Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-04 / 286. szám
1958 december 4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 yfaauu&úi a hdfdU emeiiék {ei IV. Aruiàs, börtön, as arak nem merik Ssekasárdon tartani a tárgyalást Esteledik. Magas, barna, jómegjelenésű fiatalember siet a vasút felé; De nem is oda tart, hanem elkerülve az állomás épületét, végigmegy a vasút mentén, majd a mező felé vesz irányt. Menetközben többször óvatosan körülnéz, nem lát senkit, úgy látszik, nem követik. Gyorsítja lépteit, kiér a városból, ahol az Epres-kertnél már várják többen is, a sejttitkár Flach Imre és Szakály Béla elvtársak. Néhány szót váltanak csak, mikor pillanatok alatt megelevenednek a sötét bök ok és ocsúdni sem tudnak már közrefogták őket. Letartóztatás, kattannak a bilincsek. Gyötrő kérdés mindannyiuk- ban: hogy történhetett? Áruló van köztünk? * Még akkor este nagyarányú letartóztatások történtek. Prantner Józsefet a legényegyletből jövet éppen Szakály ék háza előtt, a többieket pedig bent a házban »fogták le« az összes ott-tartózkodókkal együtt. A sejt valamennyi tagja a rendőr-pribékek ke é e került. Ki hát az áruló? Hosszú-hosszú évek m ílva derült csak ki, hogy a ma át szimpatizánsnak feltüntető rend rbesú- gó, Zofnbai József pékmester jóvoltából tudta meg a rendőrség a kommunisták nevét. Három évi tevékenység után Szekszárdon megszakadt a pártpolitikai munka fonala. Diadallal jelentette feletteseinek a rendőrkapitány: »Szeks árdon felszámoltuk a kommunista pártot.« Irtózatos kínzásokról szivárognak ki a hírek a nép körébe. Rövid ideig tartották a szekszárdi rendőrségen a foglyokat, de nap mint nap kiha1- latszottak a fogdákból a rre kínzót- tak szívbemarkoló, velőtrázó kiálto-_ zásai. Legjobban az dühítette kínzóikat, hogy a verések ellenére sem mondtak semmit, mint a nyomozók dühösen hangoztatták: »az atyaúristennek sem vallanak.« A sejttitkár, Flach Imrét úgy kínozták, hogy gúzsba kötve, két székre akasztva, fejjel lere!é lóg a, meztelen talpát bikac ökkel ve ték. Céljukat a válogatott kínzásokkal sem érték el. Bizonyítékok hiánya miatt néhányukat napok múlva kiengedték. De nem tartották soká Szekszárdon a többieket sem, így Flach Imrét, Szakály Bélát és Gyulát, Prantner Józsefet megbilincse’ve, ügyészi felügyelet mellett a pécsi börtönbe szállították. Emlékeznek még a szemtanúk, milyen nagy rokonszenvező tömeg kísérte ki a letartóztatott, me k fizott embereket a vasútállomáshoz. A rendőrök és nyomozók dühösen kapkodták fejüket a részvevő megjegyzések, a rendőri szerveket becsnérlő és a munkásság végső győzel- nét hirdető kijelentések hallatán. * ítélkezett a Horthy-rrnd zer bíróága. Nem merték az urak Szekszár- lon tartani a tárgyalást. Úgy lát zik, art ttak a város kislétszá.r.ú mun- :ásságától, a parasztoktól, fé'tek a :ommunisták népszerűségétől. Bu- lapesten, a Markó utcai bíróság tár- yalótermében mondtak ítéletet a elforgatással, a fennálló társadalmi end elleni szervezkedéssel vádolt zekszárdi kommunisták peében. kommunistához méltóan viselkedek elvtársaink. Nem hunyás zkodtak neg, sőt emelt fővel álltak ki az ítélő zék elé. Mikor Flach Imre a tár- yaláson megmutatta csupa sebhe’y- erradásos hátát — mely a rendőrégi vallatás nyomait viselte — a tekintetes független bíróság« veze- ője hidegvérrel azt felelte: »Bizto- an nekiesett valaminek« Tizenhat kilónyira dagadt a per- nyag. A tárgyaláson a kiváló ügy- éd a vádlottakat ügvesen védte, ő s az illegális kommunista párt ak . tagja. Súlyosan pe-egtek a szavak : bíró ajkáról. A budapesti lakos isszekötőt két évi, Flach lm ét öt lónapi, Szakály Bélát három hóna- >i, Prantner Józsefet pedig két hó- lapi börtönbünteé re ítélték. (Még szerencséjük« is volt, mert ellenük csupán a házkutatások során megtalált röpcédulákat és marxista könyveket tudták bizonyítékul venni.) Szekszárdon nagy elkeseredést váltott ki az ítélet. Budapest környéki fogházban, különleges bánásmódban ré ízesítve töltötték le a büntetést. Ha rg'szer a börtönfalak beszélni tudnának, de sok kín, iszonyú gyötrelem kerülne napvilágra! Patkányok, egerek tenyésztek a cellákban, sok zor egy koszton a politikai foglyokkal. No és a sötétzárka büntetés! Flach Imrét a bánásmód miatti tiltakozásáért erre ítélték. Gyötrelem kenvéren és vízen napokig egyedül lenni a sötétben, még azt sem tudva, mikor váltja a napot az éjszaka, mikor telik le a különbüntetés ideje! Enyhülést hozott az elvtársi együttérzés, segítés. A börtönben a fűtőcsövön keresztül, mo zejUek kopogtatásával »-beszélgettek«, tanultak, sokszor még vitatkoztak is. A Vörös Segélytől kapott könyv-, élelem- és ruhaküldemények is enyhítették a szenvedést. A börtönben egyideig együtt volt Flach Imre József Attilával is, akivel közeli baráti kapcsolatba kerülvén, a köl ő neki adta egyik versének kéz rátát emlékül. Sokáig őrizték is itthon, de a sok házkutatás egyikén eltűnt. Szabadulás. De milyen szabadulás ez? A büntetés lejárta után sem mehettek lakóhelyükre, hanem hetekig toloncházban készítették elő őket a kinti, a »szabad« élet e. Budapes ről örökre kitiltották mi..dn>ájuka , lakóhelyükön ped g rendőri felü y elet alá kerültek. Napirenden a házkutatások, s egyéb válogatott kellemetlenségek. Még inkább üldözött emberekké váltak, kikerültek a társadalom perifériájára. Aki nem ismerte őket, nem ismer« te a kommunisták kitartását, szívósságát, azt gondolná, a kemény lecke eltántorította őket a mozgalomtól. Noha a kínzások, verések mr gtörték a testüket, a szívüket és a lelkűket nem tudták legyőzni. Egyikük sem vált hűtlenné az eszméhez, a párthoz. Egyik, akkor a szakszervezeti mozgalomban működött elvtárs Flach Imréről azt mondta: »Mikor Imre hazajött, így beszélt: Ha nem lettem volna kommunista, úgy a börtönben lettem volna azzá, ahol még jobban megerősödtem, mert ott az elvtársaktól alkalmam nyílt megismerni elméletileg is a párt igazát.« Következik: »A mozgalom vár.« Somi Benjáminná A mértéktelen Mai ozás és következményei Legtöbb ember szereti a bort. Ez eddig rendjén is van, hiszen egyebek között bortermelő és »borivó nemzet-'-' vagyunk. A bor igen nagyszerű élvezeti cikk, jó kedvre deríti az embereket és van, akinek pedig egészségügyi okok miatt is tanácsos bort fogyasztani, vagy egyéb szeszesitalt. De az már egyáltalában nincs rendjén, hogy egyesek a bor hatása alatt Qlyan dolgokat követnek el, amelyek ártalmasak a társadalomra és embertársainkra. Azt, hogy egyes emberek mennyire megfeledkeznek magukról néhány pohár bor elfogyasztása után és durva cselekedeteket vált ki belőlük a szesz mértéktelen fogyasztása, leginkább a bűnügyi iratokat vizsgálva tudhatjuk meg. íme néhány példa a sok közül: A paksi járás bűnüldöző szervei garázdaság miatt eljárást indítottak négy dunaszentgyörgyi legény ellen. Nevük Szabó József, Molnár Lajos, Lőrincz Sándor és Sólya József. Közülük a három első 1939-ben, a negyedik pedig 1940- ben született. Az eset a kocsmapult mellett kezdődött, mégpedig azzal, hogy »féldecit« rendeltek. Az első »kör« után következett a második és így tovább. Ez a bogyiszlói italboltban történt Ezután a négy barát hazament Du- naszentgyörgyre, ahol tovább foly tatták az italozást. Az italtól pedig végül is nem mulató jókedvük kerekedett, hanem verekedős kedvük támadt. Kiálltak a kocsma elé és aki arra ment, minden különösebb »indok« nélkül megverték. Bogdán Imre, aki középkorú ember lévén, a kocs mából jött ki és egy üveg sört vitt magával. A négy jóbarát nem is ismerte, de amikor kilépett az ajtón megverték. A sörösüvegét az Nem csak a pedagógusok gondja, hogyan tanulnak a majosi gyerekek •Nemrégiben a majosi népművészet helyzetéről írtunk riportot. Sok szépet lehetett írni, sok tervről lehetett beszámolni a ma még átmenetileg meglévő nehézségek mellett is. Akkor azonban nem jutott hely egy másik igen fontos és a község életére már jellemző kérdésre, amit fontosnak tartunk pótolni. Kedves Henrik iskolaigazgató a beszélgetés során említett egy felettébb érdekes esetet. Az iskolások közül a németajkú gyerekek német nyelvoktatásban részesülnek. A német nyelvoktatás rendszeres, gyerekek és szülők örömmel veszik. Egyszer azonban megjelent az iskolaigazgatónál Borbélyné, egy székely asszony és életrevaló javaslatot tett. A javaslat annyi; ne csak a németajkú gyerekek részesüljenek német nyelvoktatásban, hanem a székely és őslakos magyar anyanyelvű gyerekek részére is rendezzenek német nyelvtanfolyamot. A nyelvtanfolyamot azóta természetesen megrendezték, amelyen főleg alsótagozatos és főleg székely gyerekek ismerkednek a német nyelv vei. A tanfolyamon kívüli gyakorlás természetesen könnyű, hiszen gyakorlásképpen a nap bármely szakában beszélgethetnek a német anyanyelvű gyerekekkel. — Ez az egy eset önmagában nem is túlságosan sok — mutat rá a dolog tényleges és teljes jelentőségére Kedves elvtárs —, de ez egy része csak annak, ahogy a szülők érdeklődése megnőtt az iskola munkája és a gyerekek taunlmányi eredménye iránt. Néhány évvel ezelőtt még sok volt a hiányzás, a nagy munkaidőben a gyerekek rendszeresen távolmaradtak az iskolából. Ma már a hiányzás — ha egyelőre még nem is fehér holló —, de egyre ritkább. Sőt a szülők rendszeresen látogatják az iskolát, érdeklődnek gyermekeik tanulmányi előmenetele iránt. Kis dolog amit itt elmondunk, de egyik példás bizonyítéka a szilárdságnak, a stabilitásnak, amely most már a majosiak egész életében megmutatkozik. Anyagi helyzetűkben, gazdálkodásukban is, de a gyerekek művelődésében, tanulásában ís. 0000000 T nem értünk és ezért nekünk ez titok. Zsebéből néhány búzakalászt vett elő és abból kimorzsolta a szemeket. Nem csodálatos, hogy ez a búzakalász egy tavaly elvetett búzaszemböl kelt ki? A tavalyi egy azelőttiből, hogy ennek a búzaszemnek tíz év előtt is, száz év előtt is és ezer év előtti volt egy őse, amelyből kikelt. Jövőre is, tíz év múlva is és ezer év múlva is lesz egy utóda?‘Ezt mindannyian tudjuk és mégis mennyi titok van benne. Ez a búzaszem titka. A leány megfogta az egyik búzaszemet. A kezük ekkor — először — összeért. A fiú a leány kezébe öntötte a búzaszemeket, aztán tenyerébe vette a leány búzaszemtartó kezét. Hosszú csend következett. Lábuk előtt lent a vízben ezüstszínű kishalak ficánkoltak a napfényben. — Nézd ezeket a szép kishalakat. Milyen vidáman játszadoznak. Beszélni nem tudnak és mégis megértik egymást. Senki sem tanította őket és mégis tudják, hogy minden, ami a vízben mozog, az nekik vagy élelem, vagy életveszedelem. Ez a halak titka! Távolabb, a kőgáton fehérhajú öreg horgász ült, hajlott hátát a pataknak támasztva, múlt időkön merengve . . . Rezdül a zsineg, a horgász a bothoz kap, a bot hajlik, a zsineg feszül és körben fut a vízben ... a horgász magafelé húzza a zsineget és a zsineggel a horogra akadt halat, amely most a víz színére jött, ott csapkod, fröcsköl. Még néhány percnyi küzdelem, ezután a hal szákba került. A horgász megtörölte izzadt homlokát és a halból a víz számára múlt, a horgász részére a jövő — vacsora — lett. A fiatalok lába előtt a napsütötte vízben pedig gondtalanul játszadoztak az ezüstszínű kishalak. A partmenti fákon fészekrakó madarak daloltak, álmodoztak a puha fészekben, amelynek mélyén a jövő titkát rejtő apró tojások pihentek. — Egy év múlva én is végzek! — törte meg a hosszú csendet a leány. — Es mihez kezdesz azután? — Még nem tudom biztosan! Én is dolgozni szeretnék! Olyan sok minden kell egy leánynak! Bár az én apám jól keres ... Nem akarok mindent a szüleimtől várni. De hát még egy év hátra van! — Egy év nem olyan nagy idő! Én két hét múlva munkába megyek — kereső férfi leszek és ez nagyon jó érzés! A keresetem felét édesanyámnak adom, hogy könnyítsék rajta. A másik felét magamra költőm. Olyan sokat terveztem már! Az első félévben ruhát veszek. Aztán egy szekrényt, amiben a ruháimat tartom. Jó nagyot, hogy ... hogy később is elég legyen! És még sok mindent, amire egy kereső férfinek szüksége van. Mert ugye a férfinek is kell előre gondolkozni az ... otthonáról? Ahogy a „kereső férfi” és az „otthon” szót kimondta, egy kicsit elpirult, de úgy érezte, hogy egy „érett” fiatalember már mondhat ilyeneket. — Én, ha elvégzem az iskolát — vette át a szót a leány — állásba megyek. Nekem nem kell a keresetemből haza adni. Én is veszek magamnak ruhákat, aztán konyhabútort szeretnék venni, meg párnákat ... — ... a kis tarka cinke újból leszállt és még egy tollpihét vitt a fész kébe... A fiatalok, amíg beszélgettek, tervezgettek, lábuk előtt a vízben játszadozó kishalakat, nézték és észre sem vették, hogy közben a válluk összeért, összesimultak. A leány kibontott haját meglengette a könnyű nyári szél és néhány rakoncátlan hajszál már a fiú arcát csiklandozta. A fák között a madarak befejezték a fészek csinosítását és a fészektartó ágra ültek énekelni. A gerlepár is összebújva turbékolt. A fiatalok érdeklődése a vízről, a halakról, a fák, a madarak és a fészek felé fordult. A leány búzaszemtartó keze olyan volt, mint egy puha fészek és olyan biztosan pihent a fiú erős kezében, mint a madárfészek a fa ágai között. A fiataloknak, ahogy a fészkek felé fordultak, az arcuk összeért, a két szempár összeragyogott és a két száj hosszú, forró csókban olvadt össze. Fiatal szívük lázas dobbanásában úgy érezték, hogy ők ketten ezen a nyári délutánon megtalálták — megfejtették a legnagyobb titkot. Beck András árokba dobták, Bogdánt pedig ütötték, rugdalták. Miután ez a verekedés félbeszakadt, megtámadták és megverték Fábián Sándort. Fábián Sándor ott állt a kocsma előtt és nézte amint Bogdán Imrét helybenhagyták. A verekedésbe nem avatkozott bele, mégis megtámadták. Fábián, hogy mentse magát, hazaszaladt. A négy legény azonban még a lakására is utána ment. Kerítéslécet törtek ki és egyéb ütle- gekkel jelentek meg lakásán. Ifj. Helyes Ferenc alsónyéki lakos is az ital áldozata lett. Egyrészt azért, mert mértéktelen italozása következtében felbomlott családi élete, másrészt pedig, ami ezzel szoros összefüggésben van, súlyos testi sértést követett el, ami törvénybe ütköző cselekedet és ezért a bíróság elé kerül. Hajnali háromkor ittas állapotban tért haza lakására. A vádlott és apósa között szóváltás támadt. Végül is apósa kilökte ifj. Helyes Ferencet a konyhából, mivel önként nem volt hajlandó távozni. Helyes azonban nem távozott el az udvarból, hanem az ablakon át sértő szavakat kiabált be. Az após kiment, hogy elzavarja az udvarból is és ezért egy botot vett a kezébe. A vádlott, amikor látta, hogy apósa bottal a kezében közeledik hozzá, futásnak eredt. Közben felkapta a kaput kitámasztó vasat, amely körülbelül 120 centiméter hosszú és mintegy 5—6 kilogramm súlyú, s ezzel kiment az utcára. Az após a kapun kidugta a fejét, hogy a vádlott után nézzen s ekkor ifj. Helyes Ferenc egy-két méter távolságból az após fejéhez vágta a vasrudat. Ennek következtében az após súlyos testi sérülést szenvedett. A bíróság természetesen elítélte ifj. Helyes Ferencet: hat hónapi börtönbüntetést kapott. Ifj. Helyes Ferenc azóta már minden bizonnyal megbánta tettét, de ez már nem sokat változtat a lényegen: az italozás börtönbe sodorta. Nagyon sok közlekedési baleset is előfordul az italozás miatt. A gépjárművezetők számára a KRESZ tiltja a szeszesital fogyasztását akkor, amikor gépjárművet vezetnek. Ennek ellenére nem egy esetben vétenek a KRESZ előírásai ellen. A bűnüldöző szervek a törvényeknek megfelelően nemcsak akkor indítanak eljárást a gépjárművezetők ellen, ha mondjuk balesetet okoztak az ittasság következtében, hanem akkor is, ha nem történt ugyan semmiféle baleset, de italt fogyasztott ® vezető mielőtt a gépkocsira, vagy a motorra ült volna. így járt Vida Andor dunaföld- vári lakos is. Mezei munkáról tért haza és útközben hazafelé megállt a lakásától mintegy 50 méterre lévő italbolt előtt. Az italboltban több pohár fröccsöt és sört fogyasz tott el, s ezután felült a motor- kerékpárjára, s hazafelé indult. Körülbelül 20 métert ment, amikor igazoltatták a rendőrök, I megállapították, hogy alkoholt fogyasztott. Eljárás indult ellene és bíróság elé került. A bíróság dr. Kiss Tóth Tihamér tanácsa ítélkezett felette és 600 forint pénz- büntetésre ítélte, amely behajthatatlanság esetén átváltoztatható 39 napi börtönbüntetésre. B. F.
