Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-28 / 23. szám

I«i0. január 38. TOLNA MEGYEI NEPCJ8AG 5 Megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. rendkívüli kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról.) A hétéves terv teljesítése után va­lószínűleg öt évre lesz szükségünk, hogy utolérjük és megelőzzük az Egyesült Államokat az ipari termé­kek egy főre jutó termelésében. A Szovjetunió erre az időpontra, sőt talán már előbb is, világviszonylat­ban az első helyre kerül mind az ab­szolút számokban kifejezett ipari termelés, mind pedig az egy főre jutó termelés tekintetében. Ea a szocializmus világtörténel­mi jelentőségű győzelme lesz a kapitalizmus felett a nemzetkö­zi porondon megvívott békés versenyben — hangsúlyozta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára rámutatott, hogy a fejlődés gyors üteme a szo­cializmus általános törvénysze­rűsége, amelyet ma a szocialista tábor valamennyi országának tapasztalatai igazolnak. Hruscsov számokkal és tényekkel jellemezte a Kínai Népköztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia, a Né­met Demokratikus Köztársaság, Ro­mánia, Magyarország, Bulgária, Al­bánia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ipari termelésének fej­lődését. A szocialista országok ipari ter­melése 1958-ban elérte az 1937-es színvonal ötszörösét. Egyes népi de­mokratikus országok már beléptek a szocializmus építésének befejező időszakába. Közeledik az az idő, amikor ezek az országok is, mint a Szovjetunió, a kommunista társadal­mat fogják építeni. Az egy főre jutó ipari termelés­be» — folytatta Hruscsov — a szo­cialista világrendszer egészben véve már utolérte a kapitalista világ- rendszert. A közgazdászok számítá­sai szerint a hétéves népgazdaság­fejlesztési terv teljesítésének és túl­teljesítésének eredményeképpen, va­lamint a népi demokratikus orszá­gok gazdasági fejlődésének gyors üteme következtében a szocialista világrendszer or­szágai a világ ipari termelésé­nek több mint felét szolgáltat­ják majd. A szocialista tábor országai min­den szükséges feltétellel rendelkez­nek ahhoz, hogy megszerezzék az el­sőséget a világ termelésében. Az egész szocialista tábort tekintve az ipari termelés átlagos évi növekedé­se az utolsó öt évben (1954—1958) 11 százalék volt, ugyanakkor a kapita­lista világ egészében nem érte el a három százalékot. A szocialista tá­bor gazdasági fejlődésében nagysze repet hivatott betölteni a nemzetkö­zi munkamegosztás, különösen en­nek legmagasabbrendű formái — a szakosítás és a gazdasági összehan­golás. Egyedül állva egyetlen ország sem fejlődhetne olyan rohamos ütemben, mint a szocialista államok rendszerében. Hruscsov megállapította, hogy a hétéves terv a világközvélemény fi­gyelmének középpontjában áll. Ba­rátaink szívből üdvözlik a Szovjet­unió kommunista építésének prog­ramját. Ellenségeink táborában az ellenőrző számok zűr-zavart és fej- vesztettséget okoztak, Nyugaton szovjet »kihívásról« be­szélnek — mutatott rá Hruscsov —, de ez a kihívás versenyre szólít a gazdasági élet békés fejlesztésében, a nép életszínvonalának emelésében. A nemzetközi helyzet kérdései A nemzetközi helyzet kérdéseire áttérve, Hruscsov hangsúlyozta, hogy nem a háborúra, hanem a bé­kére orientálódik az az állam, amely hatalmas arányokban épít új gyárakat, üzemeket, villanytelepe­ket, bányákat és egyéb vállalatokat, majdnem 400 milliárd rubelt folyó­sát lakások és közművek építésére és a nép életszínvonalának számot­tevő emelését tűzte célul maga elé. Másodszor, a terv teljesítése olyan mértékben növeli a Szovjetunió gaz­dasági potenciálját, amely a szocia­lista országok gazdasági potenciál­jának növekedésével együtt bizto­sítja a béke erőinek döntő túlsúlyát a nemzetközi küzdőtéren. Teljesen beigazolódott a XX. párt kongresszusnak az a következtetése, hogy a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen — jelentette ki Hrus csov. Már vannak óriási erők, ame­lyek képesek szembeszállni az im­perialista agresszorokkal és veresé­get mérni rájuk, ha kirobbantják a világháborút. Ha majd a Szovjetunió a világ el­ső ipari hatalmává válik, amikor a Kínai Népköztársaság erős ipari ha falom lesz, s a szocialista országok együttvéve a világ termékeinek több mint a felét állítják elő, a nemzet­közi helyzet gyökeresen megváltozik — hangsúlyozta Hruscsov. — Az új erőviszony annyira nyilvánvaló lesz, hogy még a legkeményebbfejű im­perialisták is belátják, mennyire re ménytélén minden kísérlet, amely­nek célja háborút kirobbantani a szocialista tábor ellen. így tehát még a szocializmus teljes győzelme előtt — mikor a világ egy részén még fennmarad a kapitalizmus — a reális lehetőség nyílik rá, hogy ki­kapcsoljuk a társadalom életéből a világháborút. A nemzetközi helyzet egyes kér­déseinek vizsgálatára áttérve Hrus­csov elsősorban a német kérdést érintette, Hruscsov hangsúlyozta,, hogy a né met kérdés sarkallatos megoldását a Németországgal való békeszerződés megkötése jelenti. Ez nagy lépés lesz előre Németország egyesítése felé. A békeszerződés megkötése elvezet a berlini kérdés békeszerető és de­mokratikus elveken nyugvó megoldá­sához is, módot nyújt rá, hogy Nyu- gat-Berlin szabad várossá váljék, s megkapja a kellő biztosítékot, hogy nem avatkoznak ügyeibe. E garancia szavatolásába be kell vonni az Egye­sült Nemzetek Szervezetét. Tárgyalni akarunk mindezekről a kérdésekről, hogy megtaláljuk ésszerű megoldásukat — mondotta. Mivel most két szuverén állam lé­tezik, s egyikük sem szüntethető meg anélkül, hogy ezzel lángra ne lob­banjon a világháború —, így hát Németország egyesítése csakis a Né­met Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kö­zötti tárgyalások útján érhető el. Más út nincs — hangsúlyozta Hrus­csov. Nem elleneztük és nem ellenezzük a szabad választásokat — de e kér­dést megint csak maguknak a né­meteknek kell megoldaniok. A két német állam megállapodása útján, nem pedig úgy, ahogy Adenauer akarja, azaz külföldi hatalmak nyo­másával, a német nép belügyeibe va­ló beavatkozásukkal és a Német De­mokratikus Köztársaság bekebelezése útján. Szeretnénk megkönnyíteni a két német állam számára Németor­szág egyesítését, s ezért támogatjuk a Német Demokratikus Köztársaság kormányának az államszövetség meg­alakítására vonatkozó ésszerű javas­latát, mint első lépést az NDK és az NSZK közötti állandó kapcsolat lé­tesítésére és az össznémet szervek létrehozására. Hruscsov ezután rámutatott, hogy a távol-keleti feszültség fő forrá­sa az Egyesült Államok agresszív politikája a Kínai Népköztársa­sággal és más békeszerető álla­mokkal szemben. A Szovjetunió, a Kínai Népköztár­saság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság, továbbá India, In­donézia, Burma és a világ e vidékén fekvő más államok a békét védel­mezik. Közös fellépésük az atom­fegyver és‘a vele való kísérletek be­tiltásáért döntő mértékben elősegít­hetné a béke megőrzését a Csendes­óceán térségében. Az említett orszá­gok kezdeményezését támogatnák Ja­pán és a csendes-óceáni medence más országainak népei. A Távol-Keleten és az egész csen­des-óceáni medencében a békeöveze­tet, elsősorban pedig az atomfegyver­mentes övezetet lehet és kell terem­teni. (Hruscsov elvtárs beszédének be fejező részét lapunk holnapi szá­mában közöljük.) Miért nem készült el határidőre a sióagárdi tsz istállója? A termelőszövetkezeti vezetők részéről gyakori manapság az a pa­nasz, hogy a Tolna megyei Tanács Építőipari Vállalata nem fejezi be ; határidőre a megkezdett építkezése két. Ennek esetenként más-más oka van, amit a vállalat vezetői meg is magyaráznak: anyaghiány, szakmun káshiány & így tovább. De olyan is előfordult már, hogy anyag is volt, szakmunkás is volt, mégsem készült el időre az épület. Egy ilyen esetet mondok el, hogy az illetékesek a maguk számára levonják belőle a következtetéseket. Történt pedig, hogy a sióagárdi Béke Tsz szerződést kötött a Tolna megyei Tanács Építőipari Vállalatá­val egy 40 férőhelyes, magtárpadlá- sps, szarvasmarhaistálló építésére. A megállapodás szerint a létesítményt t. 1958. DECEMBER 31-IG , ÁT KELLETT VOLNA ADNI rendeltetésének. Nem készült el. És ha nem történik intézkedés, a ta­vasznál előbb nem is valószínű, hogy elkészül. Az egész építkezésről fontos tud- ,ni, hogy átalakítás, eredetileg 1954- ben készült, vonóvasas, koporsó- íödémes istálló volt, ami nem váltot­ta be a hozzáfűzött reményeket. Az anyag egyrésze tehát a helyszínen volt. Az építkezés tavaly nyáron elkezdődött. Egy kőműves brigád dolgozott itt októberig. A vállalat akkor átirányította őket még épít­kezéshez. Utánuk, október 8-án egy másik, öttagú kőműves brigád je­lentkezett munkára a szövetkezet­nél. Ezek most is ott dolgoznak — már amikor dolgoznak. Legutóbb, hétfőn mikor ott voltam 11 órakor a munkásszálláson vitatkoztak. — Miért nem dolgoznak? — kér­deztem. — Hétfő van, i— adta meg a kur­ta és furcsa választ Pálfi József, az egyik kőműves. Megkérdeztem tőlük azt is, hogy miért nem készült el határidőre az épület? Elmondásuk szerint ÖT HÉTIG MUNKAVEZETŐ, ÉPÍTÉSVEZETŐ NÉLKÜL tengtek-lengtek a munkahelyen. Az öt kőműveshez volt egy 69 eszten­dős segédmunkás, egy talicska és egy vizesvödör, semmi más. Hogy neve legyen a gyereknek, azért dol­goztak is valamit, mert a felvonu­lási épület egyik polcán megtalálták a porosodó műszaki rajzot és úgy ahogy el tudtak rajta igazodni. Anyaghiány, mint ők mondták nem volt, de a nagyfokú szervezetlenség miatt nem igen haladtak előre. Nem Is csoda. Nagyüzemű építkezés-e az, ahol a kőművesek kubikolnak, mal­tert kevernek, téglát adogatnak egymásnak és betonoznak is? A nagyüzemi építkezéseknél ezeket se gédmunkással végeztetik. így tör­tént aztán, hogy a munka elhúzó­dott. Maga az épület azért még az el­múlt évben elkészült. Erre az esz­tendőre az ablakok üvegezése, a belső és külső vakolás maradt, de az aztán olyan lassan készül, mint a lucaszék. Az üvegezést nagy hu- za-vona után a szövetkezeti elnök többszöri sürgetésre az elmúlt hé­ten elvégezték, de a vakolás ma­radt, és ha nem intézkednek, marad is. A kőművesek ugyanis azt mond­ják: eddig ígérgették, hogy külde­nek segédmunkásokat, nem küld­tek. Nekik A HITEGETÉSBŐL ELÉG VOLT, nem kötelesek és*nem hajlandók se­gédmunkás nélkül dolgozni. Meg az­tán nem is látják túl sok értelmét annak, hogy belső melegítés nélkül elvégezzék a vakolást. Ehhez koksz­kályha és tüzelő kellene, ami jelen­leg ennél az építkezésnél nincs. De ha a segédmunkásokkal együtt ez is volna, három hét alatt bevakolhat­nák az istálló belsejét és rövid szá­radás után be lehetne kötni a jószá­gokat, függetlenül attól, hogy az épület külseje nincs bevakolva. A szövetkezetnek ez volna ma a leg­lényegesebb, mert a szarvasjószágai három helyen varrnak, ami megdrá­gítja az állatok tartásának költségét. Meghallgattam a vállalat képvise­lőjét, Rizsányi Istvánt is. Elmondotta, hogy a fentebb említett kőművesek­nek nincs mindenben igazuk. Ők is hibásak, mert elküldözik a segédmun kásokat. Ha ez igaz, erről is csak a vállalat vezetősége tehet és már kel­lett is volna valamit tennie. Az épít­kezés vezetőjét, Steigl Antalt is hi­báztatja, aki ritkán járt Sióagárdra, hogy a munkát ellenőrizze. Ennek van egy alapos oka is, mégpedig az, hogy BÁTASZÉKRŐL IRÁNYÍTJA AZ ÉPÍTKEZÉST. Sokkal szerencsésebb lett volna, ha a sióagárdi tsz istállója építésé­nek közvetlen irányításával a szek­szárdi építésvezetőséget bízza meg a vállalat, mert ez mégis csak közelebb van, mint Bátaszék, innét jobban meg tudták volna szervezni a mun­kát, ellenőrizhették volna gyakrab­ban, fiogy mit „művelnek” a kőmű­vesek. És ha csak egy mód van rá, a jövőben az ilyen szempontokat is ve­gyék figyelembe. Távol áll tőlem, hogy a Sióagárdon látottakat, tapasztaltakat általánosít­sam. De az említett esetben sajnos az a helyzet, hogy a nagyfokú szer­vezetlenség és a laza munkafegyelem következményeként nem készült el határidőre az istálló. S a — jobb ké­sőn, mint még később-elv alapján jó lenne, ha most már a vállala, olyan intézkedést foganatosítana, aminek a következtében csakugyan három hét alatt elkészülnek az istálló belső va­kolásával, hogy beköthessék végre ide a szövetkezet szarvasmarháit. Molnár Lászlóné Csehszlovák irodalmi műsoros est Tolnán Hétfőn este zsúfolásig megtöltői- 'te a tolnai közönség az Építők Kul- túrotthonát a Csehszlovák Kultúra és az Építők Szakszervezete által kö zösen rendezett csehszlovák irodal­mi műsoros est alkalmából. Az ünneplőbe öltözött kultúrott­hon vendégei között megjelentek a budapesti csehszlovák nagykövetség képviseletében Ladislav Vince elv­társ, a nagykövetség kultúrattaséja, Karol Dzivi elvtárs, a nagykövetség munkatársa, valamint a Csehszlovák Kultúra részéről dr. Ondrej Zádor elvtárs igazgató. Az irodalmi esten megjelent Prantner József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára és több szakszervezeti vezető. A csehszlovák—magyar barátság jegyében rendezett nagysikerű est szereplői méltán kapták egymás után i vastapsot' egy-egy Smetana, Dvor­’sák, Hasek, Stitnicky mű előadása után. A műsorban felléptek: Kohut Magda a Nemzeti Színház tagja, Tár­bori Nóra a Néphadsereg Színházá­nak tagja, Mikes Lilla, a Vidám Színpad tagja, Ráday Imre a Jó­zsef Attila Színház tagja, Ottó Már­ta énekesnő, Mendelsohn Edit har­monikaművésznő és a Babják nép­daltrió. A kitűnő műsorszámok kö­zül külön meg kell emlékezni Ko­hut Magda kiváló alakításáról, aki J. Marek »Anya« című írását mond­ta el művészetének minden szépsé­gét felvonultatva. A meghatottság könnyei és zúgó vastaps volt a ju­talma. A Babják népdaltrió és Men­delsohn Edit is méltán aratott igen nagy sikert. A műsor befejeződése után hal- vacsorán vettek részt a csehszlovák irodalmi est vendégei. Hulladékfeldolgozás, utánpótlás nevelés, csökkent munkaképességűek foglalkoztatása a simontornyai Vegyesipari Vállalatnál EGY ÉVVEL EZELŐTT, amikor megalakult a vállalat, sokan csak le­gyintettek hallatán, volt olyan vé­lemény is, hogy nem lesz életképes. Most, az egy év eltelte után felál­lított mérleg azt mutatja, hogy a si­montornyai tanácsi Vegyesipari Vál­lalat nemcsak életképes, de fejlődik, bővül és többféle szempontból is igen hasznos vállalata megyénknek. A két kis szobában meghúzódó keferészlegnél és más üzemrészeknél többen csökkent munkaképességű, hasznos munkát végző emberek. A vakokon kívül műlábú és egyéb testi fogyatékos is dolgozik. Faluközi elv­társ, a vállalat igazgatójának elmon­dása szerint 74 dolgozójuk háromne­gyedrésze csökkent munkaképességű, de szorgalmas ember. Látni kellene azt a boszorkányos kézügyességet amint köti a keféket Herczegh Mari­ka, aki kezével kitapintva, szinte lát­ja munkáját, s egy pillanat alati megmondja az irányításával dolgozó fiatal tanulólánynak hogy hol van a hiba. Marika és Esztegár László részlegvezető mindketten vakok. Olyan mestere munkájának mind­kettő, hogy az irányításukkal mint­egy hat hete dolgozó 18 tanulólány között van már olyan, aki teljesítmé­nye alapján 8 óra alatt máris 43 fo­rintot keresett. Megható, hogy mun­kájukban mennyire igyekvők, és az államnak milyen hálás polgárai ezek a sorsvert emberek. Mint mondják, nekik itt biztosítva van egyéni -bol­dogulásuk, hasznos munkát végeznek és lelki egyensúlyukon is sokat se­gít ez. NEM JELENTÉKTELEN a válla­lati haszon mellett az sem, hogy a felhasznált nyersanyagnak mintegy 85 százaléka hulladékanyagból kerül ki. Mit gyártanak és kapósak*e cikke­ik? A szővőrészlegben lepedőket, tö­rülközőket készítenek, mindet selejt- fonalból és textilhulladékból, előze­tes megrendelésre. A bőrhulladékok­ból kesztyűket — újakat és javításo­kat —, a szőrmedarabkákból pedig olyan gyönyörű bundákat készítenek az ügyes kezű szűcsök, hogy a láto­gató szeme-szája eláll láttukra. Az építőiparban most nagyon keresett cseréprámákat, az apró háztartások számára nélkülözhetetlen különféle apró fémtömegcikkeket szintén meg­találhatjuk gyártmányaik között. Ügyesen, körültekintően terveznek és cikkeik bővítésénél, a termelésnél mindig azt tekintik a legfőbbnek, hogy a lakosság igényeit tanulmányoz zák, majd a megrendelések megszer­zése után ezeket a cikkeket gyártsák. Kevés tapasztalattal indulva, ezer- Eéle akadállyal, sok-sok nehézséggel, megnemértéssel küszködve jutottak el oda, hogy a tavalyi évben minden egyéb hasznosság mellett több mint százezer forint tiszta jövedelmet is hozott már a Vegyesipari Vállalat; Igaz, kaptak jelentős segítséget Var­ga elvtárstól, a község tanácselnöké­től és a megyei tanács ipari osztályá­tól is. összefogással, szorgalommal szép eredményeket értek el és hasz­nosan munkálkodnak a simontornyai község) tanács eme nem jelentéktelen vállalatánál. AGYON JELENTŐSEK gazdasági eredményeik, a fokozás érdekében helyes lenne azonban, ha politikai tevékenység is jobban folyna náluk. Ne csak Faluközi elvtárs, a vállalat igazgatója végezze ezt, hanem a párt- szervezet is törődjön ezzel. így eset­leg meg lehetne alakítani a KISZ- szervezetet a vállalat 26 fiatal dol­gozója között, vagy a falusi szerve­zetnél kapcsolódjanak be az ifjúsági munkába. Lehetne időnként politikai pártnapokat tartani az üzem dolgo­zóinak, vagy néhányukat helyes lenne bevonni a pártoktatásba is. Lényeges, hogy a községi pártszervezetnél fog­lalkozzanak a csaknem 80 embernek politikai nevelésével is. A politikai munka megjavítása sokat segíthetne az emberek nevelésében és a jobb tér melési eredmények elérésében is. Somi Benjaminnc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents