Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 21. szám

Emlékeztető Két rövid óra Aparhanton s V ^ «-Leltár miatt zárva« táblát még sok bolt ajtaján lengeti a januári szél, a földművesszövetkezet irodáiban lázas munka folyik, a mér legkészítéssel vannak elfoglalva a számvitel dolgozói az egyéb napi munkájuk mellett. Ilyenkor a földművesszövetkezet vezetői nem valami szívélyesen fo­gadják a postást, félnek minden le­véltől, amely esetleg munkatöbble­tet diktál. »Már megint egy papír­ral több«, — mondják. Ezt a nem éppen megnyugtató körülményt fi- gyelembevéve írok a tagsághoz, a földművesszövetkezet aktíváihoz és választott vezetőihez,1 hogy a közel­gő idők feladatainak előkészítése, annak hangja — iktatás nélkül — hozzájuk eljusson. A SZÖVOSZ IV. kongresszusán el fogadott földművesszövetkezeti min­ta-alapszabály szerint az évi rendes mérlegbeszámoló tag-küldött és köz gyűléseket a naptári év végétől szá­mított 3 hónapon belül meg kell tartani . jVem korai még erről beszélni? Nem. Az idő nap-nap után múlik és észrevétlenül elérkezik a taggyűlések ideje és a kapkodásnak kongó ház az eredménye; a tagság váratlanul jövő kérdések elé van ál­lítva. Az.idén — már idejében — a föld művesszövetkezetek vezetőségei — az aktívák és alkalmazottak bevoná­sával — a korábbi mechanikus mun kát kiküszöbölve, megfelelő előké­szítő munka útján hasson oda, hogy a tagság minél nagyobb számban ve gyen részt a közgyűlésen, illetőleg a megválasztott küldöttek jelenjenek meg a küldöttgyűlésen. A téli időszakot kell felhasználni arra, hogy az aktívák felkeressék a tagságot, velük beszélgessenek el, ismertessék az őket érintő és érdek­lő legfontosabb kérdéseket. A föld­művesszövetkezet feladatát illetően kérjék ki véleményüket, javaslatu­Folyik az oktatás megyeszerte, sza­porodik az érdeklődők száma, gyara­podik szövetkezeti tudása a vezető­ségnek. Most látja sok választott vezetőségi tag, nem elegendő az, hogy eljárja­nak a gyűlésekre, hogy aztán ott gon­dolkozzanak egy-egy kérdésen órákig. Meg kell ismerkedni az alapvető szö- Vetezeti fogalmakkal, következetes tanulással az ismereteiket mindig előbbre kell vinni, amely mondhat­nám, egyedüli függvénye a szövetke­zet helyes, eredményes gazdasági működésének. A teveli fmsz választott szervei is örömmel vették tudomásul .a SZÖ­VOSZ azon rendelkezését, mely sze­rint a téli hónapokban a választott szervek tagjait oktatásban kell ré­szesíteni. Mindezt kifejezésre juttat­ják azok a hozzászólások, melyet az oktatás beindulásakor a jelenlevők elmondtak. Pl. Schmidt Nándor fel­ügyelőbizottsági elnök elmondta: „Igenis szükségünk van erre vala­mennyiünknek, mert munkánkat a szövetkezet érdekében csak úgy tud­juk eredményesen elvégezni, ha is­merjük jogainkat és kötelességeinket. Elmondta, hogy az első előadás alkal­mával is nagyon sokat tanult, és kát, ezáltal is biztosítsák a részvé­telüket, segítsék elő tevékeny köz­reműködésüket. A földművesszövetkezetek veze­tői az aktívákkal való tanácskozás után a tőlük kapott anyagok alap­ján állítsák össze a beszámolót és azután kibővített vezetőségi ülésen tárgyalják meg és úgy terjesszék a küldött, illetve közgyűlések elé meg vitatásra. A szövetkezet vezetősége töre­kedjen arra, hogy a tagság mi­nél nagyobb része ismerje a föld­művesszövetkezet ügyeit, felsőbb szervek olyan határozatát, amelyek az általános szövetkezeti munkát, menetet irányítják. Ezért a rendel­kezésre álló anyagokat — amelyben a határozat jelent meg — juttassák el minél több földművesszövetkeze­ti taghoz. A földművesszövetkezeti tagság viszont ezekre kell,, hogy rea­gáljon, az eddiginél sokkal tevé­kenyebben kapcsolódjék be a mun­ka értékelésébe és a feladatok ki­alakításának vitájába. A tagság a földművesszövetkezet­re helyileg háruló feladatokat szin­te tanulmányozza, hogy a javasla­taik alapján a földművesszövetkezet az 1959. évi programját kialakíthas­sa, amelyet amugyis a tagság elé kell terjeszteni megvitatás és jóvá­hagyás végett. A szövetkezeti demokrácia bizto­sítja a tagok jogainak gyakorlását és a tagság szerezzen is érvényt az alapszabály idevonatkozó előírásai­nak. Persze itt a tagok alapszabály­szerű kötelezettségeinek kihangsú­lyozásáról se feledkezzünk meg, amelynek érvényesítésével szélesít sék ki a vezetőség és a tagság na­gyobb mértékű felelősségét, a va­gyonvédelemben való helytállás, ja­vítsák és szélesítsék ki a társadalmi ellenőrzést. (Folytatás következik.) BALSAI LÁSZLÓ sok újat hallott. Ugyancsak Propszt József igazgatósági elnök is ezt jut­tatta kifejezésre, amikor kérte a vá­lasztott szerveket, hogy minden eset­ben jelenjenek meg az oktatáson. A hozzászólásokból is az tűnik ki, hogy a választott szerveket érdekli a szövetkezet problémája, és amikor a szövetkzeti demokráciáról volt szó, elmondták, hogy nem egyszer a fel­sőbb szervek nem tartották be a szö­vetkezeti demokráciát, megsértették azt. Elmondták, hogy ők éreznek fe­lelősséget a szövetkezet iránt, csak javaslataikat és az általuk hozott ha­tározatokat — amennyiben az felsőbb rendelkezésekbe nem ütközik — a felsőbb" szervek ne húzzák keresztül. Az oktatás anyagának ismertetése után elmondták, hogy bizony még nagyon sokat kell tanulniuk, hogy hivatásuknak eleget tudjanak tenni minden vonatkozásban. Azt szeretnénk, ha a jó szervező munka eredményeként a választott szervek valamennyi tagja minden esetben megjelenne az oktatáson, hogy a hosszú téli estéket szövetke­zetünk érdekében minél eredmeriye- sebben tudjuk kihasználni. Ez a ké­résünk valamennyi szövetkezet vá­lasztott szerveinek tagjaihoz is. Nagyvejke felől érkezik az autó­busz Aparhantra, s a szokottnál is több utast hoz magával. A földmű­vesszövetkezet körzeti igazgatóságá­nak tagjai Nagyvejkéről jöttek, hogy a SZÖVOSZ Elnökségének november 18-iki határozata alapján a földmű­vesszövetkezeti vezetőségi tagok ré­szére rendezett oktatásban résztve- gyenek. Az oktatás több mint két óra hosz- szat tartott; szó esett a tagság rész­vételéről a vezetésben, az alkamazot- tak és a tagság kapcsolatáról és egyéb munkaügyi kérdésekről. Az előadás után igen sok hozzászólás is volt. Szakács Lajos elvtárs javasolta, hogy a legközelebbi oktatás legyen Nagy- vejkén, hogy a szövetkezet vezetősé­gének aparhanti tagjai megismerjék a szövetkezetükhöz tartozó nagyvej- kei boltot, italboltot, felvásárló he­lyet, mert még egy esetben sem vol­Népgazdaságunknak fnnlos a selyemgubó 1956 után a földművesszövetkeze­tek fokozatosan fejlesztik mezőgazda- sági tevékenységüket, amelybe a szer­ződéses növénytermelésen, gépi mun­kákon és egyebeken kívül fontos he­lyet foglal el a selyemhernyótenyész­tés is, amelynek szerződtetését ez évben már a földművesszövetkezet végzi. így a mezőgazdasági jellegű fela­datok egy kézbe csoportosulnak és községenként a földművesszövetke­zetek termelési felelősei fogják ősz- sze a munkát. A selyemhernyóte­nyésztésre vonatkozó szerződéseket is a termelési felelősök kötik meg a te­nyésztőkkel. A kölcsönös szerződési feltételek­ről és kötelezettségekről röviden el­mondhatjuk az Országos Gyógynö­vény és Selyemgubóforgalmi Szövet­kezeti Központ tájékoztatását: Az érvényben levő selyemgubó át­vételi ára a következő: I. és II. osztá­lyú nyersgubó egységesen 32,50 Ft kg-ként, míg a III. osztályú gubó 5 Ft. Tolna megyében megvan minden adottság a kifizetődő és rövid, négy­öt Hétig tartó selyemtenyésztéshez, mert elegendő eperfa áll rendelkezé­sére a termelőknek. A meglevő eper­faállomány utánpótlásáról is gondos­kodás történik zárt epreskertek for­májában, amivel a selyemtenyésztést korszerűbbé tesszük. A mai termelési feltételek mellett rövid egyhónapos munkával 1500— 2000 forint kereset könnyen elérhető minden befektetés nélkül, mert a se­lyemhernyó és tenyésztéséhez szük­séges papírt ingyen adja a termeltető vállalat. ÚJ KÖNYV Dr. Domány Imre: SEMMELWEIS KÜZDELMES ÉLETE A TUDOMÁNYOS IGAZSÁG SZOLGÁLATÁBAN Semmelweisről úgyszólván nincs magyar nyelven írott összefoglaló tudományos életrajz. A hiteles for­rásmunkák és önálló kutatások alap ján megírt munka arról győz meg, hogy a szerző megoldotta e célkitű­zést. Világos meglátással foglalko­zik Semmelweis személyével és sze­repével, megragadja azt a maga ko­rában végzetes emberi és tudomá­nyos tragédiáit, amit abban a korban csaknem valamennyi igazán nagy­szerű tudóstársa végig szenvedett. tak Nagyvejkén az egységeket meg­tekinteni. Lovász Béla elvtárs javasolta, hogy ki kellene szélesíteni az oktatást, a helyes áruátvételre, felvilágosítást kellene adni a panaszkönyv haszná­latára és több esetben kellene a szö­vetkezet vezetőségét tájékoztatni a helyes, jó vezetésről. A későbbi hozzászólások folyamán már nemcsak az oktatásról volt szó. Megemlítették a szövetkezet eddig el­ért eredményeit, de a még meglevő hibákat is. Megemlítették, hogy a szövetkezetnél a munka lényegesen megjavult Mézes András ig.-elnök elvtárs vezetése alatt, de még van tennivaló, nem is annyira a szövet­kezetnél, mint a nagykereskedelmi vállalatok hiányos áruszállításainak megszüntetéséért, viszont azt is fel kell számolni, hogy a darabárus-járat nem viszi vissza a göngyöleget és ezért a szövetkezetnek súlyos pénze­Az új esztendő első napjaiban visszatekintünk az elmúlt egy év munkájára és értékeljük a földmű­vesszövetkezetek mezőgazdasági üzemágainak elért eredményeit, el­sőnek és legjobbnak kell megemlíte­ni a Pálfai Földművesszövetkezet üzemágának jó munkáját. Örömmel lehet megállapítani, hogy éves terv­feladatait mindenből teljesíteni tud­ta. Gépimunka-tervét, mely új fel­adat volt a szövetkezet életében, 128,5 százalékban teljesítette. Szabó János agronómus jó szervező mun­kájához nagyban hozzájárult a Nagy dorogi Gépállomás is, minden időszakban ki tudta elégíteni erőgé­pekkel a falu parasztságának igé­nyét, ami a földművesszövetkezet és a gépállomás jó kapcsolatát dicséri. Bár itt meg kell jegyezni, hogy a gépállomás részéről a földműves­szövetkezethez beosztott erőgép­kezelők kifogástalan munkát és nagy szorgalmat tanúsítottak. A gépi munkákkal kapcsolatos ad­minisztrációjukat, ami a földműves­szövetkezet pénzügyi gazdálkodásá­ra nagy mértékben kedvező, vagy kedvezőtlen irányban befolyást gya­korolhat, pontosan, napra készen ve­zették. Szerződtetési tervüket — ami a községhez viszonyítva magasnak mondható, 322 kát. hold — már most A Sárszentlőrinci Földművesszö­vetkezet nőbizottsága a közelmúlt­ban áru- és divatbemutatóval egy­bekötött teaestet tartott, melyen az érdeklődés nagy volt. A nettó be­vétel összegét mosógépvásárlásra fordítják. A nőbizottság vezetőségét újjáválasztották és olyan ígéretet tettek, hogy agitációs munkával is se gítségére kívánnak lenni a földmű­vesszövetkezetnek a részjegy« és a tagszervezésben. Elhatározták, hogy meglátogatják a földművesszövet­kezet tagjai közül a hátralékosokat és részjegyük kiegészítésére felkérik őket. * A Bikácsi Földművesszövetkezet nőbizottságának elnöke elmondta, hogy munkáját egyáltalán nem se­gíti senki, sem a helyi tanács, sem két kell kifizetnie göngyöleghaszná­lati díj címen. Pl. Aparhanton az 1. sz. italboltban 380 liter demijon van már három hete elkészítve visszakül­désre, és a túrajárat nem viszi visz- sza. Itt is megkérdezzük az illetéke­sektől, vajon a göngyöleg visszaszál­lítási rendelkezések nem vonatkoznak a túrajáratot kísérő dolgozókra? Sze­rintünk igen, sőt nemcsak hogy vo­natkoznak rájuk a rendelkezések, ha­nem a göngyölegek visszaszállítása az ő kötelességük. Selyem Ambrus, Cseri Lajos és Gecző elvtársak ugyan nem szóltak hozzá, viszont előadás alkalmával a hozzászólásoknál bólogatással helye­selték az eredmények és a hiányos­ságok felvetését. Ebből az oktatásból a tanulság az, hogy szövetkezeteink vezetőségi tagjait érdeklik az okta­tási témák, el kívánják sajátítani a vezetés módszereit. —r —e teljesítették. Ennek a feladatnak végrehajtásában dicséret illeti a földművesszövetkezet dolgozóit, igazgatósági tagjait, akik személyes példamutatásukkal is hozzájárul­tak szép eredményük eléréséhez. Az üzemág működése folytán fel­lendült az ipari növények termesz­tése, cukorrépából 150 százalékkal többet termelnek, mint 1958-ban. Kedvezően alakult a kender, rici­nus termesztése is, ami által na­gyobb jövedelem biztosítható, és nem utolsó sorban a népgazdaság ez irányú tervteljesítéséhez is hoz­zájárulnak. Az alacsonyabb típusú társulások szervezését sem hanyagolták el más fontos feladatuk mellett. Az ősz fo­lyamán három szakcsoportot alakí­tottak 61 kát. holdon, 34 taggal. Szervezés alatt van a tejszövetkezet is, melynek létrehozásával az állat- tenyésztés fellendítését és jövedel­mezőbbé tételét kívánják elérni. A fentiekből joggal lehet azt a következtetést levonni, hogy az üzemág működése óta a falu pa­rasztságának életében a szocialista társadalom követelményeinek meg­felelő változást idézett elő, melynek további előrehaladásán fog a jövő­ben is munkálkodni. Térmeg Sándor a helyi pártszervezet és ugyanezzel a véleménnyel volt a földművesszö­vetkezet vezetőségéről is. A megyei értekezleten is felvetette ezt a prob­lémát és azt is, hogy kik akadályoz­zák őket ebben a munkájukban. * A Magyarkeszi Földművesszövet­kezet nőbizottsága nem működik, Ugyan a nőbizottság elnöke részt vesz az igazgatósági üléseken, de a nőbizottság többi tagja nem kapcso­lódik bele a munkába. A legutóbbi ülésen elhatározták, hogy januárban rendeznek egy tea-délutánt, s egy varró tanfolyam szervezését is meg­kezdték a nők körében. így talán a megfelelő támogatással a magyar­keszi nőbizottság is be tudja tölteni feladatát. Téli esték oktatásáról Ev végi számvetés Női dolgok .. .

Next

/
Thumbnails
Contents