Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-07 / 289. szám
1958 december 7. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 A népi iparművészeti kiállítás H»I*R*E*K eglepően és örvendetesen magasszínvonalú a Tolna megyei fazekas és faragó népi iparművészek kiállítása. A szekszárdi fazekasok munkássága közismert. S kiváló hírüket még növeli az itt kiállított tárgyak szépsége. Tamás József „A népművészet mestere” és Steig István népi iparművész több olyan tárgyat mutatnak be, amelyek hasonmása a brüsszeli nemzetközi kiállításon öregbítette a magyar népművészet hírnevét. Tamás István egyik műve (egy férfi alak, fej ín tállal) nagydíjat nyert Brüsszelben, pálinkás készletét tavaly a HISZÖV országos kiállítás első díjával jutalmazták. Steig István sárközi és habán-tálakat, vázákat, bokályokat állított ki. Itt bemutatott alkotásainak másai szintén megjárták a brüsz szeli nemzetközi kiállítást. A Tolna megyei faragóművé- szék és népi faragók közül öten állítottak ki (leszámítva a három fiatalt, akik egyelőre még csak Ígéretei ennek az iparművészeti ágnak). Eőry Szabó Dezső népi iparművész munkássága a somogyi népművészetben gyökerezik. Dohányzókészlete a kiállítás egyik legszebb darabja. A kiváló technika mellett mély művészi igényesség jellemzi. Balássy Gyula népi iparművész művei az erdélyi művészetet képviselik. Sakk készlete az úgynevezett kopjafa stílus hordozója. Megdöbbentően kifejező ..Felszállott a páva” című szobrának székely parasztja. Dózsa lázadó jobbágya készül leszámolási a a félelmetes erejű alkotáson. Másik szobra, a furulyázó kisfiú, már erőtlenebbnek hat, bár a maga nemében szép alkotás. Egyébként a kiállítás igényes és hatásos rendezése ugyancsak Balássy Gyula munkája. Dr. Sarbak Géza dobozokat, tálcákat, hamutartókat mutat be. A somogyi és székely stílustól is elütő az övé. Részben a Sopron és Veszprém megyei népművészet hatása, részben pedig törökös, arabös motívumok érvényesülnek alkotásain. Arató Vilmos remek érzékkel, kiváló technikával készült darabjai kissé gyökértelenek. Nem a népművészetben gyökerezik munkássága. Szekeres István nem hivatásos iparművész, pásztorember. Remekül díszített szarukürtje és szépen faragott fokosai a valódi népművészet termékei. Bizonyára kárára vált volna a kiállításnak, ha munkái kimaradnak. Igen örvendetes, hogy a Tolna megyei faragó népi iparművészet utánpótlása is jelentkezik Szilas György, Eőry-Szabó Zsuzsa és Balássy Gyula fia személyében. Biztató ígéretei ennek a művészetnek. A többiektől kissé elütő és mégis annyira rokon színfoltja a kiállításnak dr. Horváth László munkája. Dr. Horváth hegedűkészítő. A kiállított darabokban bemutatja a hegedűkészítés egyes mozzanatait és egy nagyon szép kész hegedűt. A hegedűnél természetesen elsősorban nem a külalak a fontos, hanem a hangja. Ezt eldönteni a szakértők feladata. Az bizonyos, hogy dr. Horváth műveivel gazdagabb lett a népi iparművészeti kiállítás. A hely szűk volta miatt nincs mód visszaadni a művészekkel folytatott beszélgetést, amely nagyon tanulságos, különösen a kulturális tevékenység hivatásos irányítói számára, két dolgot megemlíteni azonban feltétlenül szükséges. Az egyik Eőry- Szabó terve, amely szerint tanulmányban kívánja feldolgozni a Tolna megyei faragó népművészet múltját. Ehhez a népművelési szervek támogatását kéri és minden bizonnyal meg is fogja kapni. A másik kérdés, amelyről szólni kell, megint és újra és mindaddig, amíg meg nem valósítják: Miért nincs még mindig Szekszárdon népművészeti bolt? Az igény meg van rá, nagy forgalmat tudna lebonyolítani, a különböző művészek áruval ellátnák. Csak éppen a megvalósítás késik. L. Gy. Kíséri a esz- és két fordulóra tolja haza vát. mell a szilJó szilvatermés volt az idei tendőben sok helyen és így Árvaiék nál is nagy gondot okozott a szilvaszedés, miután az egyéb őszi mező- gazdasági munkák is összetorlódtak. Árvainé már napok óta azon vitatkozott férjével, hogyan is ossza be idejét, hogy a kukorica, a krumpli és a szilvaszedésnél is helytállhasson. Végül is megállapodtak abban, hogy segítséget hív. — Juli néni —■ állít be Csapiáméhoz, a szomszédasszonyához, jöjjön el délutánra szilvát szedni. Megadózok. Juh néni a múlt gyakorlatából ismerte ugyan az egykori nagygazdá né »megadózását", de magában arra gondolt. Istenem, talán csak megadja a napszámot. Szerencsére elmúlt az a világ, amikor egy köcsög aludttejért dolgoztatták a szegényembert kora reggeltől késő estig. Mert bizony azelőtt az úgy volt,, — s azóta pedig nagyot fordult a világ, — amikor a kényszerűség sok mindenre rávitte a szegényembert. _ És most rá is érek — morfondírozik magában Juli néni és végül is hosszas tusakodás után ráadta a fejét, hogy segít Árvainénak a szilvaszedésben. — Siessünk, siessünk — sürgeti a munkát Árvámé, amikor látta, hogy Juli néni néha komótosan törölgeti az orrát, majd ráérősen nagy beszélgetésbe kezd,, hogy így az én ristim, amúgy a mi Jucink. A Pisti, a legfiatalabb gyerek a Csapiár családban, Pesten mint ipari tanuló a lakatos szakmát tanulta ki, s most egy lakatosárugyárban dolgozik. A sokat emlegetett Jucika pedig Juli néni első és egyetlen unokája ez- ideig, s nálánál szebb, okosabb kislány nincs a községben, de még a környéken sem. Árvainé dúl-ful magéban, de nem mer erélyesebb hangot használni, inkább csak úgy pedzi a dolgot, mely szerint jó lenne, ha Juli néni is ipái kodna, mivel hogy kezd esni az eső és még a fák alá lehullott szilvát is össze kell szedni. — Pálinkát is szeretnénk főzetni, meg pénzelni is szeretnék a szilvából — mondja Árvainé, amikor Juli néni az iránt érdeklődik, hogy mi lesz eb bői a rengeteg sok szilvából. Újabb és újabb biztatások Árvainé részéről, hogy siessünk, újabb és újabb nekifohászkodás a Juli néni részéről, míg végül is kosárba kerül a szilvatermés. — Igen ám, de ezt haza is kellene vinni — mondja Árvainé és nagy körülményességgel magyarázkodik, hogy az András, az ura valahol a harmadik határt járja kocsijával. Addig-addig beszélt, magyarázkodott, míg kifundálta, hogy Juli néni menjen haza a tragacsért — Sülj meg a zsirodban... Te se javulsz meg, ha csak a föld meg nem javít, amibe majd eltemetnek, dohog magában és szidja saját magát is amiért kötélnek állt, vállalkozott a szilvaszedésre. Az úton hazafelé még folyt a nagy hálálkodás és az ígérgetés, amely egyre kevesebb és kevesebb lett, s annál kisebbre zsugorodott, minél közelebb értek Árvainé portájához. De mint később kiderült, otthon még folytatódott a parancsolgatás, a ciri-buri. — Juli néni, készítsen tüzet az üst alá... Legyen szíves hozzon vizet... Ne hagyjon itt ezzel a sok szilvával, ne menjen el addig, amíg két kosárral legalább ki nem plic- kölünk. Két kosár szilvából lekvárt szeretnék főzni, — kunyerálja nagy ravaszul az öregasszonyt. És Juli néni a szép ígéret és a megfelelő »megadózás« reményében úgy dolgozott, mint hajdan, 15 évvel ezelőtt, amikor a gazdánétól függött az, hogy minden napra meglegyen a betevő falatjuk. — No, a többit már majd magad is elvégzed — mondja. Már későre jár az idő, biztosan az öregem is hazaért, vacsorát kell neki adni. — Jaj! Azt sem tudom hol áll a fejem a nagy kapkodásban — sopánkodik Árvainé, majdnem elfeledkeztem a járandóságról. Majd A DIÓFAKORONA ALAKÍTÓ METSZÉSE A diófa legszebb hajtásait a csúcsrügyekből hozza. Ez az egyik ok, amiért a fiatal fát, annak vesszőit nem vágjuk vissza. A diófát az ültetés évében sem metsszük vissza azért, mert az ültetést nehezen viseli el és hajtásai gyengék lennének. Az ültetést követő második esztendő tavaszán sem metsszük meg a diófát, mert vesszői silányak. A második év nyarán azonban a már jól meggyökeresedett diófa erős hajtásokat nevel. Itt az ideje tehát, hogy a hajtásokat megválogassuk úgy, hogy egy sudárhajtás és három —négy oldalhajtás erősebb fejlődésére számíthassunk. A többi hajtást, illetve vesszőt vagy eltávolítjuk vagy a hegyét visszacsípjük. A diófa koronája zöldválogatással vagy vesszőritkítással teljesen kialakítható. Ami hibát még találunk, azt nyár végén vagy tavasszal helyre gyorsan a kamrába megy és egy 2 decis forma üveget félig megtöltve pálinkával, a kötényében pedig 4—5 szem almát hoz ki. — Tessék Juli néni, vigye el ezt a kis pálinkát. Ez a pár szem alma pedig majd jó lesz a kisunokának ebéd után konfektre. — Jól van Lidi — köszönöm az ajándékot, de mikor jöjjek át a nap számért. — Milyen napszámért, hát nem ott van a napszám a kezébe, meg a kötényébe? Juli néni mérgében pulykavörös lesz, s elfulladva kiabál, hogy csak úgy visszhangzik a konyha. — Hát mit gondolsz te Lidi, hogy én egy olyan alkoholista, részeges asszony vagyok, akinek a szemét ki lehet dugni egy deci pálinkával, meg ezzel a párszem koszváncás almával. Azt már nem, az a világ már elmúlt! — Nesze,, idd meg te magad! — s úgy odavágja a konyhakövéhez a pálinkás üveget Juli néni, hogy ezer darabra törik. — És jegyezd meg magadnak, elmúlott az az idő, amikor kidughattátok a szemünket egy kis pálinkával, gyümölccsel, vagy egy darabka avas szalonnával. És csak annyit mondok, add meg a napszámot,, a félnapra járó 25 forintot, addig, amíg szépen mondom. hozhatjuk. A diófát így zölden válogatással és metszéssel a második ágcsoportig alakítjuk, azután a koronát magára hagyjuk és csak lényegesebb hiba esetén avatkozunk be a korona további alakulásába. MÉRGEZŐ ÉS ERŐS HATÁSÚ DROGOK Mérgező hatású drogjaink a következők: az anyarozs, beléndek, ebszőlő, bürök, fehérzászpa, foltos kontyvirág, hunyor, maszlag, nadragulya, őszi kikerics és a kőrisbogár. Kevésbé mérgező (erős hatású) a gyöngyvirág, mákfej, pipacs, tavaszi hérics. E növények gyűjtésekor a következőket tartsuk szem előtt: Csak felnőttek szedjék. Erős és nem erős hatású növényt egyszerre ne szedjünk. A hámozást, fosztást, tisztítást lehetőleg még a mezőn, vagyis a helyszínen végezzük el. Felesleges, ártalmas hulladékokat ne cipeljünk haza. Ha a munkát mégis kényteleSöprik a szekszárdi utcákat ! Már magában az a tény, hogy az utóbbi években Szekszárdon a köz tisztaság felelősei reggelente szorgalmasan kotorgatják seprűjükkel az utcákat, a korzót — jó és dicsérendő dolog. Azonban a söprés időpontjának megválasztásába egy kis hiba csúszott... Nem múlik el reggel anélkül, hogy ne akkor söpörjenek amikor a legtöbben járnak az utcákon. Reggel hét és nyolc óra között a város központját porfelhő borítja. 5—6 köztisztasági alkalmazott hosszúnyelű szerszámával olyan tisztességesen felkavarja a port, hogy azon a felhőn áthatolni csak üggyel-bajjal lehet. S ilyenkor reg gél csak prüsszögő és bosszús megjegyzéseket tevő emberekkel lehet találkozni... Söpörjenek reggel korábban a város köztisztasági munkásai, tegyék meg ezt a reggeli munkába járó dolgozóknak! Mi pedig majd ezentúl, még jobban vigyázunk a város rendjére, nem szemetelünk annyit, hogy ne kelljen hajnaltól késő reggelig söpörni a szekszárdi utcákat... (V) ** * — Ügyeletes orvos december 7-én, vasárnap: dr. Ferenczy József, Rákóczi utca 19. sz. Telefon: 25—50. — Horgász-estet rendez a Szekszárdi Horgász Egyesület december 13-án, szombaton este 8 órai kezdettel a Szabadság Szálló emeleti helyiségében. A horgász-est halvaj csorával kezdődik. — A Dombóvári Cementüzem dolgozói december elejéig már 114 százalékra, a Vasipari KTSZ dolgozói pedig 107 százalékra teljesítették éves tervüket. — Több divatáru között válogathatnak a vásárlók, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A múlt évben hiány volt tisztaselyem nyakkendőből. Jelenleg mégegyszer annyi áll rendelkezésre, mint tavaly és ezzel a hiány megszűnt. Mintegy 50 százalékkal növekedett a bőrkesztyű készlet. Értesülésünk szerint a bőrdíszmű ellátás is lényegesen jobb, mint az elmúlt ev hasonló időszakában. — Hol lesznek vásárok? Országos állat- és kirakodóvásár van ma, vasárnap Baján, Kaposváron, Pécsett, Szakcson. Hétfőn Szekszárdon, Pécsváradon és Sztálinvérosban, ked den Cecén, szerdán Sárszentlőrin- cen. — Az első hó című műsorának második részét december 14-én adja elő a Bonyhádi Járási Iíultúrház bábszínháza. — Tolna megyében több mint 30 000 dolgozónak van takarékbetétkönyve. A betétállomány 1956-tól napjainkig 15 millió forintról 40 millió forint fölé emelkedett. — Az erdőgazdaság tolnai csemetekertjéből a közelmúltban 40 000 darab eperfacsemetét szállítottak el az ország különböző részeire a selyemtenyésztés fellendítése érdekében. — A Tolnai Földművesszövetkezet Vasműszaki Boltja a hanglemezárusításra lett kijelölve. A karácsony előtti nagy vásárlási időszakban „hangverseny délutánt” rendez hang lemezekből. — A harci Uj Élet Termelőszövetkezet tagsága az idén 59 holdnyi területet szerves-trágyázott meg. A I szövetkezet tagsága igen sok műtrágyát is felhasznált az idén. Holdanként 186 kiló műtrágyát szórtak ki. — Befejezte éves tervét december 4-én a Tolnai Épületkarbantartó KTSZ, az év végéig mintegy 10 százalékkal túlteljesítik tervüket. Telj esi í ette éves tervét a Szekszárdi Fodrász KTSZ — Már a bátaszéki épületkarbantartók is terven felül dolgoznak Mind több vállalat és üzem, szövetkezet és gazdaság jelentése fut be ezekben a napokban a felettes hatóságokhoz, s közük, hogy az éves tervet befejezték, az év hátralévő részében terven felüli munkát végeznek. A Kisipari Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségét legutóbb a szekszárdi fodrászok értesítették arról,! hogy az éves termelési tervet november végén teljesítették. A decemberi szolgáltatásokat már terven felül végzik el. A szekszárdi fodrászok szövetkezete a város kisipari szövetkezetei közül elsőként fejezték be tervüket. A Bátaszéki Épületkarbantartó KTSZ a harmadik negyedéves tervet 125 százalékra teljesítette. Ez idő alatt két darab 250 férőhelyes mag- táros-istállót építettek a bátai és bá taszéki termelőszövetkezeteknek. Faszárítót építettek, ahol a megye faipari ktsz-ei részére szükséges ipari fát szárítják ki feldolgozásra. Többek között 13 garnitúra hálószobaberendezést, 7 garnitúra konyhabú. tort, fényezett szekrényeket, hat darab kombináltszekrényt készítettek. A bátaszéki szövetkezet a napokban fejezte be éves tervét. nek vagyunk otthon végezni, a hulladékot ássuk Vagy égessük el, hogy emberben vagy állatban kárt ne tehessen. ÜJ TENYÉSZBIKA ÁRAK Kivonatosan közöljük a tenyészbika árak megállapításáról közzétett 25/1958 (XI. 30.) F. M.—A. H. számú rendeletet. 1. A felvásárlásra kerülő törzskönyvezett tenyészbikák alapára darabonként 11.300 forint. 2. Az 1. bekezdésben megállapított ár 84 külemi pontszámot, 3500 kg anyai tejtermelést, ebben 132 kg tejzsírtermelést elért tenyészbikára vonatkozik. A felvásárlásra kerülő tenyészbikákért a termelőket az 1. §-ban megállapított alapáron felül a következő árkiegészítések illetik meg: a) a magasabb anyai tej- és tej- zsírtermelés után, 3500 literen felül 100 literenként és ebben 3.8 tejzsír- kilogrammonként 300 forint. b) a külemi bírálat alapján 84 külemi pontszámon felül pontszámonként 87 pontszámig 300 forint, 88— 95 pontszámig 500 forint. Az 1. és 2. §-ban megállapított áron, illetőleg árkiegészítéseken felül a termelőknek a következő minőségi felárakat kell fizetni: a) Az anya elit törzskönyvi osztályba sorolása esetén 2000 forintot. b) Utódellenőrzésbe vont és annak keretében „Javító-hatású”-nak minősített tenyészbika utódai után 1500 forintot. „Közepes javító hatásúdnak minősített tenyészbika utódai után 1000 forintot. c) a származás visszamenőleges igazolásáért, a második ősisor (4 nagyszülő) után III. osztályú nagyszülők esetében 500 Ft-ot II. osztályú nagyszülők esetében 1000 Ft-ot I. osztályú nagyszülők esetében 1500 Ft-ot a harmadik ősisor (8 dédszülő) után III. osztályú dédszülők esetében 1000 Ft-ot II. osztályú dédszülők esetében 2000 Ft-ot I. osztályú dédszülők esetében 3000 Ft-ot Ha az átlag két osztály között egyenlően oszlik meg, az alacsonyabb osztálynak megfelelő felárat kell fizetni.
