Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-16 / 296. szám

IbAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 296. szám. ARA: 50 FILLÉR Kedd, 1958 december 16. Negyvenezer forint fizetnek a Szekszárdi Az idén 100 000 darab ra< mint Két munkahét választ el bennün­ket az év végétől. E napok munkája már nem sokat változtat a Szek­szárdi Nyomda ezévi munkáján. Az idén január elsején a terv kézhezvé­tele után felkészültek a feladatok megoldására. Több mint 700 000 db naptár készítésére kaptak rendelést, emellett a napi munkák is a terv részfeladatait képezték. A napokban számadást tartottak a nyomda veze­tői, visszatekintettek az elmúlt hó­napok munkájára. November 28-án már teljesítet­ték az évi feladatukat és december 6-án jelentették felettes hatóságuknak, hogy az éves tervet 106 százalékra teljesítették. A nyomda fő terméke a zsebnap­tár. Ebben az évben 800 800 darabot készítettek, 100 000 darabbal többet, mint a múlt évben. A nyolcszoros élüzem nyomdában az idén előreláthatólag több mint két heti munkabért fizetnek vissza a dolgozóknak nyereségré­szesedésként. A nyereség az év végén előrelátható­lag 40 000 forint lesz. Ezt a pénzösz- szeget már nem befolyásolja a hátra­lévő időben végzendő munka. A III. negyedév végéig 155 000 forint nyere­nyereségrészesedést Nyomda dolgozóinak iptárral készítettek többet, tavaly séget könyveltek el. A 7.8 százalék nyereségbefizetésen felüli összeg ak­kor nem egészen 40 000 forint volt. A 40 000 forintot 69 dolgozó kö­zött osztják szét. Az üzemi tanács két ülésen tár­gyalta már ezideig a nyereségrésze­sedés elosztásának módját. Határozatot hoztak arra, hogy a nem munkában töltött idő után (betegség, stb.) nem fizetnek nyereséget. Nem számítják be a nyereségrésze­sedés kiszámításába a prémiumokat, túlórákat és egyéb pótlekokat, csak a tényleges termelő munka utáni bért veszik alapul a nyereségrészesedés kifizetésénél. Megkezdődött Az idei jó szőlőtermés jó »pálinka termésre« is enged következtetni,! a szőlősgazdák bizonyára több pálin­kát is főzetnek, mint az utóbbi években. A forgalom növekedésére számít­va a szekszárdi földművesszövetke­zet pálinkafőzdéjét is korszerűsítet­ték, teljesen új berendezéssel látták el. Szénfűtésre építették át például Szovjet—magyar baráti találkozó Diinaszentgyörgyön A dunaszentgyörgyi dolgozók a község felszabadulásának tizenne­gyedik évfordulója alkalmából szov­jet katonákat vendégeltek meg; az elmúlt hét szombatján. A dunaszentgyörgyi nőtanács asz- szonyai csirkepaprikással, borral és süteménnyel vendégelték meg a szovjet harcosokat. A vendégek pe­dig értékes kultúrműsorral szóra­koztatták a zsúfolásig megtelt mű­velődési ház közönségét. A község lakossága nevében Rú­zsa Júlia, a tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Takács Mihályné, a megyei nőtanács elnöke pohár­köszöntőt mondott a szovjet és ma­gyar nép barátságára. A kultúrműsort és a vacsorát haj­nalig tartó mulatság követte. A ven­dégek közül egy szovjet orvosnő kö­szönte meg a szíves vendéglátást. a pálinkafőzés a kazánt, tehát a főzetőknek nem kell fát vinni, csupán a felhasznált szén árát kell megfizetni. Ez így természetesen olcsóbb és könnyebb is a gazdáknakf A szeszfőzde tegnap kezdte meg működését. A tervek szerint január —február—márciusban, 1959. első negyedében 6000 hektoliterfok pá­linkát főznek ki a szeszfőzdében. As MSZMP Központi Bizottságának üdvözlete a Lengyel Munkáspárt Központi Bizottságának A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága testvéri üdvöz­letét küldte a Lengyel Egyesült Műn káspárt Központi Bizottságának, a párt valamennyi tagjának, minden lengyel dolgozónak, a LEMP meg­alakulásának 40. évfordulója alkal­mából. Az üdvözlet kifejti, a magyar dolgozók ismerik és nagyra értékelik azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a lengyel dolgozó nép a LEMP ve­zetésével a munkás-paraszt hatalom­ért, a szocializmus győzelméért Len­gyelországban folytat. A magyar dolgozók szolidárisak azzal a harccal, amelyet minden or­szág kommunista és munkáspártjai­val együtt vívnak a Szovjetunió ve­zette nemzetközi munkásmozgalom egységéért, mindenféle revizionista, széthúzó erő ellen. A magyar nép és a magyar kom­munisták további nagy sikereket kí­vánnak lengyel testvérpárt,) uknak abban a harcban, amelyet a szocia­lista Lengyelország megteremtéséért folytat. Számos köimyüés és olosébbitás à MR,V-nál B59, január 1-től a vasúti me- tietdíj-szabásban több változás lép életbe, amelyekről a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban a kö­vetkező tájékoztatást adták: Elöljáróban közölhetjük az uta­sokkal — mondották —, hogy nem lesz drágább a vasúti utazás, nem drágulnak a jegyek, sőt számos egy szerüsítés olcsóbbá teszi a jegyeket. Kiterjesztettek egyes kedvezménye­ket és az utazóközönség, néhány pa­naszát orvosolták. Az utasok kívánságára húsz fo­rintról tíz forintra csökkentik azt a bírságot* amelyet akkor fizetnek, ha nem a megváltott jegy szerinti osz­tályú kocsiban tartózkodnak, vagy tovább akarnak utazni az eredeti jegy szerinti távolságnál. A MÁV az új menetdíj-szabásban is vállal­ja a visszafizetési kötelezettséget. Vagyis ha nem sebes, hanem ren­des vonaton, vagy ha nem I., hanem II. osztályú kocsiban, esetleg rövl- debb távolságra utazik valaki, mint amennyire jegye szól, azon az ál­lomáson,, ahol leszáll, visszakérheti a különbözetet. A MÁV-nak csak az az egy kérése van, hogy az utasok ilyenkor legyenek türelmesek, mert a pénztárak kötelesek előbb az el­utazni kívánókat kiszolgálni. A menettérti jegyeknél eddig nyolcféle utánfizetési módot alkal­maztak, ezt háromra csökkentették. Kedvezményt jelent a közönségnek, hogy ha az ország egyik részéből a másikba a főváros érintésével uta­zik, az eddiginél olcsóbban kapja a jegyet, mert megszüntettük Buda­pest metszőpont jellegét. Az útikölt­ség ugyanis annál olcsóbb, minél messzebbre szólnak a jegyek. Ezután folytatólagosan kell kiszámítani az egész utazás kilométerenkénti menet díját akkor is„ ha Budapestet is érintette az utas. Kiterjesztették a szüleiket eltartó, vagy segítő dol­gozók kedvezményeit is. Január 1- től havonta nem egyszer, hanem két szer utazhatnak haza féljeggyel. A jövő évtől kezdve egy sor jegy típus nyomását megtakarítják, mert rájöt­tek arra, hogy számos kedvezmé­nyes jegy ára azonos más osztálybeli jegy árával. Ezek a jegy típusok a nyomtatás költségeivel, tíz—hatvan fillérrel olcsóbbak lesznek. Nőtanácsok a takarékosságért KARÁCSONYI VÁSÁR Jó bortermés volt — látszik a szekszárdi földművesszövetkezet üzletének forgalmán — Kérek még 100 darab H-sar- kot is. — Igen kérem, tessék. És ezen­kívül? — Akkor talán más nem lesz — néz körül a polcokon a kékköté- nyes kucsmás atyafi, elgondolkoz­va nem hagyott-e ki valamit a. vá­sárlásból. Mellette egy parasztasszony kály hacsövet, lavórt, főzőkanalat vá­sárol. Szemben a ruhaosztályon barna svájcisapkás fiú próbál léli- kabátot, idősebb ember és két asz- szony vizsgálgatja, hogyan áll rajta a kabát. — Jó lesz ez? Vagy akarnak drágábbat — érdeklődik az eladó. — Nem kell. Jövőre katona lesz — állapítja meg az ember. — Talán egy sötétebbet — szól az egyik asszony, nyilván a fiú anyja. Az eladó egy másik kabá­tot akaszt le az állványról, majd egy harmadikat (hiába, meg kell fontolni, mire adja ki az ember a pénzt). — Valami olcsóbb zakó kellene... — érdeklődik egy házaspár. — Ha olcsót és jót akarnak, van nak itt leértékelt darabok, Cseh­szlovák áru, tessék megnézni mi­lyen jó anyagból van — mulatja az elárusító. — Van zakó is, és van egész öltöny is. A férfi sorra próbál vagy négy zakót, és végül becsomagoltat egyet — és egy egész öltönyt. — A ruha 440 forint, a zakó 250. Meglátja majd, hogy jó vásárt csinált — tölti ki a blokkot az eladó. Egy sofőrsapkás fiatalember az egyik pultnál egy rádiókészülékkel van elfoglalva, most próbálja ki éppen. De mi az a recsegés a ké­szülékben, ami bizonyos időnként hallasztik? Figyel az eladó, figyel a vevő, figyelnek a körülállók. Az ok hamarosan kitudódik. A né­hány lépésre levő pénztárban a pénztárgép a »tettes« — a rádió­nak tehát nincs semmi baja. Sok a vásárló a cipőoszlályon is. Egy piros svájcisapkás lány barna magasszárú cipőt próbál, egy fiatalember — társa segédletével — gumicsizmát vásárol. A fehér­neműosztályon a meleg ingeknek, alsóneműeknek van kelete. — Mióta van ilyen nagy forga­lom? — kérdezzük az üzlet veze­tőjétől. — A jelenlegi forgalom nem is olyan nagy, úgy látjuk mi, gyen­gébb fesz, mint általában más napokon. Részben az a magyará­zata, hogy hétfő van, részben a rossz idő miatt kevesebb a vevő. Vevőink nagy többsége paraszt és közülük is sok a vidéki — ma­gyarázza az üzletvezető. — A for­galmunk október óta növekedett meg különösen, a jó bortermés ha­tására. A szekszárdi szőlősgazdák, de a sióagárdiak, őcsényiek, de- csiek is sok bort tudtak eladni, sok pénzt kaptak, sokat tudnak vásárolni. Az üzlet öt osztálya együttesen naponta eléri a 90 000— 130 000 forint közötti forgalmat. De karácsonyig mindig jobban növekszik még a forgalmunk. — És mi a legkelendőbb? — Amint láthatták, a télikabát, a téli ruha. Jelen pillanatban pél­dául kicsi a választék a férfi téli- kabátból, de délután újabb kocsi­rakománnyal hozunk be a nagyke­reskedelmi raktárból. Csütörtökön töltöttük fe1 a készletünket és ma, hétfőn tölthetjük fel újra. A le­értékelt ruhaféléket pedig való­sággal szétkapkodják. Csütörtökön kaptunk például 30 férfiöltönyt, ötven esőkabátot. Az előbbiből talán tíz, ha van, az esőkabátból meg Ott van ni, ez a három van már. De bocsánat egy pillanatra- Ki­adom ezt a bőrkabátot. Kaptunk néhány jugoszláv gyártmányú bőr kabátot és ez a vásárló szerencsés volt, éppen jó volt neki a kabát. Az ára 4600 forint. Magam is elfo­gadnék ilyen karácsonyi ajándé­kot. BUNI—BOGNÁR A párt és a kormány takarékossá­gi felhívása nyomán a mi megyénk területén is szép eredményeket ér­tek el eddig. Szaporodott az anyag­gal való takarékosság mennyisége, de gyűltek a forintok a takarékban is az OTP-fiókoknál és a postahiva­taloknál. A takarékosság fontosságát akár az egyén, akár az ország szempont­jából nem kell különösebben hang­súlyozni: Ma már egyre többen ér­zik ezt saját tapasztalatukból. Ennek szélesebbkörű ismertetését határozták el megyénk nőtanácsai. A nőaktívák felkeresik az asszonyo­kat, s beszélgetnek velük a takaré- ! kosságról, s arról, hogy az országos érdek mellett gyermekeik nagyobb örömére, későbbi beruházások fede­zésére, s az előre nem látható kiadá­sok biztosítására milyen előnyös egy kis tartalék. így akarnak a nőaktívák még több betétkönyvet váltó női dolgo­zót, családanyát és lányt szervezni* Úgy gondoljuk, a nők különösen megértik majd, hogy a takarékos­ság: családvédelem is. A következő híradásunkban pedig már remélhetően arról számolha­tunk be, hogy melyik nőtanács és melyik nőaktíva érte el ebben a ne­mes versengésben a legjobb ered­ményt. Cefreszűrőmedence épiil a Fácánkerti Szeszgyárban Tizenkét dolgozó építi — gyakran munkaidőn túl is — a Fácánkerti Szeszgyárban készülő cefreszűrő meden­cét. Az üzemben ugyanis évek óta okoz komoly gon­dot a csővezeték gyakori dugulása. Ez nemcsak azzal jár, hogy az anyag egy része kárbavész, hanem cse- tenkint két óra is beletelik, míg az eldugult vezetéke­ket kitisztítják. A ’ kiesés és a tisztításra fordított munkaidő miatt kevesebbet tudnak termelni és nő az önköltség is. Ennek megszüntetésére a vállalat vezető­sége célprémiumot tűzött ki egy cefreszurő medence megépítésére. A munkában résztvesz az üzem majdnem mindegyik dolgozója, így a szűrőberendezés -létesíté­sét a gyár saját erőből oldja meg. Rövidesen elkészül a cefreszűrő medence, így kiküszöbölődik az üzemza­varok leggyakoribb oka, a vezetékek dugulása. Ké­pünkön Gazsó Mihály és Jakabfi József dolgozik a me­dence betonozásán.

Next

/
Thumbnails
Contents