebb kapcsolat le­gyen, vagyis, hogy a leány teljesen megbízhasson a fiú tisztességében. Két hetes ismerettség után semmi esetre sem helyes, ha a leány ilyen kirándulásba beleegyezik. Előbb is­merje meg alaposan a fiút és utána döntsön, hogy megérdemel-e ilyen nagyfokú bizalmat. Folttisztítás Gyantafoltot denaturált szeszbe mártott ronggyal kell kidörzsölni, majd utána alaposan kiöblíteni. Gyümölcsöt és vörös borfoltot a legegyszerűbben a következő mó­don tisztíthatunk. Forralatlan tej­ben vagy savóban 24 óráig ázni hagy juk, utána kimossuk. Régi, erős fol­tokat fehérneműből kénezéssel kell eltávolítani. Hipermanganát foltot úgy tisz­títunk, hogy 9 gramm melegvízben feloldunk egy gramm oxálsavat. Eb­be a folyadékba egy kis fehér ron­gyot mártunk és ezzel érintgetjük a foltot, amíg eltűnik, azután alaposan átöblítjük. íróasztal posztójából tintafoltot szalmiákszesz és terpentinszesz egy­forma arányú keverékével lehet egy kis rongy segítségével kidörzsölni. Jódföltöt ruhaneműből vagy a test ről a következő módon lehet eltávo­lítani: feloldunk egy kanálka vízben hat szem nátriumfioszulfátot. Ebből az oldatból teszünk néhány cseppet a foltra, utána vízzel ki-, illetőleg le­mossuk. Kátrányfoltot szappanos vízzel, ha ez nem segít, terpentinnel lehet ki­venni minden fajta szövetből, vagy fehérneműből. Ha a terpentin nyo­mot hagyna, benzines ruhával ve­gyük ki. Kozmetika A rúzs és a neon világítás Rendellenességek a terhesség alatt Igen fontos szabály, hogy minden rendellenesség, vagy annak gyanú­ja esetén forduljunk azonnal orvos­hoz. Ne próbáljuk eldönteni, hogy az észlelt jelenségnek mi lehet az oka. Jobb a bajt megelőzni, mint megvárni a tünetek kifejlődését. Az egyszerű terhességi hányást jó­formán nem is tekintjük kóros je­lenségnek. Az a harmadik hónapban a legtöbbször magától is megszűnik. Mégis megfelelő rendszabályokkal védekezhetünk ellene. Együnk gyak­rabban, de egyszerre csak kisebb mennyiséget. Szükség esetén külön­böző gyógyszerek tesznek jó szolgá­latot. Ha a hányások sűrűsödnek, éhezés és kiszáradás lehet a követ­kezménye. Ilyenkor már terhességi vészes hányásról beszélünk. Ez már kórházi kezelést tesz szükségessé, ahol aránylag gyorsan meggyógyít­ható, és ma már igen ritkán fordul elő, hogy emiatt a terhességet meg kell szakítani. A görcsös hasi fájdalomnak is le­het fenyegető vetélés, méhenkívüli terhesség az oka, de előfordul hó­lyag- és vesemedencegyulladásnál, epehólyagbetegségnél, vakbélgyulla - dásnál, stb. Az ok megállapítása és a kezelés orvosi feladat. A lázas betegségek a terhesek szervezetét jobban megviselik. Tar­tós, igen magas láz a magzat elha­lásához és így vetéléshez vezethet. Ezért még a legenyhébb betegségnél is fokozott gonddal ügyeljen a ter­hes egészségére és kerülj* a betege­ket^ különösen a fertőző betegség­ben szenvedőket. Néhány fertőző betegség, köztük elsősorban a rózsa­himlő (rubeola) a terhesség első há­rom hónapjában a magzatnak fej­lődési rendellenességet okozhat. Ezért, ha bebizonyosodik, hogy a terhes az első három hónapban ru­beolán esett át, a terhességet — ké­résére — művi úton megszakítják. A terhesség második felében gyak ran láthatók a visszerek a lábszáron, a combokon. A visszerességre való hajlamosság többnyire örökölhető. Erősebb visszér esetén használjunk rugalmas pólyát és éjszakára az ágy alsó végét emeljük meg. Ezek a visszerek szülés után gyakran tel­jesen vieezafejlődnek. Á Szovjetunió és a népidemokráciák életéből NÉHÁNY ÖSSZEHASONLÍTÁS Üzbekisztánban jelenleg annyi gyapotot termelnek, mint Brazíliá­ban, Pakisztánban. Törökországban és Iránban együttvéve. * A kaukázusontúli köztársaságok csaknem 30-szor szárnyalták túl ipari termelésük forradalomelőtti színvo­nalát, s így egyes szovjet köztársa­ságok a legfontosabb iparcikkek egy főre jutó termelésében maguk mö­gött hagytak néhány fejlett kapita­lista államot. * Üzbekisztánban 10 ezer lakos kö­zött 103 tanulót találhatunk, míg Franciaországban csupán 37-et, Olaszországban 33-at, Törökország­ban 12-öt, Pakisztánban 8-at, Iránban pedig 4-et. LAKÁSGYÁR A szovjet tervezőintézetekben nem­régiben új terv született. A tervezők, akik között építészeket, gépészmér­nököket, festőket és asztalosokat is találhatunk, úgynevezett „térfogati elemekből” akarják összeállítani az új lakóházakat. Mik ezek a „térfogati elemek?” Képzeljünk el egy 10 méter hosszú, 3,2 méter széles, s 2,7 méter magas „dobozt”. Ha jól megnézzük, megfe­lel egy egész lakásnak. Nohát, ilyen „dobozokból” építik fel a házakat. A „térfogati elemeket” teljes egészük­ben a gyárban készítik el, ott helye­zik be az ajtó- és ablakrámákat, ve­zetik be a villanyt, szerelik be a viz­es gázvezeték csöveit, s festik ki a falakat. A műhelyből tehát a „kész lakást” nagy teljesítményű daru különleges futóművekre emeli, amelyet az épít­kezés helyére vontatnak. Itt új típusú portáldaruk emelik magasba az ele­met. Egy háromemeletes ház felépítése 26 napot igényel. Ebből 16 napot az alapozással, 10 napot pedig az épület „összeszerelésével” töltenek. A MÚLT ÉVBEN 1050 UJ TERMELŐSZÖVETKEZET ALAKULT CSEHSZLOVÁKIÁBAN Csehszlovákia földművelésügyi mi­nisztériumának legújabb jelentéséből kitűnik, hogy a kis- és középparasz­tok az elmúlt év folyamán összesen 1050 új termelőszövetkezetet alakítot­tak: az ország termelőszövetkezetei - nek száma jelenleg 12 140, amelyek együttesen 4 millió 289 ezer 618 hek­tár mezőgazdasági területet művel­jek meg. Csupán 1958-ban 828 070 hektárnyi területtel gyarapodott Míg 1957-ben a szövetkezeti tagság az prszág mezőgazdasági területének csupán 57,4 százalékát művelte meg, addig 1958-ban ez a szám 71,9 szá­zalékra emelkedett. Jelentősen növe­kedett a szövetkezeti tagok száma is: ez 1957. évj 656 410 főről 1958. végén 851 734-re nőtt. 29 000 BERLINI GYERMEK ÉTKEZIK AZ ISKOLÁBAN VAGY NAPKÖZI OTTHONBAN Körülbelül 29 000 berlini gyermek kap jelenleg ízes, vitamindús ebédet Berlin demokratikus részének isko­láiban és napközi otthonaiban. Ezzel a dolgozó anyák régi vágya teljesült. Egy ebédért általában 50 pfenniget (kb. 2,50 Ft) fizetnek, amihez a városi tanács további 50 pfenniggel járul hozzá. Körülbelül minden negyedik gyerek teljesen ingyen, vagy mérsé­kelt áron kapja az ebédet, amelynek receptjeit közélelmezési tudósok és orvosok állítják össze. BŰVÁROK A ZAJLÓ JÉG ALATT A szovjet 6. számú Északi-sark ex­pedíció két tagja mínusz 40 fok hi­degben egy 4 méter mély lyukon át lemerült a zajló jégtábla alá, hogy ezúttal először megmérje a jég alatti víz hőmérsékletét. A víz hőmérsék­lete 1,8 fok volt. MÁGNESES ANOMÁLIÁK AZ ÓCEÁNOKBAN A világ egyetlen hajója, amelyre semmiféle mágnesesség nem hat, a szovjet „Zarja”, nemrégiben vissza­tért a Szovjetunióba. A hajó 15 hó­napig tartózkodott az Atlanti- és az Indiai-óceánon, s ez idő alatt 47 000 mérföldet tett meg. Az „úszó labora­tórium tudományos munkatársai rengeteg adatot jegyeztek fel a mág­neses térről. Ha e feljegyzések lap­jait hosszában egymás mellé rak­nánk, mintegy 10 kilométeres „papír- utat” kapnánk. A megfigyelések előzetes értékelése grra enged következtetni, hogy a „Zarja” tudományos expedíciója meg állapította az Atlanti- és az Indiai­óceán mágneses anomáliáinak alap­vető törvényszerűségeit. GÖRDÜLŐ MALOM A Szovjetunióban elkészült az első gördülő hengermalom, amelyet egy héttonnás „MAZ-200” teherautóra és két pótkocsira szereltek. A malom villanymotorját a külső hálózatból, vagy a gépkocsin elhelyezett generá­tortól kapott áram hajtja. A gördülő malom óránként 40 kilométeres se­bességgel halad, s 50 perc alatt üzem­kész állapotba helyezhető. Teljesítmé nye napi 15 tonna liszt. Mindössze egy munkás kezeli. A gördülő mal­mok a szűzföldek és olyan mezőgaz­dasági kerületek részére készültek, ahol nincsenek hengermalmok. A gör­dülő malmokat a nyikolajevszki „Melmas”-gyár készíti. ! ÓRIÁS SZÁLLÍTÓSZALAG Az állami szénipari gépgyártó ter­vezőintézet a korkinoi (Ural) külszíni szénfejtőhely számára elkészítette a Szovjetunió legnagyobb, csaknem 1,5 kilométer hosszú szállítószalagját. Teljesítménye óránként 900 tonna. A szalag két oldalán erős, vastag gu­mit helyeztek el, közöttük pedig vé­kony és rugalmas fémhuzalokat fe­szítettek ki. Ezekre kerül a rako­mány. Az óriás-szállítószalagot egy ember irányítja. A korkinoi fejtőhely számára az egyik uráli gyár két ilyen szállító- szalagot készít. A két szállítószalag egy év alatt 15 millió tonna szenet emel felszínre, annyit, amennyit húsz nagy bánya termel. ÉRDEMES TUDNI Egyedül a karagandai szénmeden­ce több szenet ad jelenleg, mint Oroszország egész forradalomelőtti széntermelése volt. • Az 1958-ban üzembehelyezett új nagyolvasztók révén az acéltermelés évente több mint 4 millió tonnával növekszik. * ' A Szovjetunió népgazdaságában több mint 800 ezer mérnök dolgozik, vagyis kétszer annyi, mint az Egye­sült Államokban. * A dnyeperi vízierőműnél az auto­matizálás és a távirányítás bevezeté­se folytán a kiszolgáló személyek száma az 1941. évi 290-ről 1958-ban 6 főre csökkent. Sokmillió új lakó — Néhány adat a szovjet lakásépítkezésről — A következő hétéves tervben a Szovjetunióban összesen 650—660 millió négyzetméternyi területen épi tenek lakóházakat, vagyis mintegy 15 millió lakást adnak át rendelteté­sének. Erre a célra az állam 375— 380 milliárd rubelt fordít. A falvakban 7 millió lakóház épül. Ennek költségeit nagyrészben a kol­hozok és a helyi lakosság fedezi. Az állam hitelekkel és építőanyagok­kal segíti az építkezőket. A legutóbbi hét évben csaknem 240 millió négyzetméternyi területen építettek lakóházakat. Ez 4 millió négyzetméterrel több, mint ameny­nyit 1933 és 1950 között, 18 eszten­dő alatt építettek, A fenti tervek megvalósításának egyik biztosítéka: az építőanyagipar fokozott termelése. 1965-re már elér­jük, hogy évente 75—81 millió ton­na cementéit gyártunk, vagyis 2,5- szer annyit, mint 1958-ban. Előgyártott vasbetonelemekből és szerkezetekből a hétéves terv évi 42,45 millió köbméteres termelést ír elő. A hétéves terv lakásépítési prog­ramjának megvalósítása azt jelenti, hogy 1965-ig mintegy 80 millió szov­jet ember költözhet új lakásba.

Next

/
Thumbnails
Contents