Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-24 / 303. szám

ïCfljSA SSEBIHEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETES! III. évfolyam, 303. szám. ÄRA: 50 FILLÉR Szerda, 1958 december 24. A gépállomások 250 traktora dolgozik a földeken Pótlólag 4000 hold mélyszántásra kötöttek szerződést A szokatlan enyhe decemberi idő­járás miatt többen bosszankodnak. A disznóvágáshoz nem éppen ideá­lis időjárás azonban nagyon kedve­ző a hátralévő mezőgazdasági mun­kák elvégzéséhez. Ennek nagyon örülnek a gépállomások, a termelő­szövetkezetek, valamint az egyéni parasztok és a lehetőségeket ki is használják, dolgoznak a földeken, s így maradék nélkül elvégzik a még visszalévő mélyszántásokat. Ezt Arany Istvántól, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának főagronó- musától tudtuk meg, aki ezzel kap­csolatban még a következőkről tá­jékoztatta lapunk munkatársát: — A megye gépállomásai december 20-ig általánosságban 2 százalékkal túlteljesítették éves tervüket. Ezen belül a mélyszántási tervet az említett időre mintegy 2500 holddal teljesítették túl. Az elmúlt dekád­ban — december 10-től 20-ig — 200 traktor dolgozott a földeken, ame­lyek, az esős időjárás ellenére, 5816 kát. hold mélyszántást vé­geztek el, mégegyszer annyit, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. A megye gépállomásai december 20-a után is dolgoztak a földeken, sőt az előző tíz naphoz viszonyítva újabb traktorokat állítottak mun­kába. A hét első három napján ugyanis már 250 traktor dolgozott, s ha az időjárás így marad, még az ünnepek után is tudnak dolgozni. Ennek műszaki és szervezési felté­tele biztosítva van. A traktorok egyrésze üzemké­pes és az elmúlt hetekben pót­lólag mintegy 4000 hold mély­szántás elvégzésére kötöttek szerződést a gépállomások, fő­leg egyéni parasztokkal. Mindenütt úgy számítják, hogy ja­nuár 10-ig elvégzik a pótszerződés­ben vállalt 4000 hold mélyszántást szerte a megyében: A szakemberek szerint ennek kö­vetkeztében emelkedik majd a ta­íj tnxoHószertár Lengyelen és Nakon A jövő esztendőben megyénk, két községében, Lengyelen és Nakon építenek új tűzoltó-szertárat és őr­szobát. Jelenleg ugyanis komoly ne­hézséget okoz a tűzrendészetnek az, hogy mindkét helyen elavult, rossz állapotban lévő szertár van, a tető beázik, nem lehet gondosan tárolni a felszereléseket. A lengyeli és a naki tűzoltó-szer­tár és őrszoba építésére 40—40 ezer Ft-ot állami beruházásból fordíta­nak, de mindkét községben a helyi tanács, illetve a lakosság is jelentős mértékben járul hozzá az építkezés­hez anyaggal és társadalmi munká­val. 600000 forintos karácsonyi ajándék Alig tíz kilométerre a várostól úgy éltek hosszú évtizedeken ke­resztül az emberek, mint a legel­dugottabb tanyán. Ősztől tavaszig bezárva a puszta szűk korlátái kö­zé — de ki is vágott volna a fene­ketlen sárnak? Az őszi esőzések beállta előtt az itteni emberek ki- loszámra vették a sót, tucatszám­ra a gyufát, tízliterszámra a pet­róleumot. Újság ide nem járt, rá­diót nem hallgattak, egész télen egyedüli szórakozás legfeljebb csak a kártya volt. Csak a felszabadulás után vál­tozott meg ez a helyzet Ózsákon. A telepes rádiók eljuttatták hoz­zájuk a világ híreit, közelebb ke­rültek Szekszárdhoz is — a kese- lyüsi autóbuszjárattal —, de eddig ahhoz is a feneketlen sáron ke­resztül jutottak el. A hétfői nappal a puszta lakói előtt ledőltek a sáremelte korlá-, tok is. Átadták rendeltetésének az 1200 méternyi makadámutat, amely a Keselyüsi úttal köti össze a pusztát. Ennél értékesebb kará­csonyi ajándékot nem is remélhet­tek a puszta lakói, hiszen többe került az út 600 000 forintnál. tehenészet a három, összesen négy­száz férőhelyes istállóban. Szük­ség, nagy szükség volt tehát erre az 1200 méternyi útra, és hogy el­készült, abban a szövetkezeté a legfőbb érdem. — Sokat kellett kilincselnünk, amíg sikerült kiverekednünk, hogy megépítsék az utat — mond­ja Kiss Antal, a szövetkezet elnö­ke. Szeptemberben kezdődött meg az útépítése és hétfőn már eltűn­tek az »Útépítés miatt zárva« fel­iratú táblák. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a kivite­lező vállalat, a Hídépítő Vállalat, a Nemzeti Bank, a termelőszövetke­zet képviselői még egyszer és utol­jára átvizsgálták az utat, megfe­lel-e a követelményeknek. Az út­építők jó munkát végeztek, ezt bi­zonyították a megállapítások. — Most már csak az kell, hogy az autóbusz be is járjon — mon­dogatták az ózsákiak az út átadá­sa után. Az út elkészült, a tavasszal pe­dig megtörténik a. puszta villamo­sítása. A szövetkezet máris tár­gyalásokat folytat, hogy a villa­mosítással egyidejűleg keskeny- íilmes mozit is létesítsenek kint a pusztán. Nagyon várják már az itteniek. Nem lehet találni most embert Ózsákon, aki ne örülne a karácso­nyi ajándéknak. Nem is csoda, hi­szen az ajándék értéke 600 000 fo­rint. Ámbár azt mondják itt, hogy megfizethetetlen. Az átadás után a szövetkezet megvendégelte azt a mintegy 30 munkást, akik az út építésén dol­goztak, akik az ózsákiakat hozzá­segítették ehhez a karácsonyi ajándékhoz. Még az idén átadják rendeltetésének a Gyorski Gépállomást vaszi vetésű növények termésátlaga. Több évi gyakorlat azt bizonyítja, hogy a pótlólag elvégzett 4000 hold mélyszántás mintegy 100 vagonnal több kukoricatermést eredményez jövőre, ami pénzben kifejezve, egy­millió forintot jelent. Nemcsak a fővárosban, vidéken is kulturáltabb körülmények között szórakozhatnak az emberek. Nemrég szűnt meg például Tolnán is a »topogó«, a földművesszövelkezeti étterem söntése. A helyiséget barát­ságos, otthonos eszpresszóvá változtatták, alakították át. 30 iskolaköteles cigánygyerek közöl 29 rendszeresen jár iskolába Hagydereien Nagydorog községben mintegy két és félszáz cigány él. Az iskolaköteles gyerekek száma harminc. Közülük 29 rendesen jár iskolába. Ha több is a cigánygyerekeknél a mulasztás, mint a többiek között és a tanulmá­nyi eredmény is alacsonyabb az át­lagosnál, a bukottak száma nem fel­tűnően sok. Viszont kitűnő rendű tanuló is akad a cigánygyerekek kö­zött, mint például Bognár Anna és Lakatos Sándor V» osztályosok. A cigányok a könyvtárat is rend­szeresen látogatják. A gyerek clva­Fe nyöfa - í# nnep Majoson A máj ősi általános iskola tanulói a napokban bensőséges fenyőünne­pélyt rendeztek. Az ünnepséget műsorral tarkítot­ták. Három egyfelvonásos színdara­bot adtak elő. Többek között szere­pelt a műsoron egy három képből álló karácsonyi mesejáték is »Andi és Annácska« címmel. Továbbá, te­kintettel arra, hogy a községben je­lentős a székely családok száma, székely pásztorjátékot is betanultak ez alkalomra az általános iskolások. Különösen nagy tetszést arattak a jól összeválogatott szavalatok és énekszámok a közönség körében. sók mellett a nagydorogi könyvtár­nak 34 felnőtt cigány olvasója van. Legtöbben Petőfi: János vitéz-ét és Arany János: Toldi-ját olvasták. 1200 méternyi út, csekélység ez manapság, amikor szerte az or­szágban sok-sok kilométernyi út készül. Mégis jelentős, hiszen a puszta lakói életében a további előrehaladást jelenti. A pusztán lakó 54 családból jó néhányan már a többi előtt tartanak: termelőszö­vetkezeti tagok. A puszta pedig a szekszárdi Béke Termelőszövetke­zet további fejlődésének egyik té­nyezője lesz, itt alakul majd ki a A megye egyik legnagyobb mező- gazdasági létesítményének, a Gyön­ki Gépállomásnak az építését 1956. tavaszán kezdték el. A terv szerint 11 millió forintért építik fel a gép­állomást, ami ha elkészül, a megye legkorszerűbb ilyen falusi bázisa 0 szövetkezeti zárszámadás és a bolt forgalma Tengelicen A termelőszövetkezetek zárszám­adása az egész község életére, így a boltok forgalmára is nagy kihatás­sal volt Tengelicen is. Többek kö­zött ezen is lemérhető a szövetkezet gazdasági megerősödése. Egyetlen bolt, a vas és textilüzlet forgalma a következőket mutatja: Az év folya­mán átlag ötnaponként 25 000 fo­rintos forgalmat bonyolít le a szó- banforgó üzlet, a termelőszövetke­zet zárszámadását követő napon azonban az egynapi forgalom meg­haladta a hatvanezer forintot. Utá­na még jónéhány napon keresztül 10—12 ezer forint körül mozgott a napi bevétel, az év egyéb időszakai­nak napi ötezer forintos forgalmával szemben. Krakkóban az atomfizikai kutató- intézetben ünnepélyes körülmények között üzembe helyezték az első len gyei ciklotront. Az átadási ünnepsé­gen jelen volt Cyrankiewicz minisz­terelnök is. Az első lengyel ciklotron, amely szovjet műszaki segítséggel épült, a lesz. Az építkezést többévi ütemterv szerint végzik. Az ellenforradalmi események azonban hátráltatták az ütemterv szerinti munka elvégzését, amit az elmúlt két esztendőben többé-kevésbé pótoltak. Ezidő sze­rint elkészült egy nagyjavító mű­hely, egy cséplőszín, egy pihenő, két szolgálati lakás és a gépállomáshoz vezető mintegy 500 méter kövesút, elkészült a víztorony, beszerelték a vízvezetéket és készen áll egy- üzemanyagtároló. A Tolna megyei Tanács Építőipari Vállalata a fen­tebb felsorolt létesítményeket még az idén átadja rendeltetésének Jö­vőre pedig folyik tovább az építke­zés. A beruházásoknak ugyanis még alig több mint a felét használták fel, hatmillió forintot. A Gépállomások Megyei Igazga­tóságán fentieken kívül azt is meg­tudtuk, hogy a Gyönki Gépállomás készenlévő épületeinek műszaki át­adása után az újesztendő első hetei­ben ide helyezik át a Varsádi Gép­állomást. Az a terv, hogy a gépjaví­tások technikai feltételével ezidő szerint szegényesen rendelkező Var­sádi Gépállomás új telephelyén, Gyönkön készítse elő gépeit a jövő évi szántás-vetésre. lengyel atomkutatás újabb nagy eseménye. Ez év júniusában helyez­ték üzembe az első lengyel atom­reaktort Varsóban. Ez a második fontos tudományos objektum újabb nagy lehetőségeket nyit a lengyel atomkutatás előtt. A Teveli Téglagyárban 657 ezer téglát, 20 ezer tetőcserepet gyártottak terven felül Az ősz beálltával elcsendesedett a Teveli Téglagyárban is a gépház környéke. A szárító területről már behordták a nyers téglát. Az idősza­ki munkások szerződése lejárt. Csak a gyár törzsgárdája, a ki- és behor­dok és a földelőkészítők maradtak a téli szezonra. Sikeresen zárták az évet. Még a nyerstéglakészítési sze­zon idején várható volt a jó ered­mény és a szezon végeztével a szá­mításokat a termelési mutatók is igazolták. Túlteljesítették a nyers­gyártási tervet. Most pedig azt je­lentették a központnak, hogy az égetési tervet is túlteljesítették 657 000 darab téglával. Terv szerint 2 670 000 téglát kellett volna a gyá­riaknak készíteni, a többlet-téglából 20 családi házat lehet felépíteni. Az idén — elsőként a megyében — a teveli gyárban megkezdték a tetőcserép gyártását és égetését. A kísérleti jellegű termelés biztató a jövő évre. Az idén húszezer darab tetőcserepet készítettek, melyet nem adnak el, hanem a gyár fejleszté­séhez használják fel, új szárítófé­szerek tetejére és a nyári szezon idején a vályog lefedésére használ­ják. A gyár vezetőit, munkásait már tájékoztatták a jövő évi program­ról is. A tervek szerint 1959-ben már üzemszerűen gyártják a tető­cserepet, előreláthatólag három- százezer darabot. A téglatermelési tervet is — az ideihez viszonyítva — felemelték. A terv megvalósítá­sához már most megkezdték az elő­készületeket. 550 köbméter földet előkészítettek a tetőcserépgyártás- hoz, és 2500 köbméter földet pedig a téglakészítéshez. A munkagépek javítását már megkezdték. Január­ban majd a kemencére kerül sor, és a tavasz kezdetén a gyárterület ta­karítása után kezdik meg a tégla és cserép készítését. Az első lengyel ciklotron

Next

/
Thumbnails
Contents