Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-31 / 307. szám

1958 december 31. TOLNA HEGYEI NEPtJJSAG Tovább építik a Dunai Szaimacellulóz Gyárat Sztálinvárosban 1956. szeptembe­rében kezdték építeni a szalma- cellulóz gyárat, de a munkát az el­lenforradalom félbeszakította. Je­lenlegi gazdasági helyzetünk már lehetővé teszi a gyár felépítését. A tervek szerint a gyár 1962. első felében kezdi működését és éven­ként 22 000 tonna fehérített szalma­cellulózt ad majd a papírgyártás­hoz. Felépítésére 385 millió forintot költenek majd, de ez az összeg vi­szonylag rövid idő alatt megtérül, mert nagy összegű deviza takarít­ható meg azzal, hogy csökkentjük a cellulóz-, illetve a papírbehozatalt. Az új üzem hétszer annyi cellulózt gyárt majd, mint a szolnoki gyár. Hogyan lesz a cipők vételéből, eladásából börtönbüntetés A bonyhádi járásbíróság Guzorán Gáspár tanácsa egy évi és hat hóna­pi börtönbüntetésre, 2000 forint va­gyonelkobzásra és két évi jogvesz­tésre ítélte Oroszki Józsefné györei lakost üzletszerűen elkövetett árdrá­gító üzérkedés bűntette miatt. Amint ez a tárgyaláson bebizo­nyosodott, Oroszki Józsefné 1956-tól kezdődően rendszeresen foglalko­zott cipők, papucsok, gyermekszan­dálok vételével és eladásával. Le­leplezéséig mintegy 130 pár lábbe­lit vásárolt meg Budapesten Iván- kovics Gyula, Topa István és Ada- mec Imre kisiparosoktól, amely láb­beliket Győré és Nagymányok köz­ségekben értékesítette különböző személyeknél. A tanúvallomások (szerint egy-egy pár cipőn 50—90 fo­rint haszorra tett szert, egy-egy pár papucsnál pedig 30—40 forintot ke­resett. Állandó összeköttetése volt ezzel a három budapesti kisiparos­sal, Győré és Nagymányok közsé­gekben megrendeléseket vett fel és aszerint szállította a cipőket. Orosz- kiné olyan nagymértékben foglalko­zott a lábbelik vételével, eladásá­val, hogy több esetben havi rész­letfizetésre is adott el cipőt. Oroszki Józsefné a bűncselekmény által mintegy 4500 forint illetéktelen nye­reségre tett szert. A kultúra és emberség nevében Tisztelt Szerkesztőség, Karácsony előtti nap történt a2 alábbi eset, amely egyike a soroza­tosan előforduló, tehát lassanként szándékosnak mondható eseteknek. A Polláck Mihály utcának az állo­mási rakodóval párhuzamos ré­szén jártam, amikor a déli órákban az állomás felől közeledő nagyobb autó hangját hallottam. Az út sá­ros, latyakos volt, az út menti há­zakon száradtak már az előző napi autófröccsenések, ezért éltem a gya núperrel, hogy megint kaphatunk egy fröccsöt. Sejtésem bevált: a leg alább 30 km-es sebességgel köze­ledő üres autóbusz az út közepéről sugárban fröcskölte a latyakot. Gyorsan a kerítés mellé lapultam és megúsztam pár tenyérnyi folt­tal. Nem így jártak azonban azok, akik nyugodtan mentek előttem, abban a balga hitben, hogy a me­gyeszékhelyen közlekedő autók ve­zetői tekintettel vannak a járó­kelőkre, ha már a házakat nem is kímélik. Az autóbusz bravúros ve­zetője látván, hogy engem nem si­került teljesen lefröcskölnie, min­dent beleadott, hogy az előttem menő világoskékkabátos lányt és egy (ház előtt várakozó paraszt bácsit meggyőzzön gépkocsivezetői ügyességéről. Az autóbusz csaknem a járda mellett száguldott, mert éppen került egy másik járművet Az eredmény a gépkocsivezető ré­szére minden várakozást felülmúlt, az új kék télikabátra nem' lehetett ráismerni, de a fehér ruhával le­takart kosárra sem, amelyben a pa­raszt bácsi valószínűleg kóstolót • itt. Sajnos, nem tudtam leolvasni az autóbusz rendszámát, mert sóU ros volt. Az emberség és kultúra nevében kérjük a MÁVAUT és TEFU gép­kocsivezetőket, sáros időben legye­nek tekintettel a gyalogjárókra. Vajon mit szólna egy sofőr, ha őt, vagy feleségét, esetleg leányát fröcskölné be egy gyalogjáró. EGY JÁRÓKELŐ, AKI MEGÚSZTA A bonyhádi járási művelődési ház 1958. évi munkája a számok tükrében A művelődési ház statisztikáját vizsgálva megállapítható, hogy a munka nemcsak tartalomban, hanem mennyiségben is javult az 1957. évi­hez képest. Az 1957-es évben közel 55 ezer személy fordult meg a művelődési házban, ez a szám 1958-ban 62 ezer­re növekedett. Műsoros est összesen 63 alkalommal volt, ezen 15 500 sze­mély vett részt. Számos alkalommal vendégszerepeitek a pécsi, kapos­vári, kecskeméti színház, több buda­pesti színház művészei. Helyi szín­játszócsoportunk a megye területén negyven ízben mutatta be az „Iglói diákok”-at, a cigány együttes hat­szor szerepelt, a „Földindulás” című drámát 21-szer, a „Három a kis­lány” c. operettet húszszor mutattuk be. Bonyhádon három ízben, a járás: községeiben pedig hat helyen szervezi tünk tánciskolát. Balettiskolánk egész évben működött. A második félévben megkezdte munkáját Ezüstkalászos tanfolyam. Ismeretterjesztő előadást majdnem minden héten rendeztünk, összesen 40 alkalommal. Az előadások hallga-; tóinak száma 3170 volt. Két alkalom­mal kiállítást szerveztünk, amelyen a szakkörök tagjai mutatták be munkáikat. ■ A bábszínház 54 előadásán a nézők! száma meghaladta a háromezret. Zeneiskolánknak közel 100 tanulója van. A munkához nagy segítséget jelen­tett, hogy a gazdálkodás terén is: eredményeket értünk el. Bevételi tervünket (évi 240 ezer forint) mara­déktalanul teljesítettük. Az idei jó munka megteremtette az alapját annak, hogy az 1959-es év végén még nagyobb sikerekről, még szebb eredményekről számol­hassunk be. Major Mátyás igazgató. HÍREK — Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy a Népújság 1959. január elsejei száma naptárral együtt 12 oldal lesz. ára 80 fillér. — Hőgyész községben a felszaba­dulás előtti 12 év alatt mindössze 8 új ház épült. Jelenleg több mint :!0 ház van építés alatt. Az építtetők valamennyien munkásemberek, dol­gozó parasztok, míg a múlt rendszer­ben csak a jómódú parasztok tudtak, de ők is csak nagy áldozatok árán építeni. — A paksi járásbíróság dr. Barna tanácsa Kiss Vilmos és Cziráki György dunaföldvári lakosokat egy- egy rendbeli 600 forint értéken felül elkövetett lopás bűntette miatt 3—3 hónapi börtönbüntetésre és 400—400 forint pénzbüntetésre ítélte. A bör­tönbüntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette a bíróság. A nevezettek fát loptak. — Tizenhat darab Békekölcsön kötvényt találtak Szekszárdon. A kötvények egyikén Lamek Hugó, egy másik kötvényen Németh Sándor név van. A kötvényeket iregszem­csei lakos találta meg, azokat az iregszemcsei postahivatalnak adta át. A kötvények jogos tulajdonosai a kötvényeket az iregszemcsei posta­hivatal vezetőjétől átvehetik. — Danilo Dolci ismert haladó olasz írót, aki évek óta küzd a szicíliai munkások borzalmas életviszonyai­nak megjavításáért, nemrég tízhavi börtönre ítélte a palermói törvény­szék. Az ítélet oka az, hogy Danilo Dolci 1956-ban egy partinicoi munka nélküli csoporttal útjavítási munká­latokat végzett. Az olasz hatóságok úgy érezték, hogy a munkanélküliek ezáltal bűnt követtek el, mert bebi­zonyították. hogy a hatóságok kép­telenek a munkanélküliség megoldá­sára. — A londoni rendőrséget egyetlen éjszaka folyamán három teherautó­lopásról értesítették: az első teher­autó 15 millió frank értékű whiskyt, a második 23 millió frank értékű ci­garettát, a harmadik pedig 245 láda tojást tartalmazott. A Scotland Yard arra gyanakszik, hogy a tolvajok valahol hatalmas dínom-dánomot rendeztek és ehhez kellett a sok „nyersanyag”. — A dunaföldvári tanács 10 száza­lékos községfejlesztési hozzájárulást szavazott meg. Eddig 6 százalékos volt ebben a községben a községfej­lesztési hozzájárulás. Az így befolyó mintegy 600 000 forintból 1959-ben körülbelül annyit fordítanak járda­építésre és az utcák lekövezésére, mint amennyit a felszabadulás óta összesen fordítottak ilyen célokra. — A dunakömlődi diótermelő szakcsoport tagjai az idei év tava­szán 360 diófát ültettek el. Most az enyhe téli napokban tovább foly­tatják a faültetést. Úgy tervezik, hogy most is elültetnek körülbelül annyi csemetét, mint a tavasszal, de ezek között már egyéb gyümölcs- fajták is lesznek. II Magyar Honvédelmi Sportszövetség jövö évi terveiből A Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség Tolna megyei Intéző Bizott­sága 1959. évi munkaterve elkészíté­sénél az országos konferencia hatá­rozatát, valamint az MHS Országos Elnökség október 25-i határozatát vette alapul. Ennek szellemében határozta meg a jövő évi politikai, szervezési, a ki­képzési és sportmunkát, valamint a gazdasági és pénzügyi feladatokat. A munkaterv súlyának megfelelően foglalkozik a politikai kérdésekkel. -A párt honvédelmi politikájának a széles dolgozó tömegekig történő le- juttatása szükségessé teszi, hogy tovább fejlesszük az előadásos pro­pagandát, valamint az írásos propa­gandamunkát, amelyet két szakasz­ra osztunk. Megyénk mezőgazdasági jellegű, így a nagy nyári munkák idején csak az írásos propagandát tudjuk alkalmazni. A két szakasz­ra osztás azt jelenti, hogy az év el­ső felében, valamint a tervév negye­dik negyedére összesen 250 előadást szervezünk Szekszárd városban és a járásokban különböző honvédelmi jellegű témakörökből.-« A terv a továbbiakban foglalko­zik a haladó hagyományok feltárá­sával, feldolgozásával, amelyet a megyei nevelési osztályon belül megalakítandó szakcsoportok fel­adatává teszik. A párt nemzetiségi politikájának ismertetésével is fog­lalkozik a terv, s a nemzetiségi já­rásokban és községekben »A nem­zetiségek helye és joga népi demok­ratikus rendszerünkben« címmel előadássorozatokat tartanak. A propagandamunka egyik fő célja az MHS célkitűzéseinek ismer­tetése és mind nagyobb tömegek bevonása a honvédelmi munkába. E feladatok ismertetésére különböző tömegrendezvényeket szerveznek az MHS népszerűsítése céljából. Szek- szárdon négy gyorsasági és négy túra-, valamint két terepgyorsasági versenyt rendeznek, amelyek azt a célt szolgálják, hogy minél több fia­talt vonjanak be a motoros sportba. Az 1958-ban rendezett honvédelmi nap tapasztalatait felhasználva a tervek szerint tovább fejlesztik a honvédelmi napok szervezését. En­nek megfelelőeh a szekszárd—őesé- nyi repülőtéren, Dunaföldváron, Bonyhádon, Pakson, Gyönkön, Dom­bóváron és Tamásiban rendezik meg a honvédelmi napokat, amely­nek szervezésében a járási elnöksé­geken kívül elsősorban a párt- és a tömegszervezetek segítségét is kérik. A honvédelmi napokon különböző szakágak, repülősök, ejtőernyősök, motorosok, rádiósok és íjászok mu­tatják be tudásukat. Az 1940-ben született fiatalok részére tíz na­gyobb községben találkozót szer­veznek. A találkozón részt vesz a községből bevonult fiatalok közül két-három fő, továbbá részt vesznek a partizánok és az 1919-es veterá­nok, akik elmondják élettapasztala­taikat a fiataloknak. A szervezési feladatok a folyama­tos tagszervezés menetét határozzák meg. Az 1959-es évben 35 alapszer­vezetet hoznak létre a megye terü­letén, a községekben, állami gazda­ságokban, tsz-ekben és gépállomá­sokon. A terv szerint minden olyan községben, ahol ezren felüli a la­kosság, létrehozzák az MHS-szerve- zeteket. Az MHS 1959. évi munka­terve súlyának megfelelően foglal­kozik a tömegkapcsolatok kiépíté­sének kérdésével, a Megyei Nőta­náccsal karöltve a nők nagyobb ré­tegének bevonását tervezik a honvé­delmi munkába. A továbbiakban foglalkozik a tartalékos tisztek to­vábbképzésével, valamint a Hazafi­as Népfront Megyei Titkárságával való szorosabb együttműködés ki­dolgozásával. A kiképzési és sportmunkát a KISZ Megyei Bizottságával közösen határozták meg, s ennek megfelelő­en az MHS- és a KISZ-szervezetek feladatává, teszi a községekben fo­lyó MHS honvédelmi alapismereti körök szervezését. Az MHS által szervezett kiképzési körökben a fia­talok politikai nevelése érdekében mind a gépkocsi, mind a motoros alapismereti, valamint a rádiós és honvédelmi alapismereti körökben létrehozzák a KISZ-csoportokat. A jövő évben a motorkerékpáros tan­folyamokon belül mintegy 400 fő ré­szére biztosítják a motoros kikép­zést a megye területén. Dunaföldvá­ron és Szekszárdon megszervezik a motoros és autós túra szakosztályo­kat, ezenkívül a megye területén megyei, illetve járási összetett hon­védelmi versenyeket rendeznek. A terv a felsoroltakon kívül foglalko­zik még a repülős és az ejtőernyős kiképzéssel, valamint a rádiós kö­rök munkájával. Ennek megvalósí­tására a rádió-klub tagsága köré­ben megyei »rókaversenyt« rendez­nek, de a tervek szerint részt vesz­nek az országos »rókaversenyen« is. A repülő és ejtőernyős sportban elsősorban azokat a fiatalokat fog­lalkoztatják, akik az MHS valame­lyik kiképzési ágában már alapfokú kiképzésben részesültek, szilárd hí­vei népi demokratikus államunknak, tagjai a KISZ-nek és a repüléshez szükséges általános műveltséggel rendelkeznek. A modellező munka fokozottabb megjavítására a megye területén modellezési klubot hoznak Létre 12 fővel. Az MHS Tolna megyei Intéző Bi­zottságának munkaterve sokrétűen §s alaposan foglalkozik a politikai, szervezési, kiképzési és sportfelada- :okkal, valamint a gazdasági felada- ;okkal, s véleményünk szerint alkal- nas arra, hogy hazaszeretetre, íelytállásra és bátorságra neveljen. Jpehér fénnyel világítja meg a kis szobát a fénycső. A munka asztalon grafikon, ceruza és vonalzó. Szemben az asztallal ugyancsak egy grafikon, a menetrend. Az asztalon lévő grafikon a napi állást mutatja^ a vonatok percnyi pontosságú menet idejét. Az asztal két szélén telefo­nok, erősítő berendezés, hívó-tábla. S két mikrofon. A műszerfalon kigyullad a kis piros lámpa: — Halló menetirány! — Igen, tessék! — Hol jár a hatvankettes? — a hidasi állomás szolgálattevője érdek­lődik. — Menetirány, menetirány! — sü­völt az asztal alatt lévő két hang­szóró, ideges, gyorsbeszédű forgal­mista keresi a bátaszéki menetirá­nyító központot. — Negyvenkét üres kocsim van, ebből 15 CFR, mit csi­náljak? — Halló, Kölesd! A 15 CFR kocsit küldje le Bátaszékre, itt hozzácsa­punk még néhányat, azután küldjük Mezőkovácsházára. A kölesdi szolgálattevő megköszö­ni és vettemzi az intézkedést. Az­után a hangszóróból a dombóvári fűtőház menetirányítójának hangja hallatszik. „lillű, itiíllrdMl" — Menetirány? Hol a 324 542-es mozdony? Lejárt az ideje, mikor jön haza? — Küldjük, útban van már haza­felé. A kárász-köblényi forgalmista jelentkezik: — Hidason összejött minden, intézkedjen intéző elvtárs, mert még az új évet is megérjük ilyen káosz­ban ... — Mi a baj, mesélje el. A forgalmista pedig sorolja, hogy az ilyen, meg ilyen számú vonat itt és itt ennyit késett, az három vona­tot dobott vissza. Az egyik tolató mozdony miatt 14 percet késett az egyik tehervonat. Az intéző, Pásti József adja az utasításokat, hogy melyik vonatot mikor s hogy indítsák, hol gyorsít­sák a menetidejét. Azután a pécsi menetirányító kér tájékoztató jelentést. Később meg a 72-es vonat érkezéséről kér tájékoz­tatást a bátaszéki menetirányító. — Késett a 72-es, mint csináltak — kérdi úiból Hidast. — Nem tehetek róla intéző elvtárs, nem én húzom a vonatot, a masi­niszta nem akart menni, rossz volt a gépe, itt vacakoltak vele majd tíz percig, mire elindították a gépet. — Tudja, hogy 75 percet késett Bátaszékig? — Tudom, de hát mit tegyek? — Na, idefigyeljen, most a vona­lon tíz vonatom van. Ha az ég lesza­kad, akkor is indítsák, meg érkeztes­sék az állomáson, mert az egész ter­vünk felborul. — Jó, rendben? Értettem — vála­szol a hidasi forgalmista. — Jóska, halló menetirány? — kétségbeesett hang szólal meg a hang szóróból. Három Miska, egy üres „K” meg egy zárfékes kocsim van, küld el valahogyan Dombóvárra. — A dombóvári gép üresjáratban megy haza, kapcsoltasd utána, majd az elviszi. Mórágy jelentkezik: — Holnap répát rakunk, három kocsi kellene! — Az esti tehervonattal nem tu­dom kiküldeni, majd reggel megy ki lárom kocsi. — Jó, rendben, köszönöm. Majd később Kárász-köblény je­lentkezik. — Halló menetirány! A nyolcvan­egyes személyzetének az ebédjét félretették? Egy óra múlva érkeznek! — Igen, megvan az ebéd, mind­járt szólok a konyhára. Pásti József felveszi a telefont a konyhára átszól, hogy tegyék fel me­legedni a vasutasok ebédjét. Sárbogárd azt jelenti, hogy elrom­lott a vízdaruja, a személyvonatot ér­tesíteni kell, hogy vizet még Nagy- dorogon vegyen fel. Vajtán kiegészíti és csak Sárösdon kap újból vizet. Amíg a vonatot keresi, könyörgő hang hallatszik a hangszóróból. — Intéző elvtárs, küldjön már haza, három napja kint vagyunk! A menetirányító közli a mozdony- vezetővel a vonat számát, amelyik­kel gyorsan haza tudnak menni. És cseng a telefon, zúg a hang­szóró, a tapétás ajtón alig hallatszik be kint az állomás előtt zörgő vo­natok zaja, itt a vasút egy kis — alig négyszáz kilométer területű — agyában pedig pereg a grafikon az idő múlásával, a vonatok haladásá­val. Pálkovács Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents