Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-21 / 301. szám

Szélesítsük ismereteinket - neveljük tudásunkat gazdálkodása című témakör csak feb ruár első napjaiban kerül tanulmá­nyozásra. Itt aprólékosan tárgyalják meg a szövetkezeti vagyon: álló- és forgóeszközök forrásait, a pénzgaz­dálkodást, beruházást, hiteleket és kamatokat. Megismerkednek a szö­vetkezet vezetői az előadások során az értékkezelők rendszeres elszámol­tatásával, raktárak, boltok ellenőr­zésével, a raktározás módjaival. Végül előadássorozatok beszélnek a szövetkezeti vagyon növekedésé­ről, gyarapításáról, költséggazdálko­dás, bérelszámolás, létszám- és bér­alapgazdálkodás, a tiszta felesleg felosztásáról. ■ társadalmi ellenőrzés fontos­m sága és kiszélesítése kerül utolsó témaként megtárgyalásra. Nem azért maradt utoljára, mert fontossága szerint ez a hely illeti meg, hanem azért, mert ahhoz, hogy ellenőrizni, vizsgálatot lefolytatni egyszerűbb ügyekben is bárki, a vá- lasatott vezetőség tagjaiból eredmé­nyesen tudjon végezni, szükséges, hogy a fentebb említett előadásokat végighallgassa, azokat szinte meg­tanulva sajátítsa el. Természetesen ezekután a válasz­tott vezető testülettől jobb munkát várhat a tagság, nyilván sok olyan kérdéshez tudnak hozzászólni isme­reteik birtokában, amely előbbre viszi úgy gazdaságilag, mint politi­kailag a földművesszövetkezeti moz­galmat, képes lesz megoldani azokat a nagy országos összefogást jelentő feladatokat, amelyek gyökerestől ki­tépve a múlt hibáit, átreformálják, átalakítják a falu életét, szocializál­ják mezőgazdaságunkat. Nagy munka vár szövetkezeteink vezetőire az elkövetkezendő időkben és éppen ezért munkájukban ezzel segíti a MÉSZÖV őket, és egészen biztos, hogy ennek az oktatásnak a befeje­zése fordulópontot jelent minden sző vetkezet életében és a tanfolyam si­kerességéről a jó gazdasági eredmé­nyek tesznek majd tanúbizonyságot. — I —ó irányítását, a határozatok végrehaj­tásának és ellenőrzésének megszer­vezését, valamint az ügyrendi és ad­minisztratív feladatok végzését. E témában kerül előadásra és tanul­mányozásra az a pont, amelyben elemzik a tagság részvételét a veze­tésben, az alkalmazottak és a tagság kapcsolatát. Mindezekhez irányadó a IV. Kongresszus határozata, a földművesszövetkezeti alapszabály, az OFT határozata és a SZÖVOSZ rendelkezései. H második témakör foglalkozik *■ a földmüvesszövetkezetek fel­adataival, a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésében. A párt agrár­téziseiből különösen a párt politiká­ja, a parasztság egyes rétegeivel kap­csolatban a mezőgazdasági termelés fejlesztésének főbb feladatai a mező gazdaság szocialista átszervezésének módszerei, a lenini szövetkezeti elv alapján. A földművesszövetkezeti mozgalom feladataiban tárgyalják a társulások, szakcsoportok szervezé­sét, azok jelentőségét, valamint a szakcsoportok belső irányítását és életét, ismerteti a saját erő növelé­sét, a közös alapok létrehozását. Az oktatás az 1959-ik évre húzó­dik át és a földművesszövetkezetek H Földművesszövetkezetek Tolna Megyei Szövetségének Köz­pontja az egész megye szövetkezetei­hez körlevelet küldött, mellékelve a körlevélben tárgyalt oktatási ter­vet. A földművesszövetkezetek válasz­tott vezetőségének ahhoz, hogy mun­káját, a rájuk háruló feladatokat sikeresebben oldhassák meg, na­gyobb biztonsággal nyúljanak az el­intézésekre váró kérdésekhez, elen­gedhetetlenül szükséges, hogy olyan oktatásban vegyenek részt, amely szövetkezeti elméleti tudásukat emeli és a vezetés bizonytalanságait megszünteti. Földművesszövetkezeteink válasz­tott vezetői részére már több ízben tartottunk szövetkezetenként hosz- szabb-rövidebb oktatásokat, amelyek nek kétségtelen, voltak eredményei, de talán a témakörök egyoldalúak voltak, és a földművesszövetkezet életében sok gyakorlati problémára nem adtak kielégítő választ. A jelen oktatási terv témakörei tartalmazzák mindazokat a kérdése­ket, amelyek a földművesszövetkezet munkájában ma a legidőszerűbbek. Az első téma a földművesszövetke­zetek gazdasági és választott vezető testületének vezetési módszereit tár­gyalja. Ezen belül, fölbontva tár­gyalja át a vezetés módját, az igaz­gatósági ülések rendszerét és leveze­tését, az igazgatóság munkájának AKAMPAI Kezdjem úgy e pár sort; szomorú, hogy kampánynak kell nevezni azt a munkát, amely éveken át folyama­tos szövetkezetpolitikai feladat kell, hogy legyen, vagy azt írjam hosszú sorokon át; mi a jelentősége és mi a célja ennek a munkának? Nem. Valószínűleg nemcsak a földműves­szövetkezet tagsága, hanem a vá­lasztott vezetők közül is akadnak né- hányan, akik elolvassák a szövetke­zeti oldalt, így hát pár sort, ami észrevétel, vagy italán tanács, ő ne­kik írok. A harmadik negyedévi taggyűlése­ken több földművesszövetkezetnél jegyzőkönyvbe rögzítették: „a tagság, a visszatérítés bizonyos százalékát felajánlotta valamilyen szövetkezeti létesítmény céljára.” Feltétlenül szükséges azonban tisztázni, a tag­ság hozzájárulásával nem csupán az állami hitelek mentesítése a cél, nem is lehet az, mivel ez elenyésző száza­léka az állam által nyújtott anyagi támogatásnak, hanem elsősorban az, hogy ezzel is aktívabbá tegyük a szö­vetkezeti tagságot, jobban bevonjuk a szövetkezeti ügyekbe és nem utolsó sorban a felelősségérzetüket ezzel is fokozzuk. A taggyűléseken történő felajánlá­soknál azonban a gyakorlat az, hogy egy-két szövetkezeti tag részéről tör­ténik meg a felajánlás, a tagság nagyrésze vagy egyáltalán nem, vagy kisebb mértékben nyilvánítja véleményét. Ez sérti a szövetkezeti demokráciát. A szövetkezet vezetőinek azt a gya­korlatot kell követni az ilyen fel­ajánlásoknál, a kényelmesebb mód­szer helyett, hogy a szövetkezeti tag­ság felajánlását egyenként vegyék figyelembe, vagyis a visszatérítések minden esetben a kifizetések után egyenkénti felajánlással kerüljenek vissza a szövetkezethez befizetésre. Ennek során, mivel célrészjegyet je­gyeznek, a tagság anyagi érdekeltsé­ge is fokozottabban növekedni fog. Ehhez azonban az szükséges, hogy a vezetőség ismerve a szövetkezet tel­Új lendület a nőmozgalomban December első napjaiban me- gyeszertg vitték szét a földműves- szövetkezetek nőbizottságainak tag jai a megyei értekezleten megbe­szélteket. A sok beszédnek... — na nem, nem sok az alja, hanem sok hasz­na volt, amelyet Kocsolán már gyümölcsöztetnek is az asszonyok. E hó 10-én este tartotta kibőví­tett' ülését a nőbizottság, ahol a már meglévő tagokon kívül több parasztasszonyt is meghívtak. A nőbizottság tervét kiegészítet­ték még azzal, hogy farsang ide­jén egy jelmezbált tartanak és később egy divatbemutatót. Nagy lelkesedéssel fogadták a nőbizott­sági tagok annak gondolatát, hogy december 28-án találkozót szer­vezzenek, szovjet családok meghí­vásával. Úgy határoztak, hogy a vadgazdaságtól kérnek segítséget egy jó vadas vacsora elkészítésé­hez. Jelenleg a nőbizottság szervezé­sében egy főzőtanfolyam működik, ahol 21 nő vesz részt. A tanfo­lyam ideje tizenkét estéből tevő­dik össze. Az ő példájuk nyonián szervezi főzőtanfolyamát a dal- mandi nőbizottság is, amelyet rö­videsen beindítanak. A kocsolai nőbizottság újjává­lasztott vezetőségi tagjai között van Pintér Jánosné mint elnök, Lázár Albertné, Vetési Lajosné, Pető Antalné, Varga Gyuláné mint vezetőségi tagok, póttagok: Feny­vesi Mártonné és Groszmann Zsig mondné. Az újjáválasztás után a nőbizottság elnöke megköszönte az asszonyok bizalmát és bejelentette hogy szívvel-lélekkel fogja kép­viselni és szervezni a földműves­szövetkezeti nőbizottság munká­ját, de a kollektívától segítséget kér, hogy egyes feladatok elvé' zé* sében minden nőbizottsági tag résztvegyen, hiszen ez minden nő­nek egyformán érdeke. Felkérte az asszonyokat, hogy mindenki te vékenyen vegyen részt abban a munkában, amely a földművesszö­vetkezeti mozgalom fejlődését je­lenti, tagságának érdekeit szolgál­ja. Mutassák meg az asszonyok Kocsolán is, hogy tudnak és akar­nak is dolgozni. Cím: MÉSZÖV Szék szard A mai napon, december i7-én m egtartott FJK igazgatósági ülésen megtárgyaltuk az újonnan megalak ült alacsonyabb típusú szövetkezeti formák működési engedélye iránti ké relmét. így az 1958. december 17-i igazgatósági ülés az alábbi alacsonyabb fokú szövetkezeti formák műkö­dését hagyta jóvá: Döbrököz Tejszövetkezet 60 taggal, Várong Pinceszövetkezet 25 tag­gal, Kocsola FISZ 11 taggal, Dalma rid Cukorrépatermelési Társulás 65 taggal és Gyulaj szintén Cukorrépát ermelési Társulás 20 taggal. Ezenkívül még ez évben megalakul a tejszövetkezet Szakcs, Nak és Kurd községekben. FISZ-t Szakcs, Nak és Gyulaj községekben hozunk létre FJK főagronómus Dombóvár Aranyvasárnap — vásárnap Az érdeklődés — minden vonalán c. kiskereskedelemnek — egyformán nagy a vevőközönség részéről. Bolt­jainkban olyan áruk is megtalálha­tók bőséggel, amelyek a közelmúlt­ban még mint hiánycikkek szerepel­tek. Ez nemcsak kereskedelmünk jobb szervezését jelenti, hanem azt is, hogy népgazdaságunk az ésszerű termelés terén, figy elemben éve a növekvő életszínvonal által eléjük állított követelményeket, ma már jejlettebb módszerekkel, jobb ter­meléssel és jobb munkamódszerek­kel sokkal többet tud nyújtani, mint a korábbi években. Azt, hogy a kereskedelmünk föld­művesszövetkezeti vonalon erősödik, és jó működése mellett gazdaságos is, nem utolsó sorban köszönhetjük azoknak a földmüvesszövetke'eti ta­goknak is, akik észrevételeiket, ta­pasztalataikat, jól megfontolt javas­lataikat a vezetőség tudomására hozták gyűléseken, vagy a bolti pa- naszkönyveken keresztül. Nagy se­gítséget nyújtanak a földművesszö­vetkezetek boltosbizottságai a ke- reskedjelem irányításában. Bekap­csolódásuk eredményeképpen sok olyan hiányosság került felszínre, amely rontotta a földműves szövetke­zet gazdásági és erkölcsi eredmé­nyeit. Természetesen a jövőben még in­kább támaszkodni kell a földműves­szövetkezetek vezetőinek a boltos­bizottságokra, mivel a mezőgazdaság átszervezésével kapcsolatos teendők — mint ismeretlen új feladatok — nagymértékben lefoglalják a veze­tőség munkaidejét, és ahhoz, hogy a kereskedelem münden területén zökkenőmentesen menjen a munka, ne okozzon zavart az áruhiány, vagy szervezetlenség, ahhoz a feltételeket az aktív boltosbizottsági tagoknak kell biztosítani. Ma már kevés az olyan földmű­vesszövetkezet, ahol nem milliós áru_ készletről beszélünk. Ennek egy ré­szét a tagság biztosítja a részjegyek ben lefizetett forintjaival, de nagy­része még mindig állami pénz, ál­lami segítség. Tehát azért a sok szép új üzletért, a sok-sok áruért tartozásunk van államunk felé, és a vásárlások mellett arra is kell gon­dolnunk, hogy a földművesszövetke­zét boltjában hagyott forintjaink csökkentik a szövetkezet tartozását és egyben emelik a földművesszó- vetkezet vagyonát. A vásárlástól kicsit elkalandoztunk ugyan, de talán szükséges is néha belenézni a dolgok miértjébe ahhoz, hogy értékelni tudjuk azt a fárad­ságos munkát, amelyet a földműves­szövetkezeti tagság érdekében tett. vagy tesz a vezetőség, hogy ne csak ilyenkor karácsony táján, hanem egész éven át úgy álljon rendelke­zésére a vásárlóknak minden szö­vetkezeti bolt, mint aranyvasár­napon. hogy megszabott terveiket ezideig szép sikerrel, eredménnyel teljesítet­ték és a tervteljesítésben ezúton sem akarnak lemaradni. Az, hogy ki­váló, illetőleg országos első legyen a megye takarékszövetkezeti vonalon, természetesen nagyrészt a vezetősé­gen, de nem utolsó sorban a takarék­szövetkezeti tagságon múlik. Úgy lát­szik eddig, hogy a tagság épp oly lelkesedéssel küzd ezért az esélyért, mint az igazgatóság, vagy felügyelő­bizottságok. A felhívás is — amiből a címet vettem — a takarékszövetkezeti moz­galomban a mozgalom előtt álló egyik legfontosabb feladatot emeli ki, a betétállomány növelését. A második félévi versenyszakaszban megyénk takarékszövetkezeteinek betétállo­mánya előirányozta a hárommillió forintot, amelyet ezideig 83,4 száza­lékra teljesítettek. Ez a versenysza­kasz rövid időn belül lezárul, s alig 15 nap áll rendelkezésünkre, hogy a hátralévő lemaradást behozzuk. Ezért a felhívásban a MÉSZÖV igazgatósága felkéri a takarékszövet­kezetek vezetőségeit, dolgozóit, tag­ságát az érintett földművesszövetke­zetek vezetőségeit, hogy a még hátra 'évő időben hassanak oda munká­jukkal, hogy a hárommillió forintos előirányzatot elérjék és az országos első helyezésüket is megtarthassák. Megvagyunk győződve arról — foly tatja a felhívás —, hogy ezen felhí- ’'ásunkait magukévá téve. a takarék szövetkezetek vezetőségei, dolgozói, ' a földművesszövetkezetek vezetőségei , megsokszorozódott erőfeszítéseket ''esznek, lelkiismeretes, széleskörű, felvilágosító munkájukkal elérik a kitűzött cél megvalósítását, nem .utolsó sorban takarékszövetkezete­ink anyagi alapjainak növelését és megyénk takarékszövetkezeti mozgal mának további kiszélesítését. — ó. — Ï Decemberi szürkeség üli meg c \reggelt, és bár az idő hirtelen, szin­tté egy meleg lehelettel véget vetet! la disznóvágásokra szánt fagyos na- époknak, az emberek mégis felhaj- itott gallérral sietnek az utcán, hó- inuk alatt karácsonyfa, vagy sza'on- f cukor illatú csomag. Kirakatok élőt1 fférj és feleség hosszan nézegetik c \sok ajándéknakvalöt, a boldog vő ?legény menyasszonyának akar vá­lasztani valami különleges szépet... à Választani nehéz, mert a válasz- itek nagy. A korszerű kereskedelem tkövetelményeinek megfelelően áll­anak a vevők rendelkezésére a fold­i művesszövetkezeti boltok. Az ünne- ivekre megyénkben tizenegy új, min­iden igényt kielégítő szaküzlet várja »a vásárló közönséget, továbbá hu- \szonegy boltot korszerűsítettek, újjá­építve, új berendezéssel és raktár 1helyiséggel ellátva. ^ Az alapos körültekintés és felnié- )rés alapján létesült Bonyhádon epj, S úi rövid-kötött szaküzlet, Duna földváron egy új méteráru és kon­fekció bolt, Kajdacson új iparcikk (bolt, Sárszentlőrincen ruházati bolt. jPakson cipőbolt, Sárpilisen, Szedre- pen és Iregszemcsén, valamint Hő- )gyészen új vegyes boltok, Bátaszé- (ken üveg és porcelán bolt, F addon (rövid-kötöttáru bolt és Nagydorogor 1 a ruházati boltot pedig korszerüsí- j tették. Szekszárdon, Dombóváron és iTamásiban iáértékelt áruk boltját is ' megnyitották. \ Eav felhívásból A megyénkben fiatal még a taka­rékszövetkezeti mozgalom, de úgy j látszik, létjogosultságát mindenféle- I képpen bizonyítja az a körülmény, jes belső munkáját, a tagság közöt megfelelő felvilágosító munkát fejt sen ki. Ne felejtsük el azt sem, hogy sze mélyes felajánlásokkal elérjük a tag ság körében azt, hogy sokkal mara dandóbbá válik szövetkezetük anyag alapjának erősítése tekintetében. A választott vezetőknek ennyit ehhez a kérdéshez. —n —n * i

Next

/
Thumbnails
Contents