Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-10 / 291. szám
1958 december 10. TOLNA MEGYEI NÊPÜJSAG Mire fordítják a város pénzét? 1958-ban másfélmillió — 1959-ban hétmillió forint a városfejlesztési hozzájárulás A NÉPFRONT-BIZOTTSÁGOK TERVEIBŐL Még néhány hét és lassan befejeződik az 1958-as esztendő. Mint min denütt, a Szekszárd Városi Tanácsnál is számot vetettek azzal, hogyan gazdálkodtak a dolgozók pénzével, a városfejlesztési hozzájárulással. Ebben az évben 1 572 048 forintot költöttek Szekszárd városban a vízhálózat bővítésére, járdák, utak építésére és kulturális célokra. A szemléltetés kedvéért nem árt, ha néhány számadatot sorakoztatunk fel annak érzékeltetésére, hogy Szekszárd városban a lakosság által befizetett 20 százalékos városfejlesztési hozzájárulásból milyen feladatokat sikerült megoldani. Az idei év egyik legnagyobb beruházását, a Wesselényi utca kapta: 270 000 forintot fordítottak az utca egyik szakaszának vízlevezetésére és a kocsiút kikövezésére. A jövő évre áthúzódó munkák közül meg kell említeni a Mártírok terén folyó csatornázási és útköve- zési munkálatokat, amelyekre 250 000 forintot költöttek eddig. Hasonló munkálatok folynak a Marx Károly utcában is, 151 000 forintos költséggel. Szekszárdon nem kis gondot okoz a városi tanácsnak a vízellátás javítása. ötvenezer forintos költséggel bővítették a vízhálózatot és ennek keretében többek között az idén kapcsolták be a vízhálózatba az Árpád utcát, az ott lakók legnagyobb örömére. Kulturális célokra is nagy összegeket fordított a városfejlesztési hozzájárulásból a városi tanács. A palánki iskola építéséhez 60 000 forinttal járult hozzá. És ha a kulturális beruházásokról beszélünk, meg kell említeni a szabadtéri színpad építését, amelyre 185 000 forintot költöttek. A városi tanács erejéhez mérten segítette Szekszárdon a zenei élet fellendítését is. Az úttörő zenekariak hangszervásárlás céljára 50 000 forintot, a szimfonikus zenekarnak pedig hangszertokok, állványok és egyéb felszerelések vásárlására 14 000 forintot juttatott a városfejlesztés címén befolyt összegből. Ahogy a számok igazolják, Szekszárdon a városi tanács a sürgősségi sorrendet figyelembevéve használta fel a 20 százalékos városfejlesztési hozzájárulást. Az említett 20 százalékos városfejlesztési hozzájárulást a városi tanács három évre szavazta meg. E szerint a lakosság 1959-ben 866 000 forinttal járul hozzá a város rendezéséhez, építéséhez, szépítéséhez. A vállalatok is a tanács rendelkezésére bocsátanak egy bizonyos összeget, ezenkívül házhely eladásokból is növekszik a város építésére szánt összeg. így az 1959-es esztendőben 1994 000 forintért építtet a városi tanács újabb kutakat, város- rendezési intézkedéseket tesz, ami a szekszárdiak régi kívánsága. Az 1 994 000 forint hovafordítását illetően a városi tanácsnál már készen vannak a tervek. Ezekről tájékoztatott bennünket dr. Nedűk Pál, a városi tanács titkára és László Géza, a városi tanács főkönyvelőségének vezetője. E szerint a jövő esztendőben a következő változások lesznek majd Szekszárdon: Mindenki nagy megelégedésére sor kerül jövőre a piactér áthelyezésére, egyidejű korszerűsítésére. A Béla-térről a Széchenyi utcába, az MTH iskola udvarába helyezik át a piacot, ahol csaknem teljes egészében asztalról árusítanak. Ez maga 350 000 forintba kerül. Régi kívánsága a szekszárdiaknak az is, hogy az autóbusz megállót a város kellős közepéről máshova helyezzék. A tervekben ennek a megvalósítása is szerepel. Az áthelyezéssel járó költségek nagyobbik részét természetesen az Autóközlekedési Vállalat viseli, de 75 000 forinttal hozzájárul a városi tanács is. A Dobó István utcában új utat és hidat építenek a városfejlesztési hozzájárulásból. A Kadarka utca rendezésének a tervezetét is jövőre készítteti el a városi tanács, ami 60 000 forintba kerül. Csatáron és az Újtelepen pedig A felszabadulás előtt, a Tolnané- medt Kendergyár is kis kapacitású, kezdetleges gépekkel felszerelt üzem volt. Néhány évvel ezelőtt a gyárat korszerűsítették, új üzemházzal, gépekkel, szociális létesítményekkel tüntették el a múlt nyomait. Közel ötmillió forintot költöttek a gyári berendezések korszerűsítésére, a munkások munkakörülményeinek megjavítására. Azonban egyről elfeledkeztek az illetékesek... Százezer mázsa kenderkórót tárolnak a gyár területén. Harminc család lakik a Sió és Kapos által övezett háromszögben és több mint kétszázan dolgoznak a gyárban. S villamos'ítás lesz, amire 250 000 forintot irányoztak elő. Befejezik jövőre a Mártírok terén elkezdett útépítést is, ami 330 000 forintot „visz el” — hogy csak a legnagyobb összegű beruházásokat említsük. Természetesen többezer forintot fordítanak jövőre is a város vízellátásának további javítására, járdaépítésre, utak felújítására. A szekszárdiakat mód felett bosz- szantják az olyan ,,apróságok”, hogy hosszú ideig elhúzódik egy-egy út javítása, vagy éppen egy új út építése. Az idén például csaknem egy- időben kezdtek hozzá az útépítéshez a Marx Károly utcában, a Mártírok terén, az Árvaház utcában és a Kölcsey utcában. És lényegében ezidő szerint még seholsem végeztek a munkálatokkal. — A panasz jogos, nekünk is az a véleményünk, hogy ez nem jól van így. Az idei hibákból okultunk is, és jövőre igyekszünk az útépítéseket úgy terveztetni és végrehajtatni, hogy a megkezdést követően a lehető legrövidebb idő alatt be is fejezzék azokat. Persze ez nem egészen rajtunk múlik, sok függ a kivitelező vállalattól is. De amit ennek érdekében megtehetünk, meg is teszünk — mondotta dr. Nedok Pál, a városi tanács titkára. Befejezésül pedig még annyit: a városi tanács jól gazdálkodik a dolgozók által befizetett városfejlesztési hozzájárulással. Az összegek fel- használását — mint a fentiekből kitűnik — olyan célokra fordítja, amelyek jól szolgálják a szekszárdiak nincs bekötő út, amellyel meg lehetne közelíteni a gyárat. Az előbb felsorolt tények már mind magukban rejlik a kövesút szükségességét. Ha például tűz lenne a gyárban, a téli hónapok alatt a tűzoltóság nem. tudna gépkocsikkal bemenni oda. Ha üzemi baleset fordulna elő, a mentő sem tudna bemenni. Ha valaki a gyár területén lévő lakók közül hirtelen rosszul lenne, nem mehetne be érte a mentő. Mert a földesút nagyon rossz. A lovaskocsik tengelyig érő sárban járnak, gyalog is csak csúszkálva életveszéllyel lehet elhagyni a gyárat... Pedig csak 1800 méteres bekötő A Hazafias Népfront bizottságok megyei tapasztalatai is bebizonyították, hogy mennyire hamis és valótlan az ellenforradalom rágalma, mely szerint a népfrontbizottságok csak a választások idején működnek. Tény és való, hogy a választások idején a Hazafias Népfrontbizottságok jól megállták helyüket. De előtte is tevékenyen résztvettek egy-egy faluban, vagy városban a párt- és kormányhatározatok végrehajtásában. Lényegében képviselték a dolgozó nép érdekeit, segítettek problémáik megoldásában. A Hazafias Népfront bizottságok további tervei még élénkebb cáfolatok a nép ellenségeinek rágalmaira. BESZÉLGETÉSEK indulnak megyénk népfrontbizottságaiban azzal a céllal, hogy a bizottságok tagjai egyrészt megismerjék még mélyebben a népfront mozgalom eddigi eredményeit, további feladatait, másrészt pedig tájékoztatást kapjanak a kül- és belpolitikai helyzet időszerű kérdéseiről, valamint Országunk alapvető tervfeladatairól. Az első ilyen előadás Szekszárdon már megtörtént „A népfront mozgalomról” címmel. A számos hozzászóló itt is bizonyította, hogy a nép- irontbizottsági tagokat igen is érdeklik ezek a problémák. A továbbiakban Szekszárdon és a megye minden részében beszélgetnek a népfrontbizottsági tagok ezenkívül még kulturális kérdésekről és helyi feladatokról, a párt művelődési politikájának irányelvei alapján, valamint a hároméves tervről, mezőgazdaságunk feladatairól, az ifjúsággal kapcsolatos problémákról, stb. A NÉPEK KÖZÖTTI BARÁTSÁG elmélyítése érdekében még ebben a hónapban számos baráti estet renutat kellene építeni. Úgy gondoljuk, az elmúlt években lett volna bőven pénz arra, hogy az utat is felépítsék, ha már a gyárat korszerűsítették. De még nem késő! A téli hónapokban kisebb a tűzveszély, — igaz baleset előfordulhat, — de ettől függetlenül össze kellene ülni az illetékes szerveknek — elsősorban a Rostkikészítő Vállalat vezetőinek —, hogy mielőbb módot találjanak arra, hogy felépítsék a bekötőutat, megközelíthetővé tennék a gyárat. Ez érdeke volna a gyár központjának, a népgazdaságnak, a gyár területén lakóknak s a munkásoknak... deznek a népfront bizottságok. Magyar—szovjet baráti estekre kerül sor Bátán és Döbröközön. A legutóbb Szekszárdon megtartott baráti est jó hangulata is mutatta, hogy az ilyen baráti beszélgetések összejövetelek, csak tovább erősítik a szovjet nép és a magyar nép közötti barátság elmélyítését. Különösen emelte a baráti est nívóját a pécsi Háziipari Szövetkezet kultúr- csoportjának műsora, amely nagy sikert aratott azzal a számaival, amellyel az országos KISZÖV kulturális versenyen vett részt. Ezenkívül sor kerül ebben a hónapban magyar—német baráti estre Bátaszéken, magyar—cseh baráti összejövetelre Kocsolán, magyar— román baráti találkozóra Tevelen és magyar—francia baráti estre Bony- hád községben. MUN KAS—PAR ÁSZT TALÁLKOZÓKAT is tartanak a Hazafias Népfront bizottságok szervezésében megyénk területén. A tolnanémedi dolgozó parasztok ebben a hónapban a Simon- tornyai Bőrgyárba látogatnak el. A madocsai dolgozó parasztok Budapestre terveznek látogatást, ahol a lánggyári dolgozókat látogatják meg s egyúttal megtekintik a Mezőgazdasági Múzeumot is. A BÉKE megvédésének kérdésével kapcsolatosan a helyi Hazafias Népfront bizottságok több helyen tartanak békeesteket, Csibrákon, Sárszentlő- rincen, Koppányszántón és a többi helyeken a nemzetközi helyzettel kapcsolatos eseményeket, valamint a béke megvédésével összefüggő helyi feladatokat beszélik meg. A TÁRSADALMI TULAJDON MEGVÉDÉSÉVEL és a fokozottabb takarékosságra neveléssel kapcsolatban is van terve a népfrontbizottságoknak. Az előbbi évekhez hasonlatosan most a tél folyamán is a népfrontbizottság jogügyi bizottsága számos helyen rendez e fontos problémával kapcsolatosan megbeszéléseket, vitákat a TIT-vel közösen. Ezek az előadások üzemekben és különösen a termelő- szövetkezetekben lesznek jelentősek, hiszen a termelőszövetkezeti vagyon fokozottabb védelme és a jó eredmények sokkal inkább vonzóvá teszik a közös gazdálkodást. Segítik ezzel a párt és a kormány politikájának megvalósítását a mezőgazdaság területén. Automaták a vásárlók szolgálatéban érdekeit. Pozsonyi Ignácné— Dorogi Erzsébet Lesz-e bekötőút a Tolnanémedi Kendergyárba? A VITT Hideg, őszi délelőtt. Kint a város szívében — a Garay téren — süvölt a szél, hordja a sárga faleveleket, megtépázza az emberek ruháját mintha követelné, hogy jobban húzzák össze. Bent, a MÁVAUT várótermében kellemes meleg a hőmérséklet. Tele van emberekkel az egész helyiség. Az egyik sarokban öreg apóka hajtja az ölében lévő csomagra a fejét, amott egy asszony csitítja a pityergő kis gyermeket. Itt hangosan beszél két fiatalember, ott vígan csevegnek a csitri lányok. Egyszer csak nyílik az ajtó, s először egy nagy halom csomag jön be, majd a csomagtartó egyén is belép Utána egy asszony szintén csomaggal, végül két lány: egy kicsi és egy 15—16 éves. Mindegyiknél van valami kisebb, vagy nagyobb csomag. Egy percre megállnak az ajtóban, majd a férfi határozott léptekkel elindul és lepakol egy üres padra. A társaság követi. Egy pillanatig minden szem rájuk tekint, majd amikor »megvizsgálták« őket, ki-ki folytatja dolgát. — Édesapám, mikoj dön a buc? — kérdezi a kicsi az apjától. — Jön az mindjárt, csak ne légy olyan türelmetlen! — mondja az apa és rendezgetni kezdi a csomagokat. Velük szemben egy asszony ül, izeg-mozog, furdalja a kíváncsiság, hogy: ugyan mi lehet azokban a cső magokban. Végre megszólítja az embert: — Maguk hová utaznak? — Szálkára — hangzik a válasz, s utána újra csönd. — Bevásároltak? — kérdezi tovább az asszony. — Be bizony! — mondja a feleség. — Be — bólint rá az ember is, çnintha erősíteni akarná azt, amit az asszonya mondott. — Aztán mi mindent tudtak ven ni? — kíváncsiskodik a szembenülő. — Hogy mit? — kérdezik szinte egyszerre és csodálkozva. — Ez egy 2000 forintos rádió — mutat az ember az egyik csomagra. — Ez meg egy öltöny ruha — mutatja a feleség. — Ed med ed nad macskó — sej- piti a kicsike. És így tovább.... Van ott csizma az embernek, szoknya az asszonynak, télikabát a nagylánynak. — Aztán mit adtak el, hogy ennyi pénzük összejött? — kérdez tovább a szembenülő, aki váltig végére akar járni a dolognak. Az ember szeme felcsillan. — Nem adtunk el mi semmit — ez csak úgy van! — Hogy hogy van? Biztos egy tehenet, vagy mást adtak el — erősítsed a kérdező. — Nem a! — mondja rá az ember. — Hát miből van ennyi pénzük7 — szól az újabb kérdés. Az ember az asszonyra pillant, majd komolyan, szinte suttogva mondja ki. — Hát szombaton este volt... a -Fejlődésiben... — Micsoda? — vág közbe a kérdező,, be sem várva a folytatást. — A zárszámadás! — vágja rá a feleség. — Ja úgy? — húzza el az orrát a kérdező — szóval tsz tagok? — Azok bizony — hangzik a válasz. — Aztán mennyit kaptak? — Huszonhétezer forintot hár- (nőnk után. — Na, köszönöm szépen azt a téesz életet — sivít az asszony. — Ez is csak egyszer van egy évben, aztán egész nyárom meg ehetik a krumplit meg a babot. — Nana, — formed rá a férfi. — Minden hónapban 10 forint elő jeget kapunk munkaegységenként. Ez egy hónapban 900—1000 forint. Az asszony hangja lejjebb száll. — De azért én mégsem mennék a termelőszövetkezetbe. Nem jó világ van ott. Mindenkinek az elnök parancsol. Ezt én nem bírnám ki. — Nem oda buda! — bátorkodik fel az ember. — Nem úgy van az! jVTinálunk rend van! Tudja mindenki a dolgát, nem kell oda parancsszó. — Hiszi, aki hiszi! — de én nem! — mondja a szembenülő. — Meg aztán nemcsak a 27 000 forintot kaptuk meg — dicsekszik a feleség —, hanem 70 mázsa kukoricát, búzát, répát... meg még sok mindent. — De ez már nem igaz! — mondja az asszony. Mekkora a tsz? — teszi hozzá kisvártatva. — Kicsi az, nem olyan nagy, egy- pár száz hold. — Na ott aztán nem lehet semmi, re menni. Még 70 mázsa kukorica sem terem meg az egészben. — Kicsi a bors,, de erős — mondja büszkén az ember! — És egységben az erő — tromful rá a feleség. — íme a bizonyíték — mutatnak mindketten a csomagokra. ■— Hát magukkal nem lehet be szélni! — húzza el a száját az asz- szony és elfordul. Az ember még akart neki mondani valamit, valami olyasmit, hogy ha mindenhol olyan egységes és olyan erős lenne a tsz, mint nálunk, akkor nem kerülne sor vitákra és felesleges kérdésekre — de már nem volt rá mód, mert valaki beszólt a váróterembe: — Itt a szálkai busz! A csomagrengeteg mintegy vezény szóra elindult,, s egész addig irigy szempárok tüzében haladt, míg el nem nyelte az autóbusz »gyomra«. Palánky László tanító, Szálka ... A félköralakban elhelyezett ragyogó, üvegezett vitrinek mögött pi rosra sült kalácsok,, kiflik és pereÍ cek, finom sütemények csábítják a vásárlókat. { Elárusító nincs az üzletben. A váÍ 'sárló zsetont vált a pénztárnál, bedobja az egyik vitrin nyílásába és megkapja a kívánt péksüteményt. A kievi sütőipari mintaüzletben gépek árusítanak^ 27 automata. Az üzletben mindig nyugodtan, torlódás nélkül folyik a vásárlás. A vit- írinek mögött felhalmozott áru minidig friss. A város lakói szívesen látogatják ezt az üzletet, ahol napon- ita átlag 8—10 ezer ember fordul fmeg. Az ukrán fővárosban egyre több automatát állítanak fel. A Szverdlov •'utcai kávé-automatában egy ötletes Jigép pillanatok alatt frissen felvert ^tejszínhabot adagol a kávéhoz. Kievben jelenleg több mint 309 Jszódavíz- és gyümölcsszörp-automa! ta több tucat péksütemény és cukrászsütemény automata, valamint ^ceruzát, kölnit, újságot, cigarettát, i stb. árusító automata működik. — Johann Strauss: Cigánybáró c. operettjét ma este negyed hat és fél kilenc órai kezdettel mutatja be Szekszárdon a Kaposvári Csiky Gergely Színház.
