Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-27 / 22. szám

TOMA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR IV. évfolyam, 22. szám. MUNKÁSPÁRT ARA: 50 FII,LÉR TANÁCSOK LAPJA Kedd, 1959. január 27. Milyen állami beruházások lesznek Tolna megyében 1959-ben? Tolna megyében az 1959-es év so­rán igen sok beruházásra kerül sor. A megyei tanács tervosztályáról nyert értesüléseink szerint már jó­váhagyták az illetékesek azoknak a beruházási javaslatoknak a nagy­részét, amelyek megvalósítása ége­tően szükséges. A különböző beruházások költsé­geinél az árakat illetően bizonyos módosítások lesznek, mivel időköz­ben árrendezés volt és ez érintette az építőanyagokat is. Az úgyneve­zett átárazások most folynak. lakásépítés Régi árakon számítva közel 5 mil­lió forintot fordítanak Tolna megyé­ben lakóházak (bérházak) építésére Ebből Szekszárdon befejezik a két 18 lakásos bérház építését. Dombó­váron ugyancsak megépül az idén egy 36 lakásos bérház. Ugyanakkor elkezdik Szekszárdon összesen 57 új lakás építését, bérházak formájában. Ez három bérház lesz, az egyik 27 lakásos, a má­sik 18 lakásos, a harmadik pedig 12 lakásos. Az 57 új lakás között már nagyobb lakások is lesznek: több szoba mel­lé építenek hálófülkét is. Ezek a bér házak abban a tömbben és környé­kén épülnek, ahol eddig is évről év­re új bérházak »nőttek ki a földből«. A 12 lakásos bérház a Toldi és a Mészáros Lázár utca sarkán lévő üres telken épül. ISKOLÁK Állami beruházásból új iskolák éyí tésére Tolna megyében 1959-ben 8 millió forintot fordítanak. Ebből ([regszemcsén és Fácánkertben négy­négy tanteremmel elkezdődött az iskolaépítés. Fürgédén kéttantermes iskola építésére kerül sor. Az idén kezdik meg és fejezik be Nagymá- nyokon, Kölesden és Kocsolán egy négy-négy tantermes iskola építését. Sárpilisen, Mucsfán és Pálfán két- két tantermes iskola épül az idén. Bonyhádon egy nyolc tantermes is­kola építését kezdik meg. Megkez­dik Tolnán és Faddon egy-egy négy­tantermes iskola építését. Még vita van azon, hogy Tolnán új iskolát építenek, vagy egy emeletet építe­nek rá a régi iskolára. NÉPMŰVELÉS Bogyiszlón és Iregszemcsén új művelődési otthont építenek. Az épít kezéseket már megkezdték és az idén be is fejezik. A költségeket kö­zös forrásból fedezik. Szekszárdon elkezdődik a megyei könyvtár épí­tése. Ezt a Széchenyi utcában épí­tik a 11/1 gyógyszertár és a KISZÖV épülete közti telken. A könyvtár egyemeletes lesz és a részletes ter­vei február hónapban készülnek el. A könyvtár több mint egymillió fo­rintos beruházással épül és teljesen 1960-ban készül el. EGÉSZSÉGÜGY A múlt évben megkezdődött Szek­szárdon a Vörösmarty utcában az egyemeletes Közegészségügyi és Jár­ványügyi Állomás építése. Az épít­kezést az idén fejezik be. Az össz­költsége 1 200 000 forint. Szekszárdon építenek egy modern, minden igényt kielégítő rendelőinté­zetet is. A rendelőintézet részben a kór­ház melletti telken épül, amelyi­ken jelenleg egy »parasztház« van, részben pedig a kórházhoz tartozó parkban. A rendelőinté­zet megépítése mintegy 3 m l ió forintba kerül. Az idén egymil­lió forintot használnak fel be­lőle. Ezzel megoldódik Szekszárdnak egy nagy gondja: az SZTK betegek ellá­tásának a gondja. Ugyanis jelenleg az SZTK rendelés szétszórtan, a vá­ros több pontján van és így az SZTK betegeknek gyakran kell ván- dorolniok az egyik helyről a másik­ra. Ez a rendelőintézet lehetővé te­szi, hogy minden SZTK rendelés egy épületben legyen. Ugyanakkor a kórháznak is könnyebbséget jelent ez, mivel jelenleg még a kórházban is van SZTK rendelés, ami jelentő­sen zavarja, nehezíti a kórház mun­káját. SZABAD FÜRDŐ Szekszárdon építenek egy korsze­rű szabad fürdőt is, mivel je’enleg Szekszárd város nem rendelkezik ilyennel. Egy strandja van, de az is kicsi. A szabad fürdő építkezési mun­kálatait már a múlt évben meg­kezdték és három ütemben épül fel. Az idén elkészül a gőzfür­dő és a termálfürdő. Később egy nagy modern medencét is építenek. A régi fürdőház épüle­tét, mivel az már elavult, korszerűt­len, lebontják. hídépítés Uzdon egy új Sió-hidat építenek. Ehhez az állam támogatása több mint 700 000 forint. A földmunkákat a lakosság végzi el társadalmi mun­kával. A vasanyagot már a helyszín­re szállították. A híd megépítésével jelentős földterület megmunkálása válik könnyebbé. Sióagárdon a Sárvízen kell meg­építeni egy hidat. A híd tervei már elkészültek és jövőre megkezdik a híd építését is. ÉLELMISZER Az idei évben befejeződik a Szek­szárdi Kenyérgyár építése. A ke­nyérgyár költségei az idei évben el­érik a 2 500 000 forintot, összesen 4 500 000 forintba kerül a kenyér­gyár megépítése. B. F. — A Szekszárdi Fodrász KTSZ­ben a 41 szolgáltató tag mellett ki­lenc ipari tanulót is foglalkoztatnak. — Magyarkeszi községben 300 ház villamosítását kezdték meg. A vil­lanyoszlopokat társadalmi munká­val ássák le. — A dalmandi Béke Termelőszö­vetkezet tagjai elhatározták, hogy a hároméves mezőgazaaságfejlesztési terv keretében a meglévő egy ha­lastavuk mellé még kettőt létesíte­nek. — A decsi Vöröskereszt szervezet 1000 forintot adományozott a re- göly-majsapusztai öregotthon javá­ra. — A francia sajtgyárosok panaszt emeltek amiatt, hogy mindenki csak a bort énekli meg, a kiváló sajtnak pedig nem akad dalnoka. Megalakult Bogyiszlón a megye első, cigányokból álló termelési társulása Szombaton este a bogyiszlói ta­nácsházán tartott alakuló gyűlésen tizenhárom cigánycsalád megalakí­totta a megye első cigányok által létesített termelési társulását, a bo­gyiszlói zöldség- és növénytermelő szakcsoportot. A szakcsoport a köz­ségi földművesszövetkezet kert té- ben fog működni és főképp paprika­termeléssel foglalkozik majd. Az alapító tagok eddig is föld­műveléssel foglalkoztak, legtöbbjük helybeli gazdáktól vállalt évről év­re feles, illetve harmados paprikát, kukoricát, cukorrépát. Az új szak­csoport a tagok bevitt földjén kívül ^ a legeltetési bizottságtól és a községi tartalékföldből is kap földet. , Zenekart szerveztek, televíziós készüléket vásárolnak Kocsolán a KISZ-fiatalok A kocsolai KISZ-szervezet fiatal­jai öttagú zenekart szerveztek. A ze­nekar tagjai hetenként kétszer, szer dán és szombaton gyakorolnak. Sze­mes Béla helybeli pedagógus tanítja a zenekar tagjait a kottáról való ze­nélés fortélyaira. Jelenleg dob, klarinét, piszton, he­gedű és tangóharmonika áll az ifjú zenészek rendelkezésére. A zeneszer­számokat saját költségükön vásárol­ták. A zenekar első ízben az úttörőbál alkalmával szerepelt. A KlSZ-szer- vezet a közeljövőben televíziós ké­szülék vásárlását tervezi. A televí­ziós készüléket a kultúrház nagy­termében állítják fel. Kiosztották a jutalmakat és az okíevelekot a legjobb szekszárdi szőlősgazdák kőzett A szekszárdi borverseny ered­ményhirdetése szombaton este volt a Szabadság Szálló emeleti nagyter­mében. Mivel lapzártakor még tar­tott az ünnepség, így a vasárnapi számunkban csak röviden tudtunk beszámolni erről az eseményről. Meglepően nagy volt az érdeklő­dés a szekszárdi szőlősgazdák részé­ről az eredményhirdetés iránt. Mintegy 250-en jelentek meg az ün­nepségen, szőlősgazdák és hozzátar­tozók vegyesen. Ott voltak mintegy ötvenen a soltvadkerti szőlősgazdák küldöttei is, akik erre a napra kü­lön autóbusszal érkeztek Szekszárd- ra, hogy tanulmányozzák a szek­szárdi borvidéket. Megtekintették a Béke Termelőszövetkezet szőlészetét és behatóan tanulmányozták az egyéni gazdák szőlőtermelését és borkezelését, is. Az ünnepséget Simon József, a gazdakör elnöke nyitotta meg. Meg­nyitójában az üdvözlédfek mellett rö­viden ismertette a szekszárdi borvi­dék történetét: utalt a szekszárdi szőlőtermelés sokévszázados hagyo­mányára, hogy ezen okulva ismét minden erőt megfeszítve munkál­kodjanak a szőlőtermelés fel virágoz tatása érdekében. Ezután Csigi C-yörgy megyei borászati felügyelő ismertette a borverseny eredmé­nyeit, átnyújtotta az okleveleket és az értékes emléktárgyakat. Értesülé­seink szerint jóval több, mint 1000 forint értékű emléktárgyat osztottak ki a 12 díjnyertes között. A legjobb szőlőtermelőnek! járó vándorzászlót Simon. József a gazdakör elnöke kapta, aki a vörös borával nyert el­ső díjat. Részt vett az ünnepségen Jemey Pál tanár,., szőlész, akinek módjában állt több európai bortermelő or­szágot bejárni és a széleskörű ta­pasztalatai alapján jelentős tevé­kenységeit fejt ki a szekszárdi bor­vidék felvirágoztatása érdekében is. Most is sok hasznos javaslatot adott. Mindenekelőtt összehasonlításokat tett a külföldi és a szekszárdi bo­rok előállítási önköltsége között. Ró mutatott, hogy külföldön sokkal kul túráltabb módszerekkel gazdálkod­nak és ahhoz, hogy versenyképesek lehessünk a világpiacon, nekünk is rá kell térnünk azokra. Különösen kiemelte a szelektálás és a hegyköz­ségek alakításának jelentőségét. So­kat beszélt arról is, hogy milyen fontos a fiatalok megtanítása a leg­kiválóbb szőlőtermelési módszerek­re. Ezután ünnepi vacsora volt és el­kezdődött a borkóstolás, ugyanis minden gazda egy-egy demizson bor ral érkezett. A hivatalos versenyen 108 bor vett részt, de ezen az esten is bebi­zonyosodott, hogy ennél sokkal több olyan bor van Szekszárdon, amelyet nyugodtan lehet kiállításra vinni. 2331 hité halat fogtak tavaly Új tanyát építenek, bővítik a régit ax idén a Szekszárdi Horgász egyesület tagjai Vasárnap délelőtt 10 órakor tartot­ta évi rendes közgyűlését az Újváro­si Gazdakörben a Szekszárdi Hor­gász Egyesület. A közgyűlésen Ko­vács János elnök megnyitó szavai után Hepp József az egyesület tit­kára számolt be az egyesület múlt évi eredményeiről. Elmondta többek között, hogy míg 4—5 évvel ezelőtt Senke Valéria, megyénk nrszággynlési képviselője Kalaznnn Országgyűlési képviselő talán Kalaznón még so­hasem fordult meg azelőtt, nemhogy még miniszter. Most egy személyben kettő is. Perike Valéria, megyénk képviselője, művelődés ügyi miniszter az elmúlt napokban Kalaznón tar­tott fogadó napot. Ez alkalomból több mint húszán ke­resték fel problémáikkal a falu lakosai. Közben azt is tudomására hozták, hogy szeretnék, ha a kül- és bel­politikai helyzetről tájékoztatná a falu népét. Nagy készülődés lett erre a faluban. Az iskolás- gyerekek nagyszerű műsort adtak a békeestre zsúfolá­sig megtöltött kultúrház közönsége előtt. A békeest előadója Benke Valéria elvtársnő volt. Ismertette a legfontosabb kül- és belpolitikai eseményeket, majd beszélt egyik legfontosabb feladatunkról, a mezőgaz­daság szocialista átszervezésének jelentőségéről. Szám­adatokkal bizonyította a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét, amely dolgozó parasztságunk felemelkedésének egyetlen helyes útja. A meggyőző szavak termékeny talajra hullottak, mert a látogatást követő harmadik nap, az elmúlt hét péntekén öt taggal termelőszövetkezeti előkészítő bi- aobtsóg alakult Kalaznón. Magyar—szovjet baráti est Földes-pusztán Az elmúlt hetekben alakult meg megyénkben a 129. nőtanács. A megalakulás leglényegesebb része az, hogy olyan helyen, — Földes-pusztán alakult —, amely távol esik a kultúráltabb helyektől. Itt is úgy érezték, hogy szükség van összefogásra, mert jobban tudják segíteni a párt és a kormány célkitűzéseinek megyalósitásat, ha szervezettebben foglalkoznak a dol­gozó nők nevelésével, problémáik megoldásával. Az első erőpróbára is sor került az elmúlt napok­ban, amikor egy jól sikerült magyar—szovjet baráti estet rendeztek. Ez a baráti találkozó is elősegítette a népek közötti barátság, elsősorban a szovjet nép iránt érzett barátság elmélyülését. Nem véletlen eredménye ez a Földes-pusztai nő tanácsnak. Egyenes következménye a legszélesebbkörű anyagi és erkölcsi támogatásnak, amellyel a járás és község valamennyi szerve segítette őket. Rév András elvtárs, a paksi járási pártbizottság titkára például résztvett a találkozón, a helyi KISZ fiatalok műsorral segítették őket és lehetne sorolni tovább az állami gazdaság, a helyi szervek támogatá­sának számtalan jelét. csak egy szekrény és néhány könyv képezte az egyesület tulajdonát, ma közel 60 000 forint értékű vagyonnal rendelkezik. Horgásztanyája van az egyesületnek a hozzá szükséges fel­szerelésekkel együtt. A horgászta■ nya kihasználtságát és közkedveltsé gét bizonyítja, hogy naplójában az elmúlt évben UOO-an jegyezték be a nevüket. Élénk érdeklődés közepette hir­dette ki az egyesület titkára az el­múlt év fogási eredményeit, mely szerint a szekszárdi horgászok 2331 kiló halat fogtak: többek között 735 kiló pony tot, 135 kiló harcsát, 102 kiló süllőt. Az egy főre eső fogási átlag 7 kilogramm. A legtöbb halat, 175 kilogrammot Széki László fogta. Pontyfogásban a rekordot Csötönyi Benő érte el 49 kilogrammal. Széki László viszont 81 Icííó harcsát fogott Az egyesület ez évi terveiben sze repel többek között egy kút építése a horgásztanya közelében, valamint « meglévő horgásztanya bővítése és új tanya létesítése. Az építkezés kiadá­sainak fedezése érdekében az egye­sület tagjai az eddigi 50 forintos évi tagdíj helyett 100 forintos tagdíjat szavaztak meg a közgyűlésen. A rt ta során több felszólaló követelte, hogy az egyesület vezetősége tegyen lépéseket a Sió vize szennyezésének megszüntetése érdekében. Huszonnégynapi nyereségrészesedés Néhány héttel ezelőtt, amikor még az 1958-as év tervfeladatainak meg­valósításán dolgoztak a Furkópusztai Kendergyárban, arról írtunk, hogy a dolgozók előreláthatólag húsz napi nyereségrészesedést kapnak. A vég­leges számítások még nem készültek el, de már bizonyossá vált, hogy több napi munkabért kapnak nyereségré­szesedésként, mint a múlt évben. Az 1958 évi tervet túlteljesítették. Arról kaptunk értesítést, hogy 24 napi nye­reségrészesedést fizetnek ki azoknak, akik egész évben a gyárban dolgoz­tak. Számos dolgozó azonban még az átlagnál is több pénzt kap majd áp­rilis negyedikén — ekkor fizetik, ki a nyereséget — ugyanis hűségjutal­mat állapítottak meg a gyárban töl­tött évek arányában. Még egy hírt. közöltek a Kender- gyárból: megkezdték a kedvezmé­nyes textilutalványok kiadását. Het­venhat dolgozónak adnak ezer forint értékű textiláru vásárlásra jogosító utalványt, melyért csak 250 forint té­rítést kell fizetni.

Next

/
Thumbnails
Contents