Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-03 / 285. szám

1958 december 3. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 ß'fttß'CtßiC in. El a párt Kommunisták a tömegek között Fekete sötétség van, csak halvá­nyan világít egy utcai villany gyenge lámpája. Sajnálják az urak a sze­gény néptől még a villanyfényt is. A kisváros peremén a Hrabovszky utca sarkának kicsiny háza egymás­után nyeli el az embereket. Minek megy ennyi ember este a pékhez, hisz mindig már nappal elviszik tő­lük a süttetők a kenyeret. No meg aztán nem férfiak, hanem asszonyok többnyire a kenyérvivők... A szo­bában úgy látszik sakkpartira gyü­lekeznek. El is kezdik, bár a játé­kosok közül többen nyugtalanok, sűrűn figyelik a falon ékeskedő régi órát. Mikor már alig férnek a kis- szobában, csendben, óvatosan a pin­cébe vonulnak. Egyikük a rádión babrál, majd a szinte áhitatos csend­ben, felhangzik a jól ismert jelzés és a moszkvai rádió magyarnyelvű adása megkezdi műsorát. Figyelik mindnyájan, igyekeznek jól agyukba vésni a hallottakat, a tennivalókat. Jegyzetelni tilos. * * ‘ * A lehetőségekhez képest, széles­körű tömegmunka bontakozik ki. A kommunista sejt tagjai közvetlenül és közvetve minden alkalmat fel­használnak, hogy nyitogassák az egy­szerű emberek szemét, ráébresszék őket helyzetükre és ellenállásra, harcra buzdítsanak. Kiosztják a feladatokat. Egyikük a Szakály-féle pékségben beszélget el a parasztasz- szonyokkal és férfiakkal a jogtalan­ságról, a nyomorúságról. A másikuk az 1919-ben szerepet vállalt, tiszt­séget viselt, haladó gondolkodású emberekkel — mint Taksonyi János, Hemm József és Váczi István — teremt kapcsolatot. Elmennek a le­gális gyűlésekre, ott is igyekeznek elhinteni a szónokok és az általuk mondottak iránt a bizalmatlanság magját. Megtalálják a közös nyelvet Mül­ler László antifasiszta mérnökkel. Ügyesen, az éberen figyelő csendő­röket, nyomozókat kijátszva, be­épülnek a különféle legális tömeg­szervezetekbe is. így Prantner József — mint fiatalember — a Legény- egyletben, az egyik iparos az Ipar­testületben magyarázza, képviseli a párt igazát. A helyzetnek megfele­lően csak nagyon ügyesen, körülte­kintően, óvatosan lehet működni jól megnézve, kinek mit lehet mondani, sokszor mintegy „beléültetni a bo­garat a fülbe.” Az akkor ellenzéki legális függet­len kisgazda párttal kialakítják a kapcsolatot és erősítik — nem is kismértékben — a kisemberekben meglévő úr-ellenséget, tőkésgyűlöle­tet. Hogy milyen eredménnyel jár ez, mi sem bizonyítja jobban, minthogy az egyik ügyvéd nyilvános gyűlésen tartja szükségesnek kijelen­teni: „Nem igaz az a vád, hogy a szekszárdi kisgazdák úrgyűlölők.” A 20—30 év közötti fiatal kommunis­ták jól meggondolva, ügyes érvelés­sel bizonygatják, hogy Eckhardtóí nem várhatnak semmit, hiszen meg­mondta világosan a földreformról, miszerint „úgy akarunk földrefor­mot, hogy abból egy magyarnak se legyen kára.” A szavalni tudó sejt- tagok háborúellenes, demokratikus Egy vasárnap a bonyhádi HÍREK Van, de még sincs A bonyhádi úttörőházban vasár­naponként a bonyhádi gimnázium KISZ fiataljai tejesítenek szolgála­tot. Ök Irányítják az egésznapos programot, kezelik a vetítőgépet és a rádiót. Az úttörőház ilyen irányú működését az elmúlt vasárnap kezdte meg. A »kezdő« lépés sike­rült. Már a reggeli órákban vidám, hangos gyermekcsoportok tartottak az úttörőház felé. A meleg termek­ben az asztalok mellett mindenütt pajtások játszottak. Barátságos, vi­dám, szinte családi hangulat uralko­dott. A belépő két fiú-rajvezetőnek is az volt a benyomása, hogy most egy nagy család tagjai közé lépett. Minden asztal foglalt volt, mert a pajtások izgalmas »gombfoci« mér­kőzéseket bonyolítottak le. A sakk­táblák fölé töprengő arcok hajoltak. A társasjátékok lapján tompán kop- pant a dobókocka és a szemekben csillogott a játék boldog izgalma. Az ajtó pedigt egyre gyakrabban nyílt, egyre többen jöttek. A rajvezetők felállították a teniszasztalt, a szom­szédos szobában megszólalt a rádió. Nemsokára lekapcsolták a rádiót •és kezdődött a filmvetítés. Előadás­ra került: »Tamás bátya kunyhója«, »Maugli a farkasok fia«, »A csoda­A franciák négyezer jelölt közül választották az új parlament 465 tagját. A jelöltek között csak 65 nő szerepelt. Az 1956-os választásokon S54 nőjelölt közül 19 érkezett be. Érdekes újítás, hogy a választási törvény értelmében minden jelölt­vek helyettest is kellett állítania arra az esetre, ha a képviselőből miniszter lenne, vagy ha időközben meghalna. A France Soir szerint a legtöbb jelölt valamelyi családtag­ját, legtöbbször feleségét állította helyetteséül. Ez igen praktikus, mert hiszen a feleség nem kívánja férje halálát, de ha mégis özvegyen maradna, megélhetése egyidőre biz­tosított. Tekintettel arra, hogy mi­niszter nem lehet egyben képviselő is, az olyan képviselő, akit felesége helyettesít, szívesebben fogja vál­lalni a kormányban való részvételt, mert a családi költségvetést a két szép fizetés lényegesen emeli. Ugyancsak a választásokkal kap­csolatban megsokszorozódott a Le Monde levelezése. Számos jelölt fordult kérésekkel a szerkesztőség­hez. Többek között ilyenekkel: lámpás«, az »Ali baba és a negyven rabló« és sok más értékes film. Közben dél lett, a pajtások ebé­delni mentek. Annál nagyobb lett a sürgés-for­gás délután. A termek zsúfolásig megteltek. Egyre több lett az olyan pajtás, aki arra várt, hogy »meg­ürüljön« egy hely, egy asztal. Egy­szer csak az egyik rajvezető a hóm lokára ütött és felkiáltott: — Paj­tások! Játsszunk egy érdekes társas­játékot! Vonatozzunk! — Megkez­dődött a játék, amit sokszor har­sány kacagás kísért. Aztán ötóra felé megérkezett No- teisz Nándor elvtárs, a járási párt- bizottság titkára, aki a Magyar Kommunista Párt megalakulásának 40. évfordulója alkalmával a párt jelentőségéről és harcairól beszélt, életéből vett történetek alapján. Az úttörők figyelmesen hallgatták. Az ünnepséget az úttörő énekkar ének­számai foglalták keretbe. Ezután került sor a másfélórás táncra. A zenét szintén úttörők szo’gáltatták. A jó hangulatra való tekintettel a jelenlévő tanárok hosz- szabbítást engedélyeztek. Végül fél­nyolc felé befejeződött a vidámság­ban és programban bővelkedő klub »■Kérem, hogy a választási kam- ' pánira váló tekintettel tanácsolja­nak nekem egy jó választási jel­szót, ami hatást gyakorolna a vá­lasztóimra«. Ennél az újoncnál egy kevésbé naív jelölt a következő levél kísé­retében küldte be fényképét a szer­kesztőségnek: »Azt hiszem, hogy a választók szeretik látni jelöltjük arcképét, ezért itt küldöm a magamét lap­jukban való közlés végett«. Értesítjük a működési engedély­ivel rendelkező népi és tánczenésze - két. hogy a működési engedélyük felülvizsgálása megkezdődött. A Zeneművész Szakszervezet Me­gyei Elnöksége postán kiküldi a fe­lülvizsgálással kapcsolatos kérdő­íveket a zenészek címére. A kérdőívek beküldési határide­je december 9. verseket szavalnak, nint például Gyóni Géza: „Csak egy éjszakára küldjétek el őket” kezdetű művét. Külön fejezeteket lehetne írni az illegális sajtótermék — főként röp­cédulák — terjesztéséről, a kommu­nisták és a mozgalommal rokonszen- vezők veszélyes útjairól. Budapest­ről kapták a párt központjából. Rész ben az összekötő révén jut ide, sok­szor Szakály Béla utazik el a fővá­rosba azokért, de nem ritkán a szim­patizánsok is (mint például Petrits Ferenc cukrász, Csankó Géza szíj- jártó) elhozzák úgy, hogy csomag­jaik tartalmáról nem is tudnak. Az emberek virradatkor a kapualjak­ban, vagy a ház előtt, hozzájuk, az életükről és a tennivalókról szóló röpcédulákat találnak Szekszárdon és a sárközi községekben. Éjjelen­ként működnek a falfestő brigádok. Egyikük figyel, míg a másik a győ­zelmet jelképező ötágú csillagot és a sarló-kalapács jelét festi a házak falára. Nincs húzódozás, mindnyá­jan szívvel-lélekkel részt vesznek a veszélyes akciókban. A lakosság tud­ja, tapasztalja, hogy az irtóhadjára­tok ellenére is él, működik a párt. Az illegális pártsejthez tartozó elv­társak a tömegekért, a felvilágosí­tásért, a harc sokféle fegyverét for­gatják. Horthy kopói egyre dühödtebben keresik a „felforgató elemeket”, a rendőrkapitány tajtékozva szidja emberei tehetetlenségét. Egyszer az­tán nyomra akadnak. Következik: „Árulás, börtön. Az urak nem merik Szekszárdon tar­tani a tárgyalást.” Somi Benjaminné úttörőházban nap. A jelenlévők elégedetten men­tek haza. Lassan kialudtak a villa­nyok és a távozók léptei is elhal­kultak. Másnap feladatokkal és munkával teli hétköznap kezdődött. Dolgoznak,, tanulnak szorgalmasan, hegy a jól végzett heti munka után ismét felkeressék az úttörőházat, második otthonukat. BÁNYAI HENRIK A sárpilisi Zöld Mező Termelőszö­vetkezet 1958 január elején elhatá­rozta. hogy központi majorjában is villamosít. Ez önmagában dicsére­tes is. A szakmunkák elvégzésével Paluska Béla bikácsi magánkisipa­rost bízta meg a szövetkezet. A vil­lany beszerelését Paluska Béla 85.716.06 forintért elvállalta. A szó­beli megállapodás szerint a vállal­kozó kötelezte magát az anyag be­szerzésére és a munkák elvégzésére. Sajnos a járási tanácsnál is megta­lálható szerződésben viszont az áll, hogy az anyagot a munkáltató köte­les beszerezni és a helyszínre szállí­tani. Ez viszont már nem dicsére­tes. — Ilyen volt a szerződési séma — mondja a járási tanács mezőgaz­dasági osztályának építési előadója. De az ezzel kapcsolatos hiba, melyet szóváteszünk nem is itt van. Ettől még nyugodtan elvégezhette volna Paluska Béla, amit vállalt. De nem tett eleget kötelességének. Itt a hiba! Paluska Béla a munkát elvál­lalta, írásban kötelezte magát arra, hogy 1958 januártól ápri­lis végéig minden munkával vé­gez. A szövetkezetiek így boldogan men­tek bele az „üzletbe” — mondván, Felhívjuk a zenészeket, hogy a kérdőívek hátlapján felsorolt okmá­nyokat feltétlenül mellékeljék és a határidőt tartsák be, mert különben működési engedélyük érvényesíté­sével a Zeneművész Szakszervezet Elnöksége nem foglalkozik. A kérdőívek és egyéb okmányok a Zeneművész *Szakszervezet Megyei Elnökségéhez (Szekszárd, Széchenyi utca 5. sz.) küldendők be. Az elmúlt napokban Pakson jár­tam. Egész kellemes látvány volt, mennyire fejlődik ez a község. Kevés szabadidőm egyrészét arra szenteltem, hogy elmentem a nép­fürdőbe, hogy megfürödjek. Mivel eléggé magas ember vagyok és a kádat rövidnek találtam, így azt kértem, hogy a zuhanyozóba en­gedjenek. Meglepetésemre azt a választ kaptam, hogy a zuhanyo­zóban nem szabad fürödni, mert ott több víz fogy és így többet kellene tüzelni, stb. Kénytelen — HATSZÁZ KILO VASAT, 151 kiló papírt, 124 kiló rongyot gyűj­tött a szeptemberben újjáalakult 3272. számú kocsolai II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat. A hulladék- gyűjtést őrsönkénti versenyekben bonyolították le, ahol meglepetésre a leányőrsök, különösen Dózsa Rácz Mária vezélesével a Tavasz-őrs vég zett igen szép és eredményes mun­kát. A kapott pénzjutalmat az út­törők takarékba tették, amelyből nyáron a Balatonra akartak kirán­dulni. — 98 ÉVES KORBAN új fogai nőnek. Az Egyesült Államokban lé­vő Buffalo város orvosait erősen foglalkoztatja a 98 esztendős L. Bugbee esete. Az aggastyánnak új haja nőtt tar koponyáján, sőt évek óta fogatlan szájában két jókora egészséges fog is kibújt. — SZABÖ DEZSŐ, városunk festőművésze a lakásán (Wosinszky Mór utca 28. szám alatt) december 6-tól 30-ig kiállítást rendez. A kiál­lított képek megtekinthetők hétköz­nap 16 órától 19 óráig, vasárnap 11 órától 13 óráig a festőművész la­kásán. — HÓDOK ÚTRA KELNEK. Két­száz hód hosszú útra kelt, speciális vasúti kocsikban, Bjelorussziából Szibéria távoli vidékeire. A bjelo- russz hódok híresek szaporaságukról és szőrméjük minőségéről, míg Szi­bériában ritka a hód. Most azzal próbálkoznak, hogy meghonosítsák a ha az anyagot is beszerzi Paluska, ám legyen. . A villanyszerelés első munká­lataival a magánkisiparos végzett is idejében. Ám a külső vezetéket nem tudta felszerelni, mert nem voltak oszlopok, nem voltak betongyámok. A szövetkezet sürgette a munkát, mert a jószágok vízellátása villany hiányában megoldatlan volt. Paluska hitegette a szövetkezetei, hogy majd ekkor, meg akkor tudja beszerezni a hiányzó anyagot. Egyszer aztán má­jusban „berobogott”, kért 13 0Ö9 forintot azzal, hogy végre megérkeztek a betonosz­lopok a pálfai tanácsnak címez­ték őket, onnét kell a szövetke­zetnek elszállítani. (Egyenlőre rejtély, hogy honnét, miért éppen a pálfai tanács címére küld­ték a sárpilisi tsz-ben szükséges betonoszlopokat és betongyámokat. Ezt Paluska magánúton intézte.) A szövetkezet odaadta a pénzt és hazafu­varozta az oszlopokat. Ezután várták a vállalkozót, hogy minél előbb ki­gyulladjon a villany a szövetkezet tanyaközpontjában is, de Paluska két hónapig tájára sem ment a szövetkezetnek. Ellenben a beton­oszlopokat és betongyámokat elszál­líttatta, mondván, hogy máshol fél­ben van egy munkája, oda kellenek. A szövetkezetieket ez bosszantotta, dehát mit tehettek. Ekkor már ma­guk vették kezükbe a betonoszlopok és betongyámok beszerzését. A ter­melőszövetkezet elnöke beszerezte a villanyoszlopokat, amelyek ugyan fából voltak, de megvoltak. Táv­iratilag felszólították Paluska Bélát, szíveskedjék elvégezni a munkát. Meg is jelent a szövetkezetben, de nagyon udvariasan azt mondta: — Sajnálom kérem, ide kellenek beton­voltam így mégiscsak a kádban megfürödni. A fürdőből való tá­vozásom után azon tűnődtem, ha már van szép fürdő, a fürdőben kád és zuhanyozó, akkor mégis miért nincs választék, kívánság szerint. Most már csak az vigasz­tal, remélem, ha legközelebb Pak­son járok, már lehet fürödni a zuhanyozóban is, mert lesz ele­gendő tüzelőjük, s ennek követ­keztében elegendő melegvíz is. R. L. Nagydorog bjelorussz hódfajtát a szibériai fo­lyókban. — MAJDNEM 15 000 MÁZSÁVAL több búza termett volna Tamásiban, ha az egyénileg dolgozó parasztok is olyan termésátlagot értek volna el földjeiken, mint az Uj Élet Termelő szövetkezet. Az idén ugyanis Tamá­siban az egyéni gazdák termésátla­ga búzából 6,72 mázsa, míg az Uj Élet Termelőszövetkezeté 12,30 má­zsa volt. — AZ ARGENTIN KÉPZŐMŰ­VÉSZET sikere Brüsszelben. Az ar­gentin képzőművészet képviselői a brüsszeli világkiállításon a Szovjet­unió után a második helyre kerül­tek — összesen 36 díjat kaptak, többek között két nagydíjat, 6 arany érmet, 10 ezüst és 15 bronzérmet. — MINTEGY 15—16 SZÁZALÉK­KAL TÖBB BÜTORT hoz forgalom­ba a kereskedelem a tél folyamán* mint az előző időszakban. — JELENLEG A VILÁG NÉPES­SÉGÉNEK 35 százaléka él szocialis­ta országban, s a föld területének 26.0 százalékát foglalják el a szocia­lista országok. Európa lakosságának 46.1 százaléka, területének 61,1 szá­zaléka, s Ázsia lakosságának 44,6 százaléka és területének 65,2 száza­léka tartozik a szocialista rendszer­hez. — »Az ELSŐ HÓ« című bábmű­sor első részét december 7-én mu­tatja be a Bonyhádi Járási Kultúr- ház bábszínháza. : gyámok és az még nincs, addig nem tehetek semmit. Nagy utánjá­rással a termelőszövetkezet ezt is beszerezte. Most már megvan min­den, csak éppen Paluska Bélának nincsen se híre, se nyoma. A szövetkezet hiába keresi. A sárpilisi Zöld Mező Tsz vezető­sége a nyár végén a járási tanács mezőgazdasági osztályához fordult tanácsért, segítségért. Slosszár Ist­ván, a szekszárdi járási tanács épí­tészeti előadója amit megtehetett meg is tett. Hivatalos levélben fel­szólította Paluska Bélát, tegyen ele­get kötelezettségének. Ezt a levelet 1958 augusztus 7-én postázták. S — biztos, ami biztos — elv alapján kérték Paluska Bélát, jelenjen meg a szekszárdi járási tanácsnál. Nem jelent meg, ellenben elküldte egyik képviselőjét, aki megígérte, hogy a munkát rövidesen elvégzik. Az ígé­ret azonban csak ígéret maradt, mind a mai napig. Hozzátartozik még a dologhoz, hogy október 18-án a járási tanács ismét küldött egy felszólítást Paluska Bélának, melyben most már erélyesen követelte, hogy tegyen eleget vállalt kötelezett­ségének. Erre a levélre Paluska Béla már nem is válaszolt. Hogy ezidő szerint hol van, él-e* hal-e — ezt nem lehet tudni. De annyi biztos, hogy a termelőszövet­kezetet alaposan becsapta ... A fentiek után önként adódik a kérdés: hogyan vezethette félre ilyen csúfosan a szövetkezetét Fa­luska Béla? (!) Erre egyelőre mi sem tudunk választ adni. De bízunk abban, hogy akiket illet, sürgősen utánanéznek és megadják rá a vá­laszt. 99Kérek egy jó választási jelszót.,,!“ Felhívás a népi- és tánczenészekhez ! Hogyan vezette félre a termelőszövetkezetet Paluska Béta ? (!) *■* *

Next

/
Thumbnails
Contents