Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-31 / 307. szám
1958 december 31. TOLNA HEGYEI NEPtJJSAG Tovább építik a Dunai Szaimacellulóz Gyárat Sztálinvárosban 1956. szeptemberében kezdték építeni a szalma- cellulóz gyárat, de a munkát az ellenforradalom félbeszakította. Jelenlegi gazdasági helyzetünk már lehetővé teszi a gyár felépítését. A tervek szerint a gyár 1962. első felében kezdi működését és évenként 22 000 tonna fehérített szalmacellulózt ad majd a papírgyártáshoz. Felépítésére 385 millió forintot költenek majd, de ez az összeg viszonylag rövid idő alatt megtérül, mert nagy összegű deviza takarítható meg azzal, hogy csökkentjük a cellulóz-, illetve a papírbehozatalt. Az új üzem hétszer annyi cellulózt gyárt majd, mint a szolnoki gyár. Hogyan lesz a cipők vételéből, eladásából börtönbüntetés A bonyhádi járásbíróság Guzorán Gáspár tanácsa egy évi és hat hónapi börtönbüntetésre, 2000 forint vagyonelkobzásra és két évi jogvesztésre ítélte Oroszki Józsefné györei lakost üzletszerűen elkövetett árdrágító üzérkedés bűntette miatt. Amint ez a tárgyaláson bebizonyosodott, Oroszki Józsefné 1956-tól kezdődően rendszeresen foglalkozott cipők, papucsok, gyermekszandálok vételével és eladásával. Leleplezéséig mintegy 130 pár lábbelit vásárolt meg Budapesten Iván- kovics Gyula, Topa István és Ada- mec Imre kisiparosoktól, amely lábbeliket Győré és Nagymányok községekben értékesítette különböző személyeknél. A tanúvallomások (szerint egy-egy pár cipőn 50—90 forint haszorra tett szert, egy-egy pár papucsnál pedig 30—40 forintot keresett. Állandó összeköttetése volt ezzel a három budapesti kisiparossal, Győré és Nagymányok községekben megrendeléseket vett fel és aszerint szállította a cipőket. Orosz- kiné olyan nagymértékben foglalkozott a lábbelik vételével, eladásával, hogy több esetben havi részletfizetésre is adott el cipőt. Oroszki Józsefné a bűncselekmény által mintegy 4500 forint illetéktelen nyereségre tett szert. A kultúra és emberség nevében Tisztelt Szerkesztőség, Karácsony előtti nap történt a2 alábbi eset, amely egyike a sorozatosan előforduló, tehát lassanként szándékosnak mondható eseteknek. A Polláck Mihály utcának az állomási rakodóval párhuzamos részén jártam, amikor a déli órákban az állomás felől közeledő nagyobb autó hangját hallottam. Az út sáros, latyakos volt, az út menti házakon száradtak már az előző napi autófröccsenések, ezért éltem a gya núperrel, hogy megint kaphatunk egy fröccsöt. Sejtésem bevált: a leg alább 30 km-es sebességgel közeledő üres autóbusz az út közepéről sugárban fröcskölte a latyakot. Gyorsan a kerítés mellé lapultam és megúsztam pár tenyérnyi folttal. Nem így jártak azonban azok, akik nyugodtan mentek előttem, abban a balga hitben, hogy a megyeszékhelyen közlekedő autók vezetői tekintettel vannak a járókelőkre, ha már a házakat nem is kímélik. Az autóbusz bravúros vezetője látván, hogy engem nem sikerült teljesen lefröcskölnie, mindent beleadott, hogy az előttem menő világoskékkabátos lányt és egy (ház előtt várakozó paraszt bácsit meggyőzzön gépkocsivezetői ügyességéről. Az autóbusz csaknem a járda mellett száguldott, mert éppen került egy másik járművet Az eredmény a gépkocsivezető részére minden várakozást felülmúlt, az új kék télikabátra nem' lehetett ráismerni, de a fehér ruhával letakart kosárra sem, amelyben a paraszt bácsi valószínűleg kóstolót • itt. Sajnos, nem tudtam leolvasni az autóbusz rendszámát, mert sóU ros volt. Az emberség és kultúra nevében kérjük a MÁVAUT és TEFU gépkocsivezetőket, sáros időben legyenek tekintettel a gyalogjárókra. Vajon mit szólna egy sofőr, ha őt, vagy feleségét, esetleg leányát fröcskölné be egy gyalogjáró. EGY JÁRÓKELŐ, AKI MEGÚSZTA A bonyhádi járási művelődési ház 1958. évi munkája a számok tükrében A művelődési ház statisztikáját vizsgálva megállapítható, hogy a munka nemcsak tartalomban, hanem mennyiségben is javult az 1957. évihez képest. Az 1957-es évben közel 55 ezer személy fordult meg a művelődési házban, ez a szám 1958-ban 62 ezerre növekedett. Műsoros est összesen 63 alkalommal volt, ezen 15 500 személy vett részt. Számos alkalommal vendégszerepeitek a pécsi, kaposvári, kecskeméti színház, több budapesti színház művészei. Helyi színjátszócsoportunk a megye területén negyven ízben mutatta be az „Iglói diákok”-at, a cigány együttes hatszor szerepelt, a „Földindulás” című drámát 21-szer, a „Három a kislány” c. operettet húszszor mutattuk be. Bonyhádon három ízben, a járás: községeiben pedig hat helyen szervezi tünk tánciskolát. Balettiskolánk egész évben működött. A második félévben megkezdte munkáját Ezüstkalászos tanfolyam. Ismeretterjesztő előadást majdnem minden héten rendeztünk, összesen 40 alkalommal. Az előadások hallga-; tóinak száma 3170 volt. Két alkalommal kiállítást szerveztünk, amelyen a szakkörök tagjai mutatták be munkáikat. ■ A bábszínház 54 előadásán a nézők! száma meghaladta a háromezret. Zeneiskolánknak közel 100 tanulója van. A munkához nagy segítséget jelentett, hogy a gazdálkodás terén is: eredményeket értünk el. Bevételi tervünket (évi 240 ezer forint) maradéktalanul teljesítettük. Az idei jó munka megteremtette az alapját annak, hogy az 1959-es év végén még nagyobb sikerekről, még szebb eredményekről számolhassunk be. Major Mátyás igazgató. HÍREK — Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy a Népújság 1959. január elsejei száma naptárral együtt 12 oldal lesz. ára 80 fillér. — Hőgyész községben a felszabadulás előtti 12 év alatt mindössze 8 új ház épült. Jelenleg több mint :!0 ház van építés alatt. Az építtetők valamennyien munkásemberek, dolgozó parasztok, míg a múlt rendszerben csak a jómódú parasztok tudtak, de ők is csak nagy áldozatok árán építeni. — A paksi járásbíróság dr. Barna tanácsa Kiss Vilmos és Cziráki György dunaföldvári lakosokat egy- egy rendbeli 600 forint értéken felül elkövetett lopás bűntette miatt 3—3 hónapi börtönbüntetésre és 400—400 forint pénzbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette a bíróság. A nevezettek fát loptak. — Tizenhat darab Békekölcsön kötvényt találtak Szekszárdon. A kötvények egyikén Lamek Hugó, egy másik kötvényen Németh Sándor név van. A kötvényeket iregszemcsei lakos találta meg, azokat az iregszemcsei postahivatalnak adta át. A kötvények jogos tulajdonosai a kötvényeket az iregszemcsei postahivatal vezetőjétől átvehetik. — Danilo Dolci ismert haladó olasz írót, aki évek óta küzd a szicíliai munkások borzalmas életviszonyainak megjavításáért, nemrég tízhavi börtönre ítélte a palermói törvényszék. Az ítélet oka az, hogy Danilo Dolci 1956-ban egy partinicoi munka nélküli csoporttal útjavítási munkálatokat végzett. Az olasz hatóságok úgy érezték, hogy a munkanélküliek ezáltal bűnt követtek el, mert bebizonyították. hogy a hatóságok képtelenek a munkanélküliség megoldására. — A londoni rendőrséget egyetlen éjszaka folyamán három teherautólopásról értesítették: az első teherautó 15 millió frank értékű whiskyt, a második 23 millió frank értékű cigarettát, a harmadik pedig 245 láda tojást tartalmazott. A Scotland Yard arra gyanakszik, hogy a tolvajok valahol hatalmas dínom-dánomot rendeztek és ehhez kellett a sok „nyersanyag”. — A dunaföldvári tanács 10 százalékos községfejlesztési hozzájárulást szavazott meg. Eddig 6 százalékos volt ebben a községben a községfejlesztési hozzájárulás. Az így befolyó mintegy 600 000 forintból 1959-ben körülbelül annyit fordítanak járdaépítésre és az utcák lekövezésére, mint amennyit a felszabadulás óta összesen fordítottak ilyen célokra. — A dunakömlődi diótermelő szakcsoport tagjai az idei év tavaszán 360 diófát ültettek el. Most az enyhe téli napokban tovább folytatják a faültetést. Úgy tervezik, hogy most is elültetnek körülbelül annyi csemetét, mint a tavasszal, de ezek között már egyéb gyümölcs- fajták is lesznek. II Magyar Honvédelmi Sportszövetség jövö évi terveiből A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Tolna megyei Intéző Bizottsága 1959. évi munkaterve elkészítésénél az országos konferencia határozatát, valamint az MHS Országos Elnökség október 25-i határozatát vette alapul. Ennek szellemében határozta meg a jövő évi politikai, szervezési, a kiképzési és sportmunkát, valamint a gazdasági és pénzügyi feladatokat. A munkaterv súlyának megfelelően foglalkozik a politikai kérdésekkel. -A párt honvédelmi politikájának a széles dolgozó tömegekig történő le- juttatása szükségessé teszi, hogy tovább fejlesszük az előadásos propagandát, valamint az írásos propagandamunkát, amelyet két szakaszra osztunk. Megyénk mezőgazdasági jellegű, így a nagy nyári munkák idején csak az írásos propagandát tudjuk alkalmazni. A két szakaszra osztás azt jelenti, hogy az év első felében, valamint a tervév negyedik negyedére összesen 250 előadást szervezünk Szekszárd városban és a járásokban különböző honvédelmi jellegű témakörökből.-« A terv a továbbiakban foglalkozik a haladó hagyományok feltárásával, feldolgozásával, amelyet a megyei nevelési osztályon belül megalakítandó szakcsoportok feladatává teszik. A párt nemzetiségi politikájának ismertetésével is foglalkozik a terv, s a nemzetiségi járásokban és községekben »A nemzetiségek helye és joga népi demokratikus rendszerünkben« címmel előadássorozatokat tartanak. A propagandamunka egyik fő célja az MHS célkitűzéseinek ismertetése és mind nagyobb tömegek bevonása a honvédelmi munkába. E feladatok ismertetésére különböző tömegrendezvényeket szerveznek az MHS népszerűsítése céljából. Szek- szárdon négy gyorsasági és négy túra-, valamint két terepgyorsasági versenyt rendeznek, amelyek azt a célt szolgálják, hogy minél több fiatalt vonjanak be a motoros sportba. Az 1958-ban rendezett honvédelmi nap tapasztalatait felhasználva a tervek szerint tovább fejlesztik a honvédelmi napok szervezését. Ennek megfelelőeh a szekszárd—őesé- nyi repülőtéren, Dunaföldváron, Bonyhádon, Pakson, Gyönkön, Dombóváron és Tamásiban rendezik meg a honvédelmi napokat, amelynek szervezésében a járási elnökségeken kívül elsősorban a párt- és a tömegszervezetek segítségét is kérik. A honvédelmi napokon különböző szakágak, repülősök, ejtőernyősök, motorosok, rádiósok és íjászok mutatják be tudásukat. Az 1940-ben született fiatalok részére tíz nagyobb községben találkozót szerveznek. A találkozón részt vesz a községből bevonult fiatalok közül két-három fő, továbbá részt vesznek a partizánok és az 1919-es veteránok, akik elmondják élettapasztalataikat a fiataloknak. A szervezési feladatok a folyamatos tagszervezés menetét határozzák meg. Az 1959-es évben 35 alapszervezetet hoznak létre a megye területén, a községekben, állami gazdaságokban, tsz-ekben és gépállomásokon. A terv szerint minden olyan községben, ahol ezren felüli a lakosság, létrehozzák az MHS-szerve- zeteket. Az MHS 1959. évi munkaterve súlyának megfelelően foglalkozik a tömegkapcsolatok kiépítésének kérdésével, a Megyei Nőtanáccsal karöltve a nők nagyobb rétegének bevonását tervezik a honvédelmi munkába. A továbbiakban foglalkozik a tartalékos tisztek továbbképzésével, valamint a Hazafias Népfront Megyei Titkárságával való szorosabb együttműködés kidolgozásával. A kiképzési és sportmunkát a KISZ Megyei Bizottságával közösen határozták meg, s ennek megfelelően az MHS- és a KISZ-szervezetek feladatává, teszi a községekben folyó MHS honvédelmi alapismereti körök szervezését. Az MHS által szervezett kiképzési körökben a fiatalok politikai nevelése érdekében mind a gépkocsi, mind a motoros alapismereti, valamint a rádiós és honvédelmi alapismereti körökben létrehozzák a KISZ-csoportokat. A jövő évben a motorkerékpáros tanfolyamokon belül mintegy 400 fő részére biztosítják a motoros kiképzést a megye területén. Dunaföldváron és Szekszárdon megszervezik a motoros és autós túra szakosztályokat, ezenkívül a megye területén megyei, illetve járási összetett honvédelmi versenyeket rendeznek. A terv a felsoroltakon kívül foglalkozik még a repülős és az ejtőernyős kiképzéssel, valamint a rádiós körök munkájával. Ennek megvalósítására a rádió-klub tagsága körében megyei »rókaversenyt« rendeznek, de a tervek szerint részt vesznek az országos »rókaversenyen« is. A repülő és ejtőernyős sportban elsősorban azokat a fiatalokat foglalkoztatják, akik az MHS valamelyik kiképzési ágában már alapfokú kiképzésben részesültek, szilárd hívei népi demokratikus államunknak, tagjai a KISZ-nek és a repüléshez szükséges általános műveltséggel rendelkeznek. A modellező munka fokozottabb megjavítására a megye területén modellezési klubot hoznak Létre 12 fővel. Az MHS Tolna megyei Intéző Bizottságának munkaterve sokrétűen §s alaposan foglalkozik a politikai, szervezési, kiképzési és sportfelada- :okkal, valamint a gazdasági felada- ;okkal, s véleményünk szerint alkal- nas arra, hogy hazaszeretetre, íelytállásra és bátorságra neveljen. Jpehér fénnyel világítja meg a kis szobát a fénycső. A munka asztalon grafikon, ceruza és vonalzó. Szemben az asztallal ugyancsak egy grafikon, a menetrend. Az asztalon lévő grafikon a napi állást mutatja^ a vonatok percnyi pontosságú menet idejét. Az asztal két szélén telefonok, erősítő berendezés, hívó-tábla. S két mikrofon. A műszerfalon kigyullad a kis piros lámpa: — Halló menetirány! — Igen, tessék! — Hol jár a hatvankettes? — a hidasi állomás szolgálattevője érdeklődik. — Menetirány, menetirány! — süvölt az asztal alatt lévő két hangszóró, ideges, gyorsbeszédű forgalmista keresi a bátaszéki menetirányító központot. — Negyvenkét üres kocsim van, ebből 15 CFR, mit csináljak? — Halló, Kölesd! A 15 CFR kocsit küldje le Bátaszékre, itt hozzácsapunk még néhányat, azután küldjük Mezőkovácsházára. A kölesdi szolgálattevő megköszöni és vettemzi az intézkedést. Azután a hangszóróból a dombóvári fűtőház menetirányítójának hangja hallatszik. „lillű, itiíllrdMl" — Menetirány? Hol a 324 542-es mozdony? Lejárt az ideje, mikor jön haza? — Küldjük, útban van már hazafelé. A kárász-köblényi forgalmista jelentkezik: — Hidason összejött minden, intézkedjen intéző elvtárs, mert még az új évet is megérjük ilyen káoszban ... — Mi a baj, mesélje el. A forgalmista pedig sorolja, hogy az ilyen, meg ilyen számú vonat itt és itt ennyit késett, az három vonatot dobott vissza. Az egyik tolató mozdony miatt 14 percet késett az egyik tehervonat. Az intéző, Pásti József adja az utasításokat, hogy melyik vonatot mikor s hogy indítsák, hol gyorsítsák a menetidejét. Azután a pécsi menetirányító kér tájékoztató jelentést. Később meg a 72-es vonat érkezéséről kér tájékoztatást a bátaszéki menetirányító. — Késett a 72-es, mint csináltak — kérdi úiból Hidast. — Nem tehetek róla intéző elvtárs, nem én húzom a vonatot, a masiniszta nem akart menni, rossz volt a gépe, itt vacakoltak vele majd tíz percig, mire elindították a gépet. — Tudja, hogy 75 percet késett Bátaszékig? — Tudom, de hát mit tegyek? — Na, idefigyeljen, most a vonalon tíz vonatom van. Ha az ég leszakad, akkor is indítsák, meg érkeztessék az állomáson, mert az egész tervünk felborul. — Jó, rendben? Értettem — válaszol a hidasi forgalmista. — Jóska, halló menetirány? — kétségbeesett hang szólal meg a hang szóróból. Három Miska, egy üres „K” meg egy zárfékes kocsim van, küld el valahogyan Dombóvárra. — A dombóvári gép üresjáratban megy haza, kapcsoltasd utána, majd az elviszi. Mórágy jelentkezik: — Holnap répát rakunk, három kocsi kellene! — Az esti tehervonattal nem tudom kiküldeni, majd reggel megy ki lárom kocsi. — Jó, rendben, köszönöm. Majd később Kárász-köblény jelentkezik. — Halló menetirány! A nyolcvanegyes személyzetének az ebédjét félretették? Egy óra múlva érkeznek! — Igen, megvan az ebéd, mindjárt szólok a konyhára. Pásti József felveszi a telefont a konyhára átszól, hogy tegyék fel melegedni a vasutasok ebédjét. Sárbogárd azt jelenti, hogy elromlott a vízdaruja, a személyvonatot értesíteni kell, hogy vizet még Nagy- dorogon vegyen fel. Vajtán kiegészíti és csak Sárösdon kap újból vizet. Amíg a vonatot keresi, könyörgő hang hallatszik a hangszóróból. — Intéző elvtárs, küldjön már haza, három napja kint vagyunk! A menetirányító közli a mozdony- vezetővel a vonat számát, amelyikkel gyorsan haza tudnak menni. És cseng a telefon, zúg a hangszóró, a tapétás ajtón alig hallatszik be kint az állomás előtt zörgő vonatok zaja, itt a vasút egy kis — alig négyszáz kilométer területű — agyában pedig pereg a grafikon az idő múlásával, a vonatok haladásával. Pálkovács Jenő
